Új Néplap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-28 / 74. szám

1996. március 28., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal A helyi sajtó mindig partnere volt az alapítványnak Segítség a katonaözvegyeknek Immár hatodik éve működik a Corvin Alapítvány, amelyet az­zal a céllal hoztak létre, hogy támogassák a katonai repülés ál­dozatainak hozzátartozóit. A kuratórium által megítélt támo­gatások átadása ezúttal Szolnokon, a Vegyes Szállítórepülő Dandárnál történt meg. Fél éve nyílt meg a rákóczifalvi Mézes élelmiszer-ABC, mely rövid idő alatt népszerűvé vált a vásárlók körében. A családi vállalkozásban működő, mintegy 100 négyzetméteres el­adóterű üzlet is' belépett az Új Néplap-előfizetők vásárlói klubjába. Így lapunk előfizetői ked­vezményt kapnak a hét minden napján. fotó: mészáros Voltak előnytelen szerződések, de bűncselekmény nem történt Fejcserék a kézműveskamaránál Lemondtak a megyei kézműveskamara elnökségének tisztség­viselői, és a küldöttgyűlés új tisztségviselőket (elnököt, alelnö- köket stb.) választott. Mint az új vezetőség sajtótájékoztatóján kiderült, a kamara tevékenységét vizsgálva az elmúlt idősza­kokban nem csak pozitívumok történtek. Az alapítvány, amelyet 1990 szeptemberében Taszáron, a Harcászati Repülő Ezrednél hoztak létre, a magyar katonai repülők közösségét érintő jó­tékonysági alap létrehozását tűzte ki céljául. A katonai repülés áldoza­tai, sérültjei, egyéb szolgálati okok miatt hátrányos hely­zetbe került hivatásos, sorál­lományú katonák és polgári dolgozók családjainak, vala­mint a repülőbalesetek esetle­ges polgári áldozatai közvet­len hozzátartozóinak segítése jelenti a legfőbb feladatot. A dandár művelődési ott­honában megtartott ünnepsé­gen az alapító elnök, Gőgös Ottó ezredes adott tájékozta­tást lapunknak munkájukról. A támogatások tegnap Szol­nokon tartott átadása már a Az MDF Karcagi Szervezete kedden este a Déryné Műve­lődési Központban lakossági fórumot tartott, Merre tovább, MDF, merre tovább, Magyar- ország? címmel. Petrov István elnök röviden összefoglalva a Lakitelken el­indult párt céljait, szólt az el­telt időszak eredményeiről. Beszélt az 1994-ben rossz irányba indult vezetés hibái­ról, arról, hogy nem történt meg a frissítés, a fiatalítás. A párt küzdelemben meg­kopott vezetői nem tudtak egy lépéssel hátrább állni, hogy előtérbe kerülhessenek az okos, tettrekész párttagok; ezek mind a márciusban be­következett eseményekhez vezettek - mondta az előadó, aki hangsúlyozta, hogy Szabó Ivánék kilépésével nem kö­vetkezett be pártszakadás az MDF-ben. A történteket egy megmet­szett fa koronájához hasonlí­totta, mely, ha szakszerűen metszik, megerősödik. Erre hetedik az alapítvány történe­tében. Ez idáig összesen 3,6 millió forintot tett ki az az összeg, amelyet a támogatók; jóvoltából szétoszthattak az arra leginkább rászorulók kö­zött. Ezúttal tizenhatan része­sültek támogatásban, ami személyenként 25-40 ezer forint közötti összeget jelen­tett. Bár túlzottan nagy segít­séget bizonyára nem jelent ez a pénz, mégis rendkívüli eredménynek számít egy jó­tékonysági alapítvány eseté­ben. Az ezredes elmondta, bár fontos ügyet képviselnek, ta­pasztalata szerint a sajtó nem minden esetben adja meg az alapítványnak a lehetőséget. A helyi média azonban mindig partnere volt ügyüknek. -h­törekszik a következő idő­szakban az MDF is. A jelenlévők szerint is jót tett a pártnak a fiatalítás. A megmaradás egyik záloga, hogy az MDF ne legyen telje­sen ugyanolyan, mint volt - vélte egy felszólaló. Az agrár- szakemberek az ágazatból élőkre hívták fel a figyelmet. Mint mondták, ne csak az ér­telmiséggel foglalkozzon a párt, hanem a középréteg és a parasztság problémáival is. Ez súlyponti kérdés, ennek a rétegnek is perspektívát kell adni, hogy ne éljen napi gond­jai miatt rettegésben. Több polgár kritizálta az energiaszektor privatizáció­ját, a milliárdos szűk réteg ki­alakulását. Abban mindenki egyetértett, az minden polgár számára fontos, hogy ne le­gyen létbizonytalanság, s le­hetőséget kapjanak a mező- gazdasági ágazatból élők is. Erre kell továbbmennie az MDF-nek, s Magyarország­nak - hangzott el a fórumon. Az ellenőrző bizottság vizsgá­lata több negatívumra is fényt derített, és megállapították, hogy több esetben nem egyértelműen a kamara érdekében történt pénzfelhasználás, illetve köl­csönfolyósítás. A vizsgálat egyúttal azt is megállapította, hogy bűncselekmény nem tör­tént. Az egyes rossz döntések vi­szont túlmutatnak a helyi kama­rán, az egyik biztosítóval kötött, számukra előnytelen együttmű­ködés például az országos kama­rai vezetőség javaslatára történt. A kamara küldöttgyűlése az ed­dig 18 tagú elnökség helyett most csak 12 tagú elnökség mű­ködését látta megalapozottnak. Az új elnök egyébként, mint azt már hírül adtuk, Samu István, a kunszentmártoni ipartestület tit­kára lett. Nagyon érzékenyen érintette a tagokat, hogy a kamarai tagdíj nem írható le ezentúl az adóból, hanem csak költségként számol­ható el. Sokan ezt úgy élik meg, hogy újabb adó kivetése törté­nik. A tagdíj a kamara bevételének jelentős részét teszi ki. Az idén 32 millió forintból gazdálkodhatnak, és ebből több mint 19 milliót tagdíjakból re­mélnek. További 5 millió forint erejéig számítanak arra, hogy elmaradt tagdíjakat is befizet­nek. Ugyanis jóval az országos tarifa alatt szabták meg a tagdí­jakat, abban bízva, hogy ez a be­fizetésre, illetve az elmaradt tag­díjak rendezésére ösztönzi a ta­gokat. A kézműveskamara idei bevé­tele jórészt csak arra elegendő, hogy fedezze működésük költ­ségeit. Többször csengetnek a tartozásért (Folytatás az 1. oldalról) nem fizetnek, sőt inkább náluk ta­pasztalható egyfajta kötelességér­zet a tartozás rendezésére. A mostani hétvégétől kezdve elsősorban a fentiek alapján fize­tőképesnek minősített adósokat fogják felkeresni a szolgáltató emberei a törlesztésért, és ez a megkeresés sikertelenség esetén többször ismétlődik. Felgyorsítják a bírósági eljárásokat, és amint le­hetséges, megejtik a lefoglaláso­kat. Amennyiben nem történik kedvező változás, a társaság a szolgáltatásait - jelentősége a ta­vaszi hónapokban csak a meleg víznek lesz - korlátozni fogja. Más a helyzet a 21,2 millió fo­rinttal tartozó - úgymond - közü- letekkel, amelyek között akad in­tézmény, állami fenntartású hiva­tal, társas és egyéni - köztük nem egy jól menő - vállalkozás. Ezek­nek felszólítást küldenek, hogy március 31-én 16 óráig rendezzék tartozásaikat, ellenkező esetben április l-jétől kikapcsolják a táv­fűtő rendszerből. Az is büntető szankció, hogy a polgármesteri hivatal a befizetésig nem tárgyal olyan ügyekben, amelyekben pél­dául az érintettek önkormányzati támogatásért folyamodnak. Várhegyi Attila találkozót kér szolnoki lakásszövetkezetek, tár­sasházak képviselőitől is, hogy közösen vitassák meg, mit lehet tenni a fizetési fegyelem javításá­ért. A polgármester szíve szerint közzéenné a sajtóban az adósok listáját, ezt azonban a személyi­ségi jogok védelme nem teszi le­hetővé. A nyilvánosságra hozatal viszont már nem vonatkozik a jogerős bírósági ítéletekre. Újságírói kérdésekre válaszolva Várhegyi Attila azt mondta, hogy a Szolnokhő 115 millió forintos kintlévőségéből mintegy 30-35 millió forint behajtását remélik a most kitervelt módszerekkel. „Védőbúra” alatt a vállalkozók (Folytatás az 1. oldalról) Szolnokon a megyei vállalko­zásfejlesztési szervezet fogja össze a szervezést. Mára azon­ban az inkubátorok egyre in­kább túlnőnek az egyszerű vál­lalkozástámogatás keretein, te­hát olyan informatikai, gazda­ságfejlesztő, társadalmi gó­cokká válnak, amelyek alkal­masak arra, hogy a térség egész üzleti életét mozgassák. > - A hőskornak éppen ezért vége - szögezte le dr. Fónagy János. Most már komolyabban kell foglalkozni a szövetség társadalmi elismertetéséért, il­letve hogy a hazánkban ma már kialakult intézményes térség- és gazdaságfejlesztő intézmé­nyek sorában a megfelelő helyre beférjünk. A szolnoki közgyűlés fő célja, hogy a vál­lalkozói inkubátorok szövetsé­gének hároméves munkaprog­ramját megtárgyaljuk, elfogad­juk, és kiosszuk az ezzel kap­csolatos feladatokat. B. Gy. A jászberényi szerencsejátékos nyereménytermet nyitott Ötszázezret nyert nyeretlen szelvényekkel A napokban megnyílt Jászberényben a Fix- tipp nyereményterem, amelynek üzemeltetője Ábri István helyi vál­lalkozó. A vállalkozót is - aki már egy minimarket ke­reskedést üzemeltet hat éve - kétségek gyötör­ték a Szerencsjáték Rt. Ábri István debreceni területi igaz­gatóságával fél éven át folytatott tárgyalások közben: vajon valóban elindíthatja-e az üzle­tét? Az egyezség megköttetett, kinyithatott a magántotózó. Ötös, hatos lottó, kenó, sorsje­gyek várják a szerencsével kacérkodó játéko­sokat. Ábri István már kisgyerekkorában ér­deklődött a szerencsejátékok iránt. Később ját­szott mindent, csak az ügető maradt ki, mert az nincs Berényben.-Mekkora összegre rúgott élete legnagyobb nyereménye?- ’93-ban, amikor megszűnt a bongó, nyer­tem 500 ezret. Nyeretlen ötös lottókat küldtem be, azon sorsoltak ki. Másnap a Vasárnapi Hí­rekben olvastam a nevem. Jókor jött a pénz, akkor terveztem éppen, hogy megvásárolom azt az ingatlant, amelyikben a marketüzletem van. Ábri István azt is elmondta: „a nagy ha­lat” a millió feletti nyereményösszeg jelenti a „szerencseszakmában”. Olyat, aki kifogta, hármat is ismer. - scsj ­Ahol a fogadások köttetnek fotó: sárközi Az ünnepségre meghívottak egyperces néma tisztelgéssel adóztak a hősi halált halt katonai repülőknek fotó: cs. i. Lakossági fórum Karcagon Jót tett az MDF-nek a fiatalítás Az élő múzeumban Tojásfestés a nagyhét előtt Dr. Füvessy Anikó muzeoló­gus kezdeményezése nyomán a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum és a városi TIT-szervezet munkatársai a történeti Ma­gyarország hímesfestő-techni- káit, a Népművészet Ifjú Mes­tere cím idei putnoki aspi­ránsa, Újváry Mária segítségé­vel ismertették meg a gyere­kekkel és az érdeklődő felnőt­tekkel. A több mint száz résztvevő a régi, hímesfestő-hagyomá- nyok megismerése mellett a gyakorlatban is megvalósít­hatta saját húsvétitojás-ötleteit. A nagyhét előtti tojásfestő akció meghirdetői pályázatot írtak ki a térségi iskolák - Abádszalók, Tiszaszentimre, Tiszafüred - diákjai számára, mely lehetővé teszi a legsike­rültebb tojásremekek kiállítá­sát április 4-én. Tavaszi rendezvénysorozat a szolnoki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában Rendhagyó órák - neves előadók Várhegyi Attila polgármester az Állampolgári ismeretek című tankönyvet dedikálja A tavaszi szünetet megelőző hét igen mozgalmas a szolnoki 13. Rákóczi Ferenc Általános Isko­lában. Immár hetedik alkalom­mal kerül sor arra a rendez­vénysorozatra, amellyel név­adója születésnapját ünnepli az iskola. A nyitónapon Rákóczi domborművének megkoszorú­zását követően rendhagyó taní­tási órákon vettek részt a diá­kok. Tálas László, a megyei múzeumi szervezet igazgatója a Szolnok megyében folyó ásatá­sokról mesélt érdekességeket, Muray Miklósné, a papírgyár minőségbiztosítási vezetője a papírgyártás folyamatáról be­szélt, Hecker Róbert metodista lelkész zenés irodalomórát tar­tott. A város polgármestere, Várhegyi Attila hat év után lé­pett ismét katedrára, hogy Min­dennapi demokrácia címmel mutasson utat a politikában, de Varga Domokos írót és dr. To­kios Imre teológiatanárt is nagy szeretettel fogadták a gyerekek, akik maguk is felkészültek, környezetismeret- és irodalom­órát tartottak társaiknak. A második napon a Rákóczi- kupáért mérkőznek a környező iskolák kézilabdacsapatai, pén­teken pedig stílusosan törté­nelmi vetélkedőnek ad helyet a Rákóczi Általános Iskola. Interpelláció a baráti körről és a sajtóbírálatról „Senki se piszkítson az asztalra, ahonnan az ebédet kapja!” Tegnap ülést tartott Jászbe­rény város képviselö-testúlete. Húszperces interpelláció hang­zott el a helyi, Jászkürt újság­ban megjelent Szakítópróba a képviselő-testületben című írásról. A felszólaló kifogásolta a hang­nemet, mellyel az újságíró a kép­viselők körében létrejött Baráti körről szólt. „Senki se piszkítson az asztalra, ahonnan az ebédet kapja” - vélekedett, utalva rá, hogy a városi lap az önkormány­zat támogatásával működik. A közgyűlés megvitatta Jászberény 1995-ös zárszámadásáról szóló jelentést. Dr. Magyar Levente polgármester szólt az intézményi hálózat megfelelő működtetésé­ről. Külön kiemelte azt a várako­záson felül teljesített bevételt, melyet a város vállalkozói fizet­tek be helyi adók formájában. Több felszólaló javasolta, hogy a keletkezett pénzmaradványokat ez évben már ne vonják el az in­tézményektől, hisz akad, amelyik már elköltötte azt. Fel kell hívni az intézményvezetők figyelmét, hogy jövőre viszont ezeket az összegeket már elvonják. A város tavalyi közműfejlesztései kap­csán felvetődött egy jogszabály­módosítási igény. Jelenleg a pol­gárokat nem kötelezi rendelet, hogy a házuk előtt elhaladó szennyvízvezetékre rácsatlakoz­zanak. így állhat elő az a helyzet, hogy a csatornákat kevesen hasz­nálják. A közgyűlés elfogadta, hogy a város lakásprivatizációja után megmaradt bérlakásokat el­sődlegesen szociális szempontok alapján pályáztassák.

Next

/
Thumbnails
Contents