Új Néplap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-25 / 97. szám
1996. április 25., csütörtök 3. oldal Megyei Körkép Grétsy László professzor Jászberényben Kecskerímekből csemegézett Anyanyelvűnkben rejlő végtelen lehetőségek, a játékosság, a játék volt a témája dr. Grétsy László jászberényi előadásának. A magyar nyelv hetének rendezvényén a professzor „megállt egv szóra...” és elkápráztatta hallgatóságát. Az „Anyanyelvűnk csodái” című előadás alkalmat adott arra, hogy ismét ráeszméljünk nyelvünk egyedülálló értékeire. Mind napjaink, mind az elmúlt korok anagrammáiból, rákmondataiból, kecskenmeiből csemegéző professzor megadta ezek felhasználási lehetőségeit is. Nemcsak baráti összejöveteleken, vetélkedőkön, klubokban lehet meglelni a kulturált időtöltés nyelvi eszközeit, szívesen találkozna ezekkel nyelvtanórákon, tankönyvekben. A magyar nyelv hetét nagyon fontosnak tartja a profesz- szor, hisz ilyenkor legalább egy hétig a figyelem középpontjába kerül anyanyelvűnk. Harminc éve, mikor elindították a rendezvénysorozatot, összesen öt előadás volt a fővárosban. Mára körülbelül ezer- ezerötszáz előadást tartanak országszerte. Grétsy László ismeretterjesztő előadásainak szervezését minden évben már egy hónappal az ünnepi hét előtt megkezdi, hogy minél több településen tudjon személyesen megjelenni. Talán hamarosan véget ér a Jászkunság kálváriája Az elmúlt hónapokban rendszeresen nyomon követtük a megye folyóiratának, a Jászkunságnak az átalakítási folyamatát. Amikor a közgyűlés megszavazta a szükséges anyagiakat, már úgy tűnt, hogy sínre kerül az ügy, megkezdődhet az érdemi szerkesztői munka, az olvasók rövidesen kézbe vehetik a folyóirat új számát. Közben azonban újabb akadályok merültek föl. A tulajdonos, azaz a megyei önkormányzat és a kiadó, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Testület között nein jött létre a szerződés, mivel az önkormányzat szerződéstervezetét a testület illetékesei nem írták alá. Ennek oka, hogy véleményük szerint nem zár le megnyugtatóan bizonyos személyi és anyagi ügyeket. A szerződés nélkül viszont nem kezdett a testület hivatalosan a szerkesztőbizottság kialakításához, és nem indított meg anyagi következményekkel járó folyamatokat. Az új szerződés kidolgozására éppen ma kezdődnek megbeszélések a megyeházán. Ha eredményesen zárulnak, nem lesz akadálya a továbblépésnek. Közben, bízva a hivatalos ügyek elrendeződésében, ösz- szegyűjtötték a legközelebbi szám anyagát, és ha a szerződés meglesz, hamarosan elküldhetik a nyomdába. Megtudtuk, hogy az előreláthatólag május végére megjelenő összevont szám a korábbi tudományos ismeretterjesztő jelleget újítja föl. Témáit többek között az orvostudomány, a filozófia, az ornitológia, a mezőgazdaság, a történettudomány területeiből meríti, és anyagát interjú, recenziók egészítik ki. A kultúra a kultúrának adakozik? A lapkiadók tiltakoznak A parlament április 9-én a lehetséges legcsekélyebb nyilvánosság bevonása mellett határozott a kulturális járulék emeléséről. A döntés - amely már hatályba is lépett - értelmében a napilapoknál ezentúl nem a nettó lapárbevételre vetítik a járulékot, hanem a hirdetési forgalom 0,5 százaléka lesz az adó. A megyei napilapok kiadói úgy határoztak, hogy közösen tiltakoznak az említett intézkedés ellen. A kiadók kifogásolják, hogy a kulturális járulék éppen azokra a napilapokra ró nagyobb terheket, amelyek arra hivatottak, hogy hozzájáruljanak a kulturális értékek megőrzéséhez és terjesztéséhez. Érthetetlennek tartják, hogy a kultúra fogalomkörébe tartozó szektor maga is adakozásra kényszerül. A megemelt járulék torzíthatja a piaci versenyt is, mert a beszedett pénzek újraelosztása lehetővé teszi például a főváros előnyben részesítését vagy a veszteséges sajtótermékek, ingyenes reklámújságok finanszírozását. A kiadók ezért úgy vélik, ha már rákényszerülnek a járulék fizetésére, akkor a pénz háromnegyed részének sorsáról - a szakképzési hozzájáruláshoz hasonlóan - maguk dönthessenek. A kiadók véleménye szerint a hirdetésekre kirótt járulék az új vállalkozások fejlődését - azzal, hogy gátolja a bemutatkozást - is visszafogja, szemben a parlament által hangoztatott elvekkel. Krumpliosztással segítettek. Zsákos krumplit osztottak tegnap Szolnokon a romák között. Az akciót a városi kisebbségi önkormányzat kezdeményezte, és az osztás azokon a telepeken történt, ahol a romák laknak, többek között az Üteg, a Motor úton. Nyolcvan mázsa krumplit hoztak Tiszajenőről a megyeszékhelyre és osztottak szét a rászoruló cigány családok között. Kétszázötven család lehetett részese az akcióknak, minden család egy zsák krumplit vihetett el. Képünk az Üteg úti krumpliosztásnál készült. FOTÓ: CSABAI Kormányhatározat módosítását kérik (Folytatás az 1. oldalról) A polgármester tájékoztatást adott a közgyűlés üléseiről is. Az egyik ma 9-kor kezdődik, és a tervekhez képest új témákkal gyarapodott: az egyik a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola Alapítvány alapító okiratának módosítása. A másik a volt szovjet katonai kórház hasznosítása. Kormányhatározat módosítását szeretnék kérni, hogy az épület új funkciójaként szociális ellátási, ápoló kórházi, egészségügyi, kulturális és sportellátást szolgáló tevékenység egyaránt kerüljön meghatározásra. A polgármester beszélt arról is, hogy az önkormányzat közel 50 millió forinthoz jutott, a Matáv és az OTP Bank Rt. belterületi földjei ellenértékeként. Kiderült, hogy nem a törvény szerint számolták ki a tulajdonrészeket, és Szolnoknak jó néhány millió forint követelése lehet - így jutott az ön- kormányzat nem tervezett bevételhez. Ezzel nincs Vége a dolognak, a polgármester szerint még további negyedmilli- árd forintnyi követelésük van. Egy nápolyi régész itt akar kutatni A szolnoki Damjanich János Múzeumban tárgyalt Bruno Ge- nito professzor, a nápolyi Istituto Universitario Orientale (Keleti Egyetemi Intézet) professzora. A megbeszélések néhány perces szünetében beszélgettünk.-Professzor úr, mi a mostani tárgyalások célja?-A cél kapcsolataink bővítése. Rendelkezünk régebbi budapesti egyetemi kapcsolatokkal, dolgoztunk már ásatásokon Békés megyében, most a szolnoki múzeummal szeretnénk együttműködést kialakítani.- Mi az ön kutatási területe?- A közép-ázsiai népekkel foglalkozom, és ehhez Magyarország igen jó kutatási terep, hiszen sok ázsiai nép eljutott ide.- Miért foglalkozik egy olasz régész a közép-ázsiai népekkel? Hiszen Itáliában éppen elég ku- tatnivaló van.- Úgy szokták mondani, Nápoly a legnyugatibb keleti város. Gondoljon csak a tengeren bonyolódott görög-bizánci, egyiptomi, föníciai kapcsolataira, de a szárazföldön Magyarországgal is sok kapcsolata volt, például Nagy Lajos király idején. Ezek a kapcsolatok otthagyták nyomaikat a városon. Amikor például Teheránban jártam, szinte Nápolyban éreztem magam. Ez adta az első indíttatást, hogy érdeklődni kezdjek a Kelet iránt. Megtanultam perzsául, hosz- szabb időt töltöttem Iránban, jártam Türkméniában.- Milyen úton jutott el a közép-ázsiai népek tanulmányozásáig?- Az egyetemen görög-római tanulmányokat folytattam, de az egyik professzorom fölhívta a figyelmemet a középázsiai népekre, majd elvitt Iránba egy tanulmányútra.- A jelenlegi tárgyalások milyen konkrét együttműködésre irányulnak?-Egy olasz-magyar közös régészeti expedíció indítása a cél, amely ásatásokat folytatna a megyében Szolnok környékén, Öcsödön vagy a Jászságban. A munka előreláthatólag szeptemberben kezdődik, és több évig tart. * Az expedíció költségeit a tervek szerint fele-fele arányban biztosítja a két fél, az olaszok ötezer dollárt ajánlottak fel. A magyar félnek ez az összeg egyelőre nem áll rendelkezésre, megszerzését a múzeumban szponzorok támogatásától remélik. B. A. Rendszerváltás a területfejlesztésben A Magyar Urbanisztikai Társaság szolnoki területi csoportja meghívására érkezett neves előadók tartottak előadást a megyeházán a közelmúltban elfogadott területfejlesztési és területrendezési törvénnyel kapcsolatban. A szakmai fórumon Miklóssy Endre közigazgatási főtanácsadó adott tájékoztatást a júniusban hatályba lépő törvényből adódó tennivalókról. Az általa döntő fontosságú, rendszerváltoztató jogszabályként értékelt törvény jelentőségéről elmondta: mostantól az egyes térségek előtt áll a lehetőség, hogy saját maguk alakítsák fejlesztésüket. Ez nagy lépést jelent az európai rendszer felé történő közeledéshez. Az új területrendezési törvénytől persze az anyagi gondok nem oldódtak meg, ezt nem is várta senki. A rendelkezésre álló pénzösszeg nem változott, viszont nagyobb az esélye annak, hogy a felhasználás jóval hatékonyabb és „gyakorlatiasabb” lesz a jövőben. -hgyA Liget útiak csapata győzött A szolnokiak utaznak az országos versenyre A megyében négy eltérő tantervű önálló általános iskola van, a ti- szaföldvár-homoki, a karcagi, a kisújszállási és a szolnoki Liget úti iskola. Tegnap délelőtt ezek képviseletében négy négytagú csapat versenyzett Szolnokon, a Liget Úti Általános iskolában, hogy melyikük juthat el a júniusban Gyulán tartandó országos döntőre. A komplex tantárgyi versenyben irodalmi, földrajzi, természet- ismereti és manuális ismereteket igénylő feladatokat kellett megoldaniuk a versenyzőknek. A manuális ismeretek keretében lényegében kézügyességükről kellett számot adniuk a részt vevő csapatok tagjainak, természetes anyagokból készítettek apró tárgyakat. A versenyt a szolnoki Liget útiak csapata nyerte, így ennek az iskolatípusnak az országos vetélkedőjén ez a csapat képviseli a megyét. Második a karcagi, harmadik a tiszaföldvár- homoki, negyedik a kisújszállási csapat lett. Tiszazug megérné a pénzét Hogyan lehetne fejleszteni a Tiszazugot? Vannak, akik a mezőgazdaságban látnak fantáziát, mások szerint az idegen- forgalomé a jövő. A tervek megvalósulásához azonban minden esetben pénzre van szükség. A parlament az első negyedévben elfogadta a településfejlesztési törvényt, amelynek idei végrehajtására 15 milliárd forintot szavaztak meg. A már említett 15 milliárd az ország valamennyi megyéjére vonatkozik; de hogy Szolnok megye hogyan részesedik belőle, azt pontosan még nem tudják. Arról viszont többé-ke- vésbé pontos elképzelések vannak: vajon mire kívánják fordítani a pénzt a Tiszazugban. A térség legsúlyosabb problémája a munkanélküliség, tehát az egyik cél a munkahelyteremtő beruházások finanszírozása. A tiszazugi települések jegyzői - mint azt a legutóbbi találkozójukon megfogalmazták - a közlekedés fejlesztését is rendkívül fontosnak tartják, hiszen a térség fejlődése elképzelhetetlen a gazdaság részéről jelentkező, ilyen jellegű igények kielégítése nélkül. A tervek között szerepel még településeket összekötő utak építése, illetve befejezése, a tiszaugi híd teljes rekonstrukciója és egy új híd építése is. Mostantól sütnek-főznek a diákok Képünkön a 6. a lányai az ebédhez terítenek A karcagi Györffy István Általános Iskolában az áprilisi fogadóóra keretében adták át az új háztartás-technikai tantermet. Pánti Ildikótól, az iskola igazgatójától megtudtuk, hogy az új tantermet a NAT- ra való felkészítés jegyében alakították ki. Az anyagiak jó részét az iskola költségvetésének belső átcsoportosításával teremtették elő, valamint a már nem korszerű technikai felszerelések értékesítésével és szülői, pedagógusi, szponzori támogatással. A most felszerelt teremben villanytűzhely, korszerű mosogató-, varrógép is van, így a háziasszonyi teendőkkel is megismerkednek a tanulók. Emellett varrnak, szőnek, kézimunkáznak, Fazekas Pál tanár úr irányításával. Csajbók Károly mesterszakács felajánlotta, hogy a téli hónapokban megtanítja a gyerekeket a szép terítésre és a kunsági ételek készítésére. Az igazgatónő szeretné, ha varrógépeket, modem edényeket is tudnának vásárolni a tanterembe. Azt is megtudtuk, hogy a műhelymunka helyett több fiú is szívesen választaná a főzésórákat. -deTiszafÖlváron és vidékén is Az áfész kiállta az idő próbáját Az elmúlt ötven év minden szempontból változatosnak, az elmúlt hat-hét év pedig nehéznek találtatott a gazdasági élet szereplői számára. így nem túlzás azt mondani, hogy aki kiállta az idők próbáját, az valószínűleg a jövőben is talpon marad. A Tiszaföldvár és Vidéke ÁFÉSZ az 50. születésnapját ünnepli. Dr. Tóth József elnökkel a múlt eredményeiről és a jövő terveiről beszélgettünk. • —Ma délután küldöttgyűlést tartanak. Miről lesz szó?- A küldöttgyűlésen nagyon fontos napirendeket tárgyalunk. Módosítjuk például az alapszabályt, illetve több beszámoló is elhangzik tavalyi eredményeinkről és idei terveinkről.- Mit tart az áfész eddigi legnagyobb sikerének?- Azt, hogy minden körülmények között talpon tudott maradni, alkalmazkodott a változásokhoz, sőt fejleszteni is tudtunk. Áfészünk négy településen működik: Földváron, Martfűn, Cibakházán és Mezőhéken. A harmincegy üzlet éves árbevétele 888 miílió forint volt. Rendkívül népszerűek az akcióink; a tavalyi negyvennégy jelentős akció során huszonhat és fél milliót takarítottak meg a vásárlók. A mintegy háromezer tagunk számára további kedvezményeket biztosítunk. Nagy dolognak tartom a coop- üzletlánc kialakítását is. Büszkeség, hogy először megyénkben alakult ki ez a hálózat.- A szombaton nyitó, újjávarázsolt földvári élelmiszerüzlet is coop-üzlet.- Áhhoz képest, hogy a hatszáz négyzetméteres épületből csak a négy fal maradt a helyén, tizenhét nap alatt megtörténik a felújítás. Jelenleg már az utolsó simítások folynak. Lényegesen bővül a választék, korábban például csak töltelékárut árultak, most tőkehús is lesz. Teljes választékot akarunk biztosítani a zöldség-gyümölcs részlegen, illetve hidegkonyhai és mirelit készítményekből is. Ez volt egyébként áfészünk legnagyobb idei beruházása, hiszen 20 millió forintba került.- Gondolom, a nehézségek önöket sem kerülik el.- Természetesen nekünk is gondot jelent, hogy csökken a lakosság vásárlóereje, hogy tőke- szegénység van, és hogy létezik feketekereskedelem. Ügyanak- kor az áfészek mindig jól felmérték a lehetőségeket, amelyeket aztán ki is tudtak használni. Ebben bízunk most is. -csr-
