Új Néplap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-02 / 102. szám
1996. május 2., csütörtök 9. oldal A Tisza-tó És Környéke Országos turnéra készül a tízéves dobos Amerikai lehetőség, fúzióval Amikor először hallottam, egy ősrégi Illés-sláger jutott az eszembe: „Van nekem egy barátom, a legjobb dobos a világon, mikor a dobját ütötte, verte, benne volt az egész lelke.” Mivel a hallás tárgyát egy alig tizenéves fiúcska csalta ki a dobokból, tudom, hogy éppen az ő érdekében is, csínján kell bánnom a jelzőkkel. Ám abban \ szinte biztos vagyok, hogy a legénykének tényleg benne van a szíve-lelke a játékban, és ha nem is a legjobb, de nagyon tehetséges dobos ifj. Orosz Győző, a tiszafüredi Kossuth, valamint a helyi zeneiskola tízéves tanulója. Ebbéli hitemben azóta a zenéhez értőbb fülek tulajdonosai is igyekeztek meggyőzni. A történet több érdekes részlettel is szolgál. Jó hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor az idősebb Orosz Győzőt, aki ekkor még a vendéglátó zenészeként kereste kenyerét - ma egy autószerviz tulajdonosa -, felkereste családja a munkahelyén. Amíg a társaság a zeneszünetben beszélgetett, a kisfiú dobokkal játszott. Addig oda se figyeltek az apróságra, amíg egy kolléga meg nem jegyezte: „Te, Győző, a fiad teljesen szabályosan hozza triolát”. Száz szónak is egy a vége: az amatőr zenész apuka, aki egyébként tanult szakmáját tekintve karosszérialakatos, ekkor határozta el, hogy profi szintre fejleszti kisfia nem mindennapos ütemérzékét. Azóta évek teltek, s kezd kiderülni, az Orosz család befektetése - valóban időt, pénzt és fáradságot nem sajnálva, familiáris kalákában egyengetik Oroszék a kisfiú dobkarrierjét - nem volt hiábavaló. Még akkor sem, ha hozzátesszük, jó pár esztendeje az Orosz család élete egy kicsit a dobok, cintányérok, kongák és lábgépek körül pereg. Ehhez az új ritmushoz azonban újabb és újabb erőt ad a zeneiskola tanárainak a biztatása, Győzőke egyre több sikeres fellépése önálló dzsesszzenekarával, s nem utolsósorban az is, hogy a szűkebb szakma is felfigyelt rá. Köszönhetően annak is, hogy az ország egyik legismertebb dzsesszdobosa, Szendőfi Péter elvállalta a fiúcska tanítását. Miután a szakember is meghallgatta az ifj. Orosz tudományát, azt mondta: „Ösztönösen olyan dolgokat tud, amiket másoknak felnőtt fejjel is nehéz megtanulni”. Ennek a ténynek azonban van egy nagyon figyelemre méltó oldala is, hiszen Szendőfi Péter Magyarországon, s az Ócenon túl is jól ismert dzsesszzenekarának, a Fúziónak is a vezetője. (A zenekari tagok közül ketten a televíziós Friderikusz-show együttesét, a Teát is erősítik.) A Fúzió április 24-én országos turnéra indul ifj. Orosz Győzővel, aki Szegeden, Miskolcon és Budapesten is számot adhat ütemérzékéről. Arról is szó van, hogy a koncertsorozaton készül egy CD is, ami, ha Győzőke nem hibázik a trioláknál, kikerül a lehetőségek hazájába, Amerikába is. Itt tart most a történet, ami azért is papírra kerülhetett, mert a tízéves fiúcska - utalva ismét Bródy János örökbecsű dalszövegére - egyáltalán nem gondolja, hogy már övé a világ, tanul tovább szorgalmasan. Ez napi kétórás igénybevételt jelent otthon dobjainak, de talán az sem mellékes, hogy az iskolai bizonyítvány is jó négyes előmenetelről tanúskodik. A vállalkozó önkormányzat Szezon előtti készülődés a szalóki kempingben Túl a betanulás nehézségén Csúcsüzem a derzsi varrodában A helyi önkormányzat által folytatott sikeres egyeztető tárgyalások után 1995 szeptemberében nyitotta meg új varrodáját a tiszaderzsi községháza alagsori épületrészében a hajdúböszörményi központú Tóth és Tsa cég. Miután a térségben több varroda élete tiszavirág-életűnek bizonyult, lapunk is jó szándékú féltéssel adott nyilvánosságot a derzsi önkormányzat munkahelyteremtő akciójának. Szerencsére azóta kiderült, hogy kincstári pesszimizmusunk alaptalannak bizonyult, hiszen Tiszaderzsen mindenki elégedett a varroda működésével. Az önkormányzati kasszának jelentős könnyítést jelent, hogy a varrodai munkával több mint húsz helybéli kikerült a jövedelempótló támogatásra szorulók köréből. Ez utóbbi veszélye valószínűleg még sokáig nem fenyegeti a derzsi lányokat, aszszonyokat, hiszen munka van elég. Nem véletlenül zakatoltak márciusban még hétvégeken is a varrógépek itt, hiszen a rendelési állomány még túlórára is ,Jcényszenti” a varroda dolgozóit. Persze ez a kényszer úgy nem kényelmetlen, ha a vállalkozó becsületesen meg is fizeti a túlórát. És ez így is van, mert a Tóth és Tsa 50 és 100 százalékos emelt bérrel honorálja a szombat-vasárnapi ,repetát”. A vállalkozó elégedettségét jelzi az is, hogy a betanulási időszak nehézségei után már komoly, nyugati minőségű termékek sorozatgyártását - Budmil, Aréna, EGO - is rá meri bízni a derzsi fióküzemre. Nem véletlenül büszkélkedett helyszíni vizitünkkor azzal a varroda meósa, hogy a hajdúböszörményi cég minőségi versenyében Deres a második helyre került, több mint tíz fiókvarroda közül. Takács Dánielné, a varroda megbízott vezetője pedig azt hangsúlyozta, hogy a helyi alkalmazottak is megtalálták a számításukat a szalagrendszerű és teljesítménybérezéses varrodában. Mivel a puding próbája az evés, erről természetesen megkérdeztük az érintetteket is. Az előszabászoktól a készre vasaló részlegig érve, egyöntetű volt a vélemény: igen komolyak a követelmények, nagyon sokat kell dolgozni, de megéri, hiszen a teljesítmény, a kézügyesség és a begyakorlottság függvényében. 18-30 ezer forint nettót vihetnek haza á dóTgozók. Túlóra nélküli,, 0 ^ ü0 <j Az már egészen más lapra tartozik, hogy inflálódó világunkban ez mire elég. Ismerve azonban a jövedelempótló támogatások összegét s több kihelyezett térségi vállalkozás jövedelemviszonyait, mindenképpen megnyugtató ez az összeg. A sok vagy kevés meditációját talán még a következő dolog is lezárhatja. Több varrodai dolgozó megemlítette a búcsúzáskor: képzeljék el, hogy mi lenne itt, Derzsen velünk a varroda nélkül. Én elképzeltem... Ezért is kívánom, hogy sokáig dolgozzanak még Tiszaderzsen a varrógépek. Ha kell, két műszakban is. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, mint többségi tulajdonos úgy döntött, hogy idén pályázat útján hirdeti meg hasznosításra a korábban a Tiszatour Kft. által üzemeltetett megyei kempingeket. Abádszalók Nagyközség Önkormányzata kihasználva a lehetőséget, sikerrel pályázott, s négy évre szóló bérleti szerződést kötött a megyével. A népszerű üdülőfalu vezetése mindezek után Szabó Istvánt, a több évtizedes tapasztalatokkal rendelkező idegenforgalmi szakembert bízta meg az abádszalóki Füzes kemping és panzió üzemeltetésével. Nem titkoltan azzal a céllal, hogy a község legnagyobb sátorozóhelye, kiegészítő létesítményeivel - igényes kialakítású főépületi panzió, faházak, vizesblokkok, sportlétesítmények stb. - hasznot hozzon a községnek. Ottjártunkkor már teljes gőzzel folytak a szezon előtti előkészületek. Szabó István, aki egyébként a helyi Panoráma panzió vezetését is ellátja, elmondta, hogy az önkormányzat alkalmazásában, szintén négy esztendőre vállalta a kemping és a panzió működtetésével járó feladatokat. Idén fokozatosan szeretnék elérni, hogy a kemping május végére teljes kapacitással dolgozzon. Ennek elsődleges feltétele, hogy elkészüljenek a valóban szükségszerű felújítási és karbantartási munkákkal. Most a főépület „rehabilitációja” van a soron, a speciális tavaszi penzummal -Tomajmonostorán már lassan három évtizede annak, hogy Gál Pali bácsi Budapestre költözve, bezárta férfifodrászatát a Lenin úton. Arra pedig a legöregebb tomajiak sem emlékeznek, hogy mikor is csinosíthatták magukat a helybéli lányok, asszonyok női fodrászmester keze alatt. Nos, áprilistól mindez már múlt idő, hiszen Szabó Ildikó, kunhegyesi vállalkozó női-férfi fodrászatot üzemeltet a kilencszáz lakosú falucskában. Az előzményekhez tartozik az is, hogy a tomajiak valószínűleg megunták: frizuraigazításért Tiszaszentimrére, Kunhegyesre kellett utazniuk. Több falugyűlésen is felvetették, hogy ideje lenne fodrászt keresni a faluba. Az önkormányzat ezek után keresett és talált is megoldást. Úgy, hogy kedvcsinálóul ingyen ajánlott fel helyiséget vállalkozó fodrászoknak, a helyi idősek otthona épületében. Szabó Ildikó, kikerülve a jászberényi 606-os számú szakközépiskola és szakmunkásképző intézet női és férfifodrász fakultáfestés, takarítás, környezetrendezés - együtt. Majd a vizesblokkok rendbetétele és a sátorozóhelyek kulturált kialakítása következik. A munkálatok azonban nem akadályozzák meg, hogy a hagyományosnak számító május elsejei dátummal kinyissa kapuit Szalók legnagyobb sátorozóhelye. A kemping vezetője reméli, hogy az előkészületi munkák előre-Szezon előtt a fákat is rendbe kell tenni... haladtával valóban fokozatosan eljutnak a teljes kapacitás állapotáig. Hiszen a vendégszám növekedése a biztosítéka elsősorban a gazdaságos működésnek, s járulhat hozzá ahhoz, hogy a község is profitálni tudjon idegenforgalmi vállalkozásából. Mindezek mellett egy jelentős hasznot már elkönyvelhet Abádszalók, hiszen a Füzes kemping és panzió tizenöt, korábban javarészt munka nélküli helybélinek ad biztos havi keresetet. sáról, egy év szakmai gyakorlat után határozta el, hogy belevág. Ehhez persze bizonyos tőke is szükségeltetett, amit a 18 éves lány - szülői segítségen kívül - csak a megyei vállalkozásfejlesztési iroda támogatásával tudott előteremteni. E 300 ezer forintos mikrohitel segítségével rendezte be az üzletet. Szépen és kulturáltan, amit jelez az is, hogy igény van, az utazási költségeket is megspóroló helyi szolgáltatásra. - A jó Isten áldja meg ezt a kislányt, hogy idejött fodrásznak - mondta egy hölgyvendég ottjártunkkor, ami bizony egyértelműen utal arra, hogy Ildikó fiatal kora ellenére nagyon jól kitanulta Jászberényben ezt a mesterséget. Ezek után talán nem is kívánhatunk mást a tomajiaknak, mint hogy pénztárcájuk egyre többször engedje meg a frizuracsinosító szolgáltatás igénybevételét, mert azért a fiatal vállalkozónak vissza is kell fizetnie a mikrohitelt, ami manapság nemcsak egy alig tizennyolc éves ifjú hölgynek jelent „makro”-fel adatot. Béla bácsi, akinek rendszeretetéről háza és a kis porta is árulkodik, az egyik legjobb reklámhordozója lehetne a helyi ipartestület jelmondatának: mindig a lakosság szolgálatában! Hiszen kis kitérővel ötvenkét éve veszik hasznát a környék lakói cipésztudományának. Ilyen szempontból páratlan iparos ő, csak két suszter maradt rajta kívül a környéken a kaptafánál, de talán úgy is, ha hozzátesszük: tizenhét éve egyedül él. A tisztaszoba a házban egy megértő társra vár. Hogyan is fogalmazott? „Sűrűn betérnek hozzám kuncsaftok, van, aki még a vasárnapi mise után is behozza a lábbelit sarkaltami. Közben beszélgetünk, de az más. Nagyon hiányzik öreg napjaimra egy társ, egy aszszony, akivel megoszthatnám minden örömöm, bánatom.” Béla bácsi különben a szomszédos Egyekről került át Tiszafüredre. Itt, egy nyolcgyermekes földművescsalád tagjaként, Pintér Lászlótól leste el a „gojzervarrás” titkait, úgy, hogy már inasként javítania kellett az orosz katonák csizmáit. A kitérőt a magánszektor szétverése okozta, amikor már felszabadult cipészként dróthuzalokat kellett zománcoznia Budapesten. A katonaidő sem volt hozzá kegyes, hiszen az akkor eléggé puskaporos jugó határra került. Itt ismét hasznát vette cipésztudományának, hiszen Tito „láncos kutyás” korszakában gyorsan koptak a határőrök csizmái a magyar-jugó határon. Katonaság után döntött végleg úgy, hogy a kaptafánál marad, mert ahhoz ért a legjobban. Némi egyeki „fekete”-javítgatás után tiszafüredi suszter barátja, Ferge Károly beszélte rá, hogy jöjjön át Füredre, és lépjen be a cipészszövetkezetbe. Béla bácsi szerszámaival együtt be is lépett az ipari közösbe. Jó volt a kollektíva, de amikor lehetőség nyílott rá - no meg talán azért is, mert munkaellátottsági gondok miatt akkortájt nagyon nehezen csordogált a pénz -, Tóth Béla 1961-ben ismét maszek lett. Ugyanazon a Vörösmarty utcai portán, ahová 1954-ben asszonyt vitt, ahol egyetlen leánygyermeke megszületett. Nem szívesen beszél róla, de másodszor is elvált, s felnőtt lányával sem tartja a kapcsolatot. A miértekre talán az a tisztaszoba adja a legjobb választ, amelybe pedáns renddel várja megértő párját a „páratlan” iparos. Mostanában pedig egyre többen kopogtatnak a műhely ajtaján, mert bizony manapság kifizetődőbb javíttatni a cipőt, mint újat venni. Béla bácsi pedig dolgozni szeretne, amíg az egészsége és ereje engedi. Hogy is mondta? A lakosság szolgálatában... Színekbe öntött álmok Fantázia és valóság Járdán Mátyás, tiszafüredi autodidakta festő tehetségére alig pár évvel ezelőtt figyelt fel Vladár László tanár-festőművész, akinek szakmai segítsége is hozzájárult ahhoz, hogy a 26 éves fiatalember ma már egyre érettebb módon hódol igen értékes hobbijának. Első, 1994-es tiszafüredi tárlatán már sikerült felkelteni a nagyközönség érdeklődését is, sci-fi ihletésű képeivel. Járdán Mátyás színekbe öntött álmai különben egy debreceni tudományos-fantasztikus biennálé zsűrijének a tetszését is elnyerték, hiszen két alkotása a díjazott művek kategóriáját gyarapította. A fiatal, kétgyermekes autodidakta festő, aki egyébként lakatos szakmunkásként lett munkanélküli, most Tiszaszentimrén mutatkozott be, a helyi művelődési házban. Itt április 3-án Vajkó Ferenc, a Tiszafüredi Takarékszövetkezet elnöke nyitotta meg azt a kiállítást, ahol Járdán Mátyás sci-fi képeit és színvilágában, témaválasztásában egyre igényesebb tiszai tájképeit tekinthetik meg az érdeklődők. Májusban a legjobb harminc Járdán-alkotás Kunmadarasra költözik. Ez a kép is népszerű volt Debrecenben Újra lesz halas nap Tiszafüreden A szervezők tájékoztatása szerint ötvennégy kulturális, sportprogram és hat kiállítás megrendezését tervezik július 12-én, 13-án és 14-én a városban. A rendezvénysorozat időtartama alatt a város vendégei a Wánora (észt), Privemo (olasz), Izmur (török), Gcenoa (mexikó) folklóregyüttesek, olasz mazsorett-, hevesi fúvós- és mazsorett-, tiszafüredi fúvószenekar és miskolci mazsorettcsoportok, valamint két hazai és a tiszafüredi néptánccsoport. Ismét lesz karnevál, felvonulás, kompozíciók, táncosok, lovasok, színes, jelmezes bemutatója. Számtalan, bemutató, térzene, sportversenyek, szórakoztató programok, táncházak, fővárosi művészek, neves beat-, dzsessz-, rockegyüttesek színesítik a programot, amelyre csakúgy, mint az elmúlt évben, nagy számú bel- és külföldi érdeklődőt várnak a szervezők. Három évtizedes hiányt pótol Fodrászat nyílt Tomajon A „páratlan” iparos Örömmel maradt a kaptafánál Tóth Béla bácsit, á CIPÉSZ-t - így, csupa nagybetűvel - nagyon sokan ismerik Tiszafüreden. Nem készült statisztika, de szinte teljes biztonsággal megállapítható, hogy az általa javított és elkészített új lábbeliket ha összeraknánk, akkor a 15 ezer lakosú kisváros több generációjának nem lennének cipőgondjai. Az aranykoszorús mester még hatvanöt évesen is kitölti az időt takaros kis műhelyében. A munka nem hagyja unatkozni az aranykoszorús mestert
