Új Néplap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-21 / 68. szám

Kevesebb-l közalkalmazott 3. o. Megállt a feketegazdaság bővülése 3. o. A szerkesztőség postájából 4. o. Gazdasági tükör 6.o. Jászsági körkép 7.o. ■■■■■■bhhbhbhhhí Meghiúsult Meghiúsult a tőkeemelés a francia Eridania Béghin- Say három magyarországi érdekeltségénél, a Szeren­csi, a Szolnoki és a Mátra- vidéki Cukorgyárnál, mi­után a kisebbségi tulajdo­nos, az ÁPV Rt. nem sza: vazta meg a tőkeemelést. Erre a három cukoripari vállalat pénzügyi helyzeté­nek megszilárdítása miatt lett volna szükség. Az Eri­dania Béghin-Say zártkörű tőkeemelésre tett javasla­tot. Ebből 1,75 milliárd ju­tott volna a szolnoki gyár­nak, 926 millió a szerencsi, 200 millió pedig a mátravi- déki cégnek. Törvénytelen A már működő területi olaj­ipari kamarák jogellenesen, törvénysértő módon jöttek létre. Azt a látszatot keltik, mintha törvény alapján lét­rejött, kötelező tagsággal és közjogi funkcióval bíró köztestületek lennének. Ezt tartalmazza a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara közleménye. A nyilatkoza­tot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azt követően készítette el, hogy az el­múlt napokban az Észak- magyarországi Olajipari és Kereskedelmi Kamara Szolnokon sajtótájékozta­tót tartott, amelyen többek között elhangzott, hogy or­szágos olajipari kamara lét­rehozására lenne szükség. A törvényesen működő gazdasági kamarák kezde­ményezésére bírósági eljá­rásokat indítottak az olaj­ipari kamarák megszünte­tése céljából. PHARE-program Magyarország 1990 és 1995 között az EÜ PHARE-segélyprogramja keretében 594 millió ECU - évente mintegy 100 mil­lió ECU - értékű támoga­tásban részesült - hangzott el az Országgyűlés európai integrációs ügyek bizottsá­gának Budapesten tartott ülésén. Az 1995 és 1999 közötti évekre szóló elő­irányzat 425 millió ECU. Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap ; .' ■■ „ ■: ■, VII. évfolyam, 68. szám 1996. március 21., csütörtök Ilii l Néplap -V| E lőfizetők VÁSÁRLÓI Klubja Táppénzre kilencszázmillió Tavaly 7 millió 295 ezren voltak jogosultak saját jogon társada­lombiztosítási ellátásra - majd­nem százezerrel többen, mint az előző évben. Az alkalmazásban állók száma meghaladta a 3 milliót, a vállalkozóké a 700 ezret, a nyugdíjasoké és a járadékosoké pedig a i i és fél milliót. Megyénkben az elmúlt évben több mint 106 ezer alkalmazás­ban álló volt jogosult társada­lombiztosítási ellátásra - ötezer­rel kevesebb, mint 1994-ben. Vállalkozóként 16 ezren fizettek járulékot. A megyében élő biztosítottak több mint 900 millió forint táp­pénzt vettek igénybe tavaly, ez­zel a középmezőnyben vagyunk a megyék összehasonlításában. hiszen vannak, akik egymilliárd fölött, mások 500 millió körüli táppénzzel éltek. A lakosság által Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében vásárolt gyógyszerek 71,2 százaléka tar­tozott abba a kategóriába, ame­lyet támogat a tb. Egy házior­vosra a megyében 1930 biztosí­tott beteg jut, ami magasabb, mint az országos átlag. A liciten tizenhatezer forintra is felszökött egy aranykorona föld ára A karcagiak nem hagyták magukat Karcagon március 18-án, a Tilalmasi Mezőgazdasági Kft. műkö­dési területén 136 hektár, 1568 aranykorona értékben került ka­lapács alá. A várakozásokkal ellentétben 442-en jelentkeztek lici­tálásra a volt Közép-tiszai Állami Gazdaság területére. Miután budapesti, soproni brókerek, ügyvédek is itt voltak, a karcagiak­nak csak drágán sikerült földhöz jutniuk. Előfordult, hogy 11 ezer forintra is felment egy aranykorona ára, s több karcagi gazda ment haza csalódottan, hiszen ők ennyit nem tudtak megadni. Végül nyolcvanat! jutottak földhöz, s az 50 millió forintnyi kárpótlási jegyből 9,2 milliót költöttek el. A legkisebb terület 400 négy­zetméter volt. Kedden a Május 1. Szövetke­zet területén található 540 hek­tárnyi föld került kalapács alá, 5200 AK értékben. Az eredeti­leg háromnaposra tervezett licit első napján ismét megjelentek a vidékiek, több tízmillió értékű kárpótlási jeggyel. Ezeket a mű­velésből kivont rizsföldeket is hatalmas érdeklődés előzte meg. hiszen 486-an jelentkeztek be, s egy aranykoronáért akár 16 ezer forintot is le kellett szurkolni. A karcagiak sok esetben nem tud­ták felvenni a „kesztyűt". Szer­dán nem hagyták tovább, hogy másoké legyen a maradék 2028 AK, s arányosan megfeleztették a helybeliek és a vidékiek kö­zött. A 120 karcagi és 280 vidéki mindegyike kisebb-nagyobb földterülethez jutott végül, még­hozzá alacsonyabb áron. mint az előző napokban. A vidékiek így is tegnap 62,5 millió ÍV nt értékű jegyet költöt­tek el a karcagi határban. Miniszteri tájékoztató az új területfejlesztési törvényről / Átlépni a megye- és városhatárokat Éppen hogy elfogadták a te­rületfejlesztésről és -rende­zésről szóló törvényt, Szolno­kon már konferencián vitat­ták meg három megye ön- kormányzatainak képviselői. A Szabolcs, Hajdú és Szolnok megyebeli részvevőknek tartott tegnapi tanácskozáson Baja Ferenc környezetvédelmi és te­rületfejlesztési miniszter be­szélt a törvényről, illetve annak hatásairól. Mint mondta, Ma­gyarországon idén tizenötmilli- árd forintot fordíthatnak terü­letfejlesztésre. Ez az összeg önmagában igen kevés, de az új törvény adta lehetőségekkel élve jelentősen kiegészíthető. A frissen elfogadott jogsza­bály ugyanis az első olyan tör­vény Magyarországon, amely regionális kérdéseket tárgyal, és előkészíti, lehetővé teszi azt, hogy települések összefogja­nak, társuljanak, régiókat al­kossanak, és együttesen lépje­nek fel közös területfejlesztési célokért. Egy ilyen fontos lehetőség lenne az Európai Unió által el­fogadott strukturális alap, ahová a hátrányos helyzetű tér­ségek pályázatot nyújthatnak be. Ahhoz azonban, hogy ezt megtegyék, természetesen fej­lesztési tervvel kell rendelkez­niük. (Az EU mércéje szerint pillanatnyilag Magyarország egész területe besorolható a hátrányos helyzetű térségek közé.) A strukturális alap, amelyre pályázatot nyújthatnak be a régiók, az idén 230 milli­árd márkával rendelkezik. Természetesen a területfejlesz­tési elképzeléseknél az önerőt is fel kell mutatni. A hátrányos helyzetű kistelepülések azon­ban, amelyek nem rendelkez­nek kellő saját forrással, a terü­letfejlesztési alapból pótolhat­ják ezt a hiányt. Á 15 milliárdos területfejlesztési alap 50 száza­lékával a megyékben gazdál­kodnak majd - természetesen itt is pályázati keretek között. Gigászi küzdelmet kozott a Szolnoki Olaj KK-Da- none Honvéd BT három győzelemig tartó csatározásának negyedik mérkőzése, melyet Kuncze Gábor belügymimsz- ter is végigizgult. A Tisza-parti összecsapást a fővárosiak végig vezetve nyerték, ezzel 2-2-re alakították az állást. (Tudósításunk all. oldalon olvasható.) ■ fotó: mészáros Karcagon alakult meg A könyvkiadás új műhelye A múlt év őszén jött létre Kar­cagon a Barbaricum Irodalmi és Művészeti Egyesület, amely, mivel fő tevékenységi területé­nek jelenleg a könyvkiadást tartja, általában Barbaricum Könyvműhely elnevezéssel szerepel a szélesebb nyilvános­ság előtt. Ez a név olvasható első kötetének címlapján is. A könyv, Franco Fresi szardíniái olasz költő A víz és a földek da­lai című verseskötete, nemrég került ki a nyomdából. Mint az egyesület alelnöke, Körmendi Lajos elmondta, je­lenleg mintegy száz tagja van a Barbaricumnak, főleg Kelet- Magyarországról és Budapest­ről. Ä cél a keleti régió szellemi értékeinek felmutatása, a rokon népek kultúrájának megismer­tetése, illetve szélesebb érte­lemben magyar és európai érté­kek közkinccsé tétele az egye­sület lehetőségei szerint. Ami a további könyveket il­leti, az előkészület különböző stádiumában van Iluh István és Utassy József yerseskötete, Buda Ferenc és Cseh Károly műfordítás-gyűjteménye, Ba­lázs József és Sarusi Mihály re­génye, Zalán Tibor „A kor fa­lára” című esszégyűjteménye, amely a szerzőnek a Jászkun­ságban ilyen címmel megjelent írásait adja közre. A kiadás anyagi alapjait szponzorok se­gítségével és pályázatokkal akarják megteremteni. Vállalt céljának megfelelően az egyesü­let tervei között szerepel műfor­dítói műhely megszervezése. A költészet napjára a Barba­ricum Franco Fresi meghívásá­val és számára több író-olvasó találkozó szervezésével készül. Mezőtúron elkezdték a telefonhálózat bővítését és az új igénylők vonalainak be­kötését. Jelenleg több mint 1400-an várnak telefonra, de ez a szám napról napra növekszik. Felvételünk az újvárosi részen örökítette meg a miskolci Hálép Kft. dolgozóit, akik a bekapcso­lásokat végzik. Várhatóan még a nyáron befejezik az összes telefonbekötést. fotó: m. j. Programfüzet a szolnoki rendezvényekről Készülődnek a millecentenáriumra Szolnok millecentenáriumot ünneplő rendezvénysorozatáról, il­letve az azt tartalmazó kiadványról beszélt tegnapi városházi sajtótájékoztatóján Várhegyi Attila polgármester. A Szolnok ünnepel című kiadvány egy sajátos emblémával készült, és jel­képezi az 1100 éves államiságot és a közel ezeréves Tisza-parti várost. Ez a védjegy látható majd minden olyan rendezvényen, amelyet a város önállóan vagy társként hív életre. A gazdag programból szinte minden hétre jut egy vagy több nívós és szórakoztató időtöltés. A korábbi hagyományokból eredően megrendezik a IV. szolnoki zenei fesztivált, a Ko­dály kórusok VI. nemzetközi és országos fesztiválját, a Bartók Béla Zeneiskola 50. születés­napját köszöntő ünnepséget és a Friss Antal emlékére rende­zett zongoraversenyt. Kifeje­zetten 1996-ra tervezett többek között a 150 éves magyar vas­útra emlékező rendezvény, a szépkorúak országos szavaló­versenye, a honfoglalás tisztele­tére szervezett lovasfelvonulás, az Európa-nap, és a Tisza-völ- gyi hajózási konferencia. Ami a millecentenáriumi rendezvénysorozat fő attrakció­ját jelenti: augusztus 18-án a ti- szaligeti stadionban kerül sor a Honfoglalás című rockszvit bemutatójára. A belépés ingye­nes lesz, akárcsak a 19-én és 20-án zajló további progra­mokra. Várhegyi Attila a továbbiak­ban elmondta: a város készül arra is, hogy az ország határán túl is letegye „névjegyét”, így többek között a Hannoverben és Reutlingenben rendezendő ipari vásáron. Ezekre az alkal­makra új kivitelben városbe­mutató füzetet szerkesztettek. Szolnok emlékérmet is kíván kibocsátani, ezüst és bronz ki­vitelben, ezek kiadását az au­gusztusi ünnepi napokra időzí­tik. A sajtó rendelkezésére bo­csátott további tájékoztatókból kiderült, hogy az 1996/97-es tanévre az első osztályos gye­rekek beiratkozása Szolnok va­lamennyi általános iskolájában április 24-én, szerdán és április 25-én, csütörtökön naponta 8- tól 18 óráig lesz. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hato­dik életévét május 31. napjáig betölti. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents