Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-08 / 33. szám

1996. február 8., csütörtök 7. oldal Kunszentmárton És Környéke Helyzetjelentés gázról és telefonról Öt esztendővel ezelőtt senki sem merte volna gondolni, hogy a Tiszazugnak ezen a részén kiépül a gázhálózat - mondta dr. Botka János, Csépa polgármestere. A gázhálózat kiépítését az Ál­lami Fejlesztési Intézet (ÁFI) közel harmincszázalékos tá­mogatása tette lehetővé. Csé- pán a gázberuházás áfa nélkül ötvenmillióba került. Ebből a lakossági hozzájárulás tizenki­lenc és fél millió, az ÁFI-tá- mogatás pedig 15 millió forint volt. A hiányzó összeget a ki­vitelező Innoterv Rt. biztosí­totta. Csépán a hétszáznyolcvan ingatlanból négyszáztízen je­lezték igényüket, vagyis eny- nyien fizették be a bekötési dí­jat. Beszélgetésünk napján csupán mintegy két tucat igénylő ingatlanához nem ve­zették még el a gázvezetéket. 1996 májusára azonban min­denhol kiépítik a vezetékrend­szert, s a következő fűtési sze­zonban már (az egyelőre jóval olcsóbb) gázzal tudnak fűteni a csépaiak. A gázprogram megvalósí­tása ellenére sem adósodott el a község - mondta dr. Botka János, Csépa első embere A gázbekötést egyébként az általános iskolával kezdik. Az oktatási intézmény esetében az olajról gázfűtésre történő átál­lás mintegy kétmillió forintba kerül, amely összeg azonban - az előzetes számítások szerint - két év alatt megtérül. A község első embere azt mondja: az az egyik legna­gyobb érdeme a gázprogram­nak, hogy a megvalósítás ér­dekében nem kellett egy fillér hitelt sem felvenniük, vagyis nem adósodott el a település. Másik jó hír a csépaiaknak: az elmúlt év végén valamennyi meglévő telefonvonalat be­kapcsolta a Matáv Rt. a távhí- vásos rendszerbe. Vagyis mind a harminc jelenlegi telefontu­lajdonos közvetlenül tud tele­fonálni vidékre és külföldre is. A további telefonigények ki­elégítését pedig az első félév­ben szeretné megvalósítani a Matáv. Két év híján kétszáz éves... Felújították a csépai katolikus templom belsejét Az oltár - bár a felvételen sajnos nem látszik - gyönyörű, dús aranyozást kapott a felújítás során A csépai katolikus templom két esztendő híján kétszáz éves. Az 1798-ban épült templom belsejét a közel­múltban újították fel. A gyö­nyörű épületben Pusztai Kálmán plébános kalauzolt minket. A falakat a helyi önkor­mányzat műszaki szervezeté­nek dolgozói festették ki. Csakúgy, mint az 1913-ban készült, neogót stílusú oltárt, amely 1 millió 21 ezer forintos beruházás során nyerte vissza eredeti szépségét. Sőt, dúsabb aranyozást kapott, hiszen az oszlopok eredetileg fehérek voltak, a felújítás során azon­ban azt is bearanyozták. A restaurátorok egyébként azt a megállapítást tették az ol­tárról, hogy faanyaga rendkí­vül jó állapotban van, tehát sem szú, sem gomba nem tá­madta meg. A fa konzerválá­sát újra elvégezték a szakem­berek, így újabb évtizedekig nem lesz (remélhetőleg) gond vele. A község lakossága körül­belül kétszázezer forintot adományozott a templom fel­újítására, a hiányzó összeget pedig külföldi karitatív szer­vezetek pótolták. Még az oltár előtt megtör­tént a százhúsz esztendővel ezelőtt készült orgona egy ré­szének felújítása. A műem­lékké nyilvánított orgonát az­óta már ki is próbálták: múlt szombaton Szekszárdi Imre kecskeméti orgonaművész tar­tott hangversenyt. Ez a hang­verseny volt egyébként a köz­ség millecentenáriumi prog­ramsorozatának nyitórendez­vénye. Ezt a műemlékké nyilvání­tott orgonát százhúsz évvel ezelőtt készítették Mi másként láttuk Felháborodott levelet hozott a minap a posta szerkesztő­ségünkbe. Feladója a kun­szentmártoni vasútállomás­ról írt, pontosabban arról, hogy mennyire piszkos, s hogy nem lehet sehol leülni. Fotós kollégánkkal elmen­tünk, megnéztük az épületet kívülről és belülről egyaránt, ám nem teljesen a leírtakat tapasztaltuk. Ottjártunkkor ugyanis minden pad a helyén volt, a padló pedig még nedves volt a felmosástól. A felvételünk ezért mutatja kívülről az épü­letet. Tudja-e a Tiszazugról... ? ..., hogy legmagasabb pontja az északi részen a Zsidóhalom (100 méter), délen az Egetthalom (108 méter)? Ezen a területen a legnagyobbak a hőmérsékleti ingadozások, kevés és rendszerte­len a csapadék, és igen magas a napsütéses órák száma. ..., hogy a XVI. században török hódoltsági terület lett a Tiszazug? A török idők egy pontos dátuma 1541, Buda várának eleste. De azt tudja-e, hogy Kunszentmártonban, a városháza falán emléktábla hirdeti, hogy Buda eleste után, 1541. szeptember 18-án a magyar királyi koro­nával Erdélybe menekülő Izabella királyné Kunszentmártonban töltött egy éjszakát? Megoldott gyógyszerellátás Szelevényen soha nem volt gyógyszertár, vagy akár csak egy kis gyógyszerszoba sem. A betegeknek Kunszéntmár- tonba vagy Csépára kellett elutazniuk egyetlen levél vi­taminért is. Február 1-jén azonban változás történt. A település jegyzője, dr. Veres Gábomé elmondta, hogy egy meglévő épületet alakították át, illetve újítottak fel, hogy gyógyszerszobát lehessen be­rendezni benne. Az épület ön- kormányzati tulajdonban van, ám kiadták Szíjjártóné Barath Éva gyógyszerésznek, aki vál­lalkozásban végzi a gyógyszer- ellátást a községben. Mint azt a jegyző asszonytól megtudtuk, az épület felújítását a Népjóléti Minisztériumtól el­nyert pályázati pénzből valósí­tották meg. A gondot az jelen­tette, hogy hosszú ideig nem ta­láltak olyan gyógyszerészt, aki vállalta volna, hogy kijár Sze­lvényre. így azonban szeren­csésen megoldódott a gyógy­szerellátás a községben, hiszen február 1. óta mindennap dél­után három órakor kinyit a „pa­tika” ajtaja. Hétfőtől péntekig délután három órától várják a betegeket Egy téglagyár emlékére Csépán a téglagyár hosszú évekig működött békében, többé-kevésbé biztos mun­kahelyet jelentve a helybeli­eknek. Mindez ma már a múlté: elkezdték az épület bontását... A téglagyár valamikor jól működő üzem volt: ötven­hatvan embernek is adott munkát, ezzel biztosítva a megélhetésüket. így volt ez egészen a nyolcvanas évek közepéig. Ekkoriban történt ugyanis, hogy elfogyott a megfelelő alapanyag, mely­nek távolról történő szállítása rendkívül sokba került volna, így aztán, a termelés gazda­ságtalanná válása miatt, a nyolcvanas évek végére meg­szűnt a termelés. A nyerstéglagyártó egysé­get már korábban eladták. Helyén egy sportgépeket gyártó kft. működik - szintén számos embernek biztosítva munkahelyet. Az önkormányzat elképze­lései szerint a teljes épületet lebontják, csak a község egyik jelképe, a téglagyári kémény maradna épségben - persze csak addig, amíg biz­tonságos. Elkezdték a téglagyár bontását Az oldalt írta és szerkesztette: Cs. Csáti Réka A fotókat készítette: Mészáros János Szőrmevarázs a város szélén Megyénk legdélibb fekvésű városa, Kunszentmárton hatá­rában áll a Pannónia Szőrmegyár. A gyárat nemcsak a he­lyiek ismerik (hiszen ez a legtöbb dolgozót foglakoztató munkahely), de az egész ország, sőt, a világ is, hiszen a Pannónia-termékeket szinte mindenhol viselik. A gyár eredményeiről, elképzeléseiről Kakuk Károly termelési igazgató számolt be. A gyár termékeinek jelentős része külföldre kerül: a skan­dináv országokba, Németor­szágba, Franciaországba. Olaszországba. A tavalyi év végére az orosz piac lett a leg­jelentősebb. Mint a termelési igazgató mondja, problémát leginkább az egyedi vevők ki­szolgálása okozza. Ennek elke­rülése érdekében céljuk olyan előszerződések kötése, me­lyekkel egyenletesebbé tehető a termelés. Eddig az ilyen igé­nyeket gyakran csak jelentős túlórázással és többletmunká­val tudták kielégíteni. A szőrmegyárban három­százötvenen dolgoznak, s je­lenleg húsz szakmunkástanuló­juk van. Kiderült, hogy bár egy teljes végzős szakmunkásosz­tályt fel tudtak volna venni, csupán ketten jelentkeztek a megajánlott álláslehetőségre. Jellemzően váltogatják egymást a gyár életében a nye­reséges és a veszteséges idő­szakok. Június végéig gondot jelent a munkával való ellátás, hiszen aki kabátot akar venni, az nyár végéig, ősz elejéig adja Az egyik legkapósabb termék minőség-ellenőrzése le megrendelését, és ezt köve­tően indulhat csak a tervszerű gyártás. Az első félévet tehát „hagyományosan” veszteség­gel zárja a cég, ám az évet már mindig jelentős nyereséggel fe­jezik be. A szőrmegyár mintaboltjai­ban csakis saját tervezésű ka­bátot találnak a vásárlók, de az is előfordul, hogy a vevő egyedi igénye, tervei alapján készítik el a bundákat. Nem akarnak divatdiktátorok lenni - hangsúlyozza a termelési igaz­gató -, elsősorban tömegigényt kívánnak kielégíteni. De az igazi szakmai kihívást a külön­leges, új fazonok gyártása je­lenti. Érdekesség: az orosz ve­vők az egyszerű szabásvonalú, hosszú és meleg, egyszóval a praktikus bundákat kedvelik. Választékbővítés céljából együttműködnek egy szlovák céggel, amely nemesszőrmét - például ezüstrókát, nercet - szállít Kunszentre.

Next

/
Thumbnails
Contents