Új Néplap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-06 / 82. szám
1996. április 6., szombat Húsvétoló 7. oldal Bazsalikomos báránycomb rozmaringos burgonyával ínyenc falatok A zsenge báránysiillet mindazoknak az ünnepi asztalára ajánlja Révész József mesterszakács, akik az étkezésben is szeretik a kuriózumokat. Az ízletes étel elkészítésének titka, hogy a legkisebb tejesbárány húsából kell elkészíteni. Éne vásárláskor a combok - 70-80 dekás - méretéből lehet következtetni. Ha a nyersanyag megvan, hozzákezdhetünk az ínyencség, a bazsalikomos báránycomb elkészítéséhez. A karikákra vágott vegyes zöldségből - fehér- és sárgarépából - zöldségágyat készítünk a tepsi alján, hozzáadunk karikákra vágott hagymát, babérlevelet, s egy-két karika citromot. A megmosott báránycombot besózzuk, kevés fokhagymával bedörzsöljük, a zöldségágyra fektetjük. Megszórjuk bazsalikommal, meglocsoljuk egy kevés olajjal és fehér borral, majd az ételt előmelegített sütőben puhára pároljuk. Ne használjunk sok folyadékot - int a mesterszakács - mert a fiatal állat zsenge húsa nagyon hamar megpuhul. Amikor a hús már puha, a sütőt erősebb lángra kapcsoljuk, és a báránycombot szép pirosra sütjük. Az étel - sütőtől függően - 40, legfeljebb 50 perc alatt elkészíthető. Finom körítés mellé a rozmaringos burgonya. A krumplit héjában megfőzzük, meghámozzuk, és kis vajban a rozmaringgal együtt megpirítjuk, majd grillsütőben vagy mikrobán pirosra sütjük. FEB Hogyan főzzük a sonkát? A sonka - legalábbis húsvétkor - Magyarországon az ún. parasztsonkát, a füstölt, nyers sertéscombot jelenti, amelyet fogyasztás előtt meg kell főzni. Hogy ne legyen rágós, szálkás, ennek megvannak a főzési szabályai. A nyers füstölt combot nagy lábosban vagy fazékban, hideg vízben tegyük fel főni. A főzési idő a hús nagyságától függ, általában kilónként 35-45 percet számítsunk (kuktában ez jelentősen lerövidíthető). Hogy megfőtt-e, egy belészúrt hústűvel ellenőrizhetjük. A kész sonkát kb. 30 percig a lében hagyjuk hűlni, majd alufóliába tekerjük és felhasználásig ebben hagyjuk állni. Célszerű hűvös helyen - pl. hűtőszekrényben - tárolni. FEB Tapsifüles-kálvária Míg kicsik az állatok, mindenki dédelgeti őket, de később sajnos sokan ráunnak a gondozásukra Gyertyás tojás és nyuszikoszorú Jaj a nyusziknak, amelyeken tenyésztőjük húsvét táján túlad. A „valódi” tapsifülesek ajándékozásának újkeletű városi divatja ugyanis megpróbáltatások sorozatát jelenti a kis állatoknak. Mint a szakemberek mondják, komoly stresszhatással jár. hogy elválasztják szüleiktől, megváltozik az étrendjük, s idegen környezetbe kerülnek. Kész csoda, ha egyáltalán túlélik az ünnepeket. A nyúltenyésztőknek kétségkívül jó üzlet a húsvét, hiszen a pár hetes nyúlfiókáért pontosan annyit lehet ilyenkor kapni, mint egy két és fél, három kilós felhizlalt vágónyú- lért. Az állatvédők viszont legszívesebben megtiltatnák az élőnyúl ajándékozását, de tiltakozásuknak egyelőre nincs foganatja: évről évre több tapsi ke! el a piacon. Akik nem tudják megtagadni csemetéjük kívánságát, lehetőleg élénk, mozgékony nyulat válasszanak, mert az biztosan egészséges. A neme teljesen lényegtelen, tizenkét-tizenhárom hetes korig nincs szembetűnő különbség a nyuszilány vagy nyuszifiú között. Érdemes tájékozódni a tenyésztőnél, hogy korábban mit evett - tápot, abrakot, friss zöldnövényt - az állat, a hirtelen étrendváltozás ugyanis hasmenést, bélgyulladást okozhat. Való igaz, hogy nyúl szereti a répát, de az önmagában nem csillapítja éhségét, szívesen eszik mellé szénát, árpát, lucernát, s ha más nincs, a boltban kapható tápot. Már a megvételkor is gondoljunk a tapsifüles jövőjére: mi lesz a sorsa az ünnepek elmúltával. Van-e olyan ismerős, aki átvállalja a gondozását, és állathoz méltó tisztességgel felneveli a megunt jószágot. Akik húsvét után is vállalják az állattartást, érdemes a kissé drágább „ölnyulat” vásárolniuk. amelyet szerte a világon kedvelnek, és kimondottan lakásban tartanak. A törpenyúl öreg korára is törpe marad, s szívesen eléldegél egy szobaketrecben. Ferenczy Europress A találékony háziasszony - nyuszikasegédi minőségében - meglepő mintájú húsvéti tojással és asztali díszítéssel örvendeztetheti meg családtagjait, ha van néhány matricája, egy darab gyertyája és ha ügyesen bánik a papírvágó ollóval. A húsvéti tojásoknak azért nagyobb a keletjük, s véljük sokkal finomabbak, mint a hagyományos főtt tojás, mert tarka-barka mintákat varázsoltak rájuk. Az üde küllem mintázásához használjuk fel a maradék matricákat is. Ezeket kedvünk szerint vághatjuk s ragaszthatjuk fel a vékony héjra. Az óvodáskorú gyerekek élvezettel válogatják szét és ismerik fel a virágos, autós, nyuszika- és törpemintás matricás tojásokat. A mértani mintákat legegyszerűbben egy gyertyadarabka segítségével kapjuk. Mielőtt a főtt tojást óvatosan a festékes lébe helyeznénk, különféle gyertyarajzokkal lássuk el, ezeket a helyeket nem fogja be majd a festék s fehéren maradva - csekély rajzkészség esetén is - érdekes mintákat adnak. Rajzoljunk a tojásokra egyszerűbb virágokat, kis tárgyakat! Néhányat különféle csíkosra is varázsolhatunk, miközben a be nem gyertyázott részre is rajzolhatunk jópofa alakokat. Jól mutatnak a kockás és pöttyös tojások is. A mértani alakzatos díszítések igen jól érvényesülnek húsvéti asztalon. Kedvcsinálónak tegyük a kész tojásokat átlátszó üvegedénybe, és ebben tegyük majd be a maradékot a hűtőszekrénybe! Díszíthetjük a főtt tojásokat dekorációs festékkel is. Köny- nyűszerrel átalakíthatjuk színes tollú kiskakassá, pávává, kiscsirkévé. Akár kishalnak és kis egérnek megfestve is szépen mutat az ünnepi asztalon. Egészen különleges hatást érünk el, ha a festett, egyszínű tojásból némi ráragasztott, de előzőleg belakkozott és formára igazított vattapamacs segítségével szárnyát próbálgató kiscsirkét varázsolunk. Ha van időnk és segítségünk, akár kifújt tojásokat is befesthetünk, majd cérnára felfűzve valamely nagy növésű szobanövényre - fenyőre vagy datolyapálmára - akaszthatjuk. De felkötözhetjük barkaágra is. Öltöztessük az örökzöld növényeket - akár a kertieket is - egyszerűen ünnepi pompába! Vásároljunk különféle színes kartont, keményebb papírt! Vágjunk ki belőle - mesekötiyv ábráját lemásolva ■— különféle testhelyzetben levő húsvéti figurákat - ugró és fekvő nyuszit, álló és ülő bárányt, sétáló és ágaskodó kiscsirkét, tojást - és az ellenkező oldalt is megrajzolva, ragasszuk össze az állatok két oldalát! Ültessük fel őket egy-egy hurkapálcikára vagy drótdarabra, és szúrjuk be a virágok földjébe. Az asztalra készítsünk nagyobb nyuszi alakos papírszalvétát! Ezeket a legegyszerűbb hajtogatással és ollóval megalkotni. Ha akad nagyobb darab, nem túl kemény színes papírlapunk, akár egész nyúikoszorút varázsolhatunk az asztal közepére, a húsvéti tojást rejtő edény köré. Szerény rajzművészetünk 1 segítségével ötlete- Sfebbé!réS.szokatlanná tehetjük a gyerekek húsvéti ajándékkeresését. Egy jókora sor, papírból kivágott vidám nyúlcsapat körbeveheti például az ajándékokat sejtető szobasarkot, vagy a szobai virágot. Nyúlkrónika Hogyan ugrik a húsvét kellős közepébe a nyúl? Honnan jött hozzánk a húsvéti nyúl? Németországból (miként a karácsonyi fenyőfa állításának szokása is) jó 300 esztendővel ezelőtt, 1682-ben említette először Georgius Francus német orvos a nyulat és a tojást együtt. Azt írja, hogy a húsvéti tojást délnémet vidéken, a Pfalz- ban meg Elzászban és Vesztfáliában kivételesen a nyúl tojja, amely ráadásul rendetlen módon, a kertben, ligetben, erdő szélen szertehagyja. Az a gyerek, aki megleli, dicséretet és ajándékot érdemel. Azt egyébként a derék doktor sem örökítette meg, hogy ki találta ki a húsvéti „nyúltojás" elrejtésének hagyománnyá vált szokását. Friedrich Fuhrmann solnhofeni erdész 1758-ban jegyzőkönyvbe mondta, hogy miután elcsípett egy nyúlfiókát. „azt baromfiként tartá, különféle magvakon, gabonán neveié föl. Nem sokkal később a jószág, a nyúl tojást tojt. éppen akkorát, mint a vele együtt nevelkedett szárnyasok”. A gazdag fantáziájú erdész aláírásával is szentesítette hihetetlen sztoriját. Mégis, azóta sem sikerült pontosan, egyértelműen megállapítani: honnan és miért toppant be a nyúl a húsvéti jelképek közé. Hacsak nem a kikelet, a termékenység jelképe a meglehetősen szapora állat... Magyar szólások Érdemes tölidéziii ii húsvétiul kapcsolatos magyar szólásokat, mondásokat is. „Derült meleg húsvét napján, meglátszik ősszel a gazdán.” azaz: jó termés várható. „Meglesz a törökök hús- vétján”, ami annyit tesz, hogy soha, hiszen a muzulmánok nem húsvétolnak. „Fehér karácsony, zöld húsvét” - ez az időjárás rendje. Ha viszont fekete a karácsony, akkor fehér a húsvét - azaz havazik. Az ' idős emberre mondják: „Sok húsvéti bárányt megevett már”. „Szegény ember hús vét napján is fekete vasárnapot ül”, azaz nem telik neki bárányra, kalácsra. lányának, fiának ünneplő ruhára. A jámbor ember állandó jelzője: szelíd, mint a húsvéti bárány. Barbár hagyomány Aligha sejtette a Fülöp-szi- geteket felfedező portugál világutazó, Magéi haes, vagy miként mi ismerjük, Magellán, amikor 1521. március 31-én hálaadó húsvéti misét tartott legénysége számára Limasawán, hogy évszázadokkal később - a katolicizmus nevében, sokak szerint mintegy megcsúfolására - barbár hagyomány teremtődik a távoli szigetvilágban. Nem messze a Pinatubo vulkántól. San Fernando határában néhány férfi (1984- ben egy nő is) minden nagypénteken megismétli Jézus keresztútját. Hatalmas fakereszttel a vállán járja végig a három kilométeres Via crucist. majd a Golgota végén, kezét. lábát átszögelve. keresztre feszítteti magát. A Krisztus nevében lezajló véres-fájdalmas színjáték, Passió tartozéka még sokak önkorbácsolása is, hogy ekként nyerjenek bűneikért bocsánatot. Ferenczy Europress Húsvéti kislexikon Feltámadás és pászka A Révai Nagy Lexikona szerint a húsvét Krisztus feltámadásának emlékünnepe a keresztény egyházakban. A zsidóknál a pászka, a kovászta- lan kenyér ünnepe, a Bibliában is megörökített Egyiptomból való kivonulásra emlékezés ünnepe, amelyet Niszán (azaz a gabonaérés hónapjának) 14. napjától egy álló héten át ülnek vigasságban. A magyar húsvét szó a feltámadást megelőző böjt utáni első húsevést örökíti meg. A keresztény húsvét napját a 325-ben tartott niceai zsinat határozta meg: mindig azon a vasárnapon tartassák, amely a tavaszi napforduló utáni holdtöltére következik. Ha netán a zsidók pász- kaünnepe, a pészach is erre a napra esnék, akkor a rá következő vasárnapon. Neves keresztény napok és jelképek A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe: a megváltásra és a feltámadásra emlékeznek a hívők. A készülődés része a nagyböjt és a bűnbánat időszaka, a húsvétot megelőző hét a nagyhét, melynek fő napjai a virágvasárnap, a zöld- csütörtök, nagypéntek, nagyszombat. Éz utóbbi délutánján van a feltámadási körmenet. A hagyományos húsvéti ételek - bárány, kalács, tojás, sonka - megszentelésének jelképi értelme is van. A bárány Jézust jelképezi (a zsidók is bárányt ettek Egyiptomból való kivonulásukkor). a kalács Jézus feltámadására emlékeztet, amikor megjelent tanítványai előtt, és a kenyeret megáldotta, a tojás, a belőle kikelő madárral együtt a sírjából harmadnapon feltámadó Krisztust jelképezi.- Mondtam én Jani! Hideg van a locsoláshoz .. .
