Új Néplap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-13 / 111. szám

1996. május 13., hétfő Gazdasági Tükör 5. oldal Alföldi vendégfogadók Hiába tartják tévesnek azt a szemléletet, miszerint a tu­rizmus szorosan a hegyekhez kötődik, e felfogás mégis lu­das lehet abban, hogy az Al­föld egyes részein lassabban bontakozik ki a falusi vendég­­fogadás, mint a Dunántúlon, vagy az északi hegyvidéken. Szerencsére a külföldiek érdek­lődése évről évre nő a tanyák, folyóparti horgászhelyek és zártkertek iránt - nyilatkozta lapunknak Csáky Csaba. A Magyar Falusi-tanyai Veadég­­fogadók Szövetségének elnöke szerint az európai rendszerbe il­leszkedő jó marketinggel és in­formációs hálózattal a keleti or­szágok turistaparadicsomává lehetne tenni az Alföldet. Mi­nőségi szolgáltatásokkal, rek­lámmal ide lehetne csalogatni mind a hazai, mind az európai vendégeket. A regionális fejlesztéshez azonban több kedvezményt kel­lene adni és tovább támogatni azokat a falusi embereket, akik ilyen vállalkozásba fognak. A szövetség szerint megfelelő ál­lami segítséggel a vendégágyak száma belátható időn belül a je­lenlegi tízezerről akár 25 ezerre is emelkedhetne. Kelet-Európa - mutatott rá az elnök - ver­senyt fut a turisták dollárjaiért, és a volt szocialista országok közül hazánk egyelőre első he­lyen áll a falusi vendéglátásban. Szorosan a nyomunkban van azonban Szlovákia és Románia, s ha Magyarország nem erősíti pozícióját, akkor lemarad. Mindezek a témák terítékre kerülnek a szövetség által má­jus 21-22-én Lakitelken meg­rendezendő tanácskozáson, amelyen az alföldi régió ven­dégfogadói, polgármesterei mellett a civil szervezetek, egyházak és felekezetek is részt vesznek. Újvári A kormány garanciája A kormány eddig 43 esetben vállalt kezességet valamely gazdálkodószerv hitelfelvé­tele esetén; összesen 214,4 milliárd forint visszafizetését garantálta készfizető kezes­ként. Az idei esztendő első négy hó­napjában az agrárgazdasági cé­lok támogatására, a tankönyvel­látásra és az MHB konszolidá­ciójára, vagyis a RISK-kötvé­­nyekre született egyedi kezes­ségvállalásról kormányhatáro­zat. Az új tételek 14 milliárd fo­rinttal terhelik a központi költ­ségvetést, amely az idén összesen 41,7 milliárd forintra adhat garanciát. A költségvetési törvény sze­rint összegkorlát nélkül vállal­ható kezesség a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank­kal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött, továbbá külföldi országok által nyújtott, a kormányhitelek közé nem tartozó kölcsönszerződé­sekre. A múlt év végéig az ilyen jel­legű kezességvállalások teljes összege 3,45 milliárd dollárt tett ki, ami 481 milliárd forint­nak felelt meg akkor. A lehívott állomány december végén 2,54 milliárd dollár volt. Az idén új kezességet e kör­ben nem vállaltak, de eddig még soha nem is volt szükség azok érvényesítésére. Csődöt mondott a csődtörvény Éles viták közepette alakul a csődtörvény módosításának tervezete. A változtatás alapvetően azért szükséges, hogy a jövőben egységes szabályozás keretében, gyorsabban, haté­konyabban és megfelelő nyilvánosság mellett menjenek végbe a felszámolási eljárások. A tervezet elfogadása esetén a jelzálog fejében hitelezőkkel - például a bankokkal - azonos helyzetbe hozzák azokat, akiknek kérésére már koráb­ban végrehajtást rendeltek el. de az adósságok kiegyenlíté­sének sorában hátrább vannak - emelte ki Szakács Tibor pénzügyminisztériumi főosz­tályvezető-helyettes. A csődtörvény tervezett módosításának másik új eleme, hogy a felszámolás közzétételétől számított 120 napon belül meg kell kezdeni a vagyon értékesítését. Jelen­leg ugyanis maga az áruba bo­csátás nincs határidőhöz kötve, s ez gyakran a felszá­molások elhúzódásával jár. A módosítás szerint az érté­kesítés csakis két formában, pályáztatás révén vagy nyil­vánosan meghirdetett árverés­sel történhet. Mindkettő meg­felel annak a követelménynek, hogy az eladó vagyontárgyak a lehető legmagasabb áron keljenek el. Az új feltételek ellenőrizhe­tővé teszik a folyamatokat, mivel mindkét esetben a Cég­közlönyben kell megjelentetni az eladásra szánt vagyontár­gyak listáját. Ezáltal a hitele­zői kontroll is erősebbé válhat, hiszen a zsebükre megy a já­ték. Napjainkban a jogszabály nem határolja körül kellőké­pen az értékesítés mikéntjét sem. Módosítani kell a jelenlegi törvényt a hitelezői választ­mány jogosítványai miatt is. Amennyiben a hitelezők vá­lasztmányt alakítanak, akkor a bíróságok által kiválasztott felszámoló biztosnak a fel­számolás elrendelése után 120 napon belül kérnie kell a vá­lasztmány hozzájárulását ah­hoz, hogy az adós tovább foly­tassa tevékenységét. Ennek akkor van fontos szerepe, ha az adós tevékenysége alapve­tően veszteséges. n. zs. Más osztalékán tanul az okos A részvénytársasági közgyűlések idején sok az elégedetlen kisrészvényes. A kapott osztalékot - amelyet általában a névértékre vetítenek — azokkal a kamatlábakkal vetik össze, melyekre akkor számíthatnának, ha netán valamilyen kamatozó értékpapírba fektették volna a rész­vény névértékének megfelelő összegű megtaka­rításukat. Gyakran azonban megtévesztő ez az össze­hasonlítás, ráadásul fölösleges is. Azt kell ugyanis alapul venni, hogy ténylegesen ki mennyiért jutott részvényéhez. Van olyan rész­vényes, akinek az általa ténylegesen kifizetett összeg hozamának akár többszörösét is kiteszi osztalékszázaléka. így jár, ha valaki kárpótlási jegyért vásárolt részvényt, vagy nem a kibocsá­táskor, hanem később, a másodlagos piacon, névérték alatt vette részvényeit. Ezzel szemben lesz, akinek a valóságos ho­zam osztalékszázaléka csupán a fele annak, mintha értékpapírba fektette volna, mert kibo­csátáskor az alapítói hasznot megfizettető ma­gas árfolyamon vette azt. Tehát elsősorban ma­gára vessen, aki nem jár jól, hiszen ő döntött arról, milyen részvényből mennyit és mikor vá­sárol, illetve ad el. Sokan arról is megfeledkeznek, hogy a rész­vényekkel nem csupán osztalékhoz lehet jutni. A tőzsdei kereskedés során az elsődleges cél, az árfolyamnyereség, ez az igazán vonzó ebben az értékpapírfajtában. Értéke bármikor magasba szökhet, s haszonnal eladhatóvá válik, ha egy előnyös privatizáció, vagy éppen a jó üzletme­net révén megugrik a kereslet, és fölszökik az árfolyam. Valószínűleg annak sem örülnek a kisrészvé­nyesek, hogy csekély befolyásuk van a tisztség­viselők kiválasztására és az üzletpolitika meg­határozására. Ezt azonban előre tudhatták, hi­szen a befizetett tőke nagyságáról függetlenül csak a szövetkezeti formában él az egy személy - egy szavazat elv. A kisebbségnek is lehet nagy befolyása, ha a tulajdonosok együttesen, lépnek fel érdekeik védelmében. Bácskai Tamás Kérdőív. A Földművelésügyi Minisztériumban megkezdő­dött az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges kér­dőív mezőgazdaságot illető ré­szeinek kidolgozása. Az összes kérdés egyharmada-egyne­­gyede vonatkozik a mezőgaz­daságra. Két fő fejezet teljes egészében agrár jellegű: a me­zőgazdasággal, illetve a halá­szattal foglalkozik. A miniszté­riumban a tárcára vonatkozó részek első, úgynevezett mun­kaváltozatával várhatóan a hó­nap végére készülnek el a külső és belső szakértők. Vándorgyűlés. Győrött ren­dezik meg május 22. és 24. kö­zött a közgazdász vándorgyű­lést. A Magyar Közgazdasági Társaság háromnapos tanács­kozásának előadásai két fő téma köré csoportosíthatók. Egyfelől arra a kérdésre keresik a megfelelő választ, meddig ju­tott el az ország a piacgazda­sági átmenetben, másfelől fel­vázolják. hol tartunk az EU- csatlakozásra való felkészülés­ben. A nyitó plenáris ülésen előadások hangzanak el az Eu­rópai Unióhoz történő közele­désünkről, továbbá a piacgaz­dasági intézményrendszer ki­építéséről, az államháztartási reformról, valamint a társa­dalmi értékrend és a piacgazda­ság kapcsolatáról. Közvetlenül. Tavaly a Köz­vetlen Értékesítők Szövetségé­nek tagvállalatai mintegy 10 milliárd forint nettó jövede­lemre tettek szert hazánkban, ahol mintegy 100 ezer ember foglalkozik ügynöki tevékeny­séggel. Számuk a közeljövőben megháromszorozódhat. A szö­vetségnek jelenleg 12 cég a tagja, közöttük olyanok, mint az Amway, az Avon. a Jafra. az Orliflame. Övéké a magyar közvetlen értékesítési piac mintegy kétharmada. tfil »1! jTirrjfy ití Kincstári Takarékjegy Ez az amit bármikor kiválthat, és bármikor visszaválthat. Ez az a rugalmas értékpapír, melynek megbízhatóságát az állam garan­tálja. Ez az a kamatkonstrukció, mely lép­csőzetességével kedvező feltételeket bizto­sít. Ez az a néhány érv, amiért Ön is a Kincs­tári Takarékjegyet részesíti előnyben. Állampapír a postán. A Kincstári Takarék­jegy folyamatosan váltható és visszavált­ható több mint 2600 postán. Címletek: 10.000 Ft, 50.000 Ft, 100.000 Ft, 500.000 Ft. • 1 éves futamidő • a futamidő alatt ked­vező, lépcsős kamatozás. MAC JVAK AL1.AMFAIMR A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG i, — ------- -------r—>----1-----t-Vannak egyértelmű dolgok. Ha egy biztosító • 5,7 millió szerződést kezel, • 4000 tapasztalt üzletkötője tartja ügyfeleivel a kapcsolatot, • többmillió ügyfele bizalmát élvezi, akkor ez csak az ÁB lehet. © iíielefonos hirdetésfelvétel 56 / 424]

Next

/
Thumbnails
Contents