Új Néplap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-17 / 90. szám

1996. április 17., szerda Megyei Körkép 3. oldal Májusban országos értekezlet Szolnokon PHARE-tanácsadó a Tiszapartiban A hazai PHARE-programú iskolákból nemrég két-két küldött tanulmányúton vett részt Hollandiában és Dániában, annak tanulmányozására, hogy a már kifejlesztett világbanki tanter­vek miként valósulnak meg a gyakorlatban. A tanulmányút tapasztalatait megvitató országos értekezletet május végén Szolnokon rendezik meg, a programban részt vevő Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola szervezésében. A magyarországi PHARE-prog- ramiroda ifjúsági tanácsadója, Ellen Jeppersen asszony e fontos szakmai tanácskozás előkészüle­teiről tárgyalt tegnap a szolnoki oktatási intézményben dr. Pa­taki Mihály igazgatóval. Mint kérdéseinkre a tanácsadó asszony elmondta, 1995 nyara óta 23 új szakközépiskola csatla­kozott a PHARE-programhoz, amely egyebek között a közép­fokú szakoktatás átalakítását se­gíti elő.- Azért vagyunk most itt, hogy a 23 új iskolát érintő, május 30—31-i továbbképző szeminá­rium megtartásáról beszélges­sünk - hangsúlyozta Ellen Jep­persen. - Célunk, hogy segítsünk az új, világbanki tantervek meg­valósításában. Az iskolákban kiválasztottak két PHARE-programfelelőst, akik - az új program egyik állo­másaként - ellátogattak Hollan­diába, Dániába, hogy minél tá- gabb képet kapjanak arról, hogy ez a fajta tanterv miként valósul meg a gyakorlatban. A májusi szolnoki országos értekezleten külföldi szakértők mellett a 23 iskola küldöttei vesznek részt. A tanácskozáson többek között szó esik arról a fő problémáról, mi­ként is lehet feloldani azt az el­lenállást, amely a tanárok részé­ről tapasztalható az új tantervek­kel szemben. S hogy miért éppen Szolnok a színhely? Annak idején elhatá­rozták - mondta Ellen Jeppersen -, hogy ezt a szemináriumot az egyik támogatott iskolában szer­vezik meg, így a többiek alkalmat kapnak arra, hogy meglátogat­hassák a másik iskoláját. Szolno­kon minden rendelkezésre áll egy sikeres tanácskozás lebonyolítá­sához, s ebben a Tiszaparti Gim­názium készséggel állt a rendel­kezésükre. B. Gy. Ellen Jeppersen (jobbról) PHARE-tanácsadót dr. Pataki Mihály igazgató (balról) látta vendégül fotó: cs. I. Nem kell többé szatírtól rettegniük (Folytatás az 1. oldalról) A két támadást követően meg­kezdték a hajszát az ismeretlen tettes után, de aznap éjjel nem volt sikerük a zsaruknak. A hely­zetet csak bonyolította és még aggasztóbbá tette az a tény, hogy a mezőtúrit megelőző nap éjjelén Szolnokon is történt egy eset, amelyet jellegzetességei miatt a sorozatba tudtak illeszteni a túri zsaruk. A szolnokiakkal össze­fogva közös akciókat szerveztek, és sorra ellenőrizték a fiatalok közkedvelt szórakozóhelyeit. A gyanúsítottról személyleúás alap­ján grafikus által elkészített rajz­zal járták a környéket, mígnem egyszer valaki ráismert a rajzon szereplő személyre. A nyomok Tiszatenyőre, A. Józsefhez, a 24 éves, nős, egy­gyermekes fiatalemberhez vezet­tek, egy olyan emberhez, akiről külsejét tekintve talán még eset­leges rosszakarói sem feltételez­ték volna, hogy ilyen súlyos bűn­ügybe keveredhet. A feleségétől külön élő A. Józsefet hétfőn este munkahelyéről vitték el a rend­őrök. A felismertetés egyértelmű eredményt hozott, nem volt hát értelme tagadni. Mind a három esetről vallott. Jegyzőkönyvezett nyilatkozata szerint Szolnokra és Mezőtúrra is diszkózni ment ba­rátaival, akik a cselekmények al­kalmával mindig a közelben tar­tózkodtak. Az egyik bámészko­dóé volt az az első látásra valódi­nak és igen veszélyesnek tűnő fegyvermodell is, amellyel igye­kezett érvényt szerezni kívánsá­gainak. Az A. József lakásán tartott házkutatás alkalmával több, a szexuális erőszakkal, a nemi élet zavaraival foglalkozó könyvet is találtak a rendőrök. Azt is el­mondta, hogy tettét éppen egy ilyen kötetben olvasottak váltot­ták ki. A könyvben leírt egyik esetet ugyanis jó ötletnek és kö­vetendő példának találta. Azért, hogy a különös gondolatokra némi magyarázatot találjanak, elmeszakértőt is bevonnak az ügy vizsgálatába. A szemérem elleni erőszak bűntettével gyanúsított fiatal­embert a Mezőtúri Rendőrkapi­tányság őrizetbe vette, majd kezdeményezte előzetes letar­tóztatását is. H. Gy. Hamar népszerűvé vált, és a népszerűségét tartotta is a szolnoki Hetényi kórháznak a Tisza Szállóba telepített reu­matológiai része, vagy ahogy eleinte hívták, az úgynevezett nappali kórház, ahol a gyógy­fürdő adta lehetőségeket ki­egészítő kezelések folynak orvosi felügyelet mellett. Az utóbbi időben elterjedt a hír, hogy megszüntetik a reuma­tológiát. Mint dr. Varga Gá­bortól, a megyei kórház fő­igazgatójától megtudtuk, nem a megszüntetés a kórház szándéka. A reumatológia fenntartása azonban évente 4- 5 millió forint ráfizetést „ho­zott” a Hetényinek, mivel az egészségbiztosítási támoga­tást nem a kórház kapta a szolgáltatásért. A kórház változtatni kíván Marad-e a reumatológia? A nappali kórházban a szokásos rendben folynak a keze­lések FOTÓ: CSABAI ISTVÁN ezen a helyzeten. A tervek szerint a Hotel Tisza Kft.-vel közösen működtetik majd a reumatológiai szolgáltatást, amelynek tevékenysége ez­után is szorosan kapcsolódik a gyógyfürdő adta lehetősé­gekhez. i P. É. Türelmes, szerény diáknak ismerik a balesetet szenvedett tanulót Még nem beszél, de mozog, emlékezik Amint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk, életveszélyes áramütést szenvedett egy országos szakmai tanulmányi verse­nyen B. István, a jászberényi Liska József Gimnázium és Erős­áramú Szakközépiskola ötödéves tanulója Salgótarjánban. Az iskola igazgatójától, Hla- vacska Andrásáétól tegnap kap­tuk a legfrissebb információkat: - István tíz másik - negyed­ötödéves - társával együtt uta­zott a salgótarjáni versenyre, amelyen az országból húsz ta­nuló vett részt. A baleset csü­törtökön érte az erősáramú szakmacsoport villamos mérés gyakorlati feladatának megol­dása közben, amikor István a kisorsolt mérőhelyen dolgozott. A stressz ellenére társai folytat­ták a versenyt, hatan az első tíz között végeztek. Az igazgatónő már négyszer látogatta meg a szerencsétlenül járt tanulót a salgótarjáni kór­házban. Mint elmondta, István túl van az életveszélyen, mo­zog, emlékezik, bár beszélni még nem tudtak vele, mivel a lélegeztetőgép pipája miatt pi­hentetni kell a légzőszerveit. Türelmes, szerény, magával szemben igényes tanulóként jellemezte Istvánt igazgatónője. Arra a kérdésre, hogy mi okozta a diák balesetét, a vá­laszt vizsgálat adja majd meg, amelyet mint munkáltatónak, a jászberényi iskolának le kell folytatnia.-scsj­Falugyűlés, némi késéssel Tiszatenyőn a kiírás szerint hét­főn este hatkor kezdődött a fa­lugyűlés, ami így is történt. Csak éppen mire a falu népe szót kapott, fél nyolcat mutatott az óra. Akadtak, akik ezt nem várták meg, de a többség ma­radt. Szűk másfél óráig a falu­gyűlés helyett tájékoztatók hangzottak el. Hogy miről? Az ország helyzetéről szólt az or­szággyűlési képviselő, a városi kapitány a rendőrség minden­napjait ecsetelte. Azt is megtud­tuk, hogy a faluban tavaly öt­ven bűncselekmény vált is­mertté, és a felderítettség 65 százalékos. A szövetkezet el­nöke 380 személy foglalkozta­tásáról beszélt. Igaz, nyomot­tak, alacsonyak a bérek, de mégis jó, hogy van munkahely. Ahol lehet, segítik Tény őt. Az útfelügyelő említette, hogy to­vább bővül a portalanított utak száma, aránya, és ez portánként 15 ezer forintba kerül. A pol­gármester sorolta a közelmúlt gyarapodásait: a gázt, a tele­font, az óvodaépítést stb. Ami nem mellékes, jó az önkor­mányzat anyagi helyzete, amit kevés település mondhat el ma­gáról. Fél kilencig tartott a falugyű­lés, és bizony már fél nyolc volt, amikor az első kérdező szót kapott. Akadtak, akik a nyugdíjukhoz viszonyítva so­kallták a 15 ezer forintot por­tánként az útért, mások szor­galmazták az útépítést. Szóvá tették a gazdálkodók áldatlan helyzetét, hiszen hol 200 forint a hízó, hol 140, de a hús a bol­tokban ettől mégsem olcsóbb. Egyes kérdések tíz percig tar­tottak, és inkább önéletrajzi kiselőadásnak hatottak. Sokan abbéli óhajuknak adtak hangot, segít a szövetkezet, ezért le­gyen olyan olcsó az útépítés, amennyire lehet, mert kiürültek a pénztárcák. D. Szabó Miklós A Tamamenti Szövetkezet 30 milliós aszálykárral zárt Koncepció nélkül az agrárágazat? Közgyűlést tartottak a jász- dózsai Tarnamenti Szövetke­zetben. Kovács István elnök biztató eredményekről, de az ágazat gondjairól is beszélt. A szövetkezetnek igazi termé­szeti katasztrófa volt tavaly az aszály, mintegy 30 millió forin­tot vett ki a gazdaság zsebéből. A kompenzációról szóló ígére­tek megmaradtak ígéretnek. Ennek ellenére majd húszmil­liós, mérleg szerinti nyereséget tudtak elkönyvelni az év végén. Az állattenyésztésben nagy előrelépésre került sor a múlt évben. Reorganizációs ked­vezményes hitelből valósították meg sertéstelepük rekonstruk­cióját. A megyében egyedülálló - magyar lapály - törzstenyé­szettel biztosítják az árutermelő gazdaságok tenyészállat-után­pótlását. A beruházástól ez év­ben már eredményeket is vár­nak. Gondjuk, hogy nem látják a kormány mezőgazdasági koncepcióját. Ők sem képesek igazodni az évente, program nélkül változó támogatási rend­szerekhez. Optimális helyzetet terem­tene, ha a mezőgazdasági ter­melők három-öt évre előre tudnának tervezni. Kétéves hiányt pótol Újra lesz Tüzép Tiszaderzsen Tiszaderzsen sokáig a Tisza- táj ÁFÉSZ üzemeltette az Ady Endre úti Tüzép-telepet. Később azonban eladta, új gazdája pedig a megszünte­tése mellett döntött. Pedig szükség lenne rá, hi­szen a derzsieknek legköze­lebb Abádszalókon és Tisza­füreden nyílik lehetősége az árubeszerzésre, vásárlásra, a szállítási költségek pedig na­gyon megemelik a kiadáso­kat. Lehet azonban, hogy már nem sokáig, hiszen az Önkor­mányzat helyben kívánja megoldani a problémát. Marek György, az önkor­mányzat jegyzője elmondta, hogy az abádszalóki út mel­lett kínáltak önkormányzati telket - a régi Tüzép nem községi tulajdonú telken volt - a jelentkezőknek, kedvez­ményes, forgalmi érték alatti áron (150 forint/négyzetmé- ter). Egyelőre két helyi vállal­kozó mutatott hajlandóságot építő- és tüzelőanyag-forgal­mazására. A tárgyalások elő­rehaladottak és biztatóak, így remény van arra, hogy hama­rosan önálló Tüzép-telepe lesz ismét a falunak. Akárki is lesz a befutó a két jelentkező közül, egy biztos: szolgáltatása kétéves hiányt pótol. -p­Játék a pedagógusok türelmével? (Folytatás az 1. oldalról) Hogy mégsem lapul a pedagó­gusok zsebében a pénz, annak egyik oka a parlament késői döntése, éppen a szakszerveze­tek és a munkaadók hosszan tartó egyezkedése miatt. Azonban itt még nem ér vé­get a történet, sőt, az izgalmak és a bonyodalmak csak foko­zódnak. Jó magyar (bürokrati­kus) szokásként ugyanis most kezdődik egy felmérés, vagyis hogy a parlament döntését is­merve mennyi is a teljes bér­igény. Ezért nyomtatványok indulnak útnak a megyei táki- szok felé, amelyeket ezek to­vábbítanak az önkormányza­toknak, azok pedig az intézmé­nyeknek - majd a nyomtatvá­nyok kitöltése után ugyanezen az útvonalon vissza az országos szintig, ahol összesítik őket, s csak ezután „áramolhat lefelé a pénz”. így június 3-a előtt nem­igen kerül az emberek kezébe az az összeg, amelyet pedig februártól meg kellene kapniuk. A Pedagógusok Szakszerveze­tének elnöke, Szöllősiné ezért levelet küldött Medgyessy Pé­ter pénzügyminiszterhez (is), miszerint ha lehetséges, akkor hóközi kifizetéssel rövidítsék meg a várakozási időt... A pedagógusok pedig csak várnak és várnak, hogy végre a kezükbe kerüljön különböző ígéretek és igényfelmérések után a sokszor éppen csak mi­nimális összegű béremelé­sük! Baranyi György Bál a tanuszodáért Újszász. Nagy sikerű bállal növelték a Tan­uszodáért Alapítvány bevételét az újszásziak. A városi rang felé „kacsingató” település la­kói lassan évtizedek óta keresik a módját, miként lehetne a községben úszásra alkalmas létesítményt építeni. Éppen ezért létrehoztak egy alapítványt. Ha eléri a célját, azaz fel­épül a tanuszoda, akkor a továbbiakban már nem kell Szolnokon úszni tanítani az aprósá­gokat. A cél érdekében számtalan felajánlás érkezett, a bálon tombolatárgyakat sorsoltak ki, illetve a belépőjegyek is jelentős összeg­gel gyarapították az alapítvány vagyonát, Csaknem 380 ezer forint a bál tiszta bevétele, amely legalább arra elégnek tűnik, hogy a tervek elkészüljenek. Lehet engedni a nadrágszíjon Túrkeve. A képviselő-testület elfogadta az önkormányzat 1995-ös költségvetéséről szóló beszámolót. Eszerint a kötelezettségek szám­bavétele után csaknem hárommillió forint ma­radt, ennek az összegnek egy részét a Mátyás király utcai óvoda újraindítására fordítják. A legkritikusabb elhelyezési gondot okozó hat hónapra szülői segítséggel harminc-negyven gyereknek tudnak helyet biztosítani. Egyéb­ként a tavaly meghozott súlyos - olykor kriti­kát kiváltott - intézkedések eredményesnek bizonyultak, 1996-ra a város adósságállomá­nya kezelhetővé vált, így további szigorítások már nem várhatók, nincs szükség újabb hitel- felvételre. Továbbfejlesztik a kábeltévét Jászárokszállás. A Városi Kábel TV Kft. még 1994-ben alakult meg, a törzstőke ötven szá­zaléka az önkormányzat tulajdonában volt. Az akkori 190 előfizető mostanra 316-ra gyara­podott, jelenleg 266 ingatlan csatlakozik a há­lózatra. A szerencsések hetente három alka­lommal nézhetik a városi adást, szerdánként je­lentkezik az Aktuális című műsor, amely a hét történéseit foglalja össze. A közelmúltban azzal az Északtel Kft.-vel írtak alá szerződést a tulaj­donosok, amely vállalta, hogy tovább üzemel­teti és fejleszti a kábeltévét; a cél egy minden igényt kielégítő rendszer létrehozása, amely mintegy 2500 ingatlan csatlakozását teszi lehe­tővé. A szolnoki is a megszűnők között szerepel Az Államkincstár költözik az MNB helyére Július 1-jétől a költségvetési szervek (és a társadalombizto­sítási alapok) számlavezetése átkerül a Magyar Államkincs­tárhoz, és ezzel lényegesen csökkennek a Magyar Nemzeti Bank területi igazgatóságainak feladatai. Az eddigi 18 he­lyett csak 8 területi igazgatósága lesz az MNB-nek, a többi (a szolnoki is) megszűnik. A területi igazgatóságok Szé­kesfehérvárott, Győrött, Pé­csett, Miskolcon, Debrecen­ben, Kecskeméten és Szege­den szerveződnek. Mint Máté Zoltántól, a MNB Szolnoki igazgatóságá­nak igazgatójától megtudtuk, még nem dőlt el, hogy Szol­nok melyik területi igazgató­sághoz fog tartozni, de való­színűleg a kecskemétihez. A megmaradó területi igaz­gatóságok bank- és deviza-el­lenőrzési tevékenységet vé­geznek majd, valamint felada­tuk lesz a hozzájuk tartozó te­rületen az érme- és bankjegy­kibocsátás, valamint -forgal­mazás. Szolnok pénzintézeteit is az a területi igazgatóság látja el majd érmékkel és bankjegyekkel, ahová megye- székhelyünk tartozni fog. (A bankok egy részét viszont már most is a központjuk látja el, őket ez a változás tehát nem érinti.) A Magyar Nemzeti Bank szolnoki épületében az Ál­lamkincstár működik július elsejétől. A bank jelenlegi lét­számának jelentős részét is átveszi az Államkincstár. Má­sok a Bankfelügyeletnél, a Postabanknál, illetve az OTP- nél helyezkednek el, de lesz­nek olyan munkatársak is, akiknek nem tudnak új állást biztosítani. A devizahatósági tevé­kenység - amelyet most a Nemzeti Bank folytat - átke­rül a területi igazgatóságok­hoz, illetve részben az MNB központjához. És mi történik az úgyneve­zett MNB-számlákkal? Azok már január óta államkincstári kezelésben vannak. A költ­ségvetési szerveket pedig, amelyek eddig a bankon ke­resztül bonyolították például a fizetéseket, ezentúl a Kincs­tár fogja ugyanúgy ellátni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents