Új Néplap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-16 / 64. szám
1996. március 16., szombat Körkép 5. oldal ________________Nézőpontok F ényesebb a láncnál a kard Mintha megtaláltuk volna a régi kardot. Azt, amelyet a kilencvenegyben szerzett bajnoki aranyérem után az elmúlt öt esztendő hosszú harcai alatt olykor bizony láncra cseréltük. Akár így is gondolkodhatnának a Szolnoki Olaj KK kosarasai a rájátszás első két diadalát megélve. Azok most, a szombati harmadik Danone Honvéd-mérkőzés előtt, mindenképpen kell, hogy lelkesítsék a csapat tagjait. A mi márciusi ifjainkat, akik hosszú hallgatás után teleharsogták a hazai kosárvilágot azzal, hogy március második hetében három napon belül kétszer megfricskázták a bajnokot. Hogy bomba robbant, annak egyik legkézenfekvőbb bizonyítéka volt a múlt vasárnapi szolnoki találkozó iránt tanúsított, váratlanul túlfokozott érdeklődés. A cenzúrától megszabadult szabad sajtó munkatársaitól csak úgy hemzsegett a tiszali- geti körcsarnok arra kijelölt része. Ritkán látott vidéki és fővárosi kollégák hada hallgatózott, figyelt, lesett, kémlelt. Leginkább a szolnokiak játékát, az érkezési sorrend szerint megmaradt és ezért komfortfokozatában egyre kevesebbet érő „lőállásokból”. Egy csapásra fontos lett számukra a piros-feketék szereplése, kiket, most már nyugodtan megvallhatják: számos alkalommal és okkal, jó előre leírtak. Mi pedig, akik valamennyi összecsapást hivatalból (is) nyomon követünk, bizony számtalanszor nosztalgiáztunk a régi idők emlékein, élményein. Főként amikor rosszul állt az Olaj KK szénája. A közönség távolmaradását bizonyos fokig megértettük, mint ahogy azt, is, hogy már nem indul különbusz az idegenbeli mérkőzésekre. Aztán a múlt héten, szintén egy csapásra megváltozott minden. Egy tűt nem lehetett volna leejteni a lelátókon, a korábban haragszomrádot tanúsítók, ám a szívük mélyén azért komolyan aggódók kebléből, mint a vulkánból, úgy szakadt föl az érzelmi kitörés. Tömeg és csapat egy kupacban, örömkönnyeket hul- lajtva élte meg és ünnepelte a nagy feltámadást. Ez még jobban kell, hogy lelkesítse a magyart és a társul szegődött légiósokat. Mert ma délután újabb nagy feladat vár Rezák mesterre és folytonosan pallérozandó játékosaira. Azt kell mondjam, a páros mérkőzések és a csillagok pillanatnyi állása szerint - 2-0-ra vezet az Olaj KK a három győzelemig tartó kosárháborúban - a Tisza-partiak a kedvezményezettek. Karnyújtásnyira tőlük a továbbjutás, a négy közé kerülés korábban kézlegyintéssel elintézett esélye, aminek persze jóval nagyobb a terhe, mint a sima bajnoki találkozónak. Ám aki fegyvernemet váltott, annak kötelező tovább fényesítenie a kardját. Arról nem beszélve, hogy a különbuszok már jó időben elindultak. f' . Az Ikarus talán megmenthető A magyar-orosz vegyes vállalatként működő, 101 éves múltra visszatekintő Ikarus megmentésének nincs más útja, mint a privatizáció. Az egyben történő értékesítés kísérlete azonban kudarcba fulladt, a befektetők ugyanis a tradicionális vállalat egy-egy gyára iránt mutatnak csupán érdeklődést.- Minderről a Klub Szolnok vendégeként beszélt dr. Angyal Ádám, az Ikarus Rt. igazgatóságának elnöke. A résztvevők bizony lehangoló képet kaphattak Európa ötödik legnagyobb autóbuszgyártójáról. Elsősorban a keleti piacok összeomlásának következményeként az Ikarus jelenleg mindössze tizedannyi négykerekűt állít elő, mint fénykorában, veszteségei pedig már meghaladják a vagyonának az értékét. Az elnök szerint a cég gyáranként eladása jelenthet megnyugtató megoldást. A potenciális befektetők (példáuj a svéd Volvo) érdeklődéséből nincs hiány, ám az Ikarus tetemes adósságtömegét érthetően senki sem kívánja átvállalni. ■ A Klub Szolnok másik vendége dr. Barabás János, a Ganz Ansaldo Rt. elnöke ezzel szemben pozitív fordulatról számolt be. Az immár 87 százalékban olasz tulajdonú társaság, melynek Szolnokon is működik gyáregysége, tavaly növelte árbevételét, és az idén is ezzel számol. Az elnök a korrekt privatizáció egyik példájaként hozta fel a vállalkozás újkori történetét, hiszen a veszteségekre az olasz tulajdonos tőkeemeléssel „válaszolt". KEGYELET BT. Ők azért vannak, hogy segítsenek! Közismert, hogy a rendszerváltásig a kegyeleti tevékenység megoszlott az egyház és az állam között. így volt ez Szolnok megyében is mindaddig, amíg 1994-ben a Megyei Temetkezési Vállalatot, majd a jogutódját, fel nem számolták. Az egyház, pontosabban a Római Katolikus Temetőbizottság továbbra is kézben tartotta Szolnokon az elhunytak temetését, illetve az elhalálozottak nyilvántartását. A kialakult helyzetben - legalábbis utólag úgy tűnik - az egyház átmenetileg partner nélkül maradt. Igaz számos jelentkező akadt, aki átvállalta volna az állami feladatokat. Ebben az időszakban alakult meg Szolnokon a Kegyelet Bt., amelynek tulajdonosai Papp János és Csontos Gyula személyében ambiciózus, fiatal üzletemberek lettek. Papp János elmondása szerint számukra megkönnyítette az indulást a temetőbizottság segítő támogatása, illetve üzlettársának, Csontos Gyulának több éves szakmai gyakorlata. A temetőbizottsággal 1995. január 1-jétől érvényes üzemeltetési szerződésükben pontosan rögzítve vannak a bt. feladatai a temetkezésekkel kapcsolatos kérdésekben. Ez az együttműködés a gyakorlatban kiállta a próbát, az egyház segítő támogatásával a bt. munkájában mind erőteljesebben körvonalazódik egy európai színvonalú kegyeleti szolgáltatáskultúra. A bt. másokkal is korrekt üzleti kapcsolatok kialakítására törekszik, itt példaként említették a megyeszékhely vonzáskörzetébe tartozó településeket (Besenyszög, Ti- szasüly, Rákóczifalva, Ve- zseny). Ezeken a helyeken a helyi önkormányzat engedélyével, a bt. kirendeltségeket működtet, más települések önkormányzatával jelenleg is folynak az egyeztető tárgyalásaik. A kirendeltségeik léte ezeken a helyeken egy hosszú időszakra visszavezethető dilemmát old fel azzal, hogy az önkormányzatok ilyen irányú feladatait a bt. átvállalja. Jó gyakorlat, hogy a tárgyaló felek mindig elsődlegesnek tekintik a helyi lakosság érdekeit. Papp János, jövőbeni üzleti stratégiájukról szólva kiemelte a bt. szolgáltatásainak kiterjesztését, a kegyeleti rekvizitumok választékának szélesítését, a temetkezési szertartásaik színvonalának emelését. Itt nem kerülhettük ki az anyagi kérdéseket sem. A bt. vezetőinek szándéka szerint csak a legvégső esetben emelnék a szolgáltatásaik árait, itt azonban tudni kell, hogy a ravatalozók bérleti díját, a sírhelyek árát, az energiaárakat - nem beszélve a kellékek árairól - nem a Kegyelet Bt. vezetői határozzák meg. így érthető, hogy szüntelenül keresik a kevésbé drága megoldásokat. Az elmúlás, a halál okozta fájdalmat senki nem tudja enyhíteni - vette át a szót Csontos Gyula. Mi csak a temetés szomorú kötelezettségeit tudjuk átvállalni a gyászolóktól. Szeretnénk, ha munkánkat minden esetben a tapintat és a szakértelem jellemezné. Úgy gondolom, napjainkban elértük, hogy a gyászoló ügyfeleink igényeit teljes mértékben ki tudjuk szolgálni. Nálunk egy helyen intézhető az elhunyt szállítása, ravatalozása, a temetési szertartás kellékeinek kiválasztása, virág, koszorú megrendelése és elhelyezése, síremlékek készítése, felújítása. Külön szeretnék szólni a hamvasztásos temetésekkel kapcsolatos szolgáltatásaikról, bár ma még ez elsősorban a megyeszékhelyre jellemző. Cégünknél kiválthatók a ko- lumbáriumi síremlékek és rövidesen nem csak a Körösi úti temetőben. Az 1750-ben épült Belvárosi Római Katolikus Templom történelmet sugárzó falainak alapzatában alakítottunk ki egyszeri megváltású urnahelyeket. Ennek a kegyhelynek gondolata és megvalósítása Barotai Endre, kerületi esperes úr személyéhez kötődik. (B.L.) Fotó: Cs. I. A templom falában kialakított urnahelyek Lesz-e gázfűtése Molnár Lajosnak? Újszentgyörgyön egyedül csak ő maradt ki Panaszos levelet hozott a posta Újszentgyörgyről. A feladója az Arany János utca 14.-ben lakó Molnár Lajos. Arról van benne szó, hogy még 1994-ben házról házra agitáltak, hogy minél többen köttessék be a gázt. O is ráállt az elsők között, és az év október 3-án postára adta az ötvenezer forintot. Telt, múlt az idő, Újszentgyörgyön is elkezdődtek a bekötési munkák. Kiderült, hogy egyedül ő maradt ki a bekötésből. Érdeklődött, miért történhetett ez, és az a válasz érkezett a polgármesteri hivataltól, hogy eddig futotta, elfogyott a pénz. Mivel ők öt gyereket neveltek, szeretnék, ha hozzájutnának ehhez a fűtési módhoz. Gáz a kukoricásban Még egy kérést fogalmazott meg a levélben: a vezetékes gázt az I hektár kukoricáján keresztül építették ki, tetemes kárt okozva. Fel is vették a jegyzőkönyvet, amelyben vállalták, hogy több mint 65 ezer forintot december 15-ig megtén'tenek. Ebből eddig egy vasat sem láttak a kivitelezőktől. Amikor Molnár Lajos megmutatta ezt a bizonyos igazolást, első ránézésre ugyancsak hevenyészett alkotásnak ítéltük meg: nem volt rajta sem pecsét, sem olyan utalás, ami hivatalossá tenné az egészet. Azt is láttuk, azóta érkezett magyarázat, amely szerint mivel a pesti fővállalkozó nem fizet, mert pénzügyi nehézségei lettek, így a kivitelező sem tud addig, amíg a hiány nem rendeződik. (Tipikus példája, esete annak: mehetsz, károsult, ahová akarsz. Károd van, el is ismerjük, de hogy pénzed mikor lesz, talán az égiek a megmondhatói.) Azt is láttuk, hogy ez az utca valóban ritkára épült, hatalmasok a kertek, porták. Jártunk Tiszaszentimrén a polgármesteri hivatalban is, ahol megtudtuk, hogy még tavaly november végén levelet küldtek a panaszosok. Ebben az állt, hogy 1992-ben, amikor elkészült a térség vezetékes földgázhálózatának a tanulmányterve, ebben Új- szentgyörgy egyáltalán nem szerepelt. Ennek ellenére mégis születtek tervek. Az első változat szerint csak a boltig meg a Homok utcáig jutott volna el a vezeték. Igen ám, de több volt a jelentkező, sokan kimaradtak, ezért újraterveztették az egészet, hogy lehetőség szerint mindenki rácsatlakoztathasson. Kilencmillióért Az is kiderült, hogy Újszentgyörgyön a 3,8 kilométer hosz- szúságú vezetéképítés költsége 9,5 millió. Ugyanakkor az Arany János utca ritkán beépített azon szakaszán csak Molnár Lajos jelentkezett, így az utcában nem épült meg a vezeték. Helyette a Rákóczi útra került, ahol öten is jelentkeztek. Az sem elhanyagolható tétel, hogy Újszentgyörgyön mindössze 40 igénylő akadt, és az általuk ösz- szegyűjtött, befizetett kétmillió, az állami támogatással együtt sem volt elég. Ezért a költségek egy részét a tiszaszentimreiek biztosították. Ugyanebben a levélben felajánlották Molnár Lajosnak, hogy az általa használt föld végén egy olyan csonkot helyeznek el, amelyről a gáz elvezethető az otthonába. Az is igaz, hogy ennek a költségét a családnak kell állni. Mivel a ház előtt nem épült vezeték, csak az utca elején, illetve egy nagy kanyarral az utca végén, eddig a lakásig mintegy 160 métert kellene építeni, amelynek nem volt pénzügyi fedezete. Se pénz, se gáz? Bezárult a kör. Tényleg nincs megoldás? ígéret van arra, miszerint a Tigáz illetékesével a helyszínen megnézik, miképpen lehetne elvezetni a gázt Molná- rékhoz is. Ebben a munkában, ha úgy tetszik, bejárásban a szentimrei polgármester is felajánlotta segítségét. Mit tehetnénk a leírtakhoz? Kíváncsian várjuk a fejleményeket. Elvégre Molnár Lajos fizetett, ezért ő is szeretne gázhoz jutni, ez érthető. Meg az is, hogy a szomszédjai nem igénylik ezt a fűtési módot, és közben elfogyott a községháza pénze. De mivel csak Molnár Lajos maradt ki az újszentgyörgyiek közül, szorítunk azért, hogy szülessen valamilyen kedvező megoldás. D. Szabó Miklós A feltaláló már nem érhette meg Karcagi találmány a Géniuson Alkalmazása könnyebbséget hoz a gépkocsi-tulajdonosoknak A Magyar Feltalálók Egyesülete hazánk 1100 éves fönnállása és a Magyar Szabadalmi Jogrend 100. évfordulója alkalmából március 20-24. között a Városligetben megrendezi a Génius ’96 találmányok és újdonságok nemzetközi kiállítását. Ezen a rangos kiállításon a látogatók egy karcagi találmánnyal is megismerkedhetnek. Szemerányi Lajos tíz évig kísérletezett, amíg végre megtalálta, hogy milyen anyaggal lehetne kiváltani a bakelit gyújtás-elosztófedelet az Ottó-féle többhengeres benzin- és gázüzemű gépkocsiknál. így jutott el a C9 jelű, volf- rámkötő boroszilikát üvegig. Találmányának az a lényege, hogy a bakelit elosztófedél helyett átlátszó üvegből készült elosztófedelet alkalmazott. Ennek az elektromos átütési szilárdsága meghaladja a hagyományos, bakelitanyagból készült fedelét, így a szekunder feszültség fedélen való átütése teljesen kizárt. A találmány alkalmazása Zsiguli. Lada, Dácia és Wartburg motoroknál semmilyen átalakítást nem igényel. A találmány prototípusa már elkészült, két éve több gépkocsiban próbálták ki hat-nyolc hónapig, és a visszajelzések pozitívak voltak. A szabadalmi bejegyeztetését és a sorozatgyártás elindítását már Szemerányi Lajos nem érhette meg, mert január 9-én elhunyt, ám lánya, Anna szívén viseli édesapja találmányának a sorsát. Mint termékmenedzser, a kiállításon bejegyezteti rá a szabadalmi jogot, és tervezi a sorozatgyártás beindítását.- de Szolnoki muzsikusok Japánban Fogadás a repülőtéren Nemrégiben két gyönyörű hetet tölthetett Japánban Báli József, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar karmestere és a Szolnoki Fúvósötös; az együttes tagjai; Patkósné Dobos Irén (fuvola), Patkós Imre (oboa), Fancsali Oldamúr (klarinét), Benedek Sándor (fagott) és Szőke Ferenc (kürt). A művészeti vezetőjével, Benedek Sándorral elevenítettük fel a koncertkörút élményeit.-Még tavaly invitált meg bennünket a Sakatai Filharmonikus Zenekar. Kapcsolatunk régebbi eredetű, hiszen 1993-ban Szolnokon koncerteztek. Egy fogadáson hallottak játszani bennünket, és már akkor barátságot kötöttünk a zenekar tagjaiból alakult fúvósötössel. Itt említem meg Kovács Mihály, a Szolnoki Japán-Magyar Baráti Társaság elnökének nevét, aki mindenben elősegítette kapcsolataink szorosabbá válását. Szeretném elmondani, hogy utazásunk anyagi feltételeit a meghívók mellett Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata és szponzorok segítségével tudtuk előteremteni; kinti tartózkodásunk költségeit mindvégig japán barátaink állták.- Hogyan fogadták Önöket?- Nagyon meghatóan: „Isten hozta!” felirattal, sok-sok virággal várt sok kedves jó barát. Tizenegy koncertet adtunk Sa- katában. Yuzaban és Odawará- ban, szerepeltünk iskolákban is. Mindemellett természetesen a sakatai zenekarral is felléptünk, a műsorunkon egyebek mellett szerepelt Berlioz Rákóczi-indu- lója és Brahms V. magyar tánca is.- Milyen élményeket őriznek?- Mindenekelőtt a japán vendégszeretetet, amely a közismerten jó vendéglátó hírében álló magyar ember számára is teljesen lenyűgöző. Hadd meséljem el, hogy születésnapomra tortát kaptam a zenekari próbán, majd az. együttes rázendített a „Happy birthday” dallamára. Vendéglátóink elvittek bennünket Tokióba. Utaztunk a híres gyorsvasúton, és gyönyörködtünk a csodás Fuji- jamában. Élvezettel kóstolgattuk a japán konyha ízeit, megtanultunk pálcikával enni, még levest is! A japán ételek rendkívül egészségesek; sok zöldséget, nyers halhúst és gyümölcsöt fogyasztanak. Ittunk persze szakét is, a japán sört is megkóstoltuk; bízvást állítom, hogy az általam ismert italok közül ez a legfinomabb. Nagyon nehéz volt elválni barátainktól, akikkel legközelebb csak 1998-ban találkozhatunk; ekkor újra Szolnokon koncerteznek a sakatai muzsikusok. Szathmáry Judit
