Új Néplap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-11 / 110. szám

1996. május 11., szombat 5. oldal Körkép _________________Nézőpont ✓ Es a gyereket ki védi meg? Az anyuka hároméves kisfiával kopo­gott be a jótékony célú alapítványhoz. Akkor már jócskán összejött hátuk mögött a bizonytalan múlt, összegyűl­tek a kallódó napok. Családi vita áldo­zata a hároméves gyermek. A szülők válnak, a két másik gyerek az apánál maradt, az anya pedig a kicsivel nyakába vette a világot. Elő­ször a kecskeméti hajléktalanszállón laktak. Szolnokon már nem tudtak helyet adni nekik, sőt az ország valamennyi anya­otthonát megkeresték, de mindenütt „telt ház” volt. Az édesapa vállalkozó, jómódban él, a gyerek az anyával - gyakorlatilag az utcán. Az apa vállalná a kisgyereket is, az anya nem adja. A gyámügyes intézetben akarja elhelyezni a kisfiút. A Kék Sziget Alapítvány vezetője - ahová végül is bekopogtak - azon tipró­­dik, talán valóban jobb volna ideiglenesen intézetbe adni a gye­reket, mert ott legalább megmosdatnák. A gyerek ugyanis eléggé elszokott a civilizált élettől. Amikor megjelent a mamá­jával, napok óta nem evett már főtt ételt. Nem mert ráülni az angol vécére, le kellett vinni az utcára, a bokrok közé. Egyetlen eset - sajnos, számtalan hasonlóval lehetne kiegé­szíteni. A válófélben lévő asszonyt úgy megverte a férje, hogy felhasadt a fején a bőr, hiába fordult a hatóságokhoz, senki nem avatkozik bele. Az apa éjjel elzavarja a házból a feleségét és az apró gyerekeket - senki sem törődik a dologgal. Hajléktalan­­szállók talán befogadják őket, ha nem, akkor utcára kerülnek. A napokban egy országgyűlési képviselővel beszélgettem er­ről. Miért nem lehet a törvénykezést úgy alakítani, mint egyes fejlett országokban, ahol az ember felelősséggel tartozik a tette­iért, még akkor is, ha a családtagjaival szemben követi el? Ná­lunk miért nem számít bűncselekménynek az, ha az apa elül­dözi az otthonából az anyát és a gyerekeket? Miért vannak Né­metországban olyan otthonok, amelyek éjjel-nappal nyitva áll­nak a menekülő asszonyok, gyerekek előtt, és miért nincsenek nálunk? Miért nem jut eszébe senkinek a törvénykezők közül, hogy az otthonról elüldözöttek aztán az államra maradnak, az államnak kell gondoskodni róluk? Nem lenne egyszerűbb pon­tos törvényekkel körülhatárolni a jogokat, a felelősséget, hogy ne váljon hajléktalan abból, akinek fél lakása, háza van, csak éppen nem tud megmaradni benne a randalírozó családtagtól? A képviselő asszony, akivel erről beszélgettünk, egyetértett velem, és okosnak minősítette azokat a fejlett országokbeli tör­vényeket, ahol nagyobb felelősséget rónak az állampolgárokra - családi ügyekben is. Hogy mindez törvényben is megjelenik-e egykor, vagy csak egy privát beszélgetés marad belőle - nem tudni. Hogy ér-e egyáltalán annyit a családok, és bennük a gyerekek élete, hogy komoly lépések történjenek. Vagy az anyákról, a gyermekekről ezután is csak anyák nap­ján meg a gyermeknapon lesz szó? Azok fölött pedig, akiknek köszöntés és ajándék helyett csak verés vagy elüldözés jut, to­vábbra is összecsap a társadalom néma közönye? ^PouaJLa°u <v <f^ Elküldik őket a munkáltatók Ülést tartott Jászberény kisebbségi önkormányzata. Megtár­gyalták a munkanélkülieknek járó jövedelempótló támogatás változásával kapcsolatos feladatokat, a cigány munkanélküli­ség visszásságait. Merre tovább, érettségi előtt állók? Ez év szeptember 30-a után - azok közül, akik ’95 júliusa előtt már kaptak - csak az kap­hatja továbbra is a jövedelem­­pótló támogatást, aki ’95. július 1-je, és ’96. szeptember 30-a között 90 napos munkaviszony­nyal rendelkezik. Jászberény­ben jelenleg 330-an részesülnek jövedelempótló támogatásban, közülük 150 embert - 24 cigány származásút - fenyeget a ve­szély, hogy megszűnik a támo­gatásuk. A város kisebbségi ön­­kormányzatának legsürgősebb feladatai közé tartozik, hogy ezeknek az embereknek - leg­első lépcsőben - legalább a hi­ányzó három hónapra munkát találjanak. A kézenfekvő meg­oldást a közhasznú munkavég­zés jelentené. A lehetőségek közé tartoznak az átképző tanfo­lyamok is. Az átképzések ide­jére bizonyos támogatási összeg is jár. Többen felvetették: a kiközve­tített állásajánlatokat elfogadták volna, de amikor a munkaadók meglátták, hogy cigányokat küldtek, azon nyomban betöl­­töttnek mondták a munkakört. Megyénkben néhány héten be­lül háromezer-kétszázán vág­nak az érettséginek, érettségi képesítőnek, képesítő vizsgák­nak. Közülük hetet kérdeztünk meg terveikről, a nagy erő­próba utáni elképzeléseikről. Nagy Angelika Szolnokon a Ruhaipari Szakközépiskola 4. t osztályosa. Eddig csak egy né­gyese volt, most lehet, hogy ennek a duplája lesz: tehát jó tanuló.- Egyetem, főiskola?- Szeretnék itt maradni ötödévre. Technikusi minősí­tést szerezni, mert valamilyen szakma nem árt. Nadrágot, szoknyát tudok varrni, majd megtanulom a többit is.- Jeles vagy, mégsem jelent­kezel valamilyen felsőfokú in­tézménybe?- Otthon még két kisebb testvérem van, és az anyagi helyzetünk olyan, hogy most nem is nagyon tudnék tovább tanulni. Valószínű, esztendő teltével dolgozni fogok, de ha lesz munkahely, lehet, már az idén is. Ugyanebbe az iskolába a 4. p osztályba jár Szabó Sarolta, aki programozó. Erős négyes az átlaga, és a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar­történelem szakát célozza meg.- Ha felvesznek, remek, ha nem bírok bekerülni, akkor sem leszek kiborulva, elvégre nem rossz szakma a progra­mozás. Igyekszem elhelyez­kedni, apu egy kft.-ben dolgo­zik, talán tud segíteni.- Érettségi?- Megpróbálom mindenből a legjobbat nyújtani. Túry Gergely a Széchenyi Gimnázium végzőse angol­biológia szakon. Átlagos ta­nuló, de valamiből tehetséges.- Tizenöt éves korom óta a színészi pálya vonz. Voltam műsorvezető a televíziónál, a Szigligetiben is játszottam egy darabban, a Híd Színházban is számítanak rám.- Meddig jutottál a többlép­csős rostán?- Túl vagyok az elsőn, ápri­lis 11-én ez sikerült. Tizenöt vers, öt monológ, három dal közül választott a felvételi bi­zottság, és továbbjutottam. A második erőpróba napja május 31-e, éppen a szóbeli és írás­beli érettségi közé esik.- Ha esetleg nem kerülsz be?- Szeretnék ezen a pályán maradni, dolgozni. Közben két évre elmegyek valamilyen szakmát tanulni: szakács, cuk­rász, és ismét próbálkozom. Kovács Ági ugyanitt an­gol-német tagozatos, afféle sportos lány.- Miskolcra jelentkeztem, rendőr-szakközépiskolába.- Meglep, alacsonynak tar­tanak.- Itt éppen csak átcsúsztam, mert lányoknál 162 centi a leg­kisebb elfogadott magasság, és én eggyel több vagyok. Már volt egy orvosi vizsga, azután fizikai felmérés. Két kilométert kellett futni időre, cikkcakkban, nézték a súlypontemelkedést. Ez nekem 45 centi, fekvőtá­maszból harmincat csináltam, akkor ott a legtöbbet.- Kemény próba lehetett.- Olyannyira, hogy húsz lányból hárman maradtunk, köztük még egy széchenyis.- Ezek szerint felvettek...- Nem teljesen, mert lesz még egy alapos orvosi vizsga, azután több megméretés. Ha valami közbejönne, alapítványi iskolába megyek Debrecenbe: külker, ügyintézés, vámkezelés szakra. De remélem, inkább zsaru leszek. Császár Szilveszter Tisza­­földváron, a Hajnóczyban kop­tatja a padokat. Már nem so­káig, mert itt a napjai megszám­­láltattak.- Négyes az átlagom, és re­mélem, hasonló lesz az érett­ségi is. Engem már felvettek Székesfehérvárra a Kodolányi János Főiskola szálloda-köz­­gazda-turizmus szakára. Ez alapítványi, és jócskán kell fi­zetni. Azért próbálkozom még Szegeden a főiskolán a történe­lem-angol és Egerben a törté­nelem—amerikanisztika sza­kokkal. Ha egyik sem jön be, marad Fehérvár. Pálinkás Andrea is haj­nóczys. Negyedik cés és egy­hangú a bizonyítványa: kitűnő.- Apu munkanélküli, anyu egy iskola gondnokságán dol­gozik, és még tanul az öcsém meg a húgom is. Azért jó lenne bejutni Békéscsabára, a tanító­képző főiskolára. A nyarat igyekszem végigdolgozni, mert pénzt kell keresnem. Ha ez nem sikerül, elmegyek pedagógiai asszisztensnek. Egyébként ahogy hallottam, itt a végzős negyedikesek kö­zött hat menyasszony is akad, sőt augusztusban az egyiknek az esküvője is meglesz. Hát, kérem, ez is egyfajta megoldás. Meg az is, hogy a végzős most még tanácstalan. Mint Kunszentmártonban a József Attila Gimnáziumban Sinka Anett.- Cihákról járok be, naponta másfél órát tanulok, és általá­ban négyes vagyok. Legjobban a biológiát szeretem.- Ez nem rossz átlag. Ta­nulsz tovább?- Anyukám, apukám rok­kantnyugdíjas. Apu 58 éves, szóval afféle kései jövevénynek számítok. Anyu egy évvel fiata­labb. Nincs hová mennem to­vább tanulni. A kereskedelem, efféle főiskola érdekel, de a ma­tek nem erősségem. Ezért érett­ségi után pihenek pár hetet, majd dolgozni szeretnék. Hogy hol és mit, azt még nem tudom, jó lenne helyben állást kapni, vagy ott, ahová naponta el tu­dok utazni. Hasonló a gondja az idén kö­zel kilencvenezer végzős ne­gyedikesnek. Egy részüket fel­vették, más részüknek van he­lye, de igen sok azok száma is, akik tanácstalanok. Mert a szakmájukban nem bírnak elhe­lyezkedni, mert átlagos vagy közepes a bizonyítványuk, mert ahol laknak, kevés a munkaal­kalom, és ahol lenne, drága az albérlet, a fizetés pedig nem sok. Tehát nyitott a kérdés: ho­gyan tovább, érettségizők? Pon­tosabban ez azoknak szól, akik nem tanulnak tovább, és mun­kahely sem várja őket. Leg­alábbis azon a környéken, ahol laknak ... D. Szabó Miklós Végéhez közeledik a vetés Küzdelem a gyomok ellen Az utóbbi napok monszun­szerű esőzései jótékony ha­tással voltak a szántóföldi kultúrákra, szépen kelnek a kora tavaszi növények, és kezd magához térni az őszi búza is. Ugyanakkor a bősé­ges csapadék sok helyütt akadályozza a kukorica, a napraforgó vetésének befe­jezését, és nagyarányú gyo­­mosodást indított el a me­gy eszerte. A több mint 135 ezer hektár­nyi őszi búza jelentős részén a trágyázás ellenére tápanyaghi­ány mutatkozik, a legsürge­tőbb tennivaló azonban most a gyomirtás, az utóbbi hetekben ugyanis „intenzíven” fejlődtek a nem kívánt növények - tud­tuk meg a megyei földműve­lésügyi hivatalban. Az idei tavaszon 12 ezer hektáron vetettek cukorrépát szűkebb hazánk gazdálkodói, s károsító ez idáig még nem je­lentkezett a kultúrában. Ki­­sebb-nagyobb kényszerpihe­nőkkel, de javában folyik még a napraforgó és a kukorica ve­tése. Ha az időjárás engedi, körülbelül 60 ezer hektáron hamarosan földbe kerül az ola­jos növény, mintegy 55 ezer hektáron pedig a tengeri. A időszerű szántóföldi munkákat néhol akadályozza a foltokban jelen lévő belvíz, ve­tőmag- és növényvédőszer-hi­­ány miatt azonban nem kény­szerültek megállásra a gépek. Sok a tiltott szemétlerakás Tavaly felszámolták Török - szentmiklóson a legnagyobb il­legális szemétlerakó helyet a Karancs-erdő közelében, ahon­nan több mint ezerötszáz köb­méter szemetet szállítottak el. A városban továbbra is gondot okoz, hogy lakosok egy része a szemetet a város különböző he­lyein, főleg az elhanyagolt, bozó­tos területeken rakja le. Az ön­kormányzat úgy döntött, hogy minden hónapban egy hétig in­gyenesen lehet kiszállítani a sze­metet a városi gyűjtőtelepre. Nincs megoldva az állattartásból szár­mazó hígtrágya ürítése sem. Gond a kukázás is, nemcsak az esetleges fertőzés miatt, hanem azért is, mert a kukázók a szemétgyűjtő mellé szórják a szemetet. A város levegőjének tisztaságát rontja a négyes főútvonal forgalma. Tö­­rökszentmiklós területén egyéb­ként 31 olyan légszennyező telep­hely létezik, amelyiknek bejelen­tési kötelezettsége van. Bírságot kevesen, évente átlag két cég fizet. A termelő cégek önbevallása alap­ján tavalyelőtt például több mint 3 ezer tonna veszélyes hulladék ke­letkezett a városban. Ezeknek a tá­rolása, kezelése az ellenőrzések szerint megnyugtató. Tavaszi pompában a Tiszaigari Arborétum Iskola a természetben Az égbolt a teteje annak az „is­kolának”, amely jó idő esetén a Tisza-völgy egyik legszebb természeti ékességében, a Ti­szaigari Arborétumban műkö­dik. A környék, a megye, de a Tiszántúl más területeinek ta­nulócsoportjai is kirándulnak ide, hogy a 34 hektáros szép erdőterületen, a gyakorlatban ismerkedjenek szép természeti gyűjteménnyel. Az idegenfor­­galmilag is vonzó Tisza-tóhoz közeli „oázisban” több száz féle fagyűjtemény díszük, kü­lönleges bokrok, cserjék vará­zsolnak csodálatos környezetet. Hazánkban itt található a leg­nagyobb és legértékesebb mo­csári ciprus két hektár nagy­ságú területen, hogy csak egyet említsünk a kuriózumok közül. Nagyon szép látványt kínálnak tavasz derekán is a törpe- és óriásfenyők, tiszafák, boróka­bokrok. A Nefag Rt. szolnoki erdé­szetének a gondozásában lévő természeti kincsestár gyakorla­tilag naponta reggel 8 órától délután 16 óráig látogatható. A csoportokhoz szakavatott veze­tőt biztosítanak, noha az isme­retek könnyebb elsajátítása ér­dekében minden növényfajtá­ról kihelyezett tábla nyújt el­igazítást. Akik nagy sétákban, a látnivalókban elfáradnak, pa­dokon pihenhetnek meg. Gon­doskodtak ivóvízcsapokról, szalonnasütő helyekről, illem­helyről. A jövőbeni fejlesztés érdekében vannak gazdasági elképzelések, ezek mielőbbi megvalósítása érdekében nem­sokára egyeztető tárgyalásokat is folytatnak. Endrész Millecentenáriumi rendezvények Igaron Igényes program, ingyenes belépéssel A tiszaigari önkormányzat a közeimúltban elfogadta a községi millecentenáriumi szervezőbizottság program­­tervezetét. A jóváhagyott ün­nepi rendezvénysorozat jel­lemzője, hogy alkalmazkodik a község anyagi lehetőségei­hez. Ez utóbbi már abból is kitűnik hogy az augusztus 18-a és 23-a között megren­dezendő községi programok nyitottak, díjmentesek lesz­nek az igariak számára. Augusztus 18-án több kiál­lítást nyitnak meg a helyi klubkönyvtárban: fényképek­kel, helytörténeti dokumen­tumokkal, népművészeti em­lékekkel mutatják be például Tiszaigar múltját, de ekkor ismerheti meg a lakosság a községben összegyűjtött régi tárgyakat is. A tervek szerint ugyanitt fog kiállítani a nem­zetközi hírű tiszafüredi faze­kasmester, Szűcs Imre is. Augusztus 19-én ünnepi ülést tart Tiszaigar önkor­mányzata, majd az ünnepség­hez kapcsolódóan a magyar honfoglalás témakörében helytörténeti vetélkedő lesz a klubkönyvtár nagytermében. Tiszaigaron is támogatják a község múltját feldolgozó ta­nulmány elkészítését: nyom­dai előkészítés előtt áll Kő­szegi János, nyugalmazott ta­nár, helytörténeti kutató könyve, melyet szintén állami ünnepünkön terveznek kiadni az igariak. Lényegében pályázaton nyert összegből utazik Ópusz­taszerre a helyi nyugdíjas­klub. Mindezek mellett még több kulturális program szer­vezése, véglegesítése is fo­lyamatban van. -p-Dr. Magyar Levente szerint ezzel azt a munkáját ismerte el a társaság, melyet 1990 óta a város polgármesterként, majd az önkormányzati szövetség­ben országos és nemzetközi szinten végzett.- Jó érzés tudni, hogy oda­figyelnek az ember munká­jára - mondta dr. Magyar Le­vente. Hozzátette, amikor egy polgármester vállalja fel­adatait, azt nem az esetleges díjakért, kitüntetésekért teszi, hanem a városért, a település közösségéért. A város fejlő­dése elképzelhetetlen megfe­lelő anyagi források nélkül. Az állami normatívák juttatá­sai az intézmények üzemelte­tésére elfogynak, így más le­hetőségek után kell nézni. Ilyen lehetőség a helyi bevé­telek megcélzása. Az önkor­mányzat legközelebbi felada­tai közé tartozik a város okta­tási és egészségügyi rendsze­rének átalakítása. Komoly, felelősségteljes munka, hisz mindezt úgy kell végrehaj­tani, hogy az idáig megszer-Az első kitüntetettek Május 2-án Siófokon, a Magyar Urbanisztikai Társaság kon­ferenciáján öten kapták meg az újonnan alapított Magyar Urbanisztikáért érmet. A kitüntetettek közül megyénket ket­ten is képviselték. zett értékek megmaradjanak. Az átalakítás nem járhat meg­torpanással, magában kell hordoznia a továbbfejlődés lehetőségét. Ez nem megy egyik napról a másikra, a ki­tűzött cél a feladatok követ­kezetes megvalósításával el­érhető. Csorna Kálmán, Szolnok nyugalmazott tanácselnöke az indoklás szerint kiemelkedő munkássága elismeréseként kapta meg a kitüntetést. Az eredetileg közgazdász végzett­ségű Csorna Kálmán 1971 óta egyéni tagja az Urbanisztikai Társaságnak. Szinyei Béla fő­építésszel tíz éve szervezte meg a megyei csoportot, amelynek elnökségi tagja. Az 1953-as Nagy Imre­­program során szervezték meg a város- és községgazdálkodási osztályokat, amelynek ő lett a vezetője. Ezek az osztályok szerteágazó tevékenységük so­rán építési feladatokat is ellát­tak. Csorna Kálmán tulajdon­képpen ekkor szeretett bele a várospolitikába. Persze szeren­csés volt, hangsúlyozza, mivel Barna Gábor személyében olyan főmérnökre lelt, aki az urbanisztikai társaságnak is alapító tagja volt. Ők ketten szorosan kapcsolódtak a társa­ság munkájához, amely messze túllépett a szűkén vett építészet szemléletén. Csorna Kálmán ma is úgy véli: ha szakmák és pozíciók közelednek egymáshoz, akkor abból kikerülhet jó is - ehhez persze nélkülözhetetlenek a megfelelő adottságú emberek. A várospolitika, az urbanisz­tika terén is fontos, hogy adott időben a lehetséges legjobbat valósítsák meg. _ -bgy-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents