Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-29 / 51. szám
4. oldal A Szerkesztőség Postájáról 1996. február 29., csütörtök Alit a bál a szolnoki Árnyas óvodások farsangi mulatságán a MÁV Járműjavító művelődési házában. Nevelők és szülők közösen gondoskodtak arról, hogy a gyermekek jó hangulatban múlathassák az időt. Az óvoda vezetője minden szülőnek külön-külön is köszöni a segítséget és együttműködést. Biztonságos feltételek kellenek Aggódva figyelem a mező- gazdaság mindennapos gondjait. Ez késztetett arra. hogy tollat fogjak mindazok érdekében, akik ma igen sok munkával minimális bérből és fizetésből élnek. Csupán két év összehasonlításával szeretném érzékeltetni a változást: a műtrágyák és növényvédő szerek árain jól mérhető e változás. 1995-ben a műtrágya és a növényvédő szerek ára átlagosan 80 százalékkal emelkedett. A vetőmag ára 50-60 százalékkal lett magasabb. A gépek alkatrészárai 40-50 százalékkal nőttek, a gázolaj literenként 36 forintról 100 forint fölé emelkedett. Ebből arra a következtetésre jut nagyon sok földes gazda, hogy takarékoskodjon a talajműveléssel. Őszi mélyszántás helyett például tárcsával műveli meg a talajt, vagy a tarlóhántást kihagyja, mert így kevesebb üzemanyagot fogyasztanak a gépek. Ezzel a takarékossággal természetesen sok kárt is okoznak: megszűnik a talaj lazasága, így levegőtlenné válik, csökken a talajban a baktérium stb. Országosan rossz a mező- gazdasági erőgépek állapota, ennélfogva sok az üzemanyag-fogyasztásuk is, a teljesítményük meg alacsony. De sorolhatnám tovább, milyen károk keletkeznek, ha rossz vetőmag kerül a földbe, vagy rosszul alkalmazzák műtrágyát, növényvédő szert. A tapasztalatok hiánya, a hézagos mezőgazdasági ismeretek mind hozzájárulnak a helyzet rosszabbodásához. Arról is beszélnünk kell, hogy a terményeinket sem tudjuk jó haszonnal értékesíteni. Példa erre a tavalyi év, amikor a búza felvásárlási ára 800- 1000 forint volt mázsánként. Az új földtulajdonosnak nincs tapasztalata, nincs kitartása megvárni a kedvező alkalmat, mert a tárolás gondot jelentene. Ugyanez a búza most terményboltban 2400-2800 forint között van mázsánként. Nagy haszonnal dolgoznak a kereskedők, pedig nehezebb megtermelni, mint eladni. De nincsenek még igazán működő terméktanácsok, mezőgazdasági kamarák sem, amelyek képviselnék a termelők érdekeit, hiányoznak a hosszú lejáratú, kedvezményes hitelek, a kedvező feltételek. Ezek alapvetően kellenek a mezőgazdaság felemelkedéséhez. Szűcs Kálmán, Jászberény Ember embernek farkasává vált? Ki aggódik a nemzet sorsáért? Úgy vélem, helyes és jó elgondolás volt a magyar miniszterelnöktől, hogy létrehozta a „Magyarország 2000” találkozót a külföldön élő magyar tudósokkal, milliomosokkal és multimilliomosokkal. Hogy miért volt jó az elgondolás? Hát azért, mert felfrissítette a kapitalizmusról tanult (és tapasztalt) ismereteinket, és hallhattunk ésszerű javaslatokat az ország hovatartozását illetően. Szó esett arról is, hogy miért hozzák be szívesen a tőkét a volt szocialista országokba. Elmondták a Kanadában és az Egyesült Államokban élő, sikeres gazdasági szakemberek, hogy - a volt szocialista országokban - ezek közül is hazánkban - a legolcsóbb a munkaerő. Igaz, hogy a tőkebehozatallal a munkanélküliség csökken, de a kizsákmányolás marad. A betelepült tőkés a profitot mindenképpen kiviszi. Sok, külföldön élő magyartól jegyezhetett meg hasznos tanácsot miniszterelnökünk, a kül- ügy-, valamint a pénzügyminiszter is. Andrew Sarlós kanadai üzletember igen hasznos tanácsot adott a NATO-hoz való csatlakozás kérdéseire. Elmondta, hogy „csatlakozás esetén Oroszország - mindegy, hogy balvagy jobboldali kormánya lesz is-, mint nagyhatalom, a korábbinál erősebben fogja érdekeit képviselni”. Gondolom, hogy az értelmes kormány ebből megértette, hogy olyan kocsi után fut, amely nem, vagy csak nehezen veszi fel, a rizikót pedig áthárítja a csatlakozást áhító kormányra. Szabadjon megjegyezenem Andrew Sarlós azon javaslatát, amely a legkedvezőbb megoldást említi: „Nem próbálnám erőltetni azt, ami nem megy, inkább azt javasolnám, találjanak egy mindenki számára elfogadható megoldást”. Majd Sarlós így folytatta: „Létre lehetne hozni egy semleges területet, amely Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Magyarországból állna, ennek függetlenségét, határait biztosítanák a nagyhatalmak: Oroszország és az USA. Egy ilyen megoldást Oroszország elfogadna, mert így világhatalmi helyzete nincs veszélyeztetve. De újfajta nemzeti érzést javasol Marton Kati, neves amerikai újságírónő is, Richard Holbrooke leköszönő amerikai külügyminiszter-helyettes felesége, a vad nacionalizmus helyett - amibe a szomszédokkal való megbékélés is benne szerepeltetik. Különös aggályok hangzottak el az ifjúság helyzetével és jövőjével kapcsolatosan is, a súlyos mulasztások itt is nyilvánvalóak. Úgy tűnik, hogy a vadkapitalizmus bevezetésével a társadalom rétegei is osztják azt a meghatározást, hogy „ember embernek farkasává vált”, ami a társadalmat tovább sodorhatja a robbanás felé. Miközben már több mint fél évtizede csak a közelmúlt kutatásával foglalkoznak - sok esetben vadul és indokolatlanul -, képtelenek egy elfogadható jövőképet a társadalom elé felvázolni. Úgy tűnik, hogy az országot ismét veszélyes övezetté kívánják változtatni az általunk megválasztott és felelőtlenné vált képviselők, miniszterek és más, az emberek ezreiért felelős vezetők, miközben a néptől kapott bizalommal és a 'megszerzett vagyonnal döly- fössé és megközelíthetetlenné váltak, a szemek rövidlátóak lettek, a fülek bedugultak. Hát jó lesz ez így, uraim? Innen, lentről úgy tűnt, hogy hazalátogató, neves magyarjaink jobban aggódnak a nemzet sorsáért, mint a határainkon belül élő urak és újgazdagok. Uraim! Próbálják már befejezni a múltban vájkálást, foglalkozzanak többet az elszegényedett és kilátástalan sorsú emberekkel, mert ez többet érne, mint a meddő viták. Próbálják meg, hátha szót értenek egymással! Tolnai Antal Szolnok Szépkorúak országos szavalóversenye A megyei Nyugdíjasklubok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete immár ötödik alkalommal hirdeti meg a szépkorúak országos szavalóversenyét „Nemzeti múltunk tükröződése magyar költők verseiben” címmel, amely része lesz a millecentenáriumi ünnepségsorozatnak. Ajánlott irodalom: a „Rendületlenül” c. versgyűjtemény Benedek István összeállításában vagy más, ismert magyar költő hazafias verse. Saját vers a versenyben nem indulhat. Jelentkezési határidő ez év május 15-e. A nevezéseket - a választott vers szerzőjének és címének feltüntetésével - az egyesület szolnoki, Szapáry u. 19. szám alatti címére várják. A jelentkezők bővebb információt levélben kapnak. Értékes kincsünk a víz A víz és az egészség Nemrégiben egyik meleg vizű forráskutunk vízelnyelője eldugult. Bár a hibát a szakemberek elhárították, a vízzel más megközelítésben mindenképpen érdemes foglalkozni. Életünk nélkülözhetetlen eleme víz, egy felnőtt testsúlyának több mint 70 százalékát alkotja. A vér 90 százaléka is víz. Sejtjeink életműködéseiket ebben a közegben végzik. A víz nagyjából azokat a sókat tartalmazza, amelyeket a tengervíz is. E nélkülözhetetlen alkotóelem nemcsak táplálja a sejteket, hanem kiválasztja a sejtekből a salakanyagokat, védi a testet a külső hatásoktól. Hazánkban a víz minőségével komoly bajok vannak. A különböző szennyeződések miatt utólagosan tisztítani, fertőtleníteni kell. Azt is tudjuk, hogy a vezetékes vízben található kémiai anyagok az emberi szervezetben felhalmozódnak. A helytelen táplálkozás, a stressz és a mozgás hiánya mellett az ivóvíz is megteszi a maga hatását a véralvadási és keringési betegségek keletkezésében. Országunkban, főképpen a középső részen, így Szolnokon is számtalan mélyfúrású, 25 Celsius-fokos kút található, 15- 20 féle igen hasznos nyomelemmel. Sajnálatos, hogy a vas, a réz, a mangán, a cink és számtalan más, értékes nyomelem a vízzel együtt évek óta szabadon folyik el a közcsatornákba, pedig jól lehetne hasznosítani ezt a kincset. A megyében számtalan helyen még vezetékes vízrendszer sincs, különösen a tanyás területeken, így az ott lakók a közművekből, ásott kutakból szerzik be vízszükségletüket, arra nem gondolva, hogy a különböző megbetegedések fő forrása a kezeletlen víz. A tiszta, steril víz fogyasztása sokkal fontosabb, mint azt igen sokan gondolnák, hiszen a föld lakosságának mintegy háromnegyede küszködik víz okozta megbetegedésekkel, rosszullétekkel, korai halálozással. Vízigényünk nagy, napi 2,5-3 liter, amit nagyrészt táplálékkal veszünk fel. Napi átlagos 3 liter vizet számítva, egy 70 éves korú emberben élete folyamán körülbelül 70 ezer liter víz cserélődik, ha egészségesen él. Minél öregebb a szervezet, annál kevesebb vizet tartalmaz. Az önkormányzatok összefogásával gyógyvizeinket a falvakba és a tanyás területekre - némi ellenszolgálgatásért - el lehetne juttatni, ezzel is csökkentve az egészségre ártalmas anyagok jelenlétét szervezetünkben. Mindenki jobban járna, ha egészséges vizeinket gazdaságosan hasznosítanánk. Id. Olej Zoltán, Szolnok A Zádor úti óvodásokért A kunhegyesi Zádor úti óvoda jótékonysági bálján összejött pénzt és az adományokat a korszerű nevelő-oktató munka fejlesztésére szánjuk, s gyermekeinknek egészségesebb, szebb környezeti kultúrát szeretnénk teremteni. Ezúton mondunk köszönetét azoknak, akik e szándékunkban adományaikkal segítettek bennünket. Az óvoda nevelői és a gyermekek Gyógyultan távoztam Tizenhárom napot töltöttem el a Hetényi kórház bőrgyógyászati osztályán. Évek óta visz- szatérő panaszommal nem először jártam itt. s gyógyulásom nem is volt mindig tökéletes. De legutóbb - legnagyobb örömömre - gyógyultan távoztam a kórházból. A főorvos asszony, dr. Bakos Noémi látványos eredményt ért el egy új kezelési módszer alkalmazásával. Hozzájárult természetesen állapotom javulásához az is, hogy dr. Szántó Hajnalka osztályos orvos kedvességével, mosolyával nekem és minden betegtársamnak hitet adott a gyógyuláshoz. A kedves főnővér és a nővérkék szinte szanatóriumi légkört varázsoltak. Sajnálatos, hogy a mindig zsúfolt bőrgyógyászati osztály méltatlan körélmények között dolgozik. Megérdemelne jobb elhelyezést, annál is inkább, mert Szolnok szennyezett levegője melegágya a bőrbetegségeknek, s a panaszok csak szaporodnak. Góhér Pál, Szolnok Cserkészek a hagyományokért Kiállítás a megye történetéből TIZA ’96 elnevezéssel találkozót tartottunk a Szandasző- lősi Általános Iskolában azzal a céllal, hogy érdeklődés középpontjába állítsuk népünk kultúrájának és történelmi hagyományainak ápolását. A készcsapat 120 cserkesze jött el, köztük hét csapat a romániai magyarokat képviselte. Az utolsó napot katolikus és református istentisztelettel búcsúztattuk. A találkozó - szándékunk A résztvevők egy csoportja találkozó alkalmával különféle előadások is elhangzottak. Megismerkedtünk a Szolnoki Keresztyén Ifjúsági Egyesület munkájával, s reményeink szerint eredményes együttműködés bontakozik majd a két ifjúsági szervezet között. A tábor adott otthont a farangnak és a szalontáncver- senynek is. Műsorok és tábortűzi játékok színesítették a programot. Tizennyolc cserszerint - a jövőben rendszeres lesz. Köszönjük a nemes támogatást mindazoknak, akik lehetővé tették és segítették a tábor megszervezését és eredményes munkáját. Külön köszönjük Kugler Hajnalkának szerteágazó, nélkülözhetetlen segítségét! Balogh János Pál csapatparancsnok 856. sz. Perczel Mór Cs. A leveleket rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Szerkesztette: Kácsor Katalin Nyugdíjas pedagógusok „batyusbálja” A Szolnoki Pedagógusok Nyugdíjasklubja február 21-én tartotta hagyományos farsangbúcsúztatóját. A Városi Művelődési Központ klubhelyisége szolgált a találkozó színhelyéül. A „batyudból előkerült finomságokat közös asztalon kínáltuk. Megtapsoltuk a farsangi jelmezeseket, és zeneszó mellett néhány órára kikapcsolódtunk a napi gondokból. Felvételünk a farsangolók egy csoportjáról készült. fotó: vörös lászlóné
