Új Néplap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-21 / 68. szám

1996. március 21., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Megszorító intézkedések Mezőtúron Kevesebb közalkalmazott Mezőtúron a korábbi költségvetési tervezet szerint a kiadási főösz- szeg 1 milliárd 233 millió forint volt, ami a képviselő-testület dön­tése után is maradt. Ezzel szemben az összbevétel 1 milliárd 173 millió 293 ezer forint. Az összevetésből fehéren-feketén kiderül, hogy hatvanmillió forint hiányzik. Másképpen úgy is mondhat­nánk, hogy a település önhibáján kívül veszteséges. Akad a városnak tizennyolc in­tézménye, amelyek közül egy el­adó, mégpedig a bánhorváti ifjú­sági tábor, mivel a fenntartónak te­temes veszteséget okoz. A költségvetés többórás tárgya­lása után arra jutott a testület, hogy átmenetileg rövid lejáratú hitele­ket vesznek fel, ami bizony tűz­oltó munka. Ugyanakkor az is tény, hogy hosszabb távon elke­rülhetetlen a létszámgazdálkodás további szigorítása. Ez azt jelenti, hogy Mezőtúr közel nyolcszáz közalkalmazottjának, köztisztvi­selőjének a száma mintegy ötven- nel csökken. Ezen elképzelést igyekeznek a lehető legfájdalom- mentesebben megvalósítani, így a korábbi betöltetlen álláshelyeket nem pályáztatják meg, azután lesznek nyugdíjasok és valószínű­leg előnyugdíjasok is. Mindezek lebonyolítása érdekében alakult egy öttagú bizottság, amelyhez az intézményvezetők beadták a lét­számcsökkentéssel kapcsolatos javaslataikat. Május 31-ig a kép­viselő-testület elé tetjesztik az el­képzeléseket. Sajnos, ezenkívül további szi­gorítások is várhatóak. Az óvodák kihasználtságát, helyzetét is fel­mérik, azután napirendre kerül, miképpen lehetne a város üzemel­tetését olcsóbban megoldani. Ezért a városgazdálkodás minden bizonnyal költözik új helyére, a Vízmű Kft. székházába, mivel az jelenleg csak részben kihasznált. A korábbi épületet pedig el szán­dékoznak adni. Hasonló sorsot szánnak a Damjanich utcai volt bölcsődének is. Azért a város vezető testületéi a szorítások ellenére több pályázat­tal is próbálkoznak, mert ha bár­melyikei nyernek, plusz bevétel­hez, pénzhez jutnak. Fejlesztésre sajnos ez évben semmi sincsen, annál inkább, mert 181 milliós hi­telük van. Ehhez veszik fel az újabb hatvanmilliót, ugyanakkor a részleteket törleszteni kell. Ezért (is) szükségesek a felsorolt meg­szorító intézkedések. D. Sz. M. A gyalogoshadosztályra emlékeztek Maroknyi veterán Berényben Az Ideiglenes Nemzetgyűlés felhívására 1945. március 1-jén alakult meg Jászberényben a Magyar Hadsereg I. Gyalogos­hadosztálya. Évek óta minden márciusban felkerekedik Buda­pestről egy maroknyi veterán katona, hogy felkeressék a Jászságot. Tegnap dr. Vörös József, az egykori katonák ve­zetője korabeli egyenruhát vi­selő fiatalok díszőrsége és dr. Boros Dezső jászberényi alpol­gármester tiszteletadása mellett a Hitelbank falán elhelyezett emléktáblánál idézte fel az öt­venegy éve lezajlott eseménye­ket. Az önkéntes katonák részt vettek a fasiszta Németország­gal vívott háború utolsó had­műveleteiben. A hadosztályra emlékező márványtábla meg­koszorúzása után a kis csapat autóbusszal Jászárokszállásra utazott. Az emléktúra résztvevőit a város polgármestere, Szikra Fe­renc fogadta, majd a II. világ- háborús áldozatok emlékművé­nél koszorúztak. A veterán ka­tonák délután megtekintették a helyi Jász házat. Összefogás a megye megismertetésére A megyei önkormányzat március 28-i ülésének napirendjén szerepel az önkormányzat hároméves prog­ramja. Ehhez a napirendi ponthoz Erdei Péter, az SZDSZ frakcióve­zetője több önálló képviselői mó­dosító indítványt tett. Közülük az egyik a megyei népszerűsítő, be­mutatkozó, úgynevezett promó- ciós tevékenységre vonatkozik. E témáról tegnap Erdei Péter sajtó- beszélgetésen külön is tájékoztatta az újságírókat. Mint elmondta, javaslatát a munkabizottságok megtárgyalták, és egy kivételével támogatták. A javaslat szerint a megye értékei­nek, kulturális, sport-, oktatási, egészségügyi helyzetének, közbiz­tonságának, infrastrukturális álla­potának, turisztikai, természeti sa­játosságainak megismertetése a lehetséges befektetőkkel, látoga­tókkal, sürgető igény. Miután más térségekben máris folyik ilyen te­vékenység, a lemaradás elkerülése érdekében ezt a feladatot is el kell végezni. Ezért Erdei Péter egy képviselői munkabizottság létre­hozását indítványozza, amely a szakapparátus közreműködésével és külső szakértők bevonásával dolgozna. Feladatköre konkrétan kiterjedne a megyét összefogla­lóan bemutató kiadvány megjelen­tetése, amelyet külföldön terjesz­tenének, tervek koordinálására, kül- és belföldi rendezvényeken, vásárokon a részvétel megszerve­zésére. A költségeket részben az érde­kelt vállalkozók és önkormányza­tok fedeznék, akik, illetve amelyek önállóan, anyagi lehetőségeik szű­kössége miatt, nem tudnának ha­tékonyan hírt adni magukról. A szolnoki Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskolában rendezték meg tegnap az Irinyi János kémiai verseny második megyei fordulóját. Szolnok, Kisújszállás, Jászberény, Jászárokszállás, Mezőtúr és Törökszentmiklós középiskoláiból huszonkilencen versenyeztek három kategóriában a tíz továbbjutó helyért. Felvételünk a gyakorlati mérést örökítette meg. fotó: mészáros Nyolc kilométer telefonvezetéket loptak el A kérdés egyelőre annyira nyitott, hogy a választ legnagyobb igyekezete ellenére még a rendőrség sem találta meg. Bármi­lyen különösnek is tűnik, azonban tény, hogy Karcag és a szomszédos Bucsa közötti szakaszról egyik napról a másikra eltűnt nyolc kilométer légvezeték. Az esetre meglehetősen egysze­rűen derült fény. Egy telefontu­lajdonos többszöri sikertelen próbálkozás után jött rá arra, mi­ért nem ad vonalat a telefon. Per­sze nem a készülékben volt a hiba, hanem akkor már hiányzott a vezeték. A bejelentést köve­tően akcióba lépő zsaruk persze semmi értékelhető nyomot nem találtak. Mindössze annyira ju­tottak, hogy jegyzőkönyvezhet­ték a látottakat, számba vehették a több mint egy kilométer hosz- szon lecsupaszított karókat. Két pózna között hat szál drót lógott - amíg onnan le nem vágták a tettesek - így tevődött össze nyolc kilométer hosszú, mintegy 70 ezer forintot érő vezeték. Azt ma még csak találgatni lehet, milyen módon dolgoztak a tolvajok, mindenesetre - mint­hogy jelzések nem voltak - nem kelthettek különösebben nagy feltűnést. Az is kérdés persze, mihez kezdenek a tolvajok ezzel a te­mérdek összeszabdalt vezeték­kel, hacsak nem a benne rejlő fém jelentette számukra az érté­ket. Ha eladták és kaptak is érte valamennyi pénzt, annyit még­sem érhetett, mint amilyen fon­tos lehet esetenként egy működő telefon. Megállt a feketegazdaság bővülése A Miniszterelnöki Hivatal Gazdaságvédelmi Koordiná­ciós Titkárságának vezetője, dr. Beticze József helyettes állam­titkár volt tegnap a szolnoki SZDSZ-klub vendége, ahol a feketegazdaságról és az ellene folytatott küzdelemről beszélt. Elmondta, hogy a napvilágra került esetekkel kapcsolatos kár szélesebb értelemben mintegy 70 milliárd forintra tehető, az ügyeknek azonban csak mintegy tizedére derül fény. A károk megtérülési aránya minimális. Az állam túlzott beavatko­zása, illetve kivonulása egy­aránt gerjeszti a feketegazdasá­got, együtt a közigazgatás és az igazságszolgáltatás hiányossá­gaival. A helyettes államtitkár véle­ménye szerint a jelenség ellen elsősorban gazdasági, illetve jogalkotási eszközökkel lehet küzdeni, és ezen a téren már sok minden történt is. Részletezte a különböző elfogadott és készü­lőben lévő törvényeket és jelen­tőségüket. A bűnüldözési eszkö­zök csak a végső lehetőséget je­lenthetik ebben a küzdelemben. A közterhek csökkentése azonban sokat segíthet. Szocio­lógiai felmérések szerint egyéb­ként a társadalom legszegé­nyebb, illetve leggazdagabb ré­tegei érdekeltek legjobban a fe­ketegazdaságban, természetesen nem ugyanolyan területen és mértékben. Az adminisztratív fellépést segíti a szervezetek közötti ko­ordináció, az integráció javítása, az információk gyorsabb áram­lása. Megemlítette többek kö­zött, hogy Budapesten megala­kult a Kiemelt Adózók Hivatala. Összegzésként elmondta, hogy tavaly megállt a feketegaz­daság bővülése, az ilyen jellegű bűncselekmények számának nö­vekedése, de ez nem biztató, hi­szen a jelenlegi magas arány csökkentése mindenképpen szükséges a gazdaság további fejlesztése szempontjából. Készülődnek a miUecentenáriumra (Folytatás az 1. oldalról) A szülő kérelmére a gyermek tan­kötelessé válhat akkor is, ha a ha­todik életévét december 31. nap­jáig tölti be. A gyermeket a lakó­hely szerinti körzeti, illetve más választott általános iskolába kell beíratni. Amennyiben a szülő más iskolába kívánja gyermekét beí­ratni, ezt köteles a körzeti oktatási intézményben jelenteni. Beiratko­záskor bemutatandó a gyermek anyakönyvi kivonata, a szülő vagy gondviselő személyi igazol­ványa, az iskolába lépéshez szük­séges, a fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolás, valamint más is­kola választása esetén a körzeti is­kola által kiadott távozási igazo­lás. Az idén az általános iskolákban a tavaszi szünet időtartamát min­den intézmény maga határozza meg. A gyerekeknek a Fiumei úti iskolában szerveznek közös nap­közit, ide azonban mindenkinek saját iskolájában kell jelentkeznie. Tavaszindító kiállítás és vásár Húsznál több kiállítóval immár ötödik alkalommal rendezi meg az RTM Kft. a tavaszindító me­zőgazdasági kiállítást és vásárt, első alkalommal Kisújszálláson; eddig Fegyvernek adott helyet az eseménynek. A Móricz Zsigmond Gimná­zium és Közgazdasági Szakkö­zépiskola udvarán „berendez­kedő” kiállítást és vásárt dr. Orosz Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának el­nöke nyitja meg pénteken délben. Ezután kettőtől agrárpolitikai vi­tafórum kezdődik dr. Orosz Sán­dor, Herbály Imre, valamint gép­forgalmazók és -felvásárlók kép­viselőinek részvételével. Szombaton és vasárnap külön­böző rendezvényekkel egészül ki a nyolc órától nyitva tartó kiállí­tás és vásár. Például sörivásban mérhetik össze tudásukat a „bő torkúak”, családi kosárlabdadobó és kerékpáros vetélkedő is lesz, a művelődési házban pedig divat- és bűvészbemutató kezdődik. Vasárnap fél tíztől Kisújszállás és vidékének legszebb tenyész- kakasát és -tyúkját választja meg a szakmai zsűri. A sportpályán serdülő ifjúsági labdarúgótorna kezdődik. ta A Tiszainform Berlinben Március második hetében harmincadik alkalommal ren­dezték meg Berlinben a „Nem­zetközi idegenforgalmi börzét”. A világ legnagyobb idegenfor­galmi kiállításán 176 ország 6125 kiállítója vett részt (17 százalékkal több, mint 1995- ben, ami azt is jelzi, hogy az idegenforgalom területén egyre erősödik a konkurenciaharc). Magyarországot 27 kiállító - szállodavállalatok, utazási iro­dák, régiókat képviselő idegen- forgalmi szolgálatok - reprezen­tálta a 300 négyzetméteres nem­zeti standon. Az ország keleti ré­szének képviseletében Hajdú és Csongrád megye mellett jelen volt szűkebb pátriánk is. A Tiszainform Idegenfor­galmi Szolgálat általános tájé­koztatása mellett a szolnoki Ti­sza szálló és Gyógyfürdő képvi­selőjétől kaphattak első kézből információkat a szakmai érdek­lődők és a kíváncsiskodó nagy- közönség egyaránt. Szilágyiné Katona Ilona, a Ti­szainform irodavezetője arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy Berlin­ben is bebizonyosodott: az ide­genforgalmi piacokért folytatott, egyre élesebb küzdelemben szükséges erősíteni azokat a me­gyei törekvéseket, melyek ízlé­ses, kulturált, versenyképes in­formációkkal, prospektusokkal igyekeznek népszerűsíteni me­gyénk értékeit. Ez utóbbiak közül különösen régiónk termál- és gyógyvízkincsei, természetközeli turisztikai lehetőségei - vízi, ke­rékpáros- és horgászturizmus stb. - iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés Berlinben. -p­Magyarországi turnéja során először az abonyi Gyulai Gaál Miklós Általános Is­kolában lépett fel az Észak-Iowa Egyetem Zeneművészeti Karának fúvószenekara. Az amerikai művészek a helyi Fúvószenekari Egyesület meghívására érkeztek a kedd esti hangversenyre. fotó: csabai Az érintettek egyelőre bizalmatlanok Nyugdíjpénztár pedagógusoknak A Pedagógusok Szakszervezete által létrehozott pedagógus­nyugdíjpénztár - hosszú és alapos előkészítés után - tavaly no­vemberben alakult meg, s ekkor tartotta alakuló közgyűlését. Tegnap Szolnokon a megyei szakszervezeti titkároknak tartot­tak tájékoztatót a nyugdíjpénztár működéséről. Mint azt Árok Antal, a Pedagógus Szakszervezet ügyvezető igazga­tója, a nyugdíjpénztár elnöke el­mondta: a magyar nyugdíjrendszer súlyos válságban van. Részben ez a felismerés indította arra a Peda­gógus Szakszervezetet, hogy lét­rehozta nonprofit jellegű vállalko­zásként a nyugdíjpénztárat a Du- naholding Rt. közreműködésével. Ezzel a pedagógusoknak kedvező lehetőségeket kínálnak a kiegé­szítő nyugdíjbiztosításra. Miután az állam mindezt adókedvezmé­nyekkel ösztönzi, tulajdonképpen a mának is szóló kedvező lehető­ség, de a fő értelme és jelentősége a jövőről való gondoskodás. En­nek reményében a pedagógusok­nak remélhetőleg nem csökken nyugdíjas korukban sem az élet- színvonaluk. Az előtakarékosság eredmé­nyessége természetesen attól is függ, hogy mennyi időn keresztül járul valald hozzá a saját tőkéjének felhalmozásához, illetve az is nagymértékben befolyásolja a majdani összeget, hogy azt milyen módon fekteti be a nyugdíjpénztár. Éppen ezért széles körű tájékozó­dás után, pályázat útján választot­ták ki a Dunaholding Rt. ajánlatát, mivel úgy érzékelték, hogy ez a cég a legkedvezőbb és a legjobb hírű befektető partner. Szabó Csaba a Dunaholding Rt. képviseletében kifejtette: pénzügyi garanciát nem tudnak vállalni a pénztár működtetésére. Azt tudják vállalni, hogy professzionális szakembergárdával, megfelelő inf­rastrukturális háttérrel, a törvényi, jogszabály-előírásokat messzeme­nőkig szem előtt tartva működtetik a nyugdíjpénztárat és ennek része­ként kezelik a vagyont. Mint megtudtuk, a pedagógu­sok egyelőre tartózkodva fogadták a nyugdíjpénztár megalakulását, éppen a rossz tapasztalatok (pél­dául Támasz-ügy) miatt. A szak- szervezet mindenesetre utat nyitott e lehetőség előtt, s a pedagógusok önkéntes alapon döntik el, hogy élni kívánnak-e vele. (A szakszer­vezet kérésére közöljük, hogy az érdeklődök bővebb felvilágosítá­sért Tüski Istvánnéhoz fordulhat­nak az 561374-006-os telefonszá­mon vagy személyesen a Szolnok, Szapáry út 23. földszint 10-es szo­bában.) B. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents