Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-06 / 31. szám

1996. február 6., kedd 5. oldal Hazai Tűkör Belügyi mérleg az elmúlt esztendőről Nő a bűnözési hullám * Az önkormányzatok tavaly alapvetően törvényesen, az adott pénzügyi feltételek között működtek. A több mint 3100 önkormányzat közül mindössze öt jutott csődbe. Kuncze Gábor belügyminisz­ter a központi és megyei veze­tők tegnapi, a Belügyminisz­tériumban tartott tanácskozá­sán elismerően szólt a köz- igazgatási hivatalok tevé­kenységéről. A bűnüldözők munkáját eredményesnek értékelte a miniszter, annak ellenére, hogy tavaly - 1994-hez ké­pest - 29 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma. Külön szólt a gazdasági bűncselekményekről, ame­lyekből tavaly kétszer annyit regisztráltak, mint 1994-ben. Ezzel összefüggésben el­mondta, hogy szigorúan fel­lépnek a feketegazdaság el­len, és a határőrségnél észlel­hető korrupcióval szemben. A növekvő elvárásoknak csak akkor tud eleget tenni a rendőrség, ha megfelelő anyagi, technikai háttérrel rendelkezik - mondta össze­gezésében Kuncze Gábor. Félmillió állástalan Az amerikaiak jótékony hatása Somogyra Januárban csaknem 22 000- rel nőtt a munkanélküliek száma, és elérte az 517 800- at. A decemberi 10,4 száza­lékos ráta 11,3 százalékra emelkedett. A nyilvántartásba vett állásta­lanok száma legutóbb július­ban volt félmillió felett, akkor 504 ezren voltak. Az Országos Munkaügyi Központban tegnap összegez­ték a legfrissebb jelentéseket. A felmérések szerint a leg­több munkanélküli változat­lanul Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében található, az arányuk 20,9 százalék. A ko­rábbihoz hasonlóan magas a ráta Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében, egy­aránt 18,4 százalék. Viszony­lag kevés a munkanélküli a fővárosban, Vas és Győr-Mo- son-Sopron megyében. A sajtótájékoztatón el­hangzott, hogy Kaposvár tér­ségében 800 dolgozót vett fel az amerikai békefenntartó erőket kiszolgáló cég. Csak­nem 60 százalékuk a regiszt­rált munkanélküliek közül ke­rült ki, 30 százalékuk munka- nélküli volt, de nem regiszt­ráltatta magát. Több mint 10 százalékuk korábbi munkahe­lyét hagyta ott a jobban jöve­delmező állásért. A megyei munkaügyi központ további 250 állástalant tart előjegy­zésben. Hazai alvállalkozók is jelezték mintegy 100 dolgozó felvételét. A szakszervezet bízik a kibontakozásban Több óra - béremeléssel A pedagógusok béremelése az egyik szakszervezetben, az iskolák jövője az MSZP munkacsoportjában volt hétfőn téma. Szöllősi Istvánná, a Pedagó­gusok Szakszervezetének fő­titkára arról szólt, hogy a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában a héten valószínűleg elfogadják az új közalkalmazotti bértáb­lajavaslatot. A terv szerint februárban átlagosan 10, szeptemberben további 5 szá­zalékkal nő a közalkalmazot­tak bére. Az új bértábla min­den olyan közalkalmazott számára lehetővé teszi a bér­emelést, akinek 8500 forint volt az alapilletménye. A nö­vekedés legkisebb összege 2 ezer forint, míg a legtöbb a nyolcadik fizetési osztályban; ott megközelíti a 10 ezer fo­rintot. Az MSZP oktatási, tudo­mányos és sport munkacso­portjának vezetője, Orosz Ist­ván a budapesti tájékoztatón hangsúlyozta: hasznos volna a felsőoktatásban tanuló hall­gatók számának növelése. Csizmár Gábor képviselő el­mondta: fokozatosan általá­nossá kell tenni a középfokú végzettséget, s nem halogat­ható a tankötelezettség kiter­jesztése 18 éves korig. A szo­cialisták oktatási munkacso­portja nem ért egyet a tanulói csoportlétszámok növelésé­vel. A pedagógusok kötelező óraszámának felemelését pe­dig csak úgy tudnák elfo­gadni, ha az béremeléssel járna együtt. Parlamenti premier - éles vitákkal Közös erőfeszítéseket kért a Háztól a miniszterelnök A téli szünet után tegnap ismét összeült az Országgyűlés. Gál Zoltán elnök megemlékezett a honfoglalás 1100. és a Magyar Köztársaság 1946. évi kikiáltásának 50. évforduló­járól, majd Horn Gyula miniszterelnök kért szót, hogy át­fogó képet adjon az ország helyzetéről. A miniszterelnök szerint az or­szág gazdasági, pénzügyi hely­zetében 1995 a fordulat éve volt. A privatizációs bevételi terv teljesült, az infláció — bár magas volt — nem szabadult el. A nemzeti össztermék 2 száza­lékkal növekedett. Devizatarta­lékunk folyamatosan nőtt, az év végén 11,8 milliárd dollárt tett ki. Több munkahely jött létre, mint amennyi megszűnt. A fo­rint szabadon átváltható lett, legalábbis a folyó fizetési ügy­leteknél. A miniszterelnök rámutatott: 1996 az Európai Unióhoz tör­ténő csatlakozásunk előkészü­leteinek befejező szakasza lesz. Mivel ez nemzeti érdek, együt­tes erőfeszítésre, és a parlament munkájának segítésére kérte az ellenzéket. A parlamenti pártok frakció- vezetői röviden hozzászólhat­tak a beszédhez. Szabó Iván (MDF) arra intett: nem lehet si­kereket elkönyvelni addig, amíg a lakosság ezzel ellenke­zően érez és él. A stabilizáció a középréteg és a nyugdíjasok bőrére valósul meg. Isépy Ta­más (KDNP) a hollywoodi fil­mek rózsaszín-mázas története­ihez hasonlította a miniszterel­nöki beszámolót. Torgyán Jó­zsef (FKGP) szerint egy eladó­sodott ország miniszterelnöké­nek nem lenne szabad a nem­zetközi pénzügyi szervezetek véleményére alapoznia az or­szág értékelését. Szájer József (Fidesz) kincstári optimizmusra alapozott sikerpropagandának bélyegezte Horn beszédét. Hack Péter (SZDSZ) a kor­mány bátorságát emelte ki, amellyel a szükséges, de nép­szerűtlen intézkedéseket meg­tette. Szekeres Imre (MSZP) vá­lasztási kampánybeszédeknek ítélte az ellenzéki frakcióveze­tők felszólalásait. (simonffy) Horn Gyula: A tavalyi esztendő a gazdasági, pénzügyi fordulat éve volt fotó: feb/diósi imre Nélkülözhetetlen a tisztánlátás Közgyűlést tartott az Egészségbiztosítási Önkormányzat Nem kerülhető el a tb-önkormányzatok gazdálkodásának átvi­lágítása, a folyamatos deficit okának feltárása, hiszen a veszte­séges működés az önkormányzatok létét megkérdőjelező erők egyik legfőbb érve - hangzott el egyebek között az Egészségbiz­tosítási Ónkormányzat tegnapi közgyűlésén. A tanácskozáson, amelyen részt vett és felszólalt Horn Gyula miniszterelnök is, az 1996. évi költségvetés, a vagyongazdál­kodással kapcsolatos időszerű feladatok, valamint az Állami Számvevőszék jelentése állt a vita középpontjában. A kormányfő hangsúlyozta: a társadalombiztosítási önkor­mányzatok a demokrácia szer­ves részét alkotják, de működé­süket erősíteni, illetve korsze­rűsíteni kell. Kívánatos, hogy az önkormányzati törvény mó­dosítása még az 1997 májusá­ban esedékes önkormányzati választások előtt megtörténjen. A változtatásokban, amelyeket a tb-önkormányzatokkal együtt kell előkészíteni, a kormányzat partner kíván lenni. A közgyűlésen sok szó esett arról, hogy az egészségbiztosí­tás szerkezeti átalakításának és az ezzel összefüggő gazdálko­dási változásoknak szervesen illeszkedniük kell a tervezett ál­lamháztartási reformhoz. A tb- önkormányzatok gazdálkodá­sának átvilágítása, a folyamatos deficit okának feltárása és meg­szüntetése nélkül az államház­tartási reform sem lehet sikeres. A küldöttek elfogadták az elnökség beszámolóját, amely szerint az Egészségbiztosítási Alap eredetileg nullszaldósra tervezett költségvetésében vár­hatóan 24 milliárd forintos hi­ány keletkezik. Egyedül a kor­mány február 1-jei ülésének a fogászati, a gyógyszer- és a gyógy ászatisegédeszköz-ellá- tásról hozott döntései 6,9 mil­liárd forinttal növelik a kiadá­sokat. Ugyanakkor a számított­nál 10 milliárd forinttal keve­sebb járulékbevétel folyik be az idén, s 14,8 milliárd forinttal kisebb lesz a központi költség- vetés járulékmegtérítése is. A közgyűlés felhatalmazta az elnökséget a további tárgya­lásokra és az önkormányzat költségvetési hiányát finanszí­rozó javaslat elkészítésére. Áthidaló javaslatok. Az APEH képviselője elis­merte, hogy túladóztatják az embereket az új előleglevo­nási rend bevezetésével, de ezért a munkáltatókra hárí­totta felelősséget. Az adóha­tóság közben gyakorlatilag szabad kezet adott a cégek­nek, hogy - bonyolult szá­mítási módszerrel - maguk állapítsák meg az előleg havi mértékét. Az SZDSZ képviselőcsoportjának teg­napi ülése után bejelentet­ték: a két kormánypárt szakértői már dolgoznak azokon a javaslatokon, ame­lyek segítségével áthidalhat­ják a személyi jövedelem- adóval - a kettős adótáblá­val és a levonásokkal - kap­csolatos gondokat. A Fidesz azt indítványozta, hogy a kormány vonja vissza az szja-törvényt. Ünnepnap. A millecente- náriumi albizottság hétfői ülésén a parlamenti pártok képviselői egyhangúlag tá­mogatták a kormány tör­vényjavaslatát, hogy 1996. augusztus 19-ét a honfogla­lás 1100. évfordulójának emléknapjává és egyben munkaszüneti nappá nyil­vánítsák. Jelölés és választás. Az MSZP képviselőcsoportja Bíró Sándort, a Gödöllői Egyetem rektorhelyettesét és Ördögh Szilveszter írót jelölte a Duna Televízió ku­ratóriumának elnökévé, il­letve tagjává. Állást foglalt amellett, hogy a Magyar Te­levízió élére állítsanak par­lamenti biztost az új elnök kinevezéséig. Megválasz­totta a frakció munkacso­portjainak vezetőit is. Tisztújítás. Február 19-én választják meg az Alkot­mánybíróság új elnökét és helyettes elnökét. így dön­töttek a testület tegnapi tel­jes ülésén. A tisztségek be­töltőit az alkotmánybírák maguk közül titkos szava­zással, három évre választ­ják, s a döntést legalább há­rom hónappal a megbízatás lejárta előtt meg kell hozniuk. Adomány a jelölteknek. A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának tag­jai 10 ezer forinttal segítik a romániai önkormányzati vá­lasztások magyar indulóit. Erről azután döntöttek, hogy megbeszélést folytattak Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Tehetősebb tag­jaikat, helyi tisztségviselői­ket, önkormányzati képvise­lőiket is felkérik a kisgaz­dák adományozásra. Filmszemle Pénteken kezdődik a 27. Magyar Filmszemle, ame­lyen több tucat rövidfil­met és 23 nagy játékfilmet vetítenek. A megnyitó díszelőadá­son, a Budapest Kongresz- szusi Központban Sándor Pál-Makk Károly-Jancsó Miklós: Szeressük egymást, gyerekek! című alkotását mutatják be. A többi filmet a fővárosi Uránia, Puskin, Broadway moziban, és a Szlovák Kulturális Intézet­ben láthatják az érdeklődők. A bírálóbizottság dönté­sét 13-án, a díjkiosztó gála­esten ismertetik, s akkor ad­ják át a legjobb producerek­nek, rendezőknek, operatő­röknek, íróknak, művészek­nek járó díjakat. n. zs. Magyar fizikus radarlevele Újpestről - állandó égi kísérőnknek A Hold először nekünk válaszolt „A magyarok elérték a Holdat”, „Magyar tudós nyitott utat az univerzum felé.” Ötven évvel ezelőtt, február 6-án ilyen és ehhez hasonló címekkel röppentették fel az újságok a hírt, hogy Bay Zoltán fizikus, az Egyesült Izzó újpesti kutatólaboratóriumának vezetője radarjeleket küldött a Holdra, és a Hold - válaszolt. A zseniális magyar fizikus ké­sőbb (1948-ban) az Egyesült Államokba távozott, ahol tu­dományos felfedezéseiért ma­gas kitüntetésekben részesült. 1978-ban látogatott először haza, de most, a külföldön élő neves magyar személyiségek e hét végi világtalálkozóján már nem vehet részt; három évvel ezelőtt elhunyt. (Hamvai szülő­földjén, a gyulavári temetőben nyugszanak.) Mi volt az 1946-ban végzett, akkor szenzációszámba menő kísérlet lényege? Bay a radart voltaképp fordított rádiótáv­csőként használta föl. Olyan eszközként, amely a maga által kibocsátott és valamiről vissza­verődött rádióhullámokat gyűjti egybe. Ehhez először meg kel­lett terveznie a mikrohullámú rádiótartományban - 1 méter­nél rövidebb rádióhullámokkal - egy olyan adót, amelynek su­garai nem követik a Föld gör­bületét, s bárhol „kitörnek” a légkörből. Úgy tervezte: ezzel megcélozható a legközelebbi égitest, s ha a radarjelek elég erősek, akkor azokból vala­mennyi vissza is verődik a földi adóállomásra, amely egyúttal vevőantenna is. A berendezés elkészülte után Bay a radart bolygónk égi kísé­rőjére irányította, s a holdko­rong késedelem nélkül „vála­szolt”: az első hullámok indí­tása után 2,5 másodperccel ész­lelni lehetett a visszaverődött jeleket. A másodpercenként 300 ezer kilométert a fény se­bességével befutó hullámoknak ennyi időre volt szükségük, hogy megtegyék az oda-vissza utat a Holdig. A magyar tudósnak köszön­hetően először történt meg, hogy ember alkotta technikai eszköz „megérintett” egy másik égitestet. J. Nagy János 1946. február 6-án érintette meg először földijei fotó: feb ímmM Jászberény: Bercsényi út 5. T.: 57/412-564 Alattyán: Eszes Béla, Honvéd út 11. Jánoshtda: Túri Zoltán, Deák F. út 62. Jászboldogháza: Oláh Béla, Úttörő út 2. Jászívány: Jász tmréné, Alkotmány út 34. Jászjákóhalma: Pluto kutya-macska eledelbolt Jászkisér: Gulyás Jánosné, Kölcsey F. utca 23. Jászszentandrás: Fehér Sándorné, Mártírok út 67. Jásztelek: Nagy Ferencné, Vörös Hadsereg, út 31. Újszász: Szabó Józsefné, Nagy út 28.

Next

/
Thumbnails
Contents