Új Néplap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-23 / 120. szám

4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1996. május 23., csütörtök A diáknapok egyik izgalmas pillanata bál tiszta bevétele kétszáz­ezer forint lett, s így reális esélye lett annak, hogy az új gépet - más, pályázaton nyert összegekkel kiegészítve- - már a jövő tanévtől haszná­latba vehetik diákjaink. Ez­úton mondunk köszönetét mindenkinek, aki segített a bál megszervezésében, gya­rapította az alapítvány va­gyonát, vagy más módon hozzájárult a sikerhez, az első kitűzött cél eléréshez. Diáknapok Hosszú évek hagyománya sza­kadt meg két évvel ezelőtt. A diáknapok alkalmával az is­kola mindig felkerekedett, és a 8. osztályosok irányításával s az általuk ajánlott program szerint hazánk egy-egy, ter­­mészti-történelmi-kulturális értékekben gazdag tájára utaz­tunk. Az idei diáknapokon is itthon maradtunk, de nem ma­radtunk élmény nélkül. Termé­szetesen most is volt tüntetés, vetélkedő, akadályverseny. Jó hírrel szolgálhatunk: az iskola diákönkormányzata a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány által kiírt pá­lyázaton 140 ezer forintot nyert, így jövőre ismét utazha­tunk! Az összeg kétszáz tanuló szállásköltségét fedezi, és a tervezett hulladékgyűjtésből befolyt összeget is kirándu­lásra fordítjuk. Terveink sze­rint szeptember 19-21. között Velencére megyünk, ahol a környék nevezetességeinek megismerésén túl még játékra is lesz idő, s természetesen a tábortűz sem marad el. Kosa Ferenc tanár Egy jó döntéshez idő kell... Az elmúlt években lakossági fórumokon - vagy ahol erre lehetőség adódott - gyakran elhangzott, hogy sok milliót fizetünk ki a munkanélküli­eknek, s e mögött semmilyen produktív teljesítmény nincs. Nem szeretném, ha bárki is félreértene, hiszen aki munkanélkülivé vált, nem tehet róla. Sokfelől hal­lottam már, hogy szívesen tennének ők azért a pénzért valamit, ha lehetne, ha al­kalmuk volna rá! Az idén először volt lehe­tőség arra - dicséretes köz­ponti intézkedés -, hogy közhasznú munkát végez­hetnek a munkanélküliek - bizonyos ideig. Szépül váro­sunk munkájuk keze nyo­mán, tisztulnak az évtizede­kig elhanyagolt temetők, fá­kat gallyaznak stb. Van azonban egy kérdés: miért csak most? Korábban ezt nem lehetett volna meg­tenni? Hisz nincs az ország­nak olyan települése, ahol ne lenne munkanélküli, de olyan település sem, ame­lyikre ne férne rá a szépítés. Az az érzésem, néha a jó intézkedéseinket is túl so­káig fontolgatjuk! N. L., Kisújszállás Küldjön egy képet! Kassai emlék Nemrég jelent meg az ipar­testület kórusáról egy felvé­tel, ez idézett fel bennem egy kedves kassai képet: Benkófürdőn, egy hangver­seny alkalmával jártunk ott 1939 nyarán - immáron 57 évvel ezelőtt. Hegedűs János, Szolnok Az olvasói levelekből váloga­tunk. Az írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a mondanivalót. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról eset­leg más a véleményünk. Név és cím nélkül érkezett levelek közlésére nem vállalkozunk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin A jászdózsai iskola életében mindig történik valami A szeptemberi évnyitó iskolaavató is lesz Az Arany János Általános Is­kola 7. b és c osztályos tanulói szép sikerrel szerepeltek a tisza­­újvárosi gyermekszínjátszó-ta­lálkozón. Kötelezte őket a ha­gyomány, hisz néhány éve tár­saik hasonlóan szép sikerrel tér­tek haza. Rázsó Katalin felké­szítő tanáruk a zsűri munkáját is segítette. A csoport Arany János A fülemüle és Bajusz c. műveit dolgozta színpadra. A felkészü-Kisújszállási „aranyosok” lés szépségét az adta, hogy a gyermekek nem „színjátszó­sok”, így kemény munkát, kitar­tást kívánt a feladat. A fülemüle c. előadásért a Kultúráért és Művészetért Alapítvány nívódí­ját és pénzjutalmat kaptak a 7. c osztályosok, a 7. b-sek dicséret­ben részesültek és ajándékcso­magot kaptak. Tanárnőjüket rendezői díjjal és Zajach Tamás alkotásával jutalmazták. Köszönjük a városi önkor­mányzatnak, az iskola diákön­kormányzatának, a városi Csa­ládsegítő Központnak, a Lungo Dromnak, hogy támogattak minket, s külön köszönjük va­lamennyi szülőnek is. Nagy Lajosné, Kisújszállás Szakmai érvek igazolják a döntést A lap április 29-ei számában - Szűkén mért támogatások cím­mel - megjelent írásból arról értesülhetett az olvasó egy ko­rábbi Fidesz-MPP-sajtótájékoztatóra hivatkozva, hogy a Bel­ügyminisztérium, illetve a kormány az ez évi címzett támoga­tásokat - diszkriminatíven - a települési önkormányzatok he­lyett a megyei önkormányzatoknak ítélte oda, illetve ahol a ko­alícióhoz tartozó polgármesterek vannak. Á megállapítást - nevezetesen, hogy a támogatások politikai alapon ítéltettek oda - a Jászapáti Szakmunkásképző Iskola és Szakiskola építésé­nek várható támogatásával látja bizonyítottnak, merthogy Jászapáti országgyűlési képviselője az MSZP alelnöke. A döntést szakmai érvek igazol­ják: az önállósodott intézmény a gazdasági átalakulás kihívásaira gyorsan reagált: bővítettük az oktatható szakmák körét, vállal­tuk a kereskedelmi és vendég­látó-ipari szakmunkásképzést, a halmozottan hátrányos helyzetű és gyenge tanulmányi eredmé­nyű tanulók szakiskolai képzé­sét. Jelenleg 650-en tanulnak itt, közülük háromszáz diák jól fel­szerelt iskolai tanműhelyeinkben tanulja a gyakorlatot. Áz elmé­leti oktatás feltételei azonban hi­ányoznak. A növekvő tanulólét­számot egy négy tantermes, csa­ládi házból kialakított épületben és szükségtantermekben tanít­juk. Létrejött tehát Jászapátin egy - a város középfokú oktatási in­tézményei közül a legnagyobb tanulólétszámot befogadó - is­kola, amelynek nincs tanügyi épülete. Ezért a megyei önkor­mányzat az 1996. évi címzett támogatásból egy 12 tantermes intézmény és 100 diák fogadá­sára alkalmas kollégium megépí­téséhez nyújtott be pályázatot. A megyei közgyűlés egyhangúlag támogatta ezt. Ismereteink sze­rint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Bel­ügyminisztérium is elfogadta a pályázatot, így került a kormány elé, a parlamentbe pedig a kor­mány véleményével jut. Nyil­vánvaló tehát, hogy a címzett támogatás odaítélésének az alapja nem politikai indíttatású, hanem nagyon is szakmai: mert nemigen van Magyarországon - a mi iskolánkon kívül - másik olyan intézmény, amely majd 700-as tanulólétszámmal eny­­nyire mostoha körülmények kö­zött működne. Ennek ellenére - mert az iskola kellően innovatív és jól szolgálja a munkaerő-piaci igényeket - sokoldalú és színvo­nalas képzést ad. A végzős tanu­lók közül alig akad pályakezdő, aki munkanélküli lenne. A de­mográfiai hullám levonulásának időszakában is tudtuk növelni a tanulólétszámot, sőt tanévenként 50-100 jelentkezést kénytelenek vagyunk elutasítani. Csupán megjegyzem, talán az sem vélet­len, hogy elnyertük a szakmun­kásképző iskolák átalakítására kiírt PHARE-támogatást. A megyének szüksége van az iskolában folyó képzésre. Bizo­nyítja ezt az is, hogy nemcsak a Jászságból, hanem a megye egész területéről érkeznek diá­kok. A kollégium megépítése ugyancsak indokolt, mert nem tud minden tanulónk naponta be­járni. Ebben egy másik iskola, a Mészáros Lőrincz Gimnázium és Szakközépiskola tanulói he­lyet kapnak. A cikk egy másik állításához kapcsolódva annyit: a különféle egészségügyi intézmények pá­lyázati támogatásának elutasítá­sával a mi ügyünk nincs össze­függésben, mert a közoktatásra fordítható címzett támogatás nem használható fel egészség­­ügyi célokra. Kiss János iskolaigazgató Környezetvédelmi hét Tószegen Az emberiség egyik bűne akadálya. Mindez persze sok pénzbe kerül. A falu lakossága, a szülők, nagyszülők anyagilag is támogatnák a majdani iskola felszerelését. A szándékot az önkormányzat is támogatja, éppen ezért úgy határozott, hogy ötvenezer forintos alap­tőkével hozzájárul a Jászdózsai Iskoláért közalapítvány létre­hozásához. A megalakult kura­tórium lelkesen látott hozzá a munkához, s elsőnek egy hat­százezer forint értékű nyelvi labor berendezéseinek megvá­sárlását határozta el. Ennek ér­dekében egy iskolai bál szer­vezése mellett döntöttek. Szinte lehetetlen felsorolni azt a rengeteg segítséget, amit kap­tak. Sokan részvételükkel, má­sok tombolatárgyak felajánlá­sával, pénzadománnyal segítet­ték a bál sikerét. A vendége­ket, a közönséget az iskola diákjai egy színes műsorcso­korral köszöntötték. Az est ünnepélyességét a felső tago­zatosok nyitótánca emelte. A Újra együtt - harmincegy év után Eifert János fotóművész képei­nek kiállításával és a bélyeg­szakkör természetről összeállí­tott sorozatának bemutatásával környezetvédelmi hetet tartot­tak Tószegen. A hét eseménye­ihez kapcsolódva újságok, fo­lyóiratok, könyvek és filmek foglalkoztak a témával. A me­gyei környezetvédelmi felügye­lőség előadást tartott az általá­nos iskolás gyerekeknek a me­gye víz- és levegőszennyezett­ségéről. Az Ufóklubban Kon­­rád Lorenz A civilizált emberi­ség nyolc halálos bűne c. köny­véről beszélgettek a résztvevők. Az események sorából kiemel­kedett a művelődési ház és az általános iskola közös rendezé­sében megtartott környezetvé­delmi vetélkedő. Köztudott, hogy a gyárak, üzemek, gépko­csik szennyező hatásával szemben mi nem sokat tehe­tünk. de közvetlen környeze­tünk tisztaságáért, épségéért igen. Ez adta a verseny alap­­gondolatát is. A vetélkedőbe beletartozott Tószeg növény- és állatvilágának felismerése, a madárhangok meghatározása is. A Környezetünk szépségei Csak egy földünk van! és gondjai címmel írt fogalma­zásokból kiderült: gyermekeink is látják, hol vannak a bajok, s milyen fontos a környezet vé­delme. Az ilyen rendezvé­nyekre szükség van, hiszen ilyenkor jobban odafigyelünk a természetre, tágabb és szűkebb környezetünkre, s jó lenne, ha egy évben nem csak egyszer, de legalább ötvenkétszer lenne ilyen hét. Ez viszont már a fel­nőttek felelőssége elsősorban. G. L., Tószeg Megpezsdült az élet körülöttünk, megmozdult valami a falu­ban is: jobban odafigyelünk egymásra, talán örülni is tudunk mások sikereinek, és sorra történtek olyan események, melyek bizonyítják: közös erővel jobban mennek a dolgok. Alapítványi bál Szó esett már arról, hogy isko­lánk főépülete 1994-ben élet­­veszélyessé vált, ezért elkerül­hetetlen egy új főépület meg­építése. Minden jel arra mutat, hogy - a tervekkel egyezően - az épület átadásának az új tanév kezdetével nem lesz Párban a nyitótáncosok Varjasi tanyavilág. Az anya­községtől, Jászjákóhalmától legtávolabb eső határrészt ne­vezték így. Miután a ’60-as években megszüntették iskolá­ját, lassan a tanyavilág is el­néptelenedett. A minap Jákó­­halma közösségi háza egy csa­ládias hangulatú összejövetel­nek adott otthont. Újra együtt a 31 éve megszűnt iskola tanítói, diákjai Itt találkoztak a tanyavilágból elszármazottak. Az 1927-től ’65-ig működő iskola még élő tanítóinak többsége eljött, de itt voltak az iskola egykori diákjai is. Az ország különböző része­iből ideérkezők többsége évtize­dek óta most először találkozott újra. Az emlékező szentmise után Fodor István Ferenc, a falu polgármestere - egykori varjasi diák - köszön­tötte az egybegyűlteket, s örömét fejezte ki, hogy a találkozó létrejöhetett. Átadta a Jászjákóhalmá­­ért kitüntetést Labáth Mihálynak, a faluért vég­zett munkájáért. A jelenlévők között a legidősebb tanítónő talán Toró Zoltánná Farkas Katalin volt, aki élete leg­szebb éveit töltötte a kis tanyasi iskolában. Ne­héz körülmények között tanította a kilenc ki­lométerről bejáró gyerekeket, egyszerre nyolc osztályt, s büszke arra, hogy minden tanítványa vitte valamire. Az élet messzire sodorta, ezért is volt csodálatos érzés a régi ismerősökkel be­szélgetni. -cs. j.­A rögtönzött sajtótájékoztatóra „Füstté vált ebéd” Ezzel a címmel jelent meg má­jus 16-án a lapban egy hír, amellyel kapcsolatban én va­gyok a legilletékesebb véle­ményt mondani. Sajnálom, hogy a lakókö­zösség rögtönzött sajtótájékoz­tatóján nem voltam jelen! Áz újságíró megfogalmazása szerint nem „felelőtlen szemé­­lyek”-ről, hanem csak szemé­lyemről van szó, mivel élettár­sam már hajnali 5 órától mun­kában volt, és a történtekért egyáltalán nem felelős. Csak irigyelni tudom azokat, akiknek lakásában nem égett még oda ebéd, s ráérnek arra, hogy a bolhából elefántot csináljanak. Erre kellett a hatalmas appará­tus? Nem lett volna egyszerűbb telefonon értesíteni élettársamat sokak által ismert munkahe­lyén? A lakóközösségnek - kü­lönösen távollétemben - semmi joguk nem volt nyilatkozni az életvitelemről, s nem volt joga az újságírónak azt ilyen formá­ban közölni. A tűzoltóknak, a rendőrség­nek, az Országos Mentőszolgá­latnak utólagosan köszönöm a gyors intézkedést. Tiszta szí­vemből kívánom, hogy csak hasonló tűzesetekhez kelljen „ilyen apparátussal” kivonul­niuk. Takács Attila Szolnok Az együttműködés közös érdek A Magyarországi Kisgazdák Szövetségének (Kisgazda Szövet­ség) vezetősége május 16-ai, budapesti, kibővített elnökségi ülésén határozatot fogadott el. Megállapította, hogy a március 31-ei, zsombói zászlóbontó nagygyűlés eredményeként a Független Kisgazdapártból ön­ként kilépők és az onnan kizártak köréből, valamint a kisgazda­csoportok soraiból a szövetséghez csatlakozókkal a tagság lét­száma dinamikusan növekszik. Ez az örvendetes tény indo­kolttá teszi a szervezőmunka gyorsítását. A hazai közéletben számottevő politikai erőként kíván részt venni, ezért felveszi a kapcsolatot a parlamenten belüli és parlamenten kívüli ellen­zéki erőkkel, mert kívánatosnak tartja az egymást segítő, erő­sítő együttműködés megteremtését. Á zsombói szellemiség je­gyében - különös tekintettel a taglétszám folyamatos gyarapo­dására - az ország valamennyi megyéjében minden hónapban nagygyűlést tart. A szövetség országos szinten - s ezen belül a Szolnok Me­gyei Kisgazdák Demokratikus Szövetsége - továbbra is nyitott minden, hozzájuk csatlakozni szándékozó polgár számára. Guth Sándor megyei elnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents