Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-10 / 35. szám

1996. február 10., szombat Körkép 5. oldal . __________Nézőpont E lnyomorodó vidék A kollégáin írt róla éppen, hogy Ti- szapüspökiben otthon szült egy asz- szony, mert a mentők a segítségkérés után két órával érkeztek meg, de a baba nem tudott annyit „várni”. Tiszapüspöki húsz kilométerre van Szolnoktól, a kórháztól. Törökszent- miklóshoz, igaz, közelebb, de az már édes mindegy, mivel be­zárták az ottani szülőotthont. így csak a megyeszékhelyre jutha­tott volna el a vajúdó édesanya, de nem jutott el. Pedig annyi idő alatt nagy távolságokat lehet megtenni. Nem telik 120 percbe, hogy repülőgéppel eljussunk Budapestről At­hénba vagy Frankfurtba. De Magyarországon sokszor nem elég két óra ahhoz, hogy húsz kilométert jussunk előre. Mert hava­zik, mert keresztbefordult egy kamion az úton, mert a mentőt sok helyre hívják, kevés a kocsi...és sorolhatjuk az okokat. A vidéki Magyarország évről évre egyre n'yomorodik el. Rosszak az utak, az embereknek nincs pénze utazásra, a csalá­dok jó részének csak lerobbant gépkocsija van, az eldugott tele­püléseken kevés buszjárat vagy vonat áll meg... A távolságok egyre nőnek. A kórház, az egészségügyi ellátás egyre messzebb kerül az elszegényedő emberektől, egyre elérhetetlenebb szá­mukra. A szülőotthonok bezárása újabb csapás volt a vidéknek. A szakma azzal érvelt: nem korszerűek a szülőotthonok. De kinek jutott eszébe, hogy az elmaradott vidékek lakóihoz mégis köze­lebb volt, elérhetőbb volt, mint a kórház 50-60-70 kilométer távolságban? Lehet, hogy szülőotthonban szülni nem korszerű, de mennyivel jobb otthon vagy autóban, útközben világra hozni a gyermeket? Júliusban újabb arculcsapás éri a vidéket. A szakrendelések finanszírozása változik meg úgy, hogy sok helyütt kénytelenek lesznek fölszámolni. Megszűnik a fül-orr-gégészet, a szemé­szet, a bőrgyógyászat, a nőgyógyászat - attól függ, melyik tele­pülésnek mire futja a pénztárcájából. Ez is azokat a községeket, városokat sújtja, ahol egyébként is nagy a nyomor, nagyobb te­lepüléseken ugyanis többnyire mindig van elérhető szakorvos. De mi lesz a falusi beteggel? Beutazik a megyeszékhelyre? Elkéredzkedik a munkahelyéről? Vagy elhanyagolja a betegsé­gét, aztán a végén kórházba kerül? A vidékre kihelyezett szak- rendeléseknek az volt az előnye, hogy mindenkinek elérhető közelségben volt a szakorvos. Most nagyon sok helyen meg­szűnik ez a lehetőség is. És hogy mi lesz az ottani betegekkel, akik nem jutnak el ide­jében az orvoshoz? A társadalombiztosítás nyilván spórolni akar azzal, hogy bizonyos támogatásokat megvon a szakrende­lésektől. Erre szokta mondani a népnyelv: lehet, hogy spórolni akar, de a végén többel . Aki felvette a harcot az atkákkal Tüsszentünk ágyazás közben? Gondoltunk-e már arra, hogy az atkák okozzák? Hogy az ágynemű, a matrac ideális tanyája ezeknek a kis kórokozóknak? Válaszúton a közművelődés Nemrég elgondolkodtató cikket írt lapunkba a közművelődés helyzetéről dr. Horváth Attila, a megyei művelődési és ifjúsági szolgálat vezetője. Az alábbi beszélgetésre az ott fölvetett gon­dolatok bővebb kifejtése érdekében kértük meg. Ha belépünk egy szobába, és érezzük, hogy száraz, poros a le­vegő, akkor biztosak lehetünk benne, hogy ott porszemek, pol­lenek vannak, amelyek allergiát okozhatnak. Nem beszélve arról, ha valaki asztalos- vagy pék­üzemben, malomban dolgozik. De említhetjük példaként a padlófűtéses lakásokat is, ahol a meleg levegő felszáll, valahol éppen az orrmagasságunkban ál­lapodik meg, így ott is annyi por található, mint a lábunknál. Vannak, akik minderre nem érzékenyek. Vagy mondjuk úgy, hogy még nem érzékenyek. Aki ilyen környezetben él, egy idő után megszokja, és már észre se veszi. Később aztán előjön a por­érzékenység. Az atkák, a polle­nek ingerük a légcsövet, az meg­duzzad és elzárja a levegő útját. Azután jön a spray, hogy léle­gezni tudjunk. Földházi Péter szolnoki vállal­kozó az atkák és a por ellen vette föl a harcot - különleges porszí­vóval, tisztítógéppel fölszerelve. Annyi lakásban és munkahelyen járt már, ahol portalanítást, atkát- lanítást kértek tőle, hogy ha belép valahová, azonnal megérzi, hogy mi van a levegőben. Érdemes-e arra vállalkozni, hogy egészséges, friss, tiszta le­vegőt teremtsünk egy lakásban vagy munkahelyen? Földházi Pé­ter azt mondja, hogy az ország gazdagabb vidékein, a Dunántú­lon, a fővárosban nagyobb a ke­reslet az ilyen szolgáltatás után. Szolnokon is megfizetik azok, akik rá tudják szánni a pénzt, vagy ahol rákényszerülnek, mert allergiás beteg van a családban. Emellett nem bánta meg, hogy erre vállalkozott, bízik abban, hogy sokan belátják, az egészsé­günket védeni kell.- Cikkében hangsúlyozottan szerepel, hogy a népművelők, a kultúra közvetítői nem élveznek olyan megbecsülést, amilyen megilletné őket.- A megbecsülésbeli sor­rendben a művészetek és a tu­domány mögött áll a kultúra közvetítése, pedig szerintem nem elég létrehozni, el is kell tudni adni a „portékát”. A ki­sebb megbecsülésnek történelmi okai is vannak. Magyarországon későn, a ’20-as, ’30-as években kezdődött a szervezett felnőtt­nevelési munka a népfőiskolák­kal, Dániában például száz év­vel korábban.- Nálunk egyúttal más irányt is vett a fejlődés. Kialakult a művelődési házak hálózata, a kultúraközvetítés intézmény- rendszere. Tapasztalataim sze­rint ezt nyugaton sokan irigylik, ugyanakkor itt hallható fanyal- gás, sőt méltatlankodás, hogy a művelődési házak pénzfaló in­tézmények.- Nyugaton más a gazdasági, művelődéstörténeti helyzet. Sok helyen hobbiból tartanak fenn kulturális egyesületeket, alapít­ványokat, olykor némi állami vagy városi segítséggel, de ott létezik egy fizetőképes fenntartó réteg. Nálunk ilyen formában nem megy a dolog, bár vannak hasonló kezdeményezések. Kü­lönösen 1990-94 között volt jel­lemző, hogy a mecenatúra szí­vesebben támogatott civil szer­veződéseket, mint művelődési házakat, aminek olyan követ­kezménye is lett, hogy gyakran maga a művelődési ház hozott létre ilyeneket, hogy több pénz­hez jusson. A közművelődési tevékenység legalább 80 száza­lékban ma is ezekhez a házak­hoz kötődik.- Valami gond mégis van a művelődési házak körül, hiszen évtizedek óta a változtatás álla­potában vannak. Időnként fel­bukkannak egyedül üdvözítőnek kikiáltott megoldások. Volt klub- könyvtármozgalom, azután jött az AMK, az általános művelődési központ, majd a vállalkozásban működtetett művelődési ház... Néhány héttel ezelőtt hírt adtunk róla, hogy január közepén Gácsi Mihály születésének 70. évfordu­lója tiszteletére kiállítást rendez­tek Zalaegerszegen, amelyet Zala megye további négy váro­sában is bemutatnak. Most arról érdeklődtünk, hogy vajon Szol­nok készül-e az évfordulóra, te­kintettel arra, hogy Gácsi Mi­hály munkáinak nagyobb része itt született, a művész több évti­zeden át Szolnokon dolgozott. Tálas László, megyei múze­umigazgató elmondta, hogy a Szolnoki Galéria idei program­jában májusi nyitással szerepelt egy Gácsi-kiállítás. Ennek szer­- Sajnos általában akkor me­rült föl a „korszerűsítés” igénye, ha pénzzavarban volt a művelő­dés. Ezek egyébként nem rossz szervezeti formák, csak akkor van baj, ha kizárólagos céljuk a takarékosság. Ki kell próbálni, hol melyik forma a legcélraveze­tőbb, de egy biztos: a művelő­dési ház nem lehet jövedelem- forrás az önkormányzatok szá­mára. Tapasztalataim szerint a ház ott működik a legjobban, ahol az önkormányzat ad pénzt, és megszabja, mit vár érte. Szakkörök, klubok, művészeti együttesek nem működtethetők önköltséges alapon. A művelő­dési háznak természetesen töre­kednie kell bevételre, de a mi vi­szonyaink között, a mi települé­seink nagysága mellett a bevé­telből csak arra futja, hogy a ház ne romoljon le, esetleg javulja­nak a körülmények. Ezt nem mindenhol értik meg, kevés ön- kormányzati testületben van népművelő szakember, bár több településünkön maga a polgár- mester korábban népművelő volt, mint Jászjákóhalmán, Ti- szajenőn, Jászalsószentgyör- gyön. Az sem baj, ha nem talál­ják meg azonnal a legmegfele­lőbb formát. Nagyivánban pél­dául általános művelődési köz­pontot hoztak létre, azaz egyesí­tették az iskolát, a könyvtárat és a művelődési házat, majd ezek szétváltak, most meg ismét együtt vannak.- Milyen tapasztalatai vannak a vállalkozásban működtetett művelődési házakról?- Kevés ilyen van, például Tószegen, Tiszagyendán, de ezek is csak részben működnek így. A lényeg: az önkormány­zatnak ki kell kötnie szerződés­ben, hogy mire tart igényt. Ahol jó szerződést kötnek, és annak érvényt is szereznek, ott ez a forma is működőképes lehet. Fontos feltétele ennek, hogy a vállalkozó is legyen szakképzett népművelő.- Elég széles körben visszatet­szést kelt, ha a művelődési ház­ban vásárokat tartanak, keres­kedők telepednek meg. vezése közben jött a zalaeger­szegi kiállítás híre. Fölmerült a gondolat, hogy kölcsönkérik an­nak az anyagát, azonban kide­rült, hogy kamaratárlatról van szó, amelyben 48 grafikai lapot mutatnak be a Göcseji Múzeum gyűjteményéből. Mivel Szolno­kon igen jelentős anyag áll ren­delkezésre, önálló kiállítás ren­dezése mellett döntöttek, amely festményeket is bemutatna, tel­jesebb képet adna így a Gácsi- életműről. Időközben azonban újabb öt­let vetődött föl. Jövőre lesz tíz éve Gácsi Mihály és Papi Lajos szobrászművész halálának. Mi­- A vásárokat nem érzem visszatetszést keltőnek, hiszen a művelődési házakban vannak kihasználható holtidők. Az a fontos, hogy ne csorbuljon az in­tézmény eredeti funkciója, ne szoruljon ki belőle a kultúra.- Van, aki a művelődési ház helyett a régi olvasókörök, egy­letek föltámasztását tartja elkép­zelhetőnek.- Az a rendszer nem volt egészséges, a különféle egyle­tekben a társadalmi osztályok, rétegek elkülönülése mutatko­zott meg. Minden településen kell egy hely, ahol az emberek együtt ünnepelhetnek, ahol ösz- szejöhetnek, ahonnan senki sincs kizárva. Ezt egyébként már Klébelsberg Kunó is felismerte a két világháború között.- Végül egy viszonylag új je­lenségre szeretnék utalni. Mi­közben a művelődés anyagi gon­dokkal küzd, a népművelő mel­lett megjelent a kulturális mene­dzser, aki megél, néha nem is rosszul, a kultúraközvetítésből.- A népművelő a kultúra tel­jes spektrumát közvetíti, a kultu­rális menedzser csak annak pia­cosítható elemeivel foglalkozik: művészeti rendezvényeket, kon­vertálható tudást adó tanfolya­mokat szervez. Bizonyos érte­lemben ő is népművelő, de egy­úttal vállalkozó, kockázatot is vállal. Néhol ő áll a művelődési ház és a kultúra szereplői között. Segíthet is, de van, ahol nélkü­lözhető. A nagyobb intézmé­nyekben például ezt .a szerepet vissza lehet hódítani, a legna- gyobbakban pedig saját stáb van erre a munkára.- Nem várok valamiféle zár­szót, hiszen egy ilyen beszélge­tést csak abbahagyni lehet, befe­jezni aligha. Tehát mivel hagyná abba?- Azzal, amivel elkezdtem: a népművelők munkájának fon­tosságával. Hiszen lehet ilyen vagy olyan szervezeti fölállás, az eredményt az ő munkájuk hozza. És még egy fontos dolog: a mű­velődés képes vonzerőt adni egy településnek, egy sikeres nyári egyetem, néhány jó kiállítás, nyári szabadtéri rendezvényso­rozat nem csak jó hírét kelti egy városnak, falunak, de idegenfor­galmi vonzerőnek sem utolsó. B. A. után ők nem csupán jó barátok voltak, de művészetükben is sok a rokon vonás, olyan elképzelés is fölmerült, hogy jövőre közös kiállítással emlékezzenek meg róluk a Szolnoki Galériában. Ennek nem mond ellent, hogy Karcagon készülnek megren­dezni még az idén Papi Lajos ki­állítását. Végső döntés még nem szüle­tett. Későbbi, de nem túl távoli terv, hogy amennyiben a közös kiállítást rendezik meg 1997- ben, akkor a 75. évforduló szol­gáltathat majd alkalmat egy iga­zán nagyszabású Gácsi-kiállítás megrendezésére 2001-ben. Bál a városért A jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesület a Já­szok Égyesületével össze­fogva rendezi idén is a már hagyományos jász bált. Február 10-én a Déryné Művelődési Központ ösz- szes terme pompás díszbe öltözik. A Dekor Prima­vera, Csík Istvánné közre­működésével gondoskodik az alkalomhoz illő díszíté­sekről. A bál vendége Görbe Nóra, kinek édes­apja, Görbe János is neves színművész volt, s Jász- árokszállás a szülővárosa. A bálanyai tisztet idén Bolla Jánosné vállalta. A nyitótáncot szombaton este a Jászság Népi Együttes táncosai adják elő. A hajna­lig tartó bálon most először a szolnoki Integrál zenekar „húzza” a talpalávalót. A • hagyományoknak megfelelően sor kerül a bálkirálynő és a bálherceg megválasztására - Ördögh Margit iparművész gyö­nyörű tűzzománc berakás­sal díszített koronát készí­tett ez alkalomra. A leg­szebb hölgy most először teheti majd fejére ezt a re­mekművet. A bál természe­tesen nem csupán a vigas­ságot szolgálja. A városvé­dők a tiszta bevételt a főtér további csinosítására, szé­pítésére fordítják. A szo- borkút és környezete is ré­szesedett az előző bálok bevételéből - ezt szeretnék folytatni idén. Györffy-napok Karcagon A karcagi Györffy István Álta­lános Iskola idén is megrendezi a Györffy-napokat. Február 10-én szombaton a Kálvin út 2. számú iskolaegy­ségben, az alsó tagozatban tarta­nak nyílt napot, melyre várják a szülőket. 8-10 óráig az 1-2. év­folyam, 10-12-ig a 3-4. évfo­lyam osztályainak a munkájába pülanthatnak be az érdeklődők. Hétfőn 10 órától a Györffy isko­lában tudományos ülés lesz. Dr. Kardos József, az ELTE böl­csész karának docense „1000 éves a magyar iskola” címmel tart előadást, melyre várják a környező iskolák pedagógusait is. Kedden fél 3-kor nyílik az is­kolában egy rajzkiállítás, vala­mint Györffy István munkássá­gáról is ekkor lesz vetélkedő. Pénteken fél 3-tól az alsósok farsangját rendezik a sportcsar­nokban. Szombaton 8-10 óráig a felső tagozatban lesznek nyílt órák, melyek után a könyvtár te­remben megnyitják az iskolatör­téneti kiállítást. Február 23-án fél 3-tól a 8. évfolyam tanulóinak nyitótán­cával kezdődik a felsősök far­sangja a sportcsarnokban. A Györffy-napok záróren­dezvénye 24-én 15 órától lesz a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központban, ahol az intézmény tanulóinak kulturális bemutató­ját rendezik meg. Szolnokon is lesz Gácsi-emlékkiállítás Pénzszerzés Tiszafóldváron 2. számú tagóvoda módra Televíziós játékból óvodaudvar Nem mindennapi ötletet valósítottak meg a tiszaföldvári 2, számú tagóvoda dolgozói. Hogy a rendkívül rossz állapotban lévő játszóudvaruk felújításához pénzt szerezzenek, jelent­keztek egy televíziós játékra, a Rózsa György vezette Tipp- Hopp című vetélkedőre - és megnyerték! Az óvoda udvara rendkívül le­robbant állapotban van, az ott maradt néhány vasjáték pedig, balesetveszélyes. Az ovi veze­tősége, dolgozói és természe­tesen a szülők szeretnék fel­újíttatni a játszóudvart. Andróczki Györgyné, az in­tézmény vezetője még az előző év nyarán beszélt egy budapesti fafaragóval, Varga Géza Ferenccel, aki az idén nyáron negyedmagával megy majd Tiszaföldvárra, hogy egy kizárólag fából készült játszó­parkot elkészítsen az óvodá­nak. Mindezek megvalósítá­sához azonban egy fillérrel sem rendelkezett az intéz­mény, tehát elgondolkoztak: miből i lehetne pénzt „csi­nálni”? Szilveszterkor jóté­konysági bált szerveztek, en­nek bevételét - mintegy 105 ezer forintot - is az udvar rendbe hozására fordítják. To­vábbi 6Ö ezer forintot nyertek el pályázati úton. A legnagyobb bevételhez pedigÁa hét elején jutottak, amikor is az óvoda dolgozói és a szülők (összesen ötven­hármán) részt vettek a Rózsa György vezette televíziós Tipp-Hopp című vetélkedő­ben. Sőt, meg is nyerték, így negyedmillió forint boldog tu­lajdonosának vallhatják ma­gukat hétfő óta. (Pontosabban kézhez csak 160 ezer forintot kapnak, a hiányzó 90 ezret adóként levonták a nyere­ményből.) A lényeg azonban ugyanaz: a dolgozók és a szü­lők mindent elkövetnek, hogy elképzeléseik megvalósulja­nak. S bár egy fillér nélkül kezdtek el tervezgetni, most 320 ezer forinttal mégis köze­lebb vannak a célhoz. Ha minden a terv szerint halad: a három csoportba járó 88 kis­gyerek a nyári „udvamyitó ünnepségen” birtokba veheti a fából készített várkastélyt, a labirintust és a többi játékot. MÓL MAGYAR OLAJ- és GAZIPARI Részvénytársaság ...........................­A MÓL Rt. Kutatás- Termelési Ágazat Beruházási Irodája felvételt hirdet irányítástechnikai tervezői munkakör betöltésére. Feladata: Olajipari felszíni létesítmények primer műszerezésének és mérésadat gyűjtő, vezérlő rendszerének tervezése. A munkakör betöltésének feltételei:- automatizálási, irányítástechnikai felsőfokú végzettség- legalább 3 éves szakmai gyakorlat. Azonos megfelelés esetén előnyt jelent:- számítógépes tervezői gyakorlat- angol-, vagy németnyelv-ismeret A munkavégzés helye: Szolnok. A felvételi jelentkezések benyújtásának tartalma:- személyi adatok- iskolai és egyéb végzettséget igazoló okiratok másolata- szakmai önéletrajz. Helye: MÓL Rt. Kutatás- Termelési Ágazat személyügyi igazgatóság 5000 Szolnok, Ady Endre út 26. Határideje: 1996. február 16. A munkakörrel kapcsolatosan Túri Béla szerkesztési osztályvezetőtől (Telefon: 56/421-815) kérhető bővebb információ. -97868/1 h-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents