Új Néplap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-10 / 84. szám

1996. április 10., szerda Megyei Körkép 3. oldal Horgászparadicsom lesz Tiszaugon? Tiszaugon mozgalmasan kezdődött az év, sőt nemcsak moz­galmasan, de sikeresen is. Befejezés előtt áll a gázhálózat, el­kezdik a telefonhálózat kiépítését, megnyílt és sikeresen műkö­dik a gyógyszerszoba. De nemcsak szárazon, hanem a „vízben” is komoly feladatok várnak a településre. Április első napján ugyanis az önkormányzatra szállt a Holt- Tisza halászati joga. Hegedűs Jánosné polgármestertől meg­tudtuk, hogy a 48 hektáros te­rületet lehetőségeikhez mérten szeretnék horgászparadi­csommá varázsolni. Terveik szerint pontyot, bu­sát, amúrt telepítenek a holtág vizébe. Horgászni természete­sen itt is csak engedéllyel lehet majd, a horgászjegyekhez vi­szont könnyű hozzájutni, hi­szen Tiszaug három külön­böző pontján is árusítják azo­kat. Hogy a településhez meny­nyire hozzátartozik a tiszai holtág, bizonyítja a példamu­tató lakossági összefogás is. A tiszaalpári szövetkezetnek kár­talanítás címén több százezer forintot kellett fizetnie a falu­nak. Március elején a klub­könyvtárban született meg az elhatározás: akik fontosnak tartják a Holt-Tisza ügyét, bármily csekély összeggel is, de támogassák anyagilag. Már az első akció során összegyűlt a szükséges összeg több mint fele. A Holt-Tisza szabad strandi területén - melyet az ugi ön- kormányzat bérbe adott egy lakitelki vállalkozónak - a ter­vek szerint kőház épül majd, különböző szolgáltatóegysé­gek számára. Cs. R. Ez nem a nagy döntések éve (Folytatás az 1. oldalról) körének túlságos kiterjedését, il­letve az Oroszországgal kialakí­tott .viszony várható jelentős megromlását. Mi magunk tehetjük a legtöb­bet azért, hogy csatlakozhas­sunk az európai szervezetekhez - mondta Kovács László -, és már eddig is igen sokat tettünk ezért a célért. Nem utolsósorban már most részt veszünk minden együttműködési fórum munká­jában, amelyben csak lehetsé­ges. A külügyminiszter egy mo­mentumot külön is kiemelt, amely alapvetően befolyásolja hazánk csatlakozását az európai integrációhoz, ez pedig a szom­szédainkkal kialakított kapcso­lat. Európa ugyanis nem fogad be egymással ellenséges vi­szonyban álló országokat, nem integrál megoldatlan problémá­kat. Kovács László részletesen elemezte a magyar-szlovák és a magyar-román viszonyt, hang­súlyozva nem csupán a megol­datlan kérdéseket, hanem azokat is, amelyekben sikerült előre­lépni. Az Új Néplap kérdésére vála­szolva elmondta, hogy nem tart attól, ami Törökországgal tör­tént, amely ország a NATO ala­Kovács László: A szomszé­dainkkal kialakított vi­szony különösen fontos pító tagja, de következetesen el­hárítják közeledését az európai integrációhoz. Magyarázatként elmondta, hogy az akkori hi­degháborús viszonyok között a NATO mindenáron való erősí­tése volt a cél, s kevesebb gon­dot lehetett fordítani a demokrá­cia követelményeire. Ezek a kö­vetelmények ma már a NATO- ban is érvényesülnek - mondta -, a két szervezetben sok szem­pontból hasonlóak az igények a belépő új tagokkal szemben. Éled a. határ, egyre többen mozgolódnak a földeken. A hosszúra nyúlt tél után rövidebb idő áll a gazdák rendelkezésére, hogy elvégezzék a vetést megelőző talajmunkákat. Felvéte­lünk Törökszentmiklós határában örökítette meg a boronáló munkagépet. fotó: mészáros Hiányzik a méltóságteljesség ,Az országot áthatotta az ünnep méltóságteljes hangulata. Min­denki készült a nagy megemléke­zésre. Honfoglalásunk ezeréves évfordulóját ünnepelték.” A jász­berényi városi könyvtárban meg­tartott előadásában H. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója fel­idézte az érdeklődőknek a mil­lennium korabeli jászsági esemé­nyeit. 1896-ban minden bállal, összejövetellel a nagy esemény előtt tisztelegtek. Voltak megva­lósulatlan elképzelések is. Pél­dául Vágó Pál festőművész terve Karcagon tegnap a városi Cso­konai könyvtárban a Kunhalom Polgári Kör tagjai előtt bemutat­kozott a Keleti műhely több alko­tója. A műhely tagjai: Ökrösné Bartha Júlia, aki oszmán törökből fordít, Vízkeleti Erzsébet, aki az orosz nyelv közvetítésével ta- dzsik, tatár, kumuk verseket for­dít, Szalai István területe a kazak, tatár, kumuk költészet, Körmendi Lajos író pedig mongol, kazak, baskír, kumuk verseket fordít magyarra. A műhely tagjai a kunok rokon egy színpompás felvonulásról, melyben bemutatták volna az or­szág ezeréves történelmi esemé­nyeit. Sajnos a bécsi udvar gán­csot vetett a tervnek. Megvalósult viszont a Jász-Nagykun-Szolnok megyei lovasbandérium kiállí­tása, mely az országos ünnepsé­gen sokadmagával szerepelt I. Ferenc József színe előtt. Több te­lepülésen nyíltak meg a millenni­umi iskolák kapui. A jászság fő­városában is befejeződött a Lehel Szálló (a mai Déryné Művelődési Központ) építkezése, mely ké­népeitől fordítanak már évek óta. Műfordításaik már több publiká­cióban is megjelentek. Mindany- nyian alkotói voltak az 1988-ban megjelent Szent forrás műfordí­tói kötetnek. Ugyan nem a keleti népek iro­dalmát fordítja, de tagja még a műhelynek dr. Varga Gyöngyi, aki a Karcagról szóló műveket fordítja angolra, dr. Farka De­zső, a Barbaricum könyvműhely elnöke, aki német területről for­dít, s Hangyási Attila grafikus, akinek tavaly jelent meg hatré­sőbb a jászberényi központi ün­nepségeknek is otthont adott. A múzeumigazgató szerint az akkori megemlékezéseket össze sem lehet hasonlítani a mostani millecentenáriumi ünnepségek­kel, s nem csak a rendezvények mennyiségére gondol. Akkor mindenkit áthatott a hazaszeretet, mindenki érezte a megemlékezé­sek fontosságát, akkor is, ha köz­ben a mindennapi betevő falatért kellett dolgoznia. Ez a méltóság­teljesség véleménye szerint hi­ányzik a mai ünnepségekből. szes grafikai sorozata a kun Mia­tyánkról. Körmendi Lajos egy igazi meglepetéssel is szolgált tegnap, hiszen kazettáról leját­szotta dr. Mándoky Kongur Ist­ván nemrég elhunyt turkológus tolmácsolásában a kun Miatyán- kot, ezzel is tisztelegve a tudós­nak, aki ösztönözte a karcagi mű­fordítókat is. A jelenlévők ezután a fordítók tolmácsolásában hallgathatták meg a kun nép rokonainak a mű­vészeti alkotásait, s kazak népze­nét. -de­Együtt ünnepelnek Jászárokszállás. Lassan ösz- szeáll a millecentenárium je­gyében rendezendő jászsági te­lepülések és elszármazott já­szok találkozójának prog­ramja. Eszerint május 25-én cigányzenés ébresztő nyitja a jeles napot, majd többek között ünnepi szentmise, nagygyűlés a lovasbandérium részvételé­vel, népfőiskolák találkozója, valamint utcabál szerepel az előzetes tervekben. A rendez­vényhez támogatók jelentke­zését várják a szervezők, az adományokat a helyi OTP- fióknál, a következő számla­számra fizethetik be a szpon­zorok: 11745121-10020009 „Elszármazott Jászok Árok- szállási Találkozója 1996”. Pedagógiai Díj Kunszentmárton. A város képviselő-testülete legutóbbi ülésén módosította a pedagó­giai díj adományozásáról szóló rendeletet. A javaslattétel ha­tárideje április 30., a kitüntető cím átadására pedig június ele­jén, a városi pedagógusnapon kerül majd sor. Te(l)jesebb minőség Márciusban országszerte meg­élénkült a kereslet a vágómarha iránt, bár ez az árakban még nem mutatkozik meg - derül ki a Földművelésügyi Minisztérium havi jelentéséből. A felmérés sze­rint a nagy tehénállománnyal ren­delkező gazdaságok egyre, jobb minőségű tejet állítanak elő, ezen belül is növekszik az extra tej ará­nya, amelynek literenkénti ára 30-37 forint között mozog. Az elmúlt hónapban megállt, il­letve csökkent a kistermelői hízók ára, amit a kínálat növekedésével hoznak összefüggésbe. A sertés­tartók erre úgy reagálnak, hogy egyre több kocát selejteznek ki, kevesebb süldőt állítanak tenyész­tésbe. Ennek következtében az elmúlt év hasonló időszakához képest 25-30 százalékkal csök­kent a vemhes kocasüldők iránti kereslet. Mindez érezteti hatását a malacpiacon is, ahol visszafogott a kereslet, és stagnálnak az árak. A kisebb baromfiüzemek az alacsony felvásárlási árak és a nö­vekvő költségek miatt tevékeny­ségük megszüntetését fontolgat­ják. Csökkent a tenyésztojás iránti igény. A naposcsibe ára 38-42 fo­rint. (u. g.) Elhangzott a kun Miatyánk is Megzabolázott herényi „vadlerakók” (Folytatás az 1. oldalról) származó földhegyek tárolására kialakított dupla fenekű „óriásko­porsó” - amely mintegy 160 ezer köbméter szennyezett földet fogad magába - végleges lezárása így egy-két hónapot késhet. A tározó harmadik celláját töltik fel jelenleg- amelyben még 11 ezer köbméter hulladéknak van hely - azzal a kommunális szeméttel, amelyet a 31-es út mellett, a benzinkút szomszédságában tártak fel. Ugyanitt, a napokban kerül sor a kerékpárút alól kitermelt föld ros­tálással történő megtisztítására. A vadlerakókból a négy év során ki­kerülő, mérgező anyagokkal erő­sen szennyezett földet - mintegy ezer köbmétert - az aszódi veszé- lyeshulladék-lerakóba szállították. Mérgező anyaggal teli hordókat egyébként még tavaly ősszel is ta­láltak a Neszűrben. S. Cs. J. Tudós gimnazista Mezőtúrról A verseny tavaly decemberben kezdődött. A megyéből tizennyol­cán írták meg a dolgozatot, a mezőtúri Szegedi Kiss István Re­formátus Gimnáziumból ketten. Országos írásbeli, majd szóbeli forduló következett. Az egész országból végül tizenhatan marad­tak. ők kerültek be a „Ki miben tudós?” történelmi vetélkedő té­védöntőjébe. Mind a négy négyes csoportból az első kettő jutott tovább, az utolsó fordulóban már csak ketten mérkőznek. Az országos döntő egyik részt­vevője Papp István, a mezőtúri gimnázium tanulója. Ő egyéb­ként már rutinos szereplője a kü­lönféle tanulmányi versenyek­nek, vetélkedőknek, többek kö­zött az országos középiskolai tanulmányi versenynek is, de a megyei helytörténeti pályázaton szintén eredményesen szerepelt. Eredményei saját tehetsége és szorgalma mellett történelem- tanárnőjének, Fekete Máriának a munkáját is dicsérik. Amikor arról kérdeztem, hogy ki vagy mi szerettette meg vele a történelmet, a családi ha­tásokat is említette.- Nagyapám és édesanyám is érdeklődött a történelem iránt, és ez sokat jelentett nekem. Se­gítettek is felkelteni bennem az érdeklődést, többek között az­zal, hogy gyakran vettek nekem történelmi tárgyú könyveket.- Melyik korszakkal foglal­kozol legszívesebben?- A XX. század története áll hozzám legközelebb, azon be­lül is elsősorban a Horthy-kor­szak, a II. világháború és a Rá- kosi-korszak történelme.- Nem okoz gondot a szüksé­ges szakirodalom megszerzése?- De igen, néha nehéz besze­rezni egy-egy könyvet vagy fo­lyóiratcikket.- Hivatásszerűen szeretnél foglalkozni a történelemmel, vagy más terveid vannak?- Egyelőre inkább kikapcso­lódás a történelem számomra. Mindenképpen szeretnék egye­temen tovább tanulni, de még nem döntöttem el, hogy hol. Azt már a tanárnő tette hozzá, hogy Papp István eseté­ben valóban jórészt csupán egyéni döntés kérdése, hogy hol tanul tovább. A „Ki miben tudós?” első nyolc helyezettjét ugyanis fölvételi vizsga nélkül fölveszik az egyetem történe­lem szakára, s ő már a nyolc között van. De az országos kö­zépiskolai tanulmányi verse­nyen földrajzból is megszerez­heti a jogot, hogy akár felvételi vizsga nélkül egyetemista le­gyen. Annál is inkább, mivel már bejutott a döntőbe. B. A. ősi kriptából umatemető Lapunkban már többször is beszámoltunk olvasóinknak arról a nagyszabású feltárási, felújítási munkáról, amely kö­zel két éve folyik Szolnokon, a római katolikus Belvárosi nagytemplomban. Az átépítés gondolata Ba- rotai Imre kanonok úr szemé­lyéhez kötődik. Nyugdíjba vonulása után tőle testvére, Barotai Endre kerületi espe­res úr vette át e nemes gondo­lat megvalósításának a sorsát. Testvéréhez hasonlóan az es­peres úr is az első perctől kezdve érezhette a váci püs­pökség anyagiakban is meg­nyilvánuló támogatását, de sokat jelentett a műemlékfelü­gyelet képviselőjének, Cza- gány Kálmánnak a hivatalos támogatást jóval meghaladó segítsége is. Sajnos ő már nem érhette meg az átépítést, hirte­len halála után helyébe lépett kollégái azonban az elhunyt­hoz hasonlóan nagy ügybuz­galmat tanúsítottak. A templom alatt lévő 210 éves kriptasor umatemetővé való kialakításának különleges szakértelmet kívánó munkájá­val a CASTRUM Kft.-t bízták meg. A kft. képviselőjétől, And­rási Imrétől megtudtuk nem szokványos munkáról volt szó, hiszen több évszázados, két-három méter vastag falat kellett megbolygatniuk, átépí­teniük. Az exhumálást a Ke­gyelet Bt. munkatársai végez­ték. Napjainkra a kriptarendszer átépítésének első fázisa lezá­rult. Április 1-jén a templom­ban megtartott gyászszertartás keretében az első urnát a gyá­szoló családtagok elhelyezték az évszázados temetkezési hely falába.- Ezt a tÁnetést akár temp­lomunk történelmi eseménye­ként is felfoghatjuk - fogal­mazta meg Barotai atya -, hi­szen ezt megelőzően közel 150 évig nem volt temetés az ódon falak között. Templo­munk egykori krónikásai leg­utóbb 1849-ben jegyezték fel, hogy a 9 éves korában elhunyt Kossuth Zsuzsannát (Kossuth Lajos unokahúgát) e szenthely kriptájában helyezték örök nyugalomba. Minden bizonnyal hamaro­san szerte a világban híre megy a szolnoki Nagytemp­lom exkluzív urnahelyeinek. A várhatóan nagy érdeklődést megelőzve megkérdeztük es­peres urat, ki, hogyan veheti fel a kapcsolatot a belvárosi plébániával?- Aki azt kívánja, hogy saját vagy hozzátartozói hamvai a templomunk falába kerüljön végső nyugalomba, plébáni­ánkra személyesen szívesked­jen befáradni, lehetőleg hiva­talos időben. Természetesen mi világné­zeti különbség nélkül fogad­juk az érdeklődőket és igénye­iket igyekszünk lehetőségünk szerint maradéktalanul kielé­gíteni. Telefonon is adunk fel­világosítást, az 56/ 371-203-as számon. Az urnák elhelyezé­sének gyakorlati részét - meg­bízásunk alapján - továbbra is a Kegyelet Bt. végzi. B. L. Fotó: Cs. I. Az umaelhelyezés megindító pillanata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents