Új Néplap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-11 / 85. szám
6. oldal Gazdasági Tükör 1996. április 11., csütörtök Kamarák közjogi feladatok nélkül A régiók a fejlődés motorjai lehetnének Csak a régiókra építve erősödhet meg az ország gazdasága, ehhez azonban törvényi szabályozásra és a gazdasági kamarák működésének egyértelmű rendezésére van szükség. A kamarákat érintő törvény módosítása előtt kétnapos konferenciát tartanak a közeljövőben. A VILÁG PIACAIN Az elmúlt héten nyolc dollárral emelkedett a búza ára a chicagói árutőzsdén. A jelentős árnövekedést a szakértők az aszálynak tulajdonítják. Az új termésű búza jegyzése a hét folyamán elélte a tonnánkénti 180 dollárt. Az európai piac a múlt hét elején kevésbé követte a chicagóit, a hét végére azonban már itt is tonnánként 5 és 10 dollár között erősödött a jegyzés. A kukorica ára is emelkedett Chicagóban, jóllehet nem olyan mértékben, mint a búzáé. A hírek szerint még nem dőlt el a jelentős mennyiségű dél-afrikai 'kukoricaexport sorsa, amely ha piacra kerül, jelentősen fékezheti az árak emelkedését az új szezonban. A szójadara nemzetközi piacán töretlenül folytatódik az áremelkedés, az elmúlt héten tonnánként 12 dollárral erősödött a jegyzés. A chicagói tőzsdén 1989 óta nem volt ilyen magas a szójadara ára, s még nem tudni, hogy a termelési szezon előtt az árak ilyen magas szinten maradnak-e. Az Agrograin szakértői szerint ugyanis nem lehet kizárni, hogy - az időjárástól függően - még magasabbra is emelkednek a jegyzések. Wágner Katalin Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 98,85 Osztrák Schilling 14,05 USA-dollár “ 148.21 ECU (Európai Unió) 184,58 Ma már világosan látszik, hogy az elmaradottabb országrészek gazdasági fellendüléséhez az alkalmi, egyszeri tőkeinjekció nem volt elegendő - vélekedett Kiss Mihály, a konferencia házigazdája, a Kézműves Kamara (IPOSZ) Csongrád megyei tagozatának alelnöke. A programismertető tájékoztatón Kiss Mihály elmondta: igen nagy szükség lenne a kamarák folyamatos részvételére a törvénykezésben, ezek a szervezetek ugyanis a gazdaság barométerei. Mindennapos gyakorlati tapasztalataik kiválóan hasznosíthatók a jogszabályok megalkotásában. A kamarák működésének biztosítása elősegíthetné Magyarországon a még mindig hiányzó polgári középréteg kialakulását. Kiss Mihály szerint a decentralizáció, a kamarák közjogi funkciókkal való felruházása fontos feltétele a gazdaság ön- szerveződésének. A jogkörök kiszélesítése hatékony eszköz lehetne a feketegazdaság elleni küzdelemben. Véleménye szerint ezzel feleslegessé válna a különbizottság felállítása is. A kétnapos konferenciára a Csongrád megyei szervezők meghívták a híresen jól működő német gazdasági kamarák képviselőit, akik A magyar kamarai rendszer német szemmel címmel tartanak előadást. A külföldi résztvevők egyúttal megosztják sokéves tapasztalataikat is a hazai szakemberekkel. Részvételük azért is fontos, mert a német szakemberek komoly feltételekhez kötik a két ország gazdasági kamaráinak együttműködését. A szakmai szervezetek képviselői, a konferencia résztvevői abban bíznak, hogy a szakemberekkel és a politikusokkal folytatott vita a törvény módosításában és ezáltal az ország gazdasági életében is meghozza gyümölcsét. Bozsó Bea HÍREK NAPRÓL NAPRA Magyar áruk Moszkvában Nagyszabású magyar kiállítást rendeznek Moszkvában július 2-ától 6-áig, amelyen mintegy negyven hazai cég vesz részt. A rendezvényt a Gazdaságfejlesztési Alap támogatja. A FÁK országaiba a magyar vállalatok tavaly 1,35 milliárd dollár értékű árut exportáltak. Az import értéke csaknem kétszer ekkora volt, 2,3 milliárd dollárt tett ki. Könyvelők konferenciája Az adórendszer megújítása során az adóhivatal arra törekszik, hogy a 18 százalékos társasági- adó-kulcs ne változzék. A magasabb kulcs sem hozna ugyanis nagyobb költségvetési bevételeket, csupán azok számát növelné, akik elkerülik az adófizetést. Nem várható radikális csökkentés az általános forgalmi adó kulcsainál sem. Fokozatosan leépítik a vámpótlékot, és csökkennek a vámok is, közölte Pilti Zoltán elnök az APEH által szervezett főkönyvelői értekezleten. Balatoni kárelhárítás Hamarosan megkezdik a Balatonon a tél okozta károk eltüntetését. Az idegenforgalmi szezon kezdetéig a munka mindenképpen befejeződik. A munkálatokhoz a források központilag, a költségvetés tartalékaiból biztosíthatók, de az ön- kormányzatok anyagi lehetőségeire is számítanak. Az északi parton több helyen végleg elbontják a part menti védőművet, s az eredeti fövenyes part visszaállítása vélhetően kedvező hatással lesz a víz minőségére is. Digitális telefonok Az utóbbi években kialakult gyors fejlődésnek köszönhetően ma már a lakosság több mint egyötödének van telefonja - hangzott el a Kommunikációs Technológia Budapest ’96 című nemzetközi távközlési konferencián. A Matáv néhány év alatt megduplázta telefonvonalainak számát. Jelenleg kétmillió vonalat üzemeltet, s ezeknek több mint felét digitális központ vezérli. Kétszer annyit kértek volna, mint amennyi volt Kérészéletű támogatás? Jelenleg mintegy hat-hét milliárd forint az az összeg, amit a Földművelésügyi Minisztérium építési és ültetvényberuházások támogatására fordíthat. Az eddig beérkezett kérelmek által igényelt összeg viszont ennek a kétszerese. .Lényegesen többen nyújtottak be pályázatot, mint amennyire a minisztérium számított - indokolta az agrárberuházások minapi befagyasztását a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének szerdai elnökségi ülésén a szaktárca illetékese. Ez az érvelés meglehetősen nagy vihart kavart. Annál is inkább, mivel - mint kiderült - a MOSZ már az elmúlt évben, a költségvetési támogatások sarokszámainak kialakításakor jelezte, hogy nem lesznek elegendőek az egyes agrárgazdasági célokra szánt, illetve elfogadott támogatási összegek. Az azóta eltelt időszak az érdekképviseleti szervezetet igazolta. Az agrárkonnányzat által kidolgozott támogatási rendszer kérészéletű volt, alig két hónapi működés után a gyakorlatban megbukott. Ami még súlyosabb, az intézkedés a termelőket ugyancsak lehetetlen helyzetbe hozta. A MOSZ elnöksége arra az álláspontra jutott, hogy a közeljövőben minden eszközt fel kell használni annak érdekében, hogy a jelenleg még érvényben lévő agrártámogatások ne jussanak hasonló sorsra. Különösen súlyos következménnyel járna például, ha felfüggesztenék a gépvásárlások támogatását. Az érdekképviselet szerint a privatizációs többletbevételek felhasználásakor figyelembe kellene venni az agrártámogatási rendszerben meglévő feszültségeket. Olyan feltételeket kell teremteni, amelyek között semmiféle támogatási pályázatnak a felfüggesztésére nem kerülhet sor. Újvári Gizella Tavaszi munkák a gyümölcsösben Végre itt van a várva várt tavasz, a kiskertekben, a gyümölcsösökben hozzá lehet látni a kerti munkákhoz. A gazdáknak most kell visszametszeniük a gyümölcsfákon a fattyúvesszőket. Ezek az úgynevezett vízhajtások többnyire az előző, erőszakos metszés, a szakszerűtlen trágyázás következtében jelennek meg a gyümölcsfákon a korábban elszáradt gallyak helyén, vagy az ágak körül. Á szakemberek azt tanácsolják, hogy ha ezek a vesz- szők már túl vastagok, akkor ne metsszék meg őket tőből, elegendő mintegy harminc centiméterre visszavágni, s így a rajtuk növekvő oldalhajtások fokozatosan átalakulnak termőrészekké. Ha ugyanis tőből eltávolítanák ezeket az erősen fejlett vesszőket, akkor a helyükön újabb, még több vízhajtás fejlődik, amelyek teljesen besű- rűsítik majd a gyümölcsfa lombkoronáját. U. G. icjuinj jvuoi ALAPÍTÓ OKIRAT 1J Bevezető rendelkezés A jelen Alapító Okiratot aláíró (a továbbiakban: Alapító) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 74/G paragrafusa szerint alapítványt hoz létre a következő meghatározások szerint: 2.1 A Közalapítvány neve, székhelye, jogállása és ellenőrző szerve: A Közalapítvány neve: „Városőrség Szolnok Biztonságáért” Közalapítvány A Közalapítvány székhelye: Szolnok, Kossuth tér 9. A Közalapítvány jogi személy. A Kuratóriumot ellenőrző szerv: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése. 3./ A Közalapítvány tartama Az Alapítók a Közalapítványt meghatározatlan időre hozzák létre. 4.1 A Közalapítvány célja A Szolnokon élő természetes személyek és az itt működő jogi személyiséggel bíró szervezetek jogbiztonságának emelése, továbbá a város általános közbiztonságának fokozása, közrendjének erősítése. Céljainak megvalósítása érdekében megszervezi a városőrség létrehozását. melynek konkrét feladatát a Közalapítvány Kuratóriuma határozza meg. Az Alapító rögzíti, hogy álláspontja szerint a fenti célok alapján a Közalapítvány közhasznú célt szolgál. 5./ Vagyoni kérdések 5.1, Induló vagyon A Közalapítvány induló vagyona 1.000.000 Ft (azaz Egymillió forint), amelyet az Alapító a nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül a Közalapítvány bankszámlájára átutal. 5.2. Közalapítványi vagyon Az induló vagyont és kamatait a későbbi csatlakozók által a Köz- alapítvány céljára rendelt vagyont és annak kamatait (továbbiakban: Közalapítványi vagyon) a mindenkor hatályos pénzügyi rendelkezések megtartásával, kizárólag a Közalapítvány céljainak minél eredményesebb megvalósítása, valamint a Közalapítvány működése érdekében lehet felhasználni. 6.1 A Közalapítványhoz való csatlakozás lehetősége 6.1. A Közalapítvány nyílt. 6.2. A Közalapítványhoz csatlakozhat minden bel- és külföldi természetes és jogi személy, aki a Közalapítvány céljait feltétel és fenntartás nélkül elfogadja, és hozzájárul a Közalapítványi vagyonhoz. 6.3. A Közalapítványi vagyonhoz váló hozzájárulás történhet pénz, vagy bármely vagyoni értékű jog vagy szolgáltatás nyújtásával. 6.4. Olyan természetes vagy jogi személy csatlakozását, akinek a Közalapítványhoz való csatlakozása a Közalapítvány céljainak elérését veszélyezteti vagy akadályozhatja, azt a Közalapítvány Kuratóriuma visszautasíthatja. 6.5. A Közalapítvány céltámogatás formájában is támogatható. A megjelölt cél nem lehet ellentétes, nem sértheti a Közalapítvány alapvető céljait. A céltámogatás elfogadásáról a Közalapítvány Kuratóriuma dönt. 7J A Közalapítvány kezelőszerve A Közalapítvány kezelőszerve a Kuratórium. A Kuratórium döntéshozó, ügyintéző és képviselő feladatokat lát el. A Kuratórium évente beszámol a Közalapítvány tevékenységéről, első alkalommal: 1996. november 30-ig, a továbbiakban minden év: május 30-ig. 8./ A Közalapítvány Kuratóriuma 8.1. A Kuratórium összetétele A Közalapítvány irányítását 7 tagú Kuratórium látja el. Az első Kuratórium tagjai: » Csépány Sándor Hajdú László Dr. Denke Gergely Polónyi János Dr. Teszár László Szarvas Géza Dr. Tóta Áron 8.2. A Kuratóriumi tisztségviselés feltételei és időtartama A Kuratórium tagjait az Alapító kéri fel. A kuratóriumi tagság határozatlan időre szól. A kuratóriumi tagság megszűnik:- a tag lemondásával- a tag Alapító általi visszahívásával- a tag elhalálozásával 8.3. A Kuratórium feladat- és hatásköre A Kuratórium feladata a Közalapítvány irányítása a törvények és az Alapító Okirat rendelkezései szerint. Ennek keretében különösen:- kezeli a közalapítványi vagyont- mint testület képviseli a Közalapítványt- határoz a Közalapítvány céljainak eléréséhez szükséges stratégiai kérdésekben, és a vagyon gyarapítását elősegítő teendőkben- megállapítja a Közalapítvány szervezeti és működési szabályzatát- megválasztja - az Alapító hozzájárulásának kikérésével - a Közalapítvány napi, operatív vezetését ellátó igazgatóját- dönt az alapítványi támogatások, csatlakozások elfogadásáról- dönt az alapítványi vagyon felhasználásáról- dönt és ellenőrzi a támogatások (céltámogatások) felhasználását- ellátja az Alapító Okiratban meghatározott egyéb feladatokat A Közalapítvány céljainak elérése érdekében a Kuratórium bármely kérdést saját hatáskörébe vonhat. 8.4. A Kuratórium elnöke és tagjai A Kuratórium vezetését a kuratórium elnöke látja el. A kuratórium elnöke készíti elő, hívja össze és vezeti a Kuratórium üléseit. Az elnök a Kuratórium döntéseinek keretei között ellátja a Közalapítvány irányítását, képviseletét és gondoskodik a Közalapítvány törvényes működésének feltételeiről. A közalapítvány igazgatójának személyével kapcsolatban a felmentés és kinevezés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az elnök és a Kuratórium tagjai alapvetően díjazás nélkül látják el munkájukat. 8.5. A Kuratórium üléseinek gyakorisága A Kuratórium szükség szerint, de legalább három (3) havonta ülést tart. 8.6. A Kuratórium ülésének összehívása A Kuratórium ülését rendszerint az elnök hívja össze. E feladatát az elnök a közalapítvány igazgatójára átruházhatja. Az elnök a Kuratórium bármely tagjának írásban benyújtott kérésére köteles a kérés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Kuratórium ülését összehívni. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a kérést benyújtó kuratóriumi tag jogosult a Kuratórium ülését maga összehívni. 8.7. A Kuratórium ülése összehívásának módja A Kuratórium tagjainak összehívása a kuratóriumi ülésre tértivevényes levél útján történik, a napirend közlése és a döntéshez szükséges előzetes információk megküldésével. Levél helyett a meghívás más módon is történhet, azonban a meghívó kézbesítésének igazolhatónak kell lennie. A meghívók kézhezvétele és a Kuratórium ülése között legalább 7 nap időköznek kell eltelni. 8.8. A Kuratórium ülésének határozatképessége A Kuratórium ülése határozatképes, ha azon legalább 6 tag jelen van. 8.9. A Kuratórium döntései A Kuratórium döntéseit nyűt szavazással hozza. A Kuratórium minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A Kuratórium döntéseinek érvényességéhez az szükséges, hogy a döntés mellett a jelenlévő és érvényes szavazatoknak több mint a fele legyen. A szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 8.10. Jegyzőkönyv A Kuratórium üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ezen kívül írásban rögzíteni kell a Kuratórium döntéseit. A döntéseket dátummal és folyó sorszámozással kell ellátni, és alá kell írnia az elnöknek. 9J A városőrség igazgatója A 4./ pontban meghatározott cél megvalósítása érdekében a Köz- alapítvány Kuratóriuma Városőrséget hoz létre. A Közalapítvány napi operatív vezetését az igazgató látja el. Az igazgató részt vesz a Kuratórium ülésein. A kuratórium ülése közötti időszakban az igazgató feladata a Kuratórium által hozott döntések végrehajtásának ellenőrzése. Az igazgató feladata a kuratóriumi ülések írásos anyagainak előkészítése. Az igazgató beszámol az előző kuratóriumi ülés óta eltelt időszakban történtekről. A feladatok függvényében a Kuratórium határozza meg, hogy az igazgató munkáját tiszteletdíjért, mellék- vagy főfoglalkozású munkaviszony keretében látja-e el. Az igazgató személyes felelősséggel vezeti a Közalapítványt a jogszabályok, az Alapító Okirat és a Kuratórium rendelkezései szerint. Gyakorolja a Közalapítvány esetleges alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. Az igazgatói feladatokat az igazgató távollétében az igazgató által- a Kuratórium jóváhagyásával - kinevezett helyettes látja el. 10. / A Közalapítvány képviselete 10.1. A Közalapítvány képviseletére a Kuratórium mint testület, a kuratórium elnöke és a Kuratórium döntésének keretei között az igazgató jogosult. 10.2. Aláírási jogosultság A Közalapítvány nevében aláírni, bankszámlája felett rendelkezni- a kuratórium elnöke és a Kuratórium által megjelölt tagok közül egy fő jogosult- a Kuratórium döntésének keretei között az igazgató önállóan is jogosult 11. / A Közalapítvány megszűnése A Közalapítvány akkor szűnik meg, ha a bíróság a Közalapítványt megszünteti. A megszűnt Közalapítvány vagyonát a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. 12. / Záró rendelkezések A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott, a Polgári Törvény- könyvnek az alapítványról szóló rendelkezései, valamint az alapítványra vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezések az irányadók. A Közalapítvány jelen Alapító Okiratnak az Alapító általi döntését követően a Jász-Nagykun-Szolnok-Megyei Bíróságon történő nyilvántartásba vételével jön létre. A Közalapítvány Alapító Okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni. Jelen Alapító Okirat aláíró Alapító képviselője mint akaratával mindenben egyezőt, jóváhagyólag, cégszerűen aláírta három eredeti példányban. Szolnok, 1995. december 21. napján Alapító: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése VÁRHEGYI ATTILA polgármeste'r