Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

6. oldal Gazdasági Tükör 1996. február 1., csütörtök Önmérséklet és türelem Van esély arra, hogy a követ­kező időszakban fordulat kö­vetkezzen be a kormány és a szociális partnerek közötti együttműködésben - mondta Kiss Péter munkaügyi mi­niszter a Magyar Iparszövet­ség (OK1SZ) elnökségi ülé­sén. Kiss Péter szerint a munka világát érintő kérdésekben a kormányzatnak ezentúl ön­mérsékletet kell tanúsítania, a gazdasági kérdésekben pedig a munkaadóknak és a munka- vállalóknak kell türelmesnek lenniük. A tárca vezetője hangoztatta: nemcsak a gaz­daságpolitika összkormány- zati feladat, hanem a foglal­koztatás problémáinak keze­lése is. A miniszter meggyőző­dése, hogy csak egymást is­merő partnerek tudnak együttműködni, ezt a célt szolgálta látogatása az OKISZ-nál. A kormány új munkastílusát jelzi, hogy kö­zös gondolkodást kezdemé­nyezett a privatizációs bevéte­lek felhasználásáról. Az ülésen Siimeghy Csaba, az OKISZ elnöke fel­vetette, hogy az Európai Unió egyetlen fórumán sincsenek jelen a magyar munkaadói szervezetek, holott jól képvi­selhetnék a magyar érdeke­ket. A miniszter vállalta, hogy összehangolja a nemrégiben létrehozott EU-integrációs kabinet és az érintett érdek- képviseleti szervezetek együttműködését. Mától egy százalékkal csökken az alapkamat Nyugtázza a folyamatokat Február 1-jétől egy százalékkal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank. Vajon milyen gazdasági folyamatok tették lehetővé ezt a döntést, következményeit érzékeli-e köz­vetlenül a lakosság, illetve a vállalkozók köre? Az alapkamat az utóbbi két- három évben elvesztette a jegybank és a kereskedelmi bankok kapcsolatában ko­rábbi meghatározó szerepét - mondotta Zádor Györgyné, az MNB főosztályvezetője. A jegybank modernebb, közve­tettebb, nyílt pénzpiaci esz­közökre tért át. Az egyszázalékos csökken­tés - 28-ról 27 százalékra - közvetlenül érinti a kereske­delmi bankok hosszú lejáratú refinanszírozási hitelállomá­nyát, a költségvetés bizonyos hiteleit és betéteit. Nem hat azonban a lakossági hitel- és betéti kamatok mértékére. A jegybank az alapkamat mér­séklésével nem a jövőbeni fo­lyamatokkal kapcsolatos vá­rakozásokat fejezi ki, mert a piaci szereplők helyett ezt nem teheti meg. Még kevésbé szándékozik közvetlenül be­folyásolni azokat. A tényleges piaci folyamatokat ismeri el a kamatváltoztatással. A szakember rámutatott: tavaly kedvező pénzügyi fo­lyamatok indultak el. Lénye­ges az is, hogy az infláció má­justól hónapról hónapra fo­lyamatosan mérséklődött, és egy átmeneti - szeptember­októberi - megtorpanás után a csökkenés az év végén is foly­tatódott. Az árak növekedési üteme az utóbbi hónapokban jóval alacsonyabb volt, mint 1994­ben. Mindemellett bizonyos kamatszintcsökkenést is lehe­tett tapasztalni a pénzpiacon és az állampapírok értékesíté­sénél. Kisebb kamatokat is elfo­gadtak a befektetők, bízva abban, hogy hosszabb távra számolhatnak, s megnőtt az érdeklődés a hosszabb lejá­ratú állampapírok iránt. Mindezt a bankszakma a gazdasági döntések elfogadá­saként, a kedvező folyamatok folytatódása iránti bizalom­ként értékeli. Ezek után hatá­rozta el a Magyar Nemzeti Bank az alapkamat csökken­tését. Az intézkedés a ked­vező pénzpiaci folyamatok el­ismerése, amelyeket a bank is tartósnak tekint. Az infláció mérséklődésével csökkenhet­nek az állampolgárok és a vál­lalkozások hitel- és betéti kamatai is. (deregán) Új kataszteri térképek készülnek A Nemzeti Kataszteri Programot a múlt év végén hagyta jóvá a kormány. A tíz évre szóló tennivalók gazdag gyűjte­ménye tartalmazza például a földhivatalok számítógépesíté­sét, a kataszteri (földmérési) térképek felújítását, digitális topográfiai térképek készítését és a nyilvántartásra szolgáló információs rendszer kiépítését. Mindezek nélkül nem in­dulhat meg a földforgalom, a hitelezés, az adózás, s nem le­het bevezetni a földjelzálog intézményét sem. Tőkecsalogató A Magyar Befektetési és Keres­kedelemfejlesztési Rt. - ITD Hungary - bejelentette, hogy dr. Neményi Lászlót bízza meg a társaság irányításával. Az új vezérigazgató kiemelte: 1989 óta 13 milliárd dollárnyi tőke áramlott a magyar gazda­ságba, ám a befektetések ösztön­zése továbbra is kiemelt feladat. Arra számítanak, hogy a követ­kező öt évben is elérik a 13 milli­árd dolláros működőtőke-impor­tot, elsősorban a zöldmezős be­ruházások révén. A járműalkat­rész-gyártás, az elektronika, az informatika, a műanyagipar, az élelmiszeripar és a gépipar terüle­tén tartják lehetségesnek a kül­földi tőke bevonását. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a Magyarországra te­lepült cégek kutatásaikat és fej­lesztéseiket is hazánkban végzik, ugyancsak serkentve ezzel a honi termékek európai rangjának megszerzését és az exportot. Az ITDH vállalja kiállítások külföldi szervezését is a hazai termékek és szolgáltatások nép­szerűsítése végett. A társaság egyébként évi több mint 1,3 milliárd forintból gaz­dálkodik, a programokat 2 millió ECU-vel a Phare is támo­gatja. (bozsó) Faipar ’96 kiállítás Gödön A faipari középüzemek a jelenle­ginél nagyobb arányú exportot bo­nyolíthatnának le, ha ténylegesen vállalkozásbarát politika támo­gatná tevékenységüket. Ezt Cselé- nyi Krisztina, a faipari gépek for­galmazásával foglalkozó Anest Rt. vezérigazgatója jelentette ki szer­dán Gödön, a Faipar ’96 című há­romnapos eseménysorozat meg­nyitóján. A rendezvényen a leg­modernebb bútor- és asztalosipari gépeket is bemutatták. A vezér- igazgató elmondta: a faipari nagy­üzemek egy része a rendszerváltás után csődbe ment, más része a pri­vatizáció során megerősödött, s mellettük hozzávetőleg ötezer kö­zépüzem kezdte meg a termelést. Ezek a 30-40 embert foglalkoztató egységek a jelenleginél gyorsab­ban fejlődhetnének, ha meglenne a megfelelő hazai háttéripar. Niklasz László, a Földművelés- ügyi Minisztérium főtanácsosa elmondta: a nemzeti kataszteri program megalkotását a földtu­lajdonviszonyok változásai tet­ték szükségessé, amelyek Ma­gyarországnak több mint a felét érintik. A birtokviszonyok át­alakulása következtében meg­növekedett az ingatlanok száma és forgalma, a földhiva­talokban rengeteg ügyirat halmozódott fel, így jelenleg szinte nyomon követhetetlen a tulajdonosok kiléte. Az ingat­lan-nyilvántartási — kataszteri - térképek pontossága sem fe­lel meg a magánosítással járó követelményeknek. A földhivatalok számítógé­pesítése már elkezdődött, az adatfeltöltés jó ütemben halad. A tulajdoni lapok első oldalá­nak betáplálása - mintegy 7 millió ingatlanról - megtör­tént. Hátra van még mintegy 4,5 millió tulajdoni lap máso­dik és harmadik oldalának gépre vitele, valamint a tulaj­donreform során keletkezett, illetve keletkező és az ingat­lan-nyilvántartásba eddig be nem jegyzett 2,5 millió új tu­lajdonos adatainak feldolgo­zása. Békés megyében már be­fejezték az elektronikus adat- feldolgozást, Szolnok és He­ves megyében várhatóan a ne­gyedév végére készülnek el vele. A főtanácsos jó esélyt lát arra, hogy a megyékben az év végéig elvégezzék a munkát. A korszerű ingatlan-nyilván­tartással szorosan összefügg a kataszteri térképek felújítása, digitális - számítógépen kezel­hető - formában történő előállí­tása. A Nemzeti Kataszteri Program első üteme szerint en­nek a munkának öt esztendőn belül kell elkészülnie. A kataszteri program fontos­sági sorrendet is megjelöl. Eszerint a térképfelújítás mene­tében elsőbbséget élveznek azok a települések, amelyek az OMFB programjának kereté­ben anyagi támogatásban ré­szesültek, a földprivatizáció ál­tal jelentős mértékben érintett települések, valamint azok a városok és községek, ahol az önkormányzatok legalább 35—45 százalékkal hozzájárul­nak a költségekhez. Újvári Gizella A villamos hálózat korszerűsítése Kunszenten A beruházás jog vagy teher? Kunszentmárton egyes külterületi részeinek villamos- energia-rendszere korábban nem a Titász tulajdonában volt, hanem állami gazdasághoz, termelőszövetkezethez tartozott. Ezek a villamos hálózatok nagyon rossz álla­potban vannak, korszerűsítésre várnak. De milyen mó­don lehet ezt megvalósítani? Az Állami Fejlesztési Intézet (ÁFI) pályázatot írt ki villa­mos energiai rendszer korsze­rűsítésére. A kunszentmártoni önkormányzat élt a lehető­séggel, és pályázatot nyújtott be az ÁFI-nak. Sikerrel, hi­szen körülbelül négymillió forintot nyertek el. Ez az összeg azonban nem elegendő a tervbe vett korsze­rűsítésre, hiszen a beruházás mintegy tízmillió forintba ke­rül majd. A kunszenti képvi­selők így azt a döntést hozták, hogy nem saját beruházásként valósítják meg a külterületi részek villamos hálózatának átépítését. Ä pályázaton nyert négy­millió forintot átadják a Ti- tásznak, s az áramszolgáltató maga végzi el a munkálato­kat, vagyis a pályázatban meghatározott feladatokat. HÍREK A GAZDASÁGBÓL A Nomura-jelentés A magyar részvénypiac papírjai közül a londoni Nomura Kutatóintézet továbbra is elsősorban azoknak a cégeknek a részvényeit ajánlja, ame­lyek jelentős mértékben érdekeltek az exportban. Ä jelentés kedvezően ítéli meg a magyar gazda­ság helyzetét. Értékelése szerint a stabilizációs intézkedés hatására számottevően javult a befek­tetők számára a gazdasági környezet, s a múlt évi privatizációs sikerek is növelik a Magyarország iránti bizalmat. Fejlesztési támogatás Várhatóan 7,8 milliárd forint áll az idén a vállalko­zók rendelkezésére gazdaságfejlesztési és keres­kedelemfejlesztési pályázatok keretében. A rende­let febmár első napjaiban jelenik meg, és hamaro­san napvilágot lát a részletes pályázati útmutató füzet is. Továbbra is az exportberuházásokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket részesí­tik előnyben, de új elemként megjelenik a háttéri­pari beszállítók, illetve az ipari parkok, innovációs központok tervének támogatása is. Fiatal közgazdászok találkozója Hagyományosan Salgótarjánban rendezi a fiatal közgazdászok országos találkozóját a Magyar Közgazdasági Társaság ifjúsági bizottsága. Feb­ruár 3-4-én a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán sorra kerülő tanácskozáson napjaink legnagyobb érdeklődéssel kísért témája, az államháztartási reform kerül terítékre. Terjed a pénzhamisítás Tavaly mint egy 40 százalékkal több hamis pénz került postai forgalomba, mint egy évvel koráb­ban. Garamszegi Pál, a Magyar Posta főelőadója szerint az utánzatok száma 1995-ben 624 darab, összesített értéke 941 ezer forint volt. Idén január végéig tovább nőtt a visszaélések aránya: több mint kétszer annyi másolat készült az egy évvel korábbihoz képest. A legtöbb hamis bankó (129) tavaly októberben került a postai forgalomba, a hamisítók körében a „legkedveltebb” címlet az ezerforintos. Nagylaknál szünetel az átkelés Továbbra is zárva tart a nagylaki határállomás, és az átépítés elhúzódása miatt január 31. helyett csak június 30-án nyílik meg a személyforgalom számára. Az építkezés ideje alatt kizárólag a me­netrend szerinti autóbuszok és a végleges kiszál­lításra szánt Z-s rendszámú gépjárművek léphe­tik át az átkelőt. A forgalmat továbbra is a batto- nyai határállomásra terelik át. A szegény ember, a csibe és a rászedett vállalkozó Padlóra küldött csirkések Egy maréknyi gonddal kevesebb FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Különös találka színhelye volt szerda délelőtt a Par­lament előtti Kossuth tér: a szegénység találkozott itt a vállalkozói nyomorúsággal. Egy baromfitenyésztéssel foglalkozó Hajdú-Bihar me­gyei vállalkozó ötezer csirkét osztott szét ingyen annak de­monstrálásaként, hogy a kor­mány az exportszubvenció csökkentésével padlóra küldi az ágazatot. Tán maga sem hitte volna, hogy a klimatizált tehergép­kocsin érkezett naposcsibék­nek ekkora keletje lesz. Ke­reslet és kínálat egymásra lelt. Bár jóllehet, az emberek csir­kére számítottak, elvitték a pelyhes kis jószágot is a kő­rengeteg parányi konyháiba, szobáiba. A Baromfi Terméktanács nem vett részt a szervezés­ben, de messzemenően egyetért a csirketenyésztő­vel. Mint képviselőjük la­punknak elmondta, ez csu­pán az első lépés, a követke­zőt várhatóan a feldolgozók teszik meg, ha... Ha az ex­porttámogatás dolgában nem sikerül megállapodni az ag­rárkormányzattal. Mert veszteséget nem haj­landók termelni, a csirkete­nyésztés pedig veszteséges vállalkozássá vált az idén. Egy kiló csirke önköltsége 130 forintot tesz ki, a feldol­gozó viszont csak 125-öt fi­zet érte. A külföldre „uta­zók” esetében pedig 22 forint helyett mindössze 14 a tá­mogatás. Decemberben meghívta a terméktanács a földművelés- ügyi, a kereskedelmi és a pénzügyi tárca illetékeseit, hogy mielőbb döntsenek az agrártámogatások ügyében, hallgassák meg az érintett termelőket is. A találkozás azonban meghiúsult, mert a meghívottak nem mentek el. Újvári Gizella A PÉNZ BESZÉL A kamat és a hozam A kamat megosztja a társa­dalmat, mert másképpen vé­lekednek róla azok, akik kapják és azok, akik fizetik. Miként látja ezt Wolf László, az OTP vezérigazgató-he­lyettese és Iványi György, az MHB alelnöke. W. L.: - A betételhelye­zés nem más, mint kölcsön a banknak, amely pedig a be­téti kamatban a pénz haszná­lati díját fizeti meg. Az emberek megtakarítá­saik növelésével reagálnak az emelkedő kamatszintre. A takarékosság nemzetgaz­daságilag is kívánatos, hi­szen a fogyasztást mérsékli, ami az inflációs rátára hat kedvezően.- Mitől függ, hogy mekkora a kamat? I. Gy.: - A betéti kamatok nagyságát alapvetően három tényező befolyásolja: az inf­láció, a pénz iránti kereslet­kínálat viszonya és a bankok működési költségei. Az inf­láció és a kamat esetében a kapcsolat egyenes arányú, bár ha hirtelen több pénz ke­rül a gazdaságba, az infláció felgyorsul, miközben a ka­matok átmenetileg lejjebb mehetnek. A jelenség fordí­tottja is igaz. Ä kamatok kereslet-kíná­lattal való összefüggését legjobban példázza a költ­ségvetési hiány finanszíro­zása. E célra ugyanis a kormány magas kamatozású állampa­pírokat bocsát ki, s ez igen erőteljes keresletet teremt a pénzpiacon. Az pedig arra ösztönzi a pénzintézeteket, hogy növeljék a kamatlába­kat, mert csak így tudják megtartani a forráspozíció­jukat. A spirálszerű mozgás mindaddig tart, amíg a belső fogyasztás visszaesése a fo­gyasztói árszínvonal (az inf­láció) csökkenését nem vonja maga után. Tehát nem a kamatok gerjesztik az inf­lációt, hanem fordítva. Befolyásolja a kamatok nagyságát a betétek futam­ideje (lekötési idő) is. A nö­vekvő, vagy stagnáló inflá­ciós környezetben a hosz- szabb futamidő magasabb, míg a rövidebb alacsonyabb kamatot jelent a betétesnek.-Mi a különbség a kamat és a hozam között? W.L.: - A kamat azt fejezi ki, hogy a pénzhasználó (adós) mennyit köteles fi­zetni. A hozam pedig azt, hogy az adott időszak alatt a befektetésünk mennyit hoz árfolyamnyereségben és kamatban. Motyovszki István Példa: 150 000 Ft névértékű értékpapír hozamszámítása Névérték Vételár Árfolyam­különbözet 20% kamat Hozam 100 000 90 000 10 000 20 000 30 000 50 000 52 000-2 000 10 000 8 000 150 000 142 000 8 000 30 000 38 000 Példa: 100 000 Ft sávos kamatozású betét hozamszámítása Lekötési idő Eves kamatláb Kamat Hozam 0-1 hónap 10% 830 830 1-3 hónap 15% 2 500 3 330 3-6 hónap 20% 5 000 8 330 Összesen/átlag 16% 8 330 8 330 AZ ÚJ NÉPLAP - A MEGBÍZHATÓ KRÓNIKÁS

Next

/
Thumbnails
Contents