Új Néplap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-25 / 122. szám

1996. május 25., szombat

Körkép

5. oldal

Nézőpont

Játék az élettel?

Elfordítottam a slusszkulcsot. Az addig mosolygós, négyévesforma szőke kislány arca eltorzult. Felkapott az út széléről két jókora rögöt, majd oldalba bökte fiatalabb társát. Már sorozta is autómat a földlabdákkal. Az érzelmek nem logikai alapon szerveződnek. Első dühömben a fékre akartam lépni. Kiszállok, s jól helybenhagyom a maszatos, mezítlábas virágszálat. Ám tekintetem a kis útonállóról a szemetes, sivár udvarra, házra esett. A primitív környezet okozta frusztráltság törvényszerűen torkollik agresszív viselkedésbe. Simogatás kellene ide, nem helybenhagyás. Restellkedve indulatomon, gázt adtam autómnak. Nehéz szívvel botorkáltam ki a jász faluból. Este a szokásosnál jobban öleltem magamhoz lányomat, fiamat.

Hasonló élményekkel nap mint nap „bevonódok”. Nézegetem a fővárosi játékáruház kirakatának méregdrága cuccait. Négy-ötezerért kelletik magukat a Monopolyk, a Betűtomyok, a Transzformersek, a Pocahontas társasjátékok. Legkihívóbban talán a 25-30 ezer forintos távirányítható járgányok, elektromos autópályák pöffeszkednek a Barbie és Sindy babák lábai előtt. Miközben bámészkodom, majdnem megbotlok egy „rongycsomóban”. Féllábú, nyomorék kisfiú ül a Teréz körúti flaszteren. Némán koldul. Előrenyújtott alkarja hihetetlenül vékony. Markában üres eldobópoharat szorongat. Game of life, vagyis Az élet játéka - hirdeti a felirat az egyik kirakati játékcsodán.

Jó-e manapság gyereknek lenni? Annak, aki nem kampányszerűen éli meg a gyermeknapot, minden bizonnyal jó. Ahol a mindennapokban is jut rá figyelem, s az együtt töltött órák munkával, beszélgetéssel, közös tevékenységgel telnek, ott nem sérül a gyermeki psziché. S ahol sérül?

Az UNICEF nemzetközi jelentése a kelet-európai országok gyermekszociális és -jogi helyzetének drámai romlásáról számol be. A nem megfelelő - vitaminhiányos - és rendszertelen táplálkozás miatt növekszik a csecsemőhalandóság, a családok elszegényedése pedig további problémák forrása. Nő az iskolakerülés. Hazánkban is terjed a gyermekek, illetve fiatalkorúak bűnözése, prostitúciója. Ä gyermekkor emberi jogainak fokozott védelmét még 1989-ben ENSZ-egyezményben rögzítették, ami 1990-ben lépett hatályba, ’91-től pedig hazánkra nézve is kötelező. Öt év eltelt, s a gyermekvédelmi törvény még mindig hiányzik demokratikus jogrendünkből. Éppen öt évvel ezelőtt írtam egy cikksorozatot Lyukas a szociális háló címmel. Mára „szakosodva” szakadozott tovább a háló. A gyermekjóléti védőháló is alkotóelemeire hullott. Szociális árvákról kellene gondoskodnunk. Gyermekeink azonban törvény híján egyre kiszolgáltatottabbak a felnőttek gőgös önkényének, az erőszaknak, a szenny- és mocsokhullám futtatóinak, akiknek kizárólagos célja: a testi, lelki prostituálódásra, bűnözésre kényszerített fiatalok jó pénzért való áruba bocsátása.

Tavaly négyezerrel kevesebb gyermek született, mint 1994-ben. A családtámogatási rendszer átalakításától - amíg nem javul a családok anyagi helyzete - nem várható a születő gyermekek számának emelkedése. A már (még) meglévőkre illő lenne az eddiginél jobban odafigyelni politikusainknak, törvényhozóinknak.

Game of life: vagyis az élet játéka nem lehet a gyermek.

Menedzserklub Berényben

Gazdasági szakemberek hozták létre a közelmúltban a Jászberényi Menedzser Klub Egyesületet, amelynek bejegyzése május 6-án történt meg a civil szervezetek nagykönyvébe. Jelenleg 15 tagjuk van, de egyre nagyobb az érdeklődés a klub iránt. Úgy tűnik, 25-30 aktív taggal be is indulhat a rendszeres klubélet. Az egyesület elnöke, Rédei István - aki civilben a Jászsági ÁFÉSZ első embere - elmondta, hogy terveik szerint hetente egyszer találkoznak majd a tagok, s kötetlen

beszélgetések során cserélik ki gazdasági információikat. Zárt körű üléseiken pénzügyekkel, adózással, marketingügyekkel kapcsolatos témákat boncolgatnak. Az egyesületet olyan fórumnak szánják, ahol a jászberényi gazdasági élet szellemi ereje összpontosulhat. A menedzserklub elnökhelyettese Kármán Antal, az Aprítógépgyár vezérigazgatója, míg a szervezési feladatokat Darázs István látja el. Az idei a próba éve lesz, jövőre dolgozzák ki a végleges alapszabályt.

Mottó: „Mami, én úgy szeretlek!

Már akkor szerettelek, amikor a hasadban voltam, ___________még ebihal koromban.”

Aki válaszol: a könyvtáros, a pedagógus, az óvónő' és a gyerekek

Miért jó gyermeknek lenni?

Mit jelent az ön számára a gyermek?

Matekovics Jánosné tanár, a

nagyrévi általános iskola igazgatója. Két középiskolás gyermek édesanyja:- Örömet, boldogságot, reményt. Tudja, bármilyen is a hangulatom, amikor bejövök ide az iskolába, amikor meglátom az őszinteséget, boldog mosolyt a kis arcokon, minden gondomat elfelejtem. Szeretem a gyerekeket, ezért is választottam ezt a szakmát. Nagyon szívesen szervezünk nekik gyermeknapra programokat, most is. A gyermeknap az ő napjuk kell hogy legyen. Tudja, nagyon sok olyan gyerek van, akik nemcsak a játékot, ajándékot nélkülözik odahaza, de a szeretetet is. Én amolyan másodédesanya akarok lenni, mert ez az iskola a második otthonuk.

Szathmári István könyvtáros, a kunszentmártoni könyvtár vezetője. Családos fia és egy unokája van.- A gyerek a legnagyobb élmény a világon. Imádom a kisunokámat. Azt hiszem, értek a nyelvükön. Ők is szeretnek, mert haverkodom, barátkozom, mókázom velük a könyvtárban is. Csak tudja, a feleségemmel is beszélgetünk arról, vajon mi vár ezekre a kicsikre a jövőben? A parlamentben tárgyalnak a gyermekvédelemről meg az ifjúsági politikáról... de nincs pénz, nincs perspektíva. Az ember szíve összeszorul, ha látja-hallja a szülőktől a boltban: ezt is tedd le, azt is tedd le, erre sincs pénz, arra sincs pénz. Ez egyszerűen szívszorító.

Turnyánszkiné Enyedi Andrea óvónő, a martfűi összevont óvodai intézményből:- Gyereknek lenni... ? Jó volt, elmúlt. Nem is tudom, olyan nehéz megfogalmazni, mit jelent gyermeknek lenni.

Az anyukámhoz közel voltam. Talán ezt. ..

Holló Éva népművelőkönyvtáros, a tiszasasi könyvtár vezetője. Egy tizenegy hónapos kisfiú édesanyja:

Dani, a család legfiatalabb tagja okos és szép, és ilyen szavakkal kápráztatja el szüleit, hogy: mama, baba, ana stb. Édesanyja, arra a kérdésre, hogy mit jelent számára a gyermek, egyetlen szóval válaszolt:- Mindent.

És vajon miért jó gyermeknek lenni?

Kovács Lilla, 3 éves:- Azért, mert otthon vagyok, és nem vagyok az oviban.

Hegedűs Zoltán, 4 éves:- Mert mindig mehetünk játszani, meg játékokat kapunk, a felnőtteknek meg mindig dolgoznak.

Cserna Márton, 6 éves:- Kicsik vagyunk és a szüléink mindent megtesznek értünk.

Vadnai Sándor, 6 éves:- A gyerekek azt csinálhatják, amit csak akarnak. És az anyukánk mindent megvesz nekünk.

Horváth Réka, 6 éves:- Mert anyukám mesél, simogat és megdicsér este.

Kertész Adrienn, 5 éves:- Mert nekünk még nem kell tanulni és iskolába járni.

Végezetül következzen egy óvodáscsoport véleménye:- Mert mindig az anyukám mossa meg a hajam.- Mert a nagyi mindig azt főzi, amit én szeretek.-Mert a Gergő belém szerelmes, és mindig velem akar játszani.-Mert mindenki játszik velem otthon, és mindenki csak engem szeretget.- Mert sokat lehet játszani, és sosem kell dolgozni.

Lejegyezte: Cs. Csáti Réka

Oklevelük már volt, most újabb lesz

Margó tanító. Debrecenben végzett, könyvtáros szakkal is rendelkezik, és Szolnokon lakik. Tizenhat tanév maradt mögötte, miután tavaly nyáron lapátra került.- A férjemnek most még van állása, de nem tudom, mit hoz a jövő. Az egyik gyerekünk elsős a Verseghyben, a másik nyolcadikos. Én pedig átképzésen veszek részt a főiskolán. Ha minden igaz, október végére marketing- és vállalkozásszervező leszek.- Nehéz?- Nagyon. Hogy mást ne említsek, én alapvetően humán beállítottságú vagyok, a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola Szolnoki Tagozata pedig nem ezt kívánja. Ami érdekes, nekem például sok új ismeretet ad, tágabbnak tűnik a világ, más szemmel figyelem a változásokat. Jó, hogy amíg tanulunk, kapunk pénzbeli támogatást.- így mennyi a keresetük?- A családi pótlékkal sincs tisztán negyvenezer. Bizony, észen kell lennünk, mikor, mit vegyünk.

Mária a tanító meg a könyvtáros képesítést is megszerezte. Huszonhárom év állandó munkaviszony után ő is elveszítette az állását. A párjával két gyereket nevelnek: az egyik gimnazista, a másik pedig ötödikes.- A férjem vállalkozó, és olyan a munkája, hogy sokszor kora reggeltől késő estig

hajt, télen meg sehol semmi.- Hogyan fogadta az elbocsátását? ■- Először teljesen kiborultam, amikor megtudtam, hogy én is a kiseprűzöttek közé tartozom. Azután nagyon lassan erőt vettem magamon: ezt nem csinálhatom, elvégre a gyerekek még kicsik, szükségük van rám.- És ez az új lehetőség?- Nekem tetszik, noha korábban a főiskolán tanult szocialista gazdaságtan meg mostani, ég és föld. Ha most lennék fiatal, a mai eszemmel pénzügyi, számviteli főiskolára vagy gazdaságira mennék. Mert húsz-egynéhány esztendővel korábbi döntésemnél az lebegett a szemem előtt: mit szeretnék csinálni, mi szeretnék lenni. Most ebben a túlontúl anyagias mindennapokban nem ez a kérdés, hanem valami olyasmi: szép, szép az elhivatottság, de melyik az a szakma, amelyikből meg is lehet élni. Ezt az eszem így érzi, de belül a szívem ezzel szemben még most is valami olyasmit súg: változatlanul a pedagóguspálya az igazi. Ennek ellenére köszönet a munkaügyi központnak, a főiskolának, hogy negyvenegynéhány évesen a segítségükkel már a harmadik diplomámért harcolok, harcolhatok. Ugyanakkor előttem tornyosul két megválaszolatlan kérdés: nem vagyok huszonéves, és a most végzett nappalisokkal ellentétben idegen nyelvet, nyelveket nem beszélek. Mindkét tényező hátrány a huszonévesekkel szemben. Talán előny a tapasztalatom, életismeretem.

Jutka matematika-fizika szakos. Iskolájában tavaly osztályokat vontak össze, ezért lett felesleges. Két gyereket nevelnek a férjével.- Rémálom volt, hogy mennem kell, de nem volt mit tenni.- Ön reál szakos. Könnyebbnek tűnik ez a főiskola...- Más a szövegkörnyezet, teljesen mások az összefüggések, mint a korábbi szakomon. Arról nem beszélve, hogy messze áll a pedagógiától. Ugyanakkor az a valóság, amelyet most tanulunk, a mindennapok valósága. Vállalkozásszervező szakközgazdász leszek. Remélem ezzel a végzettséggel valamire jutok, hiszen a vállalkozási formák sajátosságait, jellemzőit tanuljuk, azt, hogy mit kell tenni egy kft.nek, egyéni vállalkozónak.- Itt az alkalom, tessék kipróbálni a gyakorlatban.- Meg is tenném, de a pedagógus-pályafutásom alatt eddig nem sikerült összegyűjteni az induló tőke töredékét sem. Márpedig kellene legalább egymillió.- Önök sok mindent tanulnak. Csúnya kérdés, ha nem akar, nem felel rá: a kiskapukat is?- Hogy árnyaknak tűnjék a válaszom: nem kerülhetjük ki

őket, ha már ott vannak, megvannak, léteznek. De hangsúlyozom, nem ez a lényeg, hanem az új ismeretek és a diploma.

Hogy mi a lényeg, arról megkérdeztük Kovács Lajosnét, a szolnoki főiskola docensét is.- Az, hogy huszonöt személyre pályáztunk és kaptunk átképzési lehetőséget. Attól függetlenül, hogy korábban milyen szakterületen dolgoztak és mit csináltak, most.válúlkpzás- és marketing szakközgazdászok lesznek.- Tényleg, mi mindent csináltak korábban ezek az emberek?- Közülük tizenkettő mérnök volt, tizenegy pedagógus, de akad egy csillagász és egészségügyi dolgozó is.- Mi a tapasztalata?- Küszködnek, hiszen nehéz az iskola, nem könnyű három félév anyagát kettő alatt teljesíteni. Azért olyan ismeretek birtokába jutnak, amelyek révén talán-talán boldogulni lehet. Noha a képzés délelőtti, felnőtt fejjel, családosán nem könnyű vállalkozás. De hát Istenem, ez is egy lehetőség.

így igaz. ez egy újabb lehetőség. Hogy a huszonöt ember életét miképpen alakítja, változtatja meg, vagy minden marad a régiben, ez is megérne egy misét. Jobban mondva újabb cikket, például esztendő teltével, jövő tavasszal.

D. Szabó Miklós

Új vezető a Humán Szolgáltató Központban

Az élet kényszeríti ki a fejlesztést

A szolnoki Humán Szolgáltató Központ korábbi vezetője, Szabó Rudolfné dr. a fölmentését kérte, mivel főállású országgyűlési képviselőként akar dolgozni. A központot megbízott igazgatóként Mohácsi Andrea, a korábbi szakmai igazgatóhelyettes vezeti. Megbízatása december 31-ig szól.

Az új, megbízott igazgató 1988- ban szerzett pszichológusi és középiskolai pszichológiatanári képesítést a debreceni egyetemen. Szolnokon, az akkori Családsegítő Központban helyezkedett el pszichológusi munkakörben. Mint elmondta, munkája során rájött, ki kell tágítani a szemléletét, hiszen az ember nem csak „pszichéből” áll. A központban orvossal, jogásszal, családsegítőkkel kezdték el a munkát. Ez akkor még nem volt olyan magától értetődő, mint ma.

1991. augusztus 31-én megszűnt a Családsegítő Központ, és megalakult a Humán Szolgáltató Központ. A változás nem csak a névtábla cseréjéből állt. Szabó Rudolfné dr. lett a vezető, aki magával ragadta munkatársait, a központ gyors fejlődésnek indult. A romló életviszonyok, a sokasodó krízishelyzetek is kikényszerítették a munka mennyiségi és minőségi fejlesztését. Valamennyi munkatárs rendszeres továbbképzésben vesz részt, hogy meg tudjon felelni az újabb kihívásoknak. Mohácsi Andrea Miskolcra pszichoterapeuta-képzésre, Budapestre klinikai pszichológus szakképzésre járt.

A családsegítő szolgálat, az építő-javító szolgálat, a tanácsadó szolgálat, a hajléktalansegítő szolgálat felsorolása is jelzi, milyen sokrétű a munkájuk, amelyben saját munkatársaik mellett orvos, jogász, pszichológus segítségét is igénybe veszik. Szolgáltatásaik ingyenesek. Korábban elterjedt, hogy segélyt folyósítanak a rászorulóknak, ez akkoriban tevékenységük jelentős része volt, mára azonban az évek óta változatlan segélyösszeg már csak kivételes esetekben teszi lehetővé, hogy a rászorulókat anyagilag segítsék. Céljuk inkább a jogi, orvosi, pszichikai segítés, a hajléktalanok esetében olykor a biológiai létfeltételek biztosítása, és viszszavezetésük, integrálásuk a társadalomba, felkészítésük az újbóli munkába állásra.

Arra a kérdésre, hogy vezetőként mit szeretne másként csinálni, csupán annyit válaszolt, hogy megbízatása december 31- ig szól, nagy átalakításokra tehát eleve nem vállalkozhat, de ha tehetné sem vállalkozna, hiszen a központ szervezetének, munkájának alakításában igazgatóhelyettesként eddig is részt vett. Ami azonban a továbbfejlesztést illeti, erősítené az intézményi összefogást, például a büntetésvégrehajtási intézményekkel, hiszen „ügyfeleik” egy része onnan kerül ki.

Várhatóan a közeljövőben mintegy ezerkétszázan kikerülnek a jövedelempótló támogatásból a városban, ez pedig sok munkát ró majd a központra, alaposan föl kell rá készülniük. De gondolnak a gyerekekre is, programokat terveznek nekik a nyári szünidőre, olyan programokat, amelyeket az anyagilag legrosszabb helyzetben lévő szülők is igénybe tudnak venni. Vannak külföldi, francia és német kapcsolataik, ezek erősítése is szerepel tervei között. B. A.

Maros megyei kórusok hangversenye Jászberényben

A jászberényieknek kellemes zenei élményben lehet részük a hét végén. A Székely Mihály zenei napok és Bárdos Lajos emlékére rendezett hangversenyeken a helyiek mellett két Erdélyből érkező, marosszentgyörgvi kórus műsorát is meghallgathatják a dalkultúra kedvelői.

A Marosszentgyörgyi Általános Iskola Gyermekkórusában olyan jó képességű román anyanyelvű tanulók is szerepelnek, akik hajlandók magyar nyelven énekelt műveket is megtanulni. A három évtizedes múltú kórust Hajdó Károly és Hajdó Mária-Magdolna vezeti. Műsoruk - amelyben többek között Kodály-, Bartók-, Bárdos-, Kocsár-, Birtalan József-, Vidu-, Muresianu-műveket adnak elő - a tanítóképző főiskola dísztermében szombaton 17 órakor hallható, Jászberény gyermekkórusainak programja mellett.

A felnőttkórusok hangversenyét a Déryné Művelődési Központban rendezik meg vasárnap 17 órakor. A Vasas

Munkásénekkar meghívására érkezett Berénybe a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria Vegyeskar, amelynek alakulását 1911-re datálják. Azóta - egy-egy lelkes tanügyi ember támogatásával - folyamatosan ápolják az erdélyi magyar dalkultúrát. Egyházi és világi műveket énekelnek magyar, latin, holland, német, angol és román nyelven. A kórusnak, amely a romániai műkedvelő mozgalom élvonalába küzdötte fel magát, 55 állandó tagja között orvosok, tanárok, köztisztviselők, diákok énekelnek. Karmesterük kórusmonográfiát állított öszsze. Mindkét erdélyi kórus tagja a nyárádmenti Seprődi János Kórusszövetségnek.-scsj-