Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-05 / 30. szám

1996. február 5., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Határon túli magyarok a médiumokban Ne csak függelék legyen Igen fontos, hogy miként je­lenik meg a határon túl élő magyarság az itthoni médiá­ban. Ebben szerepük van a kinti stúdióknak, szerkesztő­ségeknek - hangzott el két ta­nácskozáson is a hét végén. A határon túl élő magyarok ér­dekképviseleti szervezeteinek képviselői a Magyarok Világ- szövetségében sajnálattal álla­pították meg, hogy a Magyar Televízióban és a Magyar Rá­dióban általában csak a belpoli­tikai hírek függelékeként, vagy csak akkor esik szó róluk, ami­kor valami kuriózumot szolgál­tatnak. Örvendetes viszont, hogy a médiatörvény értelmé­ben a szórványmagyarság kép­viselői is helyet kapnak a köz- szolgálati médiumok kurató­riumában. A résztvevők sajnálatukat fe­jezték ki amiatt is, hogy a meg­hívást találkozójukra a hat par­lamenti párt közül csak az MSZP delegációja fogadta el. Visegrádon 22 tévéállomás 50 szakembere vett részt egy tanácskozáson, amelyen megál­lapították: a határon túli ma­gyarok stúdióinak működése azért rendkívül fontos, mivel a nyelvi kultúra ápolása, a nem­zeti identitás megőrzése is fel­adatuk. Ezért szorgalmazzák a műsorok cseréjét, s ebben tá­mogatja őket az MTV is. Megtizedelik a kék fényeket Egy státusszimbólummal kevesebb Több mint ötszázan használ­hatnak jelenleg megkülön­böztető jelzést, kék fényt az autójukon. Magas ez a szám. Hamarosan megtizedelik, tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányságon. Egy 1993-ban született határo­zat értelmében a politikai és a társadalmi élet vezető szemé­lyiségei, a minisztériumok, a közintézmények, a bankok ve­zetői kérhettek engedélyt meg­különböztető jelzés használa­tára - mondotta munkatársunk­nak dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy, az ORFK közbiz­tonsági főigazgatója. Mintegy félezren meg is kapták. A jelen­tősen megnövekedett forgalom azonban nem visel el ennyi megkülönböztetést. Ezért a Belügyminisztérium úgy dön­tött, hogy a kék lámpák számát jelentősen csökkenti. Az engedélyeket minden év­ben meg kell újítani. A tava­lyiak februárban lejárnak, de most csupán 40-50 megújítását tervezik. Megmarad az ország felső vezetőinek, a kormány tagjainak az engedélye, de államtitkárok­nak, gazdasági területek vezető­inek nem hosszabbítják meg az engedélyét. Félő azonban, hogy a szigor előbb-utóbb lazul, s is­mét több kék fényes autó szá­guldozik az utakon. - Aligha lesz így - mondotta Túrós And­rás főigazgató -, az engedélyek kiadását ugyanis magamhoz vontam, és csak az én aláírá­sommal adhatók ki az engedé­lyek. Koós Tamás Közös töprengés a jövő gazdasági szakembereivel Márciusra reformkoncepció Az államháztartás legna­gyobb gondja a rendkívül magas adósságteher. Csak a kamat elvisz évi 500 milliárd forintot, miközben pár száz millió forintos kiadásokon vannak vérre menő viták. Mindez a hét végén a fiatal közgazdászok salgótarjáni tanácskozásán hangzott el. László Csaba, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára előadá­sában rámutatott: a, pénzügyi rendszer reformja megkezdő­dött. A kincstár, sok apró za­varral ugyan, de működik. Nagy feladatnak ígérkezik a többi között a társadalombizto­sítás ma szinte átláthatatlan rendszerének átalakítása. A továbbiakban a pénzügyi szakember kifejtette, hogy új, három pilléren nyugvó nyugdíj- rendszer létrehozásán dolgoz­nak, amelyben az önkéntes ki­egészítő biztosításnak is sze­rephez kell jutnia. A helyettes államtitkár beje­lentette: a nagy államháztartási reform koncepciója várhatóan márciusban kerül a kormány elé, ezt követően pedig a részte­rületeket kidolgozó szeleteket is megtárgyalják. A nagy áttö­rést feltétlenül az idén kell el­érni, jövőre ennek már alig van esélye. Várfalvi István, a Pénzügy­minisztérium főosztályvezetője a roppant elaprózódott köz­szolgáltatással kapcsolatos gondokat fejtegette. Mivel az autonóm önkormányzatok új­bóli összevonása nem volna sem szerencsés, sem lehetsé­ges, a feladatok ellátását kell jobban megszervezni, s érde­mes lenne kisebb térségek egy­ségében gondolkozni. Enyhül az adószigor? Baranyai kezdeményezés az előlegelszámolás módosításáért Nagy visszhangot váltott ki az az információ, amit az Új Dunántúli Napló kapott pénteken Puch László baranyai országgyűlési képviselőtől. Eszerint a szocialista parla­menti frakció gazdaságpolitikai munkacsoportja java­solta: módosítsák a nem csak bérből élők adóelőleg-fizeté­sének módját. A jelentés szerint az APEH elnöke a változtatást a hét fo­lyamán jelenti be. Más forrá­sok úgy tudják: a nagy vissza­tetszést kiváltó előleglevonási rendet az adóhatóság egymaga nem módosíthatja. A normál adótábla és a bér­adótábla bevezetését - mint ismeretes - az alkotmányos- sági vizsgálat törvényesnek ta­lálta. Eszerint kell havi 3-4 ezer forinttal több adóelőleget fizetniük azoknak, akiknek az év során bármily kis bér jel­legű bevétele jelentkezik. S noha a következő évi adóbe­vallásnál az APEH a különbö- zetet visszatéríti, az infláció miatt különösen rosszul járnak azok, akiknek a béren kívüli pluszjövedelmük lényegesen kevesebb volt, mint az előre levont összeg. A baranyai képviselők eredetileg a bá­nyászjáradékot kívánták kü­lönválasztani a nem bér jel­legű juttatásoktól, de várha­tóan kikerülnek az szja-előleg fizetésének úgynevezett 40 százalékos besorolásából az egyszeri tiszteletdíjak és a kis összegű kifizetések is. Puch László elmondta: a törvény- módosítás által érintett állam­polgárok visszamenőleg, ja­nuár elsejétől adózhatnak a kedvezőbb besorolás alapján, ha ezután nem lesz más bér jellegű bevételük. Készülődés, szakítás, szembenállás Pártesemények a politikai és a parlamenti tavasz jegyében Tanácskozott az MSZP országos választmánya. Befejeződött a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának kétnapos ülése. Cáfolattal rukkolt ki az MDF ügyvezető elnöke. Aktívaülést tartott a Munkáspárt és márciusi terveit hirdette meg a MIÉP. Röviden: változatos politikai hétvégét zártunk. A Magyar Szocialista Párt Or­szágos Választmányának ülé­sén kiderült: egyelőre sem a pártelnöki, sem pedig a vá­lasztmányi elnöki posztra nem érkezett más jelölés a jelenlegi tisztségviselőkön kívül. A tag­ság a mostaninál kisebb lét­számú, operatív elnökség fel­állítását szorgalmazza. A vá­lasztmány azt szeremé, ha markáns politikai személyisé­gek kerülnének be a veze­tésbe. Nem alakult ki még végleges álláspont az általános elnökhelyettesi vagy az ügy­vezető elnöki tisztség létreho­zásáról. Abban viszont egyet­értés körvonalazódik, hogy va­lamilyen elnevezéssel a Köz­társaság téren is legyen első embere a pártnak. A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója úgy döntött, hogy Körmendi-Ékes Judit, Bárány Anzelm, Hankiss Ag­nes és Teliér Gyula lesz jelölt­jük az új rádiós és televíziós testületekbe. Ezenkívül egyez­tetést javasol az ellenzéki pár­toknak arról, hogy kiket jelöl­jenek közösen a három köz- alapítvány elnökhelyettesi posztjaira. A következő fél évben egyébként mintegy tíz témában indítványoznak majd törvénymódosítást. A Magyar Demokrata Fó­rum életének időszerű kérdése­iről Szabó Iván ügyvezető el­nök nyilatkozott. Cáfolta azt a lapértesülést, hogy a helyi szervezetek túlnyomó több­sége Lezsák Sándort jelölte az MDF elnöki tisztére. Állítása szerint hivatalos összesítés nem készült, az egyéb infor­mációk pedig fej-fej melletti eredményekről szólónak. Kitért arra, hogy átmeneti­leg valószínűleg javul a társa­dalom közérzete, mert a priva­tizációs végkiárusításból befo­lyó pénzek egy részéből eny­híteni lehet a megszorításo­kon. Ez a relatív, könnyebb időszak azonban a jövő év második felére véget ér, s utána még súlyosabb gondok­kal kell majd szembenézni. Az MDF vezetése úgy ítéli meg a helyzetet, hogy nem időszerű a párt radikalizálódása. A Munkáspárt a továbbiak­ban nem tekinti baloldali párt­nak az MSZP-t. Ezt Thürmer Gyula jelentette ki a szervezet aktívaülésén. Szerinte a vezető kormánypárt jobboldali politi­kát folytat és ezzel a hazai tő­késkörök és a Valutaalap mö­gött álló pénzügyi csoportok érdekeit szolgálja. A Magyar Igazság és Élet Pártja nagygyűlésén Csurka István elnök kijelentette: már­cius 15-én nem állnak meg ott, ahol tavaly október 23-án. Akkor a józan ész azt diktálta, hogy egy bizonyos határon ne menjenek túl. Az élet azonban még elviselhetetlenebbé vált, a folyamatot irányítani kell. Ugyanakkor most sem anar­chiát akarnak, hanem rende­zett, törvényeken belüli ellen­állásra készülnek. A SZÉF elnöke nagy jelentőségűnek tartja a megállapodást A bértábla következik Az utóbbi évek egyik legjelentősebb megállapodásának te­kinti a közelmúltban kötött közalkalmazotti béregyezséget Szabó Endre. Még akkor is, ha a tizenhatból három érdekelt szervezet nem írta alá.- Sajnálatos, hogy a felsőokta­tási, a honvédségi és az orvos- egyetemi dolgozók érdekkép­viselete új tárgyalást sürget - nyilatkozta a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. - Pedig a megállapo­dás végrehajtásában e nélkül is elég rögös út vár ránk. Ilyen „rög” az új bértábla, amelyről most folynak a tár­gyalások, és körülötte máris nagy viharok dúlnak. Ha ez elkészül, következik a köz­tisztviselőkről szóló törvény, amelynek szerves része a bér­táblázat. Ugyanígy az áthidalásra váró akadályok közé sorolható a közoktatási törvény módosí­tása, az egészségügy, a nyug­díjrendszer, az államháztartás reformja is; ezek valamilyen formában mind érintik a köz- alkalmazottakat. K. T. Pártoló döntés. A Közgyűj­teményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete át­meneti megoldásként elfogadta az 1996-ra vonatkozó új bértáb­lát. A Költségvetési Intézmé­nyek Érdekegyeztető Tanácsá­ban létrejött megállapodás ugyanis garantálja a 19,5 száza­lékos bérfejlesztést. A kormány pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy nem hajt végre a szakmai törvényekkel ellen­kező létszámcsökkentést. Aggályok. Az úgynevezett ügynöktörvény kapcsán az átvi­lágításról, a közélet tisztaságá­ról, az információs önrendelke­zési jog gyakorlásáról, a társa­dalmi önismeret lehetőségéről rendezett vitanapot a Nyilvá­nosság Klub. Érre az adott okot, hogy az Országgyűlés kedden kezdi meg az egyes fon­tos tisztségeket betöltő szemé­lyek ellenőrzéséről szóló tör­vény módosításának tárgyalá­sát. A vitanapot követően meg­választották a szervezet új, 9 tagú ügyvivői testületét. Teljes ülés. Az Alkotmánybí­róság hétfőn megtárgyalja azt az indítványt, amely szerint al­kotmányellenes, hogy a mun­kanélküli csak akkor kérhet előnyugdíjat, ha legfeljebb há­rom éve hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez. Foglalkozik a testület az érték­papírok és üzletrészek árfo­lyamnyereségére vonatkozó adószabályozással. Kedden pe­dig az első kárpótlási törvény­nyel kapcsolatban felmerült al­kotmányossági aggályokat tár­gyalja meg. Nemes szándék. Megalakítot­ták a szegedi Rákkutatásért Alapítványt. Ennek alapját egy magát megnevezni nem kívánó személy félmillió forintos adománya vetette meg. Ehhez a tiszakécskei, az orgoványi, a szatymazi, a mórahalmi és a kiszombori takarékszövetkezet is csatlakozott. Az alapítvány nyitott bármely hazai vagy kül­földi jogi, illetve magánsze­mély számára. Elutasítás. A Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének hétvégi tanácskozásán amellett foglaltak állást, hogy az 1996. január 24-i KIÉT-megállapo- dást ki kell egészíteni a hon­védségi közalkalmazottakra vonatkozó megállapodással. A résztvevők egyben elutasították a KIÉT-szakértők által elkészí­tett új bértáblázatot, mivel az náluk nem jelent érzékelhető il­letménynövekedést. Elhunyt Vámos László. Éle­tének 69. évében elhunyt Vá­mos László, az Operaház Kos- suth-díjas főrendezője és meg­bízott igazgatója. A kiváló szakembert hosszú betegség után érte utol a halál. Milyen hideg van a világűrben? Mínusz 273 fok a mélypont Különleges anyagból készül az űrruha. fotó: feb/reuter Zöldhatársértők Mozgalmas hétvége volt a határainkon. Tiltott határát­lépés miatt 39, közokirat­hamisításért 15, ember- csempészésért 3, gépkocsi tiltott áthozataláért 2 sze­mélyt tartóztattak fel a ha­tárőrség munkatársai. Az országot illegálisan elhagyni szándékozók közül 10 román, 7 jugoszláv, 2 marokkói, 2 egyiptomi, 1 macedón, 2 bolgár és 9 tö­rök állampolgár volt. Befelé 4 jugoszláv és 2 román ál­lampolgár próbálkozott. Gyulánál 5;2 millió forint értékű, feltehetőleg lopott, Ford típusú személygépko­csit akart átcsempészni egy lengyel férfi. Ártándnál ma­gyar csempész akart átvinni a határon egy 3 millió forin­tot érő BMW-t. Az Endeavour (Törekvő) ame­rikai űrrepülőgép legénysége a közelmúltban kipróbált egy új űrruhát, mert a régebbiben „fáz­tak”. Ennek kapcsán vizsgálja szakírónk, milyen hideg van a világűrben? Földünkön a legelterjedtebb a Celsius-féle mérőskála. En­nek nulla pontja - normális légköri nyomáson - a víz fa­gyáspontján, illetve a jég olva­dáspontján van. A százfokos felső határt pedig a víz forrás­pontja jelöli ki. Ez a skála fel­felé szinte korlátlan, lefelé azonban csupán mínusz 273 fokig süllyedhet. Ez az abszolút nulla fok. Innen indul a tudo­mányos munkában, például a csillagászatban használt skála­rendszer, amit egy híres tudós­ról, Kelvinről neveztek el. Mínusz 273-nál azaz a 0 Kelvin-foknál nem létezik és nem is létezhet hidegebb. Ezen a ponton az anyag elemi építő­részecskéi, a molekulák már nem mozognak, vagyis nem termelnek hőt. A mozgás ugyanis , hőenergiát termel, amire a legegyszerűbb példa: ha futunk, kimelegszünk. A vi­lágűrben viszont más a helyzet. Légkör híján ott, ahol a Nap süti a Holdat (számoljunk most a megszokott Celsius-fokok- ban) plusz 130 fok meleg van, de egy holdbéli hegy árnyéká­ban már mínusz 150 fokos hi­deget mérhetnénk. Amikor em­berek jártak a Holdon, akkor űröltözékük napsütötte oldala ugyanilyen melegre hevült, a másik, árnyékos pedig ugyan­ilyen hidegre hűlt. De ez nem a világűr valódi hőmérséklete volt. A bolygórendszerünk lég­üres terében igen sok az elemi anyagi részecske és atom, ame­lyet a Nap sugároz szét. A leg­távolabbi bolygó, a Plútó fel­színe és a térbeli környezete nagyjából egyforma hőmérsék­letű: 200 Kelvin-fok. Elhagyva a Naprendszert, a csillagok kö­zötti térségbe érünk (a Tejút­rendszerünkön belül), ahol még lejjebb száll a Kelvin-hőmérő mutatója. Amennyiben megfe­lelő messzeségben vagyunk minden hősugárzó csillagtól, akkor 3 Kelvin-fok lesz csupán a hőmérséklet. Tehát majdnem lejutunk az abszolút nulla fo­kig. Ugyanennyi a hőmérséklet a Tejútrendszerünkön kívül is, a nagy messzeségben lévő csil­lagrendszerek közötti üres tér­ben. Ez már valóban az igazi vi­lágűr. A földi laboratóriumok­ban eddig előállított legjobb vákuum minden köbcentiméte­rében még tízmillió számra nyüzsögnek az atomok. Viszont a csillagrendszerek közötti tér egy-egy köbcentiméterében már átlagosan csak egy atom „lézeng”. J. Nagy János AZ ÚJ NÉPLAP • A MEGBÍZHATÓ KRÓNIKÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents