Új Néplap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-06 / 82. szám

1996. április 6., szombat Megyei Körkép 3. oldal Támogatják volt iskolájuk diákjait Hűek a gyökereikhez Él Szolnokon száz-egyné- hány olyan ember, aki va­lamikor Karcagon a Nagy­kun, majd későbbi nevén a Gábor Áron Gimnáziumban érettségizett. Közülük har­mincán jöttek össze a minap a Helyőrségi Művelődési Házban a szokásos öregdiák találkozójukra. Hunya Zoltán, a kör elnöke beszámolójában többek kö­zött szólt arról, hogy a Szol­nokon lakó karcagi öregdiá­koktól tavaly is három „gábo- ráronos” tanuló kapott plaket­tet, oklevelet és pénzt, kie­melkedő munkájáért. Ezt a követésre méltó ha­gyományt az idén is szeretné folytatni a kör, és hogy min­den rendben legyen, hogy anyagi fedezet is legyen a ju­talmazásra, sokan máris a pénztárcájukba nyúltak. így a mostani évzárón se marad el a szolnoki, karcagi öregdiákok elismerése a legjobb gimna­zistának, szakközépiskolás­nak, sportolónak. Nem másért, hanem azért, mert évtizedekkel korábban az adományozók is ennek a karcagi intézménynek a pad­jait koptatták, és juthattak bármilyen beosztásba, érhet­tek el tudományos fokozatot, a gyökerekhez máig hűek ma­radtak. D.Szabó Szőnyegekkel, kabáttal takarták le a lopott holmit Betörő az ágyneműtartóban A tettesek fűrésszel és csákánnyal estek neki a Fegvvernek- től nem messzire lévő szivattyútelepek elektromos berende­zéseinek. A cél ezúttal is a mozdítható alumínium alkatré­szek „újrahasznosítása” volt. Az összesen kétmillió forin­tos kárt két részletben vitték véghez. A helyszínen nem va­cakoltak különösebben, a kapcsolószekrényeket minde­nestől magukkal vitték, és otthon veselkedtek neki a szétszerelés aprólékos műve­letének. Másnap, kedden is éppen ezen munkálkodtak, amikor a gyors nyomozást követően a rendőrök kopogtattak az ajta­jukon. A tettesek egy darabig vonakodtak ajtót nyitni, aztán az az ötletük támadt, hogy a lopott holmikat a kezük ügyé­ben lévő szőnyegekkel, kabá­tokkal letakarják. Úgy is tet­tek. Azt hitték, hogy ezzel minden rendben van, így vé­gül beengedték a zsarukat. A „rejtekből” persze nyomban előkerültek az elektromos be­rendezések darabjai, amelyek bizonyosságot adtak a nyo­mozóknak: jó helyen járnak. Az aprólékos házkutatás azonban még nem várt ered­ményeket is hozott. Az egyik ágy ágyneműtartójából előke­rült egy férfi, akit különböző betörések miatt már korábban is kerestek. Két gyanúsítottat a törökszentmiklósi kapitány­ság őrizetbe vett, akiket a bí­róság csütörtökön letartózta­tott. -hgy­A nagybátyjától leste el Tíz mázsa mézet perget ki Az egy híján hatvanéves ti­szafüredi Kiss István nagyon szereti a méheket. Évek óta két hobbija van: a pecázás meg a méhészkedés. Áz előb­binél maradva, egyszer már akasztott a Tiszán egy 14 kiló 70 dekás pontyot, de azóta va­lahogyan szolidabb a kapás. Mint említettem, az apróka ful- lánkosokat is kedveli, és ha a munka dandárja úgy kívánja, befogja a családot: a feleségét, a vejét meg a lányát is méhész- kedni. Tizenhat év óta elválasztha­tatlan a fürge zümmögőktől. A nagybátyjától leste el a mé­hészkedés tudományát, és elő­ször tíz családdal próbálkozott. Jelenleg már hatvanhat kap­tárát népesítenek be apró vé­dencei. Valahogyan az idei hosszú, zord telet sikeresen át­vészelték, és mindössze három­négy kaptárban talált teteme­sebb kárt. Nemcsak Füred környékére szállítja a fullánkos sereget, de vándorútra is indul: Hosszúpá­lyiba, Debrecenbe az akácnek­tárért. így azután kiperget vagy tíz mázsa akác- és ugyanannyi vegyesmézet. A fullánkosairól szépen be­szél, de szúr a szava, ha a min­dennapokat említi. Dohog, mérges a kormányra, a rendszerre, mivel ígértek mindent, és lett belőle egyszeri, többszöri nadrágszíjhúzás. Fő­leg a hozzá hasonló kisembe­reknél. És bizony ezt ő is érzi, mert egész télen hiába bokázott a piacon, azt tapasztalta, hogy egyre kevesebb a vásárló. Nem azért, mintha a nevével, címé­vel ellátott, mézzel teli üvegjei­nek a minőségével lenne baj. Erről szó sincs: a rávaló, a fo­rint kevés az emberek zsebé­ben. így aztán neki, a méhésznek is kevesebb jut. Pedig picinyke védencei tudják a dolgukat: ta­vasztól őszig keményen dol­goznak. Olyannyira, hogy so­kan bele is halnak. Akár az át­lagemberek. De hát miért lenne ez náluk másképp? D. Sz. M. Martfűről jelentkezett tegnap délben a Magyar Rádió népszerű játéka, a Ki nyer ma? Ezúttal Hollósi Mihály (jobbról) helybeli nyugdíjas válaszolt Czigány György kérdéseire. fotó: mészáros • • Üzem épül (Folytatás az 1. oldalról.) A fórumon ismertetett, meg­vitatott tervek segítséget nyúj­tanak a vállalkozóknak, hogy felkészüljenek, tervezni tudja­nak. A fórum témája volt még a település-fejlesztési részvény- társaság létrehozásának körvo­nalazása, ezzel kapcsolatos vé­lemények kikérése. A jó légkörű beszélgetésen sok vélemény hangzott el. Töb­ben kifejezték, hogy jó ötlet volt a fórum létrehozása, támo­gatják a munkálatok összehan­golására létrehozandó társulást. Javasolták, legyenek rendsze­resek a vállalkozók találkozói, klub, vagy valamilyen egyesü­lési formában, hogy egymást jobban megismerjék, tapaszta­lataikat kicserélhessék. A hoz­zászólások, vélemények kife­jezték, hogy a vállalkozók fele­lősséget éreznek a közsé­gért. Gönczi A ’96-os év transzporterét, a Mercedes-Benz Vitot vehetik szemügyre és próbálhatják ki az érdeklődők Szolnokon, a Pelikán Szálló melletti parkolóban. Az Alfa Kft. tegnap kezdődött kétnapos bemutatóján a „személyes teherautó” több változatban is kelleti magát, így körbeüvegezett kombi és dobozos furgon formában egyaránt. A sorozat exkluzív kivitele, a Viano kisbusz később jelenik meg a piacon. fotó: m. j. Erdőtelepítést vállaltunk (Folytatás az L oldalról) előadásában szólt arról, hogy po­litikai érdekek befolyásolják a szakmai törvénykezést, és tisztá­zatlan Magyarországon az agrár- gazdaság helye és szerepe. Énél- kül pedig a modernizációs prog­ram nem lehet életképes. Ami az ágazati törvényeket illeti, a me­zőgazdasági bizottság már áldását adta az erdő, a természetvédelmi és a vadászati törvénytervezetre. Közülük a legjobb minősítést az erdőtörvény-javaslat kapta. Benedek Fülöp, az FM állam­titkára szerint az erdőgazdálkodás egyre nagyobb hangsúlyt kap az európai integráción belül is, a ha­zai erdészetek megítélése pedig nagyon kedvező. Elmondta, hogy az elmúlt 45 évben 700 ezer hek­tárral gyarapodott az ország erdő­területe. Az idén 10 ezer hektár telepítése lenne kívánatos, de 7 ezer hektárra lesz lehetőség, eh­hez pedig egymilliárdos költség- vetési támogatás áll rendelke­zésre. Komplex erdősítési prog­ramjainkhoz azonban jelentős plusz forrásokhoz juthatunk. Az érintettek - állam, önkor­mányzatok, gazdálkodók - érde­keltségének megteremtésével és összehangolásával nagyszabású erdősítés kezdődhet el megyénk­ben - tudatta Szebeni László, a NEFAG Rt. vezérigazgatója. A cél megvalósításához történelmi lehetőség adódik az Európai Unió forrásainak felhasználására, emellett EBRD hitel és egyéb külföldi tőke, valamint hazai pén­zek bevonására is vgn mód. A megyében 36 ezer hektárón min­den szempontból kedvező befek­tetésnek ígérkezik az erdőtelepí­tés, és ezzel 11,6 százalékra nőhet az erdősültség aránya a jelenlegi 5,6 százalékról. Ez a program nemcsak az erdőgazdálkodóknak jelenthet megélhetést, hanem csökkenti a foglalkoztatási fe­szültségeket, növeli idegenfor­galmi vonzerőnket, védi a termő­földet, és nem utolsósorban tisz­tább levegőt biztosít mindnyá­junknak... ' * : Szakmai kihívás volt a mestervizsga A festés csak minőségi lehet Ha valakiről csak annyit tu­dunk, hogy szakmája mestere, legalábbis középkorú illetőre gondolunk. Elképzeljük, hogy felhalmozott élet- és szakma­beli tapasztalata alapján sze­rezte meg a titulust. A jászberényi szobafestő vál­lalkozó, Parély Zsolt a kivéte­lek közé tartozik: 22 évével a legfiatalabb mesterek közé tar­tozik. Az elmúlt évben az IPOSZ mestervizsgára felkészítő tan­folyamot hirdetett. Zsolt - több ok miatt, de elsősorban azért, mert ezt kihívásnak érezte - belevágott a tanfo­lyamba. Több hónapos ke­tanulás után, tavaly novem­berben megszerezte a kitün­tető címet. Mint elmondta, közvetlen anyagi hasznát még nem látta minősítésének, semmilyen adókedvezmény nem jár utána. Nem gondolja, hogy az okle­véllel elsajátította szakmája összes csínját-bínját, így ál­landó céljának tekinti a to­vábbfejlődést. Mindig törekednie kell a minőségi munkára, hisz egy rosszul kifestett konyha, egy csúnya tapétázás híre gyor­sabban elterjed, mint egy tö­kéletesen kivitelezetté. mény elméleti és gyakorlati A mester: Parély Zsolt Új székházat épít a takarékszövetkezet Vajkó Ferenc, a Tiszafü­red és Vidéke Takarékszö­vetkezet elnöke arról tájé­koztatta lapunkat, hogy mi­után Kunhegyes város ön- kormányzata dönt a Szabad­ság tér és a Béke út által ha­tárolt telek végleges vétel­áráról, azonnal el szeretnék kezdeni az új székház építé­sét. Ugyanis a helyi takarék- szövetkezet tevékenységé­vel úgymond kinőtte az ed­digi 50 négyzetméteres bé­relt irodaépületét. Az új székház (amelyet a jövő év második felében terveznek megnyitni). Kun­hegyes frekventált helyén nemcsak a városképet ja­vítja, szépíti majd, hanem a lakosság részére távlatok­ban is megoldja a sokszí­nűbb pénzügyi szolgálta­tást. -p­A Tiszafüred és Vidéke Taka­rékszövetkezet (amely a térség 17 településén sikeresen mű­ködik) új székházat kíván épí­teni a Kunhegyesen. Már a képviselők is igent mondtak a miskolci Hajlék Bt. építkezési iroda által megtervezett, im­pozáns székház gyakorlati ki­vitelezésére. Ilyen lesz a bank épülete. A vállalkozások szempontjából is A Tiszazug bizony nehéz terep Milyen lehetőségeim vannak? Kaphatok-e hitelt? Kihez tudok fordulni, ha segítségre van szük­ségem? Ezek a kérdések valószí­nűleg minden kezdő vagy leendő vállalkozóban felmerülnek. Nagy Ferenccel, a Tiszazugi Vállalkozásfejlesztési Iroda ve­zetőjével arról beszélgettünk, va­jon a fentiekre hol lehet választ kapni.- Itt nálunk, a vállalkozásfej­lesztési irodánál. A kunszentmár­toni polgármesteri hivatal épüle­tében remélem mindenben a vál­lalkozók segítségére tudunk lenni.- Évek óta működik ez az iroda. Kinek az ötlete volt, hogy létrejöjjön?- Az iroda nem választható el a Tiszazugi Települések Szövet­ségétől. A szövetség céljai között ugyanis szerepelt egy önálló in­novációs iroda, amelyet egy si­keres pályázat után meg is való­sítottunk.-Négy éve, az intézmény szü­letése óta vezeti az irodát. Mik a tapasztalatai: milyen problé­mákkal küzdenek az itteni vál­lalkozók?- Nagyon nehéz terep a Tisza­zug, mert rendkívül tőkeszegény. A települések elmaradottak, hát­rányos a helyzetünk. Nagy a munkanélküliség és kevés a fel­halmozott pénz, amivel vállalko­zást lehet indítani. Az irodát, vagyis engem - hiszen ez egy egyszemélyes intézmény - főleg általános információkért keres­nek meg. Mint például: mi kell az induláshoz és milyen mikrohi- telekre van lehetőség? Nehéz hozzájutni a pénzhez; nagyon komolyak a feltételek. A hitele­ken túl oktatással is foglalko­zunk. Mostanában volt egy me­zőgazdasági jellegű képzés, de szerveztünk mestervizsga-tanfo- lyamot és általános vállalkozási ismereteket nyújtó képzést is.- Mivel tudják még segíteni a vállalkozókat?- Az iroda faxgépét sokan használják. Van naprakész nyilvántartásunk és egy számí­tógépes mezőgazdasági prog­ramunk is. -csr-

Next

/
Thumbnails
Contents