Új Néplap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-15 / 113. szám

1996. május 15., szerda Megyei Körkép 3. oldal Az ellenőrzést a sorozatos balesetek indokolják Razzia a vasúti átjárókban Amíg egy szintben kereszteződnek a vasúti sínek a közutakkal, addig ezek a helyek állandó veszélyforrást jelentenek a közle­kedőkre. A közelmúlt tragikus eseményei is bizonyítják: autó és vonat ütközésekor rendszerint a legsúlyosabb következmé­nyekkel kell számolni. A balesetek nagy része figyelmetlenség­ből vagy szándékos szabályszegés miatt következik be. Az országos rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese mától kezdődően két héten át tartó akciót rendelt el a nagy for­galmú vasúti átjárók fokozott ellenőrzésére. A razzia szük­ségességét a szomorú adatok egyértelműen alátámasztják. Ebben az évben több mint húsz ember lelte halálát ezekben a közlekedési csomópontokban. Szerencsére szűkebb hazánk­ban nem történt a közelmúlt­ban ilyen baleset, de a közle­kedési szakemberek szerint ez nem azt jelenti, hogy nálunk minden rendben van ezen a téren. Sokan megsértik a vas­úti átjárókon való áthaladás szabályait, sokszor csak a sze­rencsén múlik, hogy nem tör­ténik baj. Megyénkben tizenkét ke­reszteződést jelöltek ki ellen­őrzés céljára. A rendőrök min­dent elkövetnek, hogy a sza­bálytalankodókat kiszűrjék és eljárást kezdeményezzenek el­lenük. A szabályokat áthágó közlekedőknek még azon sem kell meglepődniük, ha videóz­zák, fényképezik őket. H. GY. Jubileum - kis ünneprontással Autóbuszmakettek a konferencia kiállításán (Folytatás az 1. oldalról) évnél öregebb, és a mai gazdasági feltételek nem adnak módot a jár­műpark kívánatos ütemű cseréjére. A hatékonyság alapján újra kell gondolni a vasút- és a buszközle­kedés közötti munkamegosztást is - fogalmazott az előadó. A nagyvárosok közül Szolno­kon az egyik legolcsóbb a helyi közlekedés - mondta Zsirai István, a Közlekedéstudományi Intézet tagozatvezetője. A tarifákat nem lehet az égig emelni - folytatta ezért tudomásul kell venni, hogy az autóbusz-közlekedést is, akár­csak a vasutat, támogatni kell. A kormány közlekedéspolitikai koncepciója megoldást keres a problémákra - fejtette ki Drégelyi László, a szaktárca főosztályveze­tője az állam ugyanis ellátási fe­lelősséget vállal, és ehhez a zse­bébe kell nyúlnia. L. Z. Tiszavárkonyban befejeződött a vezetékes gáz lefektetése. Az iskolában az eddigi széntüzelést váltották gázra. Képünk a munkálatok közben készült. fotó: cs. i. Szélesre tálja kapuit a vásárváros (Folytatás az 1. oldalról) többek között, mint a Neusied­­ler-Szolnok Papírgyár Rt., a tö­rökszentmiklósi ConAvis Rt., a Matáv Rt., a Szolnoki Cukor­gyár Rt., az OTP Bank Rt., a WES Rt., a Szolnoki Sütőipari Rt., Pharmasol Rt. és a SZÜV Rt. A szabadtéri területen állít ki az Agroker Rt., a Mezőgép Rt., a Mól Rt., a Westel Kft., a me­zőtúri Klíma Ipari Centrum Rt., a Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány és külföldi vendégei, il­letve a Nefag Rt. A Szolnok expó - amelynek van hivatalos bankja, szállítója, hírvivője, vendéglátósa és biz­tonsági szolgálata - gazdag szakmai és kulturális program­mal is váija az érdeklődőket. Külön említésre méltó e prog­ramok sorából a május 17-i: az üzletember-találkozó ugyan még a szakmának szól, azonban a Szolnoki Galériában fellépő Edda együttes unplugged kon­certje és a Szigligeti Színház és a Táncsics Mihály utca közötti területen „tomboló” utcabál az Origó együttessel már joggal keltheti fel a nagyközönség fi­gyelmét is. Baranyi Gy. Nehéz a „szakma”, és a taktikázás sem mindig segít A betörők a zuhogó esőben dolgoztak Bizony nem könnyű manapság már a betörőknek sem. Az a sok riasztóberendezés, a megerősített ajtók, ablakok mind el­lenük dolgoznak. Azt azért tudják, nem mindenhol van ez így, éppen ezért próbálkoznak újra és újra. Vállalják a koc­kázatot, még a szakadó esőtől sem riadnak vissza. Sőt, talán épp úgy gondolták, a zuháré még segítheti őket titkos munkájukban. Ugyan ki mász­kál az utcán, ki leplezheti le őket éjjel a szakadó esőben? A két rákócziújfalui férfi a minap a kocsmában tartott tak­tikai megbeszélést követően határozta el: betörnek a másik kocsmába. E fantasztikus szel­lemi tevékenységet követően a gyakorlati megvalósítás követ­kezett: megvárták, mikor esik a legjobban, és akcióba léptek. A pajszer hamarosan szabaddá tette az utat előttük, két fordu­lóban cipelték haza a zsák­mányt. Talán túl korán volt még, és a sógorok úgy határoz­tak, szomszédjukat is megrövi­dítik néhány birkával. Valamit azonban nagyon elszúrhattak, mert már másnap zörgettek ná­luk a tiszaföldvári zsaruk. A házkutatások során előkerültek a lopott cigik, italok, sőt még a bárányok is meglettek, igaz, akkor már száz darabra szelve, pörköltnek voltak előkészítve. P. Károly, az egyik gyanúsított, a nyomozók érkezésekor meg­próbált elmenekülni, de hiába futott árkon-bokron át, a rend­őrautó gyorsabbnak bizonyult nála. Elkeseredett próbálkozása érthető, hiszen néhány hónap­pal ezelőtt szabadult kilencévi fegyházbüntetéséből. -hgy-Új civil szervezet Szolnokon Etnikai Népfőiskolái Társaság alakult A szervezet alapszabályának elfogadásával és a vezetőség megválasztásával tegnap újabb civil szervezet alakult meg Szolnokon: az Etnikai Népfőiskolái Társaság. A megyei népfőiskolái társaság 1991 tavaszán jött létre, és már ekkor látszott, hogy jó néhány civil egyesület fog hozzá tag­ként csatlakozni. Az Etnikai Népfőiskolái Társaság alulról jövő kezdeményezésként szüle­tett meg. Mint azt alapszabályukban is megfogalmazták, céljuk többek között a társaság eszközeivel segíteni a helyi közösségek szerveződését, a helyi népfőis­kolái tevékenységet. Hozzájá­rulnak az együtt élők kultúrájá­nak megismeréséhez, a képzett­ség alacsony mértékének eme­léséhez, és fórumot nyújtanak a helyi önkormányzatok kialakí­tásához nélkülözhetetlen ál­lampolgári ismeretek, az egyéni és közösségi társadalmi kez­deményezésekhez szükséges készségek kiformálódásához. A jelen lévő alapítók megvá­lasztották a háromtagú elnök­séget. A szavazás eredménye­képp az elnök dr. Kádár György, a titkár Bereczki Jó­­zsefné lett. Elnökségi tagnak vá­lasztották Csányi Júlia tanárnőt is, a társaság alapító tag­ját. -bgy-Kiaknázatlan térség a Tisza-tó Nem könyöradományt kémek A Tisza-tó és környékének természeti szépségei évente több százezer látogatót, túlnyomórészt nyugati turistát nyűgöznek le, ám a térség - bár hivatalosan kiemelt üdülőterület - még nem nyerte el az őt megillető helyét az országban - hangzott el a Szolnokon megrendezett településfejlesztési konferencia tegnapi, második munkanapján. A kiaknázatlan termálvízkincs­­csel, természetvédelmi terüle­tekkel és egyedülálló madárre­zervátumokkal, kiváló fürdőzési és vízisport-lehetőségekkel büszkélkedő Tisza-tó ma is mostohagyereknek számít, hi­szen az ország második legna­gyobb tavának jutó központi támogatás töredéke a Balaton­nak és a Velencei-tónak biztosí­tott forrásoknak - húzta alá be­vezetőjében Rente Ferenc, a Ti­­sza-tavi Ónkormányzat Szövet­ségének elnöke, Tiszafüred pol­gármestere. A 19 önkormányzatot tömö­rítő térségi szövetség ennek el­lenére nem könyöradomá­­nyokra számít, ugyanis a szezon meghosszabbítása (a tudomá­nyos és horgászturizmussal), a termálvízbázis hasznosítása, il­letve az ezekből származó, ma is jelentős valutabevétel növelése nem csak a helybeliek érdeke. A szövetség jelenleg igyek­szik mobilizálni minden fillért, valamint pályázatok útján pró­bál előrelépni. így az ökológiai­lag sérülékeny térség szenny­vízelvezetésének és -kezelésé­nek megoldására PHARE-pá­­lyázatot nyújtottak be, emellett a biológiai szúnyogirtás megvaló­sítása is jó úton halad. Rente Ferenc szerint a magas munkanélküliséggel sújtott vi­dék gazdaságfejlesztésének alappillére az agrárgazdaság le­het, és elsősorban kis feldolgo­zóüzemek létesítésének van lét­­jogosultsága. L. Z. Van még kedvünk énekelni(?) A megyei ének-zenei együttesek és karnagyok egyesülete, azaz a Kóta tegnap tartotta kibővített elnökségi ülését, amelyen szó esett az idei programtervről, il­letve a kórusmozgalom ered­ményeiről és gondjairól. Az idei programtervben szinte minden napra jut egy rendezvény. Májusban rendezik meg például Martfűn a pávakörök országos minősítését, a II. túri országos „Kicsinyek kórusfesztiválját”, Jászberényben a Bárdos Lajos kó­rustalálkozót. A gazdag kínálatból kiemelkedik a szeptember 28-i: a Karcag Városi Vegyeskar fennál­lásának 85. évfordulója alkalmá­ból a felnőttkórusok megyei hang­versenyét a zenei világnap tisztele­tére a nagykun városban rendezik meg. Ok.őöer 23-án pedig X. or­szágos szövetkezeti dalostalálkozó lesz Mezőtúron. Buday Péter megyei titkár el­mondta: szeretnék elérni, hogy a fiúkórusok találkozóját továbbra is évente rendezzék meg Szolnokon, ne pedig - a város elképzelése sze­rint - háromévente. Ez az utánpót­lás biztosítása érdekében is rend­kívül fontos. Öröm számukra, hogy megyénk 98 kómsa jelentkezett az idei Éneklő Ifjúság hangversenyekre. Ez az érdeklődés országosan is ki­emelkedő. A működő felnőttkóru­saik száma az előző időszakhoz viszonyítva jelentősen visszaesett. Népdalköreik, népzenei együtte­seik száma némileg csökkent az előző időszakhoz képest, de még így is 40 körül van azon együtte­seknek a száma, amelyek még mindig életképesek. B. Gy. „őseinket felhozád...” A karcagi Kováts Mihály Ba­ráti Társaság, Egyesület és Ál­talános Iskola, „Oseinket .fplho­­zád...” címmel történelmi ve­télkedőt rendezett a várps álta­lános iskolásainak. A tizenhárom csapat a ren­dező iskolából, a Györffy Ist­ván és a Kiskulcsosi Általános Iskolából érkezett. A feladato­kat Soós Gézáné állította össze a magyarság régmúltjától az ál­lamalapításig. A csapatok (hetedikesek, nyolcadikosok) számot adtak tudásukról; a honfoglalásról, az ősi finnugor nyelv szavaiból. Berendeztek egy jurtát, vaktér­képen végigkövették őseink út­ját. A képzőművészetben reme­kül otthon voltak a diákok, szó­beli feladatként pedig a vér­szerződésről, Emese álmáról, Lehel kürtjéről számoltak be a zsűri (Dobrainé Szitka Ildikó, Kóródi Lászlóné, Csányi Sán­dor, Lakatos Mihály) előtt. Egyébként ez volt az a fel­adat, ami a verseny végét is el­döntötte. Az első két helyen a Kováts Mihály iskola tanulói végeztek, harmadik a kiskulcsosiak egyik csapata lett. A lángok ellen A karcagi hivatásos önkormány­zati tűzoltó-parancsnokságon tegnap impulzusoltó napot tartot­tak a karcagi és a környező tele­pülések tűzoltói, szövetkezetek vezetői részére. Mint a karcagi tűzoltó-pa­rancsnokság tűzoltási kárelhárí­tási osztályvezetőjétől, Fehér Fe­renc századostól megtudtuk, Karcag, Kisújszállás, Kenderes, Kunhegyes, Tiszagyenda, Tisza­­roff, Kunmadaras és Berekfürdő tűzelhárítása tartozik Karcaghoz. Jelenleg a két éve önkormányzati és vállalkozói segítséggel meg­vásárolt Csepel fecskendőjük mellett két tizenhét éves kis telje­sítményű, cserére szomló fecs­kendőjük van. így előfordult, hogy öt hónapból két hetet volt az egyik üzemképes, a 17 éves Rába pedig kétnapi üzemelés után egynapos javításra szorult. A mű­szaki mentéshez is szükségük volna még eszközökre, és nincs tartalékuk egyéni mentőfelszere­lésből sem. Bolt nemzetiszínű szalaggal az oldalán Bocskai-öltönyök, címeres nyakkendők A négyes számú főútvonal mellett - Szolnokról Pest felé haladva a jobb oldalon - majdnem átellenben az abonyi templommal, a városközpont­ban van egy parányi üzlet. Az oldalán nemzetiszínű sza­lag virít, ez Király B. Izabella Zászló, térkép, köcsög, könyv - íme egy részlet a bolt áru­kínálatából FOTÓ: M. J. tavalyelőtt nyitott boltja. Lehet itt kapni többek között Bocskai-, Petőfi-, Kazinczy-, illetve egyéb jellegű, magyaros ruhákat, használati tárgyakat: köcsögö­ket, tányérokat, bögréket, tu­rulmadaras, rovásírásos pólókat, háziszőtteseket, kukoricaháncs­ból font alkotásokat. De nem hi­ányzik a Nagy-Magyarország térképe sem, mint ahogy találni az üzletben kokárdákat, törté­nelmi kulcstartókat, rézveretes tarsolyokat, címeres nyakken­dőket, parasztingeket, külön­böző olyan könyveket, kiadvá­nyokat, amelyeket Amerikában, Ausztráliában nyomtattak. Ha esetleg nincs a fogason megfe­lelő öltöny, meg lehet rendelni, záros határidőn belül szállítják. De nem akármilyen napokon, mert csak kedden, pénteken, szombaton és vasárnap tart nyitva a bolt. Havasok az iskolagalérián A gyerekek ismerkednek a képekkel A Jászberényi Gyakorló Álta­lános Iskola Galériáján meg­nyílt Korozsné Kari Erzsébet festőművész kiállítása. A Székelyföldről származó művésznő ’78-ban települt át ha­zánkba, miután megszerezte dip­lomáját a Tudományos Művelő­dési Egyetem képzőművészeti szakkörén. Első önálló kiállítását ’ 87-ben tartotta, de többször be­mutatták már képeit más művé­szekével közös tárlatokon is. Té­máit ugyanúgy meríti a gyergyói havasokon szerzett élményeiből, mint az Alföld kies tájairól. .

Next

/
Thumbnails
Contents