Új Néplap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-23 / 70. szám

1996. március 23., szombat Körkép 5. oldal r Nézőpont Napi pesszimizmus A héten a miniszterelnök budapesti sajtókon­ferenciájára voltam hivatalos lapunk képvise­letében. A fővárosba vonattal utaztam. A va­gonban fáradt, törődött, láthatóan rosszkedvű emberek ültek. Keveset beszéltek, akkor is nagy sóhajok és kézlegyintések közepette. Figyelmüket inkább a vonatablak kimetszette táj kötötte le, semmint a másik gondja-baja - legalábbis úgy tettek. A legrosszabb keleti bazársorrá züllesztett Nyugati pályaudvar­ról gyalog mentem a konferencia helyszínére, a Magyar Sajtó Há­zába, az Andrássy útra. A tavasz e napon még éppen hogy csak megvillantotta gyengécske (kölyök)oroszlánkörmeit, ettől függet­lenüljólesett a séta. Ám a látvány ... Budapest egyik legszebbnek nevezett útján mindenütt piszok, szemét, kutyaürülék, koszos épü­lethomlokzatok, autóáradat, rossz levegő, sietős, lökdösődő ember­tömeg. Az üzletek kirakatában s a boltok, butikok feliratain min­denütt a nyugatmajmolás, magyar elnevezés csak nagy ritkán buk­kan elő. Mintha nem is a magyarok fővárosában járnék. Volt egy kis időm, így elsétáltam a Hősök terére. Mivel a honfoglaló vezé­rek lovas szobrait még restaurálják, a turisták csak a nagy semmit fotózgatták. Legfeljebb az üres placcon posztoló katonákat kaphat­ták lencsevégre. A Magyar Sajtó Házába meghívott újságírók közül a „bennfen­tes”, azaz fővárosi toliforgatók egy kupacban beszélgettek, tőlük elkülönülve a vidékiek. Hóm Gyula pontos volt, 11 órakor meg­kezdődött a konferencia. A miniszterelnök szemmel láthatóan fá­radt ember benyomását keltette. Ugyanúgy sok újságíró is. Volt, aki körmondatba ágyazott kérdése végén már azt sem tudta, hol is kezdte; volt, akit a kérdésfeltevés után az sem érdekelt, mit vála­szol a miniszterelnök. A konferencia tanórányi, azaz 45 perce alatt a kezüket kisdiáko- san nyújtogató újságírók kérdéseire válaszolva Hóm tanár úr szót ejtett a feketegazdaság letörésére létrehozandó gazdasági nyomo­zóhivatalról, felül nem vizsgálandó koalíciós megállapodásról, megvitatandó cigánykérdésről, rendőrségről, energiaár-emelésről, nyugdíjakról, hazánk keleti és nyugati kettészakadásáról és a nők­ről. Mindenből éppen csak egy kicsit. No és a pesszimizmusról. Egy felmérés szerint ugyanis 19 egykori szocialista országból ha­zánk lakossága ítéli meg legpesszimistábban a változásokat: a megkérdezettek 79 százaléka véli úgy, hogy hazánk rossz irányba halad. A miniszterelnök szerint ez csak egy a sok felmérés közül, őhozzá ezzel ellentétes információk is érkeznek. A kérdezz-(valamit) felelek végén néhány „bennfentes” újságíró még közrefogta egy rövid parolára a kormányfőt, aki ezt követően sietve távozott. Én pedig visszaballagtam a bágyadt márciusi napsütésben a pi­szokban fetrengő Andrássy út-Teréz körúton a Nyugati pályaud­varhoz. Hazafelé fáradt, megtört, keveset beszélő emberekkel együtt zötykölődtem a vonaton, akik elfoglalták magukat minden­napi pesszimizmusukkal. Japán tanárnő a herényi Polgári Körben Magyar nyelven a hazájáról Országos gyermekszínjátszó-találkozó megyei fordulója Fegyverneken A játék öröme vezette őket Ötödik alkalommal találkoznak az általános iskolák tanulói a Weöres Sándor országos gyermekszínjátszó-találkozón, amelynek megyei bemutatóját tegnap Fegyverneken rendezték meg. A megyei fordulót nem előzte meg válogatás, valamennyi jelentkezett csoport részt vehetett rajta. Ehhez képest a szín­vonal megfelelő volt, néhány kiemelkedő produkció mellett a gyengébbek is méltók voltak a bemutatkozásra. Tavaly decemberben ült össze először a jászberényi Polgári Kör. Céljuk, hogy a polgári ér­dekeket, értékeket ápolják. Farkas Ferenc, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola tanára, a kör megbízott szervezője el­mondta: olyan programokat kí­vánnak nyújtani, mellyel az emberek tudását, látókörét bő­víthetik. A baráti körben már eddig is jogi, kultu­rális és történeti elő­adásokra került sor. Ha életképesnek íté­lik működésüké^, a közeljövőben egye­sületté kívánnak alakulni. Legutóbbi estjü­kön Morimoto Hat- sumi japán tanárnőt látták vendégül. A tanárnő tavaly szep­tembertől a tanító­képző főiskolán és annak gya­korló általános iskolájában tanít japán nyelvet. A Japán Önkén­tes Külföldi Program keretében két évig tartózkodik hazánkban. A programot az amerikai békehadtest japán megfelelő­jeként jellemezhetnénk. A Na- goya városából érkezett ta­nárnő előadásában országa szigorú szabályok szerint mű­ködő iskolarendsze­rérői, kultúrájuk sa­játosságairól, de a mindennapi élet apró gondjairól is szólt. Csodálatra méltó, hogy rövid idő alatt mennyire eredményesen sajá­tította el nyelvünket a tanárnő. Bevallása szerint amit tud, azt a gyerekektől ta­nulta. Tizenkét bemutatót láthatott a főként gyermekekből álló kö­zönség. A fegyverneki Süni Csoport és a tiszafüredi Szín­játszó Kör a Kőműves Kele­men-balladát dolgozta fel, a tiszasülyi Tisza Színjátszó­csoport Karinthy: Visszaké­rem az iskolapénzt című ko­médiáját mutatta be. A mezőtúri Túri Teátrum Arany János: A bajusz, a kunmadarasi ASZOK ugyan­csak Arany-művet, A füle- mile című költeményt állította színpadra, sőt volt még egy Arany-bemutató, a karcagi Csiribiri Társulattól a Jóka ördöge. A tiszaderzsiek Milan Pavlik A bátor lovacska, a kunhegyesiek Kemény Hen­rik Vitéz László című mesejá­tékával szerepeltek. Mesefel­- Ahhoz, hogy sikeresen fölve­gyük a harcot a betegséggel, egyik fontos lépés lenne a tüdő- szűrésen való megjelenés. Az utóbbi években viszont keve­sebben élnek ezzel a lehetőség­gel. Bárki megkaphatja-Tizennyolc éves kortól évente el kellene jönni. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság 60-65 száza­léka jelenik meg csak, míg korábban 80 százalékos volt a megjelenés. Szolnokon például tavaly 44 ezren jöttek el tüdőszűrésre, és 2 ezer olyan esettel találkoz­tunk, amikor további vizsgála­tok váltak szükségessé. Ez nem jelenti azt, hogy mindenki beteg volt, hanem ennyi esetben észleltünk olyan gyanús elváltozást, amelyek to­vábbi vizsgálatokat igényeltek.-Milyen betegségeket lehet észlelni a tüdőszűrésen?- A tbc-t, a tüdőbetegsége­ket, tüdődaganatokat, de volt már olyan betegünk is, akinél szívnagyobbodást vettünk észre. Persze, neki már koráb­ban is okozott panaszt ez a be­tegség, de nem fordult vele or­voshoz.- Sokan talán azért nem mennek el szűrésre, mert úgy gondolják, hogy ők nem fogják megkapni ezt a betegséget. dolgozással lépett színpadra a fegyverneki általános iskola 4. és 8. osztályos csoportja is- Minden betegségre vo­natkozik egyébként, hogy ál­talában azt hiszik, hogy más­sal előfordulhat, de velük nem. A tbc-t is bárki megkap­hatja. Sokszor az visszatartja az embereket attól, hogy eljöjje­nek a szűrésre, Hogy attól tar­tanak, ha kiderül a betegsé­gük, akkor elveszítik a mun­kájukat.-A tbc-ről azt tartják, hogy szociális betegség.- Szerintem nem az, bár könnyebben megkapja az, aki­nek legyengült az immunrend­szere, vagy rossz körülmények között él. De bárki megfertő­ződhet. A baktérium ellenáll-Hány beteg van most a me­gyében?-Azt, hogy valójában hány van, nem is tudjuk megmon­dani. A hajléktalanokat például nem lehet nyomon követni, mert sokszor olyan címet adnak meg, ahol egyszerűen nem ta­láljuk meg őket. A nyilvántar­tott új tbc-s betegek száma ta­valy 125 volt, és 412 az összes tbc-s beteg. A betegek számá­nak emelkedése 1991-ben kez­dődött.-Milyen esélye van a gyó­gyulásra a betegnek? Milyen lehetőségek állnak rendelkezé­sére? (Kőleves, illetve Három kí­vánság). A fegyverneki 5. osztályosok Petőfi: Falu vé­gén kurta kocsma című versét mutatták be a színpadon. A jászfényszarui Napsugár Gyermekszínpad Apáról fiúra című népi gyermekjáték-be­mutatója lényegében saját da­rabnak tekinthető. A fegyverneki Dózsa- A tüdőkórházban történik a kezelés megkezdése. El kell mondanom azt is, hogy a be­teg környezetét - családját, munkahelyi kollégáit - is le­szűrjük. Ä kezelésben akkor jelentkezik probléma, amikor nincs már gyógyszer a beteg­ségre. Az évek során ugyanis a tbc-baktérium ellenállóvá vált, és akkor van gond, ha a baktérium minden gyógyszer­rel szemben ellenáll. A tbc-s halálozások oka ez vagy pe­dig más esetekben az, hogy a beteg nem szedi be a gyógy­szert. Van, aki kimarad- Ön szerint milyen jelentősége van annak, hogy tuberkulózis­világnapot tartanak?-Felhívja az emberek fi­gyelmét erre a problémára, arra, hogy megvédjék magu­kat, és arra, hogy menjenek el tüdőszűrésre. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 11 tüdőgondozó várja a lakosságot, és másfél évente a kisebb településekre is eljutunk a mozgó szűrőál­lomással. Sajnos, arra nincs pénzünk, hogy mindenkinek kiküldjünk értesítést a tüdő­szűrésről, de ahol csak tudjuk- falusi hangosbemondóban, orvosi rendelőkben, újságok­ban - híreljük az időpontokat. A tapasztalat azt mutatja, hogy mindig ugyanazok jön­nek el. Akik kimaradnak, bi­zonyára úgy gondolják, majd akkor jönnek csak, ha valami­lyen panaszuk van. Paulina Éva György úti iskola tanulói ver­senyen kívül mutatták be a Vaskúti lakodalmas című táncjátékot. A zsűri délután értékelte a lá­tottakat, és kiválasztotta azokat a produkciókat, amelyek a me­gyét képviselhetik az április végén Mezőtúron tartandó terü­leti fordulón, ahonnan a legjob­bak a június végére tervezett, ajkai országos döntőre mehet­nek. A nap a csoportvezetők ré­szére tartott megbeszéléssel fe-; jeződött be, amelyen a zsűri elemezte a látottakat, miközben a gyerekek egymással találkoz­tak, és szórakoztatásukról is gondoskodtak a rendezők. A zsűri döntése alapján a megyét a mezőtúri területi for­dulóban a következő csoportok képviselik: Fegyvernek - Süni, Mezőtúr - Túri Teátrum, Kar­cag - Csiribiri Társulat, Jász- fényszaru - Napsugár Gyer­mekszínpad. Versenyen kívül bemutatja produkcióját Mező­túron a kunhegyesi Kunkori együttes is. A lelki egészségért Tegyünk valamit a lelki egészségünkért! Ennek szel­lemében négynapos intenzív bentlakásos képzést szerve­zett megyénk pedagógusai­nak a szolnoki Városi Neve­lési Tanácsadó - a Hajdú-Bi- har és Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Regionális Mentálhi­giénés Programiroda megbí­zásából és támogatásával. A képzés kezdeményezőinek az a véleménye, hogy a gyer­mekek lelki egészségének vé­delmét akkor tudjuk kellőkép­pen biztosítani, ha a pedagógu­sok lelki egészsége is megfe­lelő. Ez a képzés tehát arra ad lehetőséget, hogy a pedagógu­sok a saját lelki egészségükért is tudjanak tenni, és olyan is­mereteket szerezzenek, ame­lyeket mind a gyerekek, mind a maguk érdekében hasznosítani tudnak. A negyvenórás tanfolyamból tíz óra az elméleti rész, harminc órát pedig kiscsoportos foglal­kozásokban töltenek az óvo­dákból, általános és középisko­lából érkezett jelentkezők. Tanulják többek között a konfliktuskezelést, részt vesz­nek kommunikációs tréningen, fontos témaként szerepel az ön­ismeret, a személyiségfejlesztés is. A tanfolyam első részét teg­nap és ma tartották a tiszaligeti turisztikai központban, a másik két nap áprilisban lesz. A képzés meghirdetésekor nagy vihart kavart a bentlakásos módszer. A szervezők nem vé­letlenül választották ezt, hiszen a lelki egészség megtartásának fontos'eszköze, hogy az ember időnként el tudjon szakadni a mindennapokból. Cigánytánc a mezőtúriak produkciójából Ma: tuberkulózis-világnap Á tbc-t nem szabad lebecsülni Világszerte ismert, hogy a korábban rettegett, majd legyőzött- nek hitt betegség, a tbc újra támad, ismét emelkedik a megbe­tegedettek száma. Holnap, március 24-én tartják a tuberkuló­zis-világnapot. Ebből az alkalomból beszélgettünk dr. Szere- day Ildikóval, a megyei tüdőgondozó vezető főorvosával. Zenekart szervez a plébános úr Szegedi György már túljutott az élete delelőjén, amelyet de­res halántéka is jelez. Nem csoda, mert a Fegyverneken élő pap már a hatvankettediket tapossa. Recskről származik, az édesapja bányász volt. Egerben tanult kispapnak, de bizony az ötvenes esztendők elején minden egyházi intéz­mény, létesítmény vörös posz­tónak számított az akkori hata­lom szemében., Szétzavarták őket, de a tizenhét éves ifjún nem fogott ki a korabeli dön­tés: hazaköltözött a szülőfalu­jába, Recskre. Időközben meghalt az apja, és a társai be­vették maguk közé bányász­nak. Egy évnél is tovább, nap­ról napra a föld alatt kereste a kenyerét, de közben a tanulás­ról sem feledkezett meg. Húszévesen érettségizett, majd a teológiai tanulmányok következtek. 1959 nyarán szentelték pappá, Adácsra ke­rült, azután Újdiósgyőr, illetve Tiszabő következett. 1970-től Tiszagyenda, Tiszaroff és Ti- szabura a szolgálati helye. 1981-ben ismét változott az élete, mert azóta Fegyveme- ken lakik. Azért hozzá tartozik Szapárfalu, Örményes, Kun­csorba meg Tiszabő is. Te­mérdek a gondja, a munkája. Hittant is tanít, Szapárfaluban pedig sikerült a kápolnaépítés is. Az öt településről havonta ezer-ezer forint á fizetése, szóval havi ötezer. No meg a temetések, esküvők, kereszte­lők járandósága. Ákad egy jó öreg Trabantja. Hű barát a kiszolgált négyke­rekű; lehet, szemre nem kifo­gástalan az alakja, de soha nem hagyta cserben. Pedig a legolcsóbb benzinnel él. A plébános címzetes kano­nok úrnak a munkán, a hivatá­sán kívül van két sajátos hob­bija. Az egyik az, hogy akár­hány helyen szolgált, minden­hol megírta, összegyűjtötte a falu históriáját. így történt ez Gyendán is. Még etnlékezik rá, hogy a Petőfi utcában, az egyik ha­talmas szőlőskertben állt egy szántás felé haladó, óriási válykokból vert épület. Kiderí­tette, hogy a településen ez volt a legelső föld fölé épített ház, még a múlt század dereka táján. Elvégre akkoriban Ti­szagyenda a roffiak szőlős- kertjének számított, ahová csak kunyhókat emeltek. Jól mutatta ezt a területet múlt századi elnevezése is, ami Pusztagyenda volt. A másik a zene, a zenélés - Tiszabőn a jó hallású roma­gyerekekből verbuvált egy ze­nekart. Jönnek is a srácok, nincs baj velük, de akad egy bökkenő: kellene pár gitár, esetleg dob. A minap Fegy- vemeken járva a megyei ön- kormányzat elnöke megígérte, hogy segíteni fog. D. S'i. M. Az a legfontosabb, hogy a beteg meggyógyuljon Mégis üzletasszony lett belőle Sose lesz belőled üzletasszony - jósolta Mátyásné Simon Zsu­zsannának a férje, amikor több mint öt éve elhatározta, hogy gyógyszertárat nyit. Akkoriban még az országban is csak muta­tóba akadt magánpatika, nem­hogy a megyében! A férj eme mondása arra vo­natkozott, hogy Zsuzsa sokat gondolkodott, amíg erre a lé­pésre elszánta magát.- Az erkölcsi és anyagi eg­zisztenciámat kellett föltenni, amikor így döntöttem - emléke­zik vissza. - Az erkölcsi alatt azt értem, hogy a gyógyszerészet bizalmi állás, itt csak egyszer té­vedhet az ember. Ami pedig az anyagiakat illeti, az utolsó fillé­reket is bele kellett ölni a vállal­kozásba ahhoz, hogy megnyit­hassam a Caritas patikát. Szük­ségem volt a férjem bátorítására is. A körülményeim is szeren­csésen alakultak, mert a gyere­A lelke mélyén gyógyszerész maradt keim addigra félig-meddig önál­lóak voltak már. Vallja, hogy a gyógyszertárnak ott kell lennie, ahol a beteg meg­fordul. így jött az ötlet, hogy a He- tényi kórházban legyén a patika. Többeknek is megajánlották ezt a lehetőséget, de a hely nem kellett senkinek. Kivéve Mátyásné Zsu­zsát. És bár üzletasszony lett, mégis a szíve mélyén elsősorban gyógyszerész maradt.- Ebben segített az is, hogy édesapám orvos, édesanyám gyógyszerész. Ők megtanítottak tisztelni a gyógyszert. Senki a vi­lágon - még az orvosok sem - fél­tik úgy a gyógyszert, mint egy gyógyszerész. Mert mi tudjuk, hogy mennyire veszélyes lehet. Ezért nálunk, a patikában egyik alapkövetelmény, hogy amikor gyógyszert adunk ki, mindent el kell mondani róla. Mindig is meg­követeltem a munkatársaimtól, hogy foglalkozzanak a betegekkel. Vannak visszajáró betegeink is, és jóleső érzés, amikor látjuk, hogy ragaszkodnak hozzánk. Persze, sok tragédiát is lát az ember nap mint nap. amikor valaki nem tudja például kifizetni a gyógyszerét. Ilyenkor, ha lehet, azt javasoljuk, hogy írasson ki másikat. Mert vé­gül is az a legfontosabb, hogy a be­teg meggyógyuljon. P. É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents