Új Néplap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-03 / 79. szám

4. oldal Az Új Néplap Mezőtúron És Túrke vén 1996. április 3., szerda Széles a választék Az Alföldi Téglaipari Kft. ja­nuár elsején múlt két éve, hogy az Alföldi Téglaipari Vállalat jogutódjaként alakult át gazda­sági társasággá. Napjainkban már hét téglagyár tartozik hoz­zájuk: Abonyban. Kunszent- mártonban, Tiszaföldváron, Karcagon, Debrecenben, Haj­dúnánáson és Tápiógyörgyén. Legújabb tervük az. hogy Me­zőtúron, a Szolnoki úton építe­nek egy betoncserépgyárat. Ha minden az elképzeléseik szerint alakul, az első félév végén már piacra kerülnek az itt készült áruk. Egyébként a hét gyárban évente mintegy 130 millió kis­méretű téglaegységnyi téglát gyártanak. Széles a választék: akadnak közöttük hagyomá­nyos blokktéglák, hőtechnoló­giai előírásnak megfelelő tég­lák, válaszfal-, „iker...”-, radiál kéménytéglák, kisméretű tömör téglák, síktéglák, hőszivacsos pallólapok. A lista korántsem teljes, mert a választék a vevők és a piac igénye szerint bővül és megújul. Kiegészíti kevéske nyugdíját Noha az idei tavasz még nem az igazi, Takács Lajos már veteményezett a kiskertben Mezőtúr határában láttunk egy pnbert, aki az apró hobbikertjé­ben szorgoskodott. Szuszogott, fneg-megállt, ahogyan rakoncát- lankodó szíve engedte. Takács Lajos a neve-, és már tizenhét éve, hogy a postás hordja neki a járan­dóságot. Ami bizony nagyon ke­vés, főleg, hogy ebből havonta több mint kétezer kell gyógysze­rekre. Annyi a baja - mondja hogy fele nyavalyával is temettek már el embert. Azért ahogyan en­gedett az idő szorítása, kerékpárra ült, felkötötte a kapát meg a ge- reblyét, és irány a 450 négyzetmé­teres kisbirtok. Öntéstalaj az ártat­lan, mélyedésben van, és azt is megtudtuk, hogy valaha a Berety- tyó vize fodrozódott errefelé. A folyó itteni szakasza keskeny víz­levezető árokká szelídült, és bár jutott a területre temérdek hó, a böjti szelek már kiszárították a te­tejét. Olyannyira, hogy a legfelső rész már porzott is. A gazda zöld­ségféléket, hagymát vetett, majd a krumpli következik. Mindent ül­tet, ami a konyhára szükséges, mert ez is pótol valamit szűkös nyugdíjukhoz. Nem panaszként, tényként sorolja: megterem itt bármi neki is, meg a tolvajoknak is. így volt ez tavaly is, hiszen ez a hátránya, ha az elkerítetlén vete­ményes közvetlenül a műút mel­lett húzódik. A körmét rágta a döntőkön Többszörös bajnok Keviből A két Fóris Sándor, az apja meg a fia, a húsfeldolgozó fiistöltáru-raktárában Akad Mezőtúron egy vállal­kozó, Fóris Sándor, aki har­madmagával tulajdonosa egy húsfeldolgozó üzemnek. Fóris úr egyébként Kevi- ben lakik, és onnan jár át. Nem elírás: naponta hajnali egykor kel, mert ez is hozzá­tartozik a napjaihoz. Az apja Sándor tízévesen kezdett bir­kózni, többszörös megyebaj- nok, a hadseregbajnokságo­kon pedig országos második is volt. Lehet, hogy többre vihette volna, ha mások a kö­rülmények, de dolgoznia kel­lett, a birkózást csak hobbiból űzte a jókötésű srác. Viszont remek birkózó lett a két fiából. Sanyi, az időseb­bik húsz évet vitézkedett a szőnyegen, és a Csepel színe­iben versenyzett. Bejárta a fél világot; Koreát, Európa sok helyét. A válogatott kerettag­ságig vitte. Ma ő is édesapjá­val együtt teszi a dolgát, ugyanannál a cégnél végzi a munkáját. János, a fiatalabb testvér most 27 éves, és Csepelen versenyez. A minap az Eu- rópa-bajnokságon szabadfo­gásban a 68 kilósok között ötödik lett, így utazhat Atlan­tába, az olimpiára. Mellesleg mindkét fogásnemben több­szörös magyar bajnok. Az édesapja végigrágta a körmeit a döntőkön, és büszke arra, hogy Keviből már lesz egy olimpiai résztvevő. Várják a fiút ide is, meg Mezőtúrra, apukája munkahelyére, mivel állítólag húsvét előtt lazítás­ként elutazik. Kicsit ünne­pelni, és ha csak óvatosan is, végigkóstolni mindazon ja­vakat, amelyek előállításában édesapja és a bátyja is jeles­kedik. A finom falatok pusztítá­sánál nem árt az óvatosság, mert ahogy hallottam, az Eu- rópa-bajnokság előtt is fogy­nia kellett. Ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjébe az kerül, hogy ilyenkor a jó­féle hazaiból csipegetni illik, elvégre egyszer van egy év­ben locsolkodós ünnep. A hátrány os helyzetű városban Zsolt, a legfiatalabb városatya Keviben a 27 éves Osz- lánszki Zsolt a legfiatalabb városi képviselő. Mégpedig a többiekkel versengve, egye­nes ágon, függetlenként ju­tott a testületbe. Noha az eredeti szakmája felszolgáló, vendéglátós, je­lenleg vállalkozó. Van egy videotékája, és videózással is foglalkozik. Olykor pén­zért. máskor majd megfize­tik alapon, mert bizony adó­dik olyan családi rendez­vény, amelyet megörökít, de fizetni már nem bírnak. Hir- telenében ő sem tudja, hány- felé adózik, és arról is neve­zetesek az itteni vállalkozók, br-oy nagyon ellene voltak a rának. Jobban mondva, nem is a kamarának, hanem a vezetőség kiválasztásának, amelyik még véletlenül sem alulról szerveződve jött létre. Hogy szeretett szülőföldjé­ről is essék szó, sokszorosan hátrányos helyzetűnek tartja. Még vasút sincs, húsz-egyné- hány éve. Sok vállalkozó tönkremegy, és annyi a mun­kanélküli, hogy Berettyót le­hetne rekeszteni velük. Ha reggelenként nem vinné innen a munkásokat dologra a te­mérdek busz, talán kenyérre sem telne. Tönkrementek a he­lyi nagy cégek, vállalatok. Szeretné, ha az idegenforga­lom, turizmus jobban gyökeret verne, mert az is egyféle bevé­teli forrást jelent az itt élőknek - állítja Zsolt. 1 Hogy a legfiatalabb kevi városatya eredetileg vendéglátós volt, mutatja az előszobájá­ban lévő mutatós bárpult is Répa, retek és persze mogyoró Mogyorót ugyan nem láttunk, de igen bőséges volt a választék Túrkevén, a Kalmár Lajos-féle zöldség- és gyümölcsboltban. Az is igaz, hogy bennünket nem elsősorban a banán meg az alma érdekelt, hanem az, hogy az alaposan megkésett tavaszi, kerti, kiskerti veteményezéshez mi minden kapható. Késik a meleg, így a Kalmár-féle boltba mostanában jön nek magvakat, zöldségfélét venni A teljesség igénye nélkül a ta­sakosok listája: retek négyfajta, bab három-, borsó négyfajta, paradicsom többféle, paprika, saláta, mák, patisszon, cékla, zeller, karalábé, metélő­hagyma, többféle tök és uborka. Adódnak itt takar­mánymagvak is: takarmány- és cukorrépa, lucerna, illetve kap­ható még csemegekukorica is. Hogy mennyibe is kerül egy kiskert betelepítése? Ez a terü­let nagyságától függ. Van, ahol ezer forint elég, de ahol sok a föld, ott ez kevés. A mezőtúri Ilona malomban napi két műszakban 60 tonna búzát őrölnek. A Jász-Nagykun Gabona Kft. 1923- ban épült malmában négy-öt mázsa jó minőségű lisztet csomagolnak, a közkedvelt 5 kilogrammos kiszerelésben. Ha valaki birkózó volt Könnyedén emelgeti a zsákot A most harmincéves túrkevei Kiss Péter tizenöt évig birkó­zott. Edzőként is kereste a ke­nyerét. A fiatalokat pallérozta, egészen az idei évig. Akkor az itteni karcsúsítás sajnos őt is utolérte, megszűnt a helye. Azért bízik abban, hogy előbb- utóbb visszatérhet szeretett hi­vatásához. Addig is csinálni kell vala­mit, hiszen a felesége gyesen van,, és két aranyos apróság is kéri a kenyeret. Jobb híján, af­féle családi vállalkozásban táp- és takarmányboltot nyitott. Hogy mennyibe kerül arra­felé ma a hizlalás, amikor lábon 130-140 forintért se nagyon vi­szik a röfögőket? Elég sokba, ezt onnan tudja, hogy ő is tart vagy huszonöt süldőt. Ha a takarmányárakat Kiss Péter korábbi birkózó múltjából annyit hasznosít, hogy könnyedén mozgatja a félmázsás zsákokat nézzük, lehet számolni, hogy kinek mennyi aprólékot, jószá­got érdemes tartani... Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotók: Csabai István Mi újság a túri főiskolán? Sok mendemonda kering város-, sőt megyeszerte arról is, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem Mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Karán többféle szak vá­lasztható. A hír igaz, csak éppen nem így és ily módon. Két szak létezik: a mezőgazdasági gépész és az ag­rármérnök. Mindkettő esetében három év a tanulmányi idő, és az első végzett agrármérnökök az idén nyáron kapnak diplomát. A létszám sem lekicsinylendő, hi­szen közel száznyolcvan huszon- évest érint. Egyébként a nemek aránya is nagyjából azonos. A két szak mellett a főiskola vezetői, illetékesei kialakítottak több, úgynevezett szakirányt. Hogy mit jelent ez? Azt, hogy az alapdiploma ismeretei mellett egy-egy választható szakterület­ről a kikerülők részletesebb in­Az idén ezren jelentkeztek a főiskolára - mondta dr. Lengyel Lajos főigazgató formációkkal rendelkeznek. Az igénynek megfelelően bárki vá­laszthatja bármelyik szakirányt, és kötelező valamelyik világ­nyelvből legalább alapfokú nyelvvizsgát tenni. Hogy az idén milyen szakirányok várták az el­sősöket? Összesen nyolc: számí­tástechnikai szakirány, marke­ting-pénzügyi szakirány, gazdál­kodói, vendéglátás-turizmus szakirány (különös tekintettel a falusi turizmusra), mezőgazda- sági gépész, autógépész szak­irány, minőségbiztosítási vala­mint környezetgazdálkodási szakirány. Sikeres vizsgák esetén egy végzést igazoló iratot is kap a diák. Ami a következő tanévet illeti, megtörténtek a jelentkezések. Mintegy ezren próbálkoztak az idén, és közülük 120-130 elsős kerül a nappali tagozatra. A töb­biek a levelező, akarom mondani legújabb nevén: távoktatási tago­zatban reménykedhetnek, ha ér­demjegyeik elérik a felvételihez szükséges tanulmányi szintet. A rádió közvetít az autószalonból A túri, Szolnoki úton lévő Suzuki-autószalon az alapoktól kezdve a tetőig úgy épült, ké­szült el teljesen, hogy a kezdettől számított kilenc hét után már vevőket fogadott, kocsi­kat tárolt. Az üzemeltető, a Lokátor Kft. öt éve alakult, és eleinte katonai gépkocsik javításával fog­lalkoztak. Tavalyelőtt úgy döntöttek, hogy tevékenységük bővül, így szerződést kötöt­tek a magyar Suzuki Rt.-vei. December 21-én nyitották az autósza­lont, amelyben jelen­leg is a Suzuki teljes típusválasztékát kínál­ják, egyénekre szabott fizetési feltételekkel. Ami nem mellékes, a szervizhálózatuk is biztosított. Legújabb hír, hogy április 20-21-én Su- zuki-napokat tartanak, ahol bemutatják a tel­jes választékot, sőt próbaút is lehetséges. Az eseményről rádiós helyszíni közvetítés is beszámol. Széles a kínálat, akad itt autó 1 millió 199 ezerért, meg 4 millió 89 ezerért is

Next

/
Thumbnails
Contents