Új Néplap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-09 / 83. szám

1996. április 9., kedd Megyei Körkép 3. oldal Foglalkoztatási tanácsadó szolgálat A munkahelyek megőrzéséért A közelmúltban indította be a megyei munkaügyi központ térségi foglalkoztatási tanácsadó szolgálatát. Az új szolgáltatás lényege, hogy a munkaügyi szervezet támogatási lehetőségeit, szolgáltatá­sait a nehézségekkel küzdő gazdálkodó szervezeteknek még a leé­pítések előtt kiajánlja, segítve őket a munkahelyek megőrzésében. Ha pedig erre nincs mód, az önhibájukon kívül csoportosan elbo­csátott munkavállalókkal egyénileg és csoportosan foglalkozva ad segítséget a tanácsadó az újbóli elhelyezkedéshez. Csapdák Ladányban Szegény, sokat emlegetett szarkák elbújhatnak az emberi leleményesség mö­gött. Míg a „lopós” mada­rak közismerten csak a fé­nyesen csillogó dolgokra pályáznak, vetélytársaik- nak azonban úgy tűnik, mindegy, mi a zsákmány, csak fém legyen. Jászladányban a rendőrség ál­tal a minap felderített két, egymástól függetlenül dol­gozó fémhulladékgyűjtő bri­gád is megtett minden tőle telhetőt, hogy a faluban fel­lelhető, itt-ott „kallódó” érté­kes fémet hasznosítsa. A baj abból adódott, hogy a hol­miknak gazdájuk, sőt komoly rendeltetésük is volt. Az egyik társaság - az igazat megvallva nem túl eredeti módon - a he­lyi téesz telepéről szedte össze az alumíniumból készült ön­tözőcsöveket. Kollégáik vi­szont már sokkal „kreatívab­bak” voltak: ők leleményes­ségüket bizonyítva az utcán található csatornafedeleket gyűjtötték össze némi bevé­telre számítva. Könnyen el­képzelhető, hogy az utakon ily módon tátongó lyukak - amelyek még a kemény tél okozta, máig kijavítatlan ká­tyúknál is keményebb falatok a járművek számára -, adott esetben milyen következmé­nyekkel járhattak volna. Szerencsére balesetről nem érkezett jelentés, arról viszont igen, hogy a jászberényi zsa­ruk még időben a két csapat nyomára bukkantak. Ennek köszönhetően nem csak a gyanúsítottak, de az elveszett csatornafedelek és az öntöző­csövek is hiánytalanul előke­rültek. -hgy­Ugráltatják őket, bár nehezen mozognak (Folytatás az 1. oldalról) leggazdagabb országaiban is a létminimum alatt él. Az ő kö­rükből kilencven százalék pe­dig csak a rokkantnyugdíjból.- Az egészségkárosodott emberek nagyon tájékozatla­nok - mondja Urbán doktor. Utóvédharcot kell folytatnom, mert legtöbbször majdnem későn, csak akkor jönnek jogi tanácsért, ha „ég a házuk te­teje”. Négy-öt olyan ügy is akadt mostanában, amelyeket na­gyon nehéz jogi útra terelni. Többen vannak, akik a lakás- államitámogatás keretében családi házuk akadálymente­sítésére kapott 100-150 ezer forintot mindenféle papír, szerződés nélkül adták át olyan, a kivitelezési munkákat felvállaló vállalkozóknak, akik eltűntek a pénzzel. Egye­sek hiszékenysége addig ter­jedt, hogy még a vállalkozó nevét sem jegyezték meg. S. Cs. J. Melyek ezek a szolgáltatások? Egyrészt a munkaügyi szervezet foglalkoztatáspolitikai (pénz­ügyi) támogató rendszerei, a hu­mánszolgáltatások köre (álláske­resési technikák oktatása, pszi­chológiai tanácsadás, foglalko­zási információs tanácsadás, munka-érdeklődés tesztek, mun­kavállalási tanácsadás, jövőterv­készítés), információadás a vál­lalkozások által pályázható or­szágos és megyei pénzügyi tá­mogatási rendszerekről, állami pénzalapokról, tájékoztatás a kül­földi munkavállalási lehetősé­gekről, munkajogi, vállalkozási, A törvény nyújtotta lehetősé­geknek megfelelően a katolikus egyház igényt tart a középis­kola ingatlanának ellenérté­kére. Földes Menyhért apát el­készítette az erre vonatkozó ál­lásfoglalást. Az egri érseki hi­vatalban jelenleg is folyik az érsekség területén felmerült igények összegzése. Dr. Kalmár Pálné igazga­tónő elmondása szerint az is­kola alapításától - 1911-től - a Katolikus Tanulmányi Alap átképzési, valamint a munkanél­küli-ellátások igénybevételével kapcsolatos tanácsadás. Másrészt munkaközvetítő szolgáltatás, amely a munkahe­lyüket elvesztett személyek egyéni érdeklődése esetén az adatbankban meglévő aktuális üres álláshelyekről ad rendszeres tájékoztatást. Harmadsorban pedig a lét­számleépítések szabályos le­bonyolításával kapcsolatos, ingyenes tájékoztatás a mun­káltatók és a náluk működő munkavállalói érdekképvise­letek számára, szükség ese­volt az intézmény kezelője. Az ügyben érintettek korrekt és jogszerű eljárásának köszönhe­tően - korábbi esetektől elté­rően - az egyház kezdeménye­zése nem borzolta fel a város lakosságának kedélyét. A hagyotnányai megőrzésére nagy hangsúlyt fektető közép­iskolában mára érnek be a te­hetséggondozás hosszú munká­jának gyümölcsei. Több jelen­tős tanulmányi versenyen értek el figyelemre méltó eredmé­tén, válságkezeléssel foglal­kozó, külső szakértői név­jegyzék rendelkezésre bocsá­tása, sőt a munkáltatói lét­számleépítések különböző fá­zisaiban való konkrét részvé­tel. Az érintettek igénye alap­ján a tanácsadó közreműködik a munkáltatói és munkavál­lalói érdekek összhangjának kialakításában is. A törvényben előírt lét­számleépítési kötelezettségé­nek mind a területileg illetékes kirendeltségen, rrtind a köz­ponti foglalkoztatási tanács­adónál eleget tehet a munkál­tató. A lényeg, hogy időben ismertesse létszámleépítési koncepcióját. A szolgáltatás lényeges feltétele ugyanis a tervezhetőség, a folyamatokba való preventív beavatkozás, mely csak a munkáltatókkal való szoros együttműködéssel valósítható meg. - kálmán ­nyékét. Az Országos Középis­kolai Tanulmányi Verseny dön­tőébe három diákjuk is bejutott. Hajnal Katalin oroszból, Lö- rincii Ferenc matematikából, Nagy Judit pedig magyar nyelv­tanból volt eredményes. Az Arany Dániel matematikaver­seny országos döntőjébe Mol­nár Ágnesnek sikerült beküzde- nie magát. Ezzel még nem ért véget a felsorolás, hisz Bolya Imre a nyolcosztályos gimnázi­umok matematikaversenyén ju­tott el az országos döntőig. Az igazgatónő hozzátette: iskolá­jukban kiemelt feladat a tehet­séges diákok felkutatása, to­vábbfejlődésük biztosítása. A kétpóiaJk családi bulit rendeztek szombaton a művelődési házban. A sok játék­kal, vetélkedővel teljessé tett délutánt este húsvéti locsolóbál zárta. fotó: cs. i. Pénzt kér az egyház a gimnáziumért A Jászapátiban működő Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola fenntartója jelenleg a megyei önkormányzat. Nem mindig volt ez így, hiszen alapítását követően a Katolikus Tanulmányi Alap kapta ezt a jogkört. ______________Közérzetünk______________ í j, hét nyílvesszővel Panaszkodtak a Jászságban a minap: mire jó ez a szolnoki zsa- ruexpós nyári cécó? Inkább az Alföld eredeti értékeit, agrárvi­lágát kellene bemutatni az idevetődőknek. Valóban elbagatelli­záljuk a millecentenárium adta lehetőséget? Mielőtt egy kis programmustrára invitálnám az olvasót, ki kell egészítenem a fenti véleményt. Olyan szolnokiakkal is beszéltem, akik jó előre büszkék a rendőrshow Tisza-parti meghonosítására. Ha a magyarországi világtalálkozó el is úszott - érveltek -, a rend­őrökét legalább megtartják a megyeszékhelyen. No, az is igaz, e rendezvény mellett csupán a IV. szolnoki zenei fesztivál és a Tisza-tavi randevú szerepel a ’96-os év kiemelt eseményeinek naptárában. A kiemelés sem egyértelmű, mivel a rendező Szol­nok és Tiszafüred nevét, az Alföld tavát már lefelejtették a ki­emelt események helyszíneit bemutató, mélyszürkére festett or­szágtérképről. így aztán az Alföld közepén - a térképen leg­alábbis - maradt a gyászos szürkeség. A valóság szerencsére színesebb, amint ez ki is derül a hét nyílvessző és íj, mint az ősmagyar törzsek közös eredetének szimbólumával ellátott, részletes eseménynaptárból. Megyénk települései 40 kulturális és turisztikai rendezvényt jegyeztettek az emlékbizottság titkárságán. Fele-fele arányban önkormány­zatok, illetve kulturális szervezetek a rendezők. Szolnok jár az élen tizenegy programmal, Tiszafüred kilenc, Jászberény négy, Mezőtúr három, Tiszaföldvár és Törökszentmiklós két-két ren­dezvénnyel iratkozott fel a naptárba, amelybe kistelepüléseink közül Jászalsószentgyörgy és Rákóczifalva neve is bekerült. A programok a tavaszi és nyári, összesen öt hónapra koncentrá­lódnak. Augusztussal - amikor 13 (!) eseményt megrendeznek meg - jószerével be is fejeződnek, az októberi karcagi lovasna­pot leszámítva. Augusztusban, jóllehet nem szerencsés, egybe­esik a herényi csángó, a szolnoki dzsessz- és a kunhegyesi nemzetközi ifjúsági labdarúgó-fesztivál. Tiszafüreden a roma fesztivál és a csegei napok rendezvényeire hívogatnak ugyan­azon a napon. A programeső után jön az „aszályos évszak”, ha­csak nem finomítanak még addig az időpontokon. Színházi és kórustalálkozók, zenei és folklórfesztiválok, kiál­lítások, vásárok, halas és lovas napok, ornitológiái konferencia, tóátúszó és szépségverseny. A kínálati paletta gazdag, nincs hát szégyenkeznivalónk. Az agrárvilággal is lehet ismerkedni. Akár a táj ízeivel, zamataival, az ételeken, borkóstolókon ke­resztül, akár a hozzávalók - szőlő, hagyma, paradicsom - beta­karításában való részvétellel. Ez utóbbit, kérésre, a Jászsági Fa­lusi Turizmusért Egyesület megszervezi. Simon Cs. József József Attila szavalóverseny Szolnokon Szombaton délelőtt a Jászkun Munkás: Alapítvány áitafrende- zett József Attila szavalóversenyen több mint 120 megyei kisdiák mérte össze tudását - három kategóriában - a szolnoki Technika Házában. Az 5-6. osztályosoknál első lett Mányi Csaba (Rákócziújfalu, Hermán Ottó Általános Iskola), a 7-8. osztályosoknál pedig Juhos Tamás végzett az élen (Rákóczi­újfalu, Hermán Ottó Általános Iskola). A középiskolásoknál Mészáros Vanda, a Szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskola diákja álhatott a képzeletbeli dobogó első fokára. Képünkön Puskás Mariann. FOTÓ: csabai Jászsági polgármesterek a képviselők tiszteletdíjáról Van, ahol nem kérik, van, ahol újra kapják A Jászságban a múlt évben fejeződött be a gázhálózat kiépí­tése. A felvett hitelek kényszerpályára állították az önkor­mányzatok egy részét. Feszített takarékossági intézkedéseket foganatosítottak. Akadt testület, amelyikben a képviselők a tiszteletdíjukról is lemondtak. Szikra Ferenc, Jászárokszállás polgármestere elmondta: idén csak az intézmények dolgozói­nak bérére, valamint a legfonto­sabb energia- és közműdíjak ki­fizetésére lesz pénz. Nem tud róla, hogy felmerült volna a tes­tület tagjaiban a tiszteletdíjról való lemondás. Hozzátette: a képviselők nem a tiszteletdíjért vállalták ezt a munkát, viszont ha rendesen felkészülnek az ülésekre, részt vesznek a bizott­ságok és a testület munkájában, az sok időt vesz igénybe. Az idő pedig pénzbe kerül. Dr. Tóth János, Jászalsó­szentgyörgy választott vezetője szerint a normatívák csökke­nése legalább annyira hozzájá­rni a nehéz helyzethez, mint a hitelek. A településen is élére kell állítani minden fillért. A testület a múlt évben nem vette igénybe a tiszteletdíjat. A dön­tés anyagilag nem sokat segített, „mindössze” erkölcsi gesztus­nak volt tekinthető. Ez évben a polgármester javaslatára a testü­let újra megszavazta a tisztelet­díj folyósítását. Szerinte a kép­viselők olyan felelősségteljes munkát végeznek, melyet hono­rálni kell. Jásztelek képviselői idén le­mondtak a tiszteletdíjukról. Kisbakonyi Zoltánná polgár- mester asszony büszke arra, hogy a képviselők nem kívülál­lóként hozzák a döntéseiket, hanem magukra vállalják a gondokat is. Nem tart attól, hogy ez a döntés negatívan be­folyásolná a képviselők munká­ját. Elmondta: a normatívák nagyarányú csökkenése lassan már a működőképességet veszé­lyezteti. Jászfelsőszentgyörgy kivéte­les helyzetben van, idén fejlesz­tésre is elkülöníthettek anyagia­kat - tudtuk meg Ménkű Miklós polgármestertől. Náluk már le­zajlott a gázhálózat privatizáci­ója, s az új tulajdonos, a Fővá­rosi Gázművek Rt. átvállalta a település hátralévő hiteltörlesz­téseit. A költségvetés tervezé­sekor felmerült, hogy a képvise­lők lemondanak a tiszteletdíjuk­ról, de a polgármester ezt nem tartotta helyesnek, mivel meg­szüntetése nem oldana meg semmit, megléte viszont ösz­tönzésként hathat. A megkérde­zett települések önkormányzati képviselői általában havi 5-24 ezer forint közötti tiszteletdíjat kapnak, attól függően, hogy a képviselői munka mellett mi­lyen egyéb bizottsági feladato­kat lámák el. Legismertebb szavunk a gulyás A Junior Chamber Magyarország exkluzív felmérést végzett 22 európai és tengerentúli ország mintegy négyszáz fiatal üz­letembere körében arról, hogy milyen benyomásokkal, ismere­tekkel rendelkeznek Magyarországról. Ebből többek között kiderül, hogy a külföldiek körében a legismertebb magyar szó a gulyás, a legismertebb személyiség Gábor Zsa-Zsa, és gazda­ságilag 12 évvel vagyunk lemaradva a nyugat-európai átlagtól. A kérdésekre választ adó, 95 szá­zalékban felsőfokú végzettségű üzletemberek - Izlandtól Srí Lan­káig, az USA-tól Ausztráliáig - véleménye szerint jellemző tulaj­donságaink: barátságos, nyitott, kreatív, jó humorérzékű, érzékeny, intelligens, becsületes és kemé­nyen dolgozó. Kevesen tartanak bennünket agresszívnek és lustá­nak, viszont szorgalmasnak és precíznek is. A legismertebb szavaink a kül­földiek körében sorrendben: gu­lyás, paprika, tokaji bor, Pick sza­lámi, puszta, Balaton, csárdás, ba­rackpálinka és csikós. A legismer­tebb cégünk a Malév, megelőzve a Hungarocamiont és az IBUSZ-t. Ami idegenforgalmi nevezetessé­günket illeti, a prímet Budapest vi­szi, csak ezután következik a Bala­ton. Európai uniós csatlakozá­sunkra a megkérdezettek 32 száza­léka szerint az ezredfordulóig, 40 százaléka szerint viszont 2005-ig kerül sor. Gazdaságilag 3-4 éves a lemaradásunk Görögországtól és Portugáliától, ám a válaszolók fele úgy véli, hogy regionális üzleti központtá fejlődhet hazánk Kö- zép-Kelet-Európában. Különösen érdekes a legismer­tebb történelmi és élő személyisé­geinkről készült lista, melyet Gá­bor Zsa-Zsa vezet, őt követi Bar­tók Béla és Ciccolina. Kádár János a negyedik helyen szerepel, Rubik Ernővel együtt. Ötödik Soros György, hatodik Victor Vasarely, hetedik Szabó István, nyolcadik Puskás Ferenc. Horn Gyula a 12., Antall József pedig a 13. a listán, Kodály Zoltánnal azonos ismert­séggel. A 14. helyen osztozik Kos­suth Lajos, Egerszegi Krisztina és Détári Lajos. A 16. Teller Ede és Jancsó Miklós megelőzi Pefőfi Sándort, Kocsis Zoltánt, Neumann Jánost, Munkácsy Mihályt és Jó­zsef Attilát. Senki sem emh'tette viszont például Ady Endre, Szent- györgyi Albert vagy Pege Aladár nevét. A fiatal üzletemberek többsége mindemellett szépnek vagy na­gyon szépnek és érdekesnek tartja Magyarországot, s ők is látják azt, hogy nem vagyunk gazdagok. Ol­csóságunkra vonatkozó kérdésre többen válaszolták, hogy „egyálta­lán nem olcsó”, mint ahányan úgy vélték: „nagyon olcsó”. A meg­kérdezettek több mint 80 száza­léka szerint országunk a művészet és a kultúra hazája, az üzleti tehet­ség azonban sokuk véleménye alapján nem jellemző ránk. Ezzel szemben például széles körű ide­genforgalmi lehetőségeink van­nak. . . L. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents