Új Néplap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-14 / 63. szám
1996. március 14., csütörtök Az Új Néplap A Tiszazugban 7. oldal Röviden Tiszaföldvár. Március 13-án, szerdán délelőtt 10.00 órakor a tiszaföldvári művelődési házban a Hamupipőke című zenés mesejátékkal várta a gyerekeket a szolnoki Kö- lyökszínpad. * * * Szintén a tiszaföldvári művelődési házban március 16-án, szombaton 9.00 órakor a min- tafestő-tanfolyam első foglalkozására várják az érdeklődőket. A tizenkét órás tanfolyamot Pócsi Adrienn vezeti, aki különleges, amerikai textilfestékekkel ismerteti meg a hallgatókat. * * * Március 25-én, hétfőn reggel 8.00 órától a klubteremben tartják a számítógépkezelő- és szövegszerkesztő-tanfolyam első foglalkozását. A negyvenórás alapfokú tanfolyam képesítést ad. Munkanélkülieknek kedvezményt adnak a részvételi díjból. * * * Szelevény. Március 30-án, szombaton este 20.00 órakor „Látod, ez a szerelem” címmel népszerű előadóművészek, énekesek estjére várják az érdeklődőket. A színpadon Mátrai Zsuzsát, Poór Pétert, D. Farkas Bálintot és Antal Istvánt láthatják-hallhatják a szelevé- nyiek. Hulladéktároló Szelevényen Szelevényen a közelmúltban lakossági fórumot is hívtak össze, hogy a településen kialakítandó hulladéktároló telep elhelyezéséről döntsenek. Az eredményekről dr. Gálos László polgármester számolt be lapunknak. Kilenc tiszazugi település - Ti- szaug, Tiszasas, Csépa, Tisza- kürt, Cserkeszőlő, Nagyrév, Ti- szainoka, Kunszentmárton és természetesen Szelevény - mindegyikén komoly gondokat jelent a háztartási hulladék elhelyezése. A kilenc önkormányzat évek óta tárgyal közös szeméttelep létrehozásáról, amelyet Szelevényen helyeznek el. A beruházás legalább 300 millió forintba kerülne. A gondot az jelenti, hogy az érintett települések nincsenek jó anyagi helyzetben. Egyetlen reményük: pályázati úton elnyert állami támogatásból megvalósítani a lerakót. Az előkészületekkel kapcsolatos költségeket (pl.: talajmintavétel, tervkészítés) egyébként a kunszentmártoni önkormányzat finanszírozza. A lakossági fórumon tehát a szeméttelep helyéről döntöttek. Eszerint az úgynevezett Ördögárka melletti, többhektáros területen létesül a telep. Különlegesen hangulatos festménykiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők március közepéig a tiszasasi Petőfi Sándor Klubkönyvtár és egyben művelődési ház épületében. A gyönyörűen komponált csendéleteket, harmóniát és nyugalmat tükröző tájképeket a kunszentmártoni Tóth János tanár-művész készítette. fotó: mészáros Nem várható intézmény-összevonás Tiszasason Fellendülőben a fóliázás? Mint a megyében és természetesen az országban minden városban és községben, így Tiszasason is az idei költségvetés a legfontosabb kérdés az önkormányzatnál. Bár a képviselő-testület még nem fogadta el az ez évi költségvetést, azt azonban már most tudni lehet: nem lesz könnyű ez az év sem. Hangya István jegyző a település lehetőségeiről számolt be lapunknak. Mint mondta, nehéz feladat lesz dönteni a költségvetés ügyében, de nem lesz szükség túl szigorú megszorításokra. Tiszasason eddig nem kellett intézményeket összevonni, sőt, nem szerepel ilyesmi az ön- kormányzat idei terveiben sem. Ha azonban valamilyen előre nem látható anyagi probléma miatt mégis szükség volna ösz- szevonásra, abban az esetben az iskolából és a sportcsarnokból csinálnának egyetlen intézményt. A jegyző azt is elmondta, hogy az egy épületben működő könyvtár és művelődési ház költségvetési finanszírozása nem jelenthet gondot, hiszen ezen intézmények szolgáltatásaira nagy igény van a faluban. Az önkormányzat, pontosabban a jegyző és Laskai István polgármester tervei között szerepel, hogy a település arculatát, sőt, jövőjét meghatározó érdekcsoportokat egymás felé közelítsék. Hogy mindez mit is jelent pontosan? Azt, hogy az önkormányzat szeretne közvetlenebb kapcsolatot kiépíteni a helyi értelmiségi réteggel, illetve a vállalkozókkal. (A községben egyébként mintegy harminc egyéni vállalkozót tartanak nyilván.) Áprilisban az önkormányzat szeretné összehívni nemcsak a helyi, hanem a tiszazugi vállalkozókat is. A téma természetesen a település és a térség jövője, illetve lehetőségei lesz. A gazdaság területén nagy változások elé néz a település, hiszen mind a magántőkés, mind a szociális fóliás területek száma jelentősen nő a közeljövőben. A szociálisan rászorultak fóliasátras területét a meglévő földek egyharmadával bővítik, így eléri a három hektárt. A magántőkés fóliák pedig duplájára növekednek. A településen főleg paprikával foglalkoznak a fóliázók, ez így lesz a jövőben is, ám új fajtákat is kipróbálnak a gazdák. Az önkormányzat beruházásai folyamatban vannak, így például a gázvezeték-hálózat kiépítése. A fáklyagyújtásra várhatóan egy-két hónap múlva kerül sor. A gázbekötési igény egyébként meglehetősen magas Tiszasason: ötvenhat százalékos. A mezőgazdaságtól az építőiparig Tavaly ősszel a szolnoki Mezőgép Rt. privatizálta cibaki gyáregységét. Ekkor került a birtoknyi földterület és a gyáregység az Agram Szekszárd Kft. tulajdonába. A hetven dolgozót foglalkoztató cég építőipari állványrendszereket gyárt három műszakban, elsősorban németországi exportra. Ottjártunkkor éppen műszakváltás volt a darabolóműhelyben, de azért sikerült ellesni, hogyan működnek a gépek. Ü VwLe - Wt nj rr f' Wm H, * ' Pl jy 'j&Muj HT4r* Negyvenhét nő között egyetlen férfi az üzemben Tiszaugi cipők Amerikába Tiszaugon - megyei viszonylatban mindenképpen - meglehetősen sok vállalkozás működik. A településen van ostyasütöde, fafaragó műhely, élelmiszer-kereskedés - mintha csak bemutatót akarnának tartani a helyiek a legváltozatosabb szakmákból. És nem szabad megfeledkezni az egyik legtöbb dolgozót foglalkoztató cégről sem, a kiskunfélegyházi Éva Kft. cipőüzeméről. Az üzemben Tatár Erzsébet művezető kalauzolt bennünket körbe, aki Tiszakürtől jár be nap mint nap munkahelyére. Mint megtudtuk: a tiszaugi részlegben cipőfelsőrészeket készítenek, méghozzá külföldi megrendelők számára. Általában német, olasz, illetve amerikai piacra dolgoznak. Ottjártunkkor éppen amerikai megrendelőnek készítették a tiszta bőr férficipőket. A - többek között - gyönyörű cipőikről híres olaszoknak legutóbb alkalmi félcipők felsőrészét kellett megcsinálniuk. A cipőfelsőrész-készítő üzemben negyvennyolcán dolgoznak: a negyvenhét hölgy mellett egyetlen férfi. Nemcsak helyieknek biztosít munkát a gyáregység, hiszen vannak, akik Szelevényről, Csépáról, Tiszakürtről, Tiszasasról és Cserkeszőlőről járnak be. A negyvennyolc nő közül egyébként körülbelül harmincán jelentik az állandó létszámot, a többiek - lévén többségük anyuka vagy leendő anyuka - folyamatosan cserélődnek. Munkájuk mindenesetre folyamatosan van, bár a megrendelés mértéke változik. Egy műszakban, reggel héttől délután fél négyig el tudják látni munkájukat. Amerikai exportra készül a minőségi bőr cipőfelsőrész Gondok ellen lelkesedéssel Tavaly december óta új könyvtárosa van a tiszasasi könyvtárnak: a magyar-népművelés szakon végzett Holló Éva. A tizenegyezer kötetet számláló könyvtárnak közel félezer beiratkozott olvasója van. Bár a fiatalasszonyt kilenc hónapos kisfia várja haza, mégsem csak a könyvtárosi teendőket látja el délutánonként. A négyórás nyitva tartás mellett kiállítást, koncertet, klubot szervez. Teszi mindezt igen hiányos tárgyi feltételek mellett. Komoly gondok vannak például az épület fűtésével. Március 8-án az egyre ismertebb és népszerűbb Cé-Có együttest látták vendégül a sasi könyvtárban. Március 12-én délután pedig közéleti kávéházat rendez az önkormányzattal közösen. A hagyományteremtő céllal létrehozott rendezvény Tervek és lelkesedés van. Lehetőség viszont... hétfői témája a fiatalkori bűnözés és deviancia. E témában egy igazságügyi orvos szakértő, illetve egy pszichológus tart előadást. Á következő közéleti kávéház témája a pedagógusok helyzete lesz. Az oldalt írta: Cs. Csáti Réka A fotókat készítette: Mészáros János A tiszaföldvári művelődési házban sajnos mára már bezárt az a ritkaságszámba menő kiállítás, amelyet a kecskeméti Nagy Lajos egzotikus halakból álló gyűjteményéből állítottak össze. A kecskeméti fiatalember közel két évtizede, gyermekkora óta foglalkozik a halakkal és egyéb állatokkal. Szerinte a legérdekesebb halak Dél-Amerikából érkeznek a gyűjtőkhöz, de néha sikerül az országban is tenyészteni őket. A földvári kiállításon gyűjteménye szinte minden faja képviseltette magát, vagyis több mint hatvan halfaj. Az egzotikus, európai szemünknek nagyon különleges halak egy része Dél-Amerikából, Afrika mocsaraiból, India és a Szumátrák vidékeiről kerültek Kecskemétre. És ha valaki azt hinné, hogy Nagy Lajos halászati szakember, esetleg biológus, téved. Eredeti szakmája esztergályos, de ma már csak állatokkal foglalkozik. Reméljük, ezek a felvételek is bizonyítják, mennyire eredményesen. Felvételeinken szereplő halak balról jobbra: vörös piranha az Amazonasból, kúszó géb Afrikából és márványossügér. Afrika mocsaraiból Tiszaföldvárra
