Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-29 / 51. szám

4. oldal A Szerkesztőség Postájáról 1996. február 29., csütörtök Alit a bál a szolnoki Árnyas óvodások farsangi mulatságán a MÁV Jár­műjavító művelődési házában. Nevelők és szülők közösen gondoskodtak arról, hogy a gyer­mekek jó hangulatban múlathassák az időt. Az óvoda vezetője minden szülőnek külön-külön is köszöni a segítséget és együttműködést. Biztonságos feltételek kellenek Aggódva figyelem a mező- gazdaság mindennapos gond­jait. Ez késztetett arra. hogy tollat fogjak mindazok érde­kében, akik ma igen sok mun­kával minimális bérből és fize­tésből élnek. Csupán két év összehasonlí­tásával szeretném érzékeltetni a változást: a műtrágyák és növényvédő szerek árain jól mérhető e változás. 1995-ben a műtrágya és a növényvédő szerek ára átlago­san 80 százalékkal emelkedett. A vetőmag ára 50-60 száza­lékkal lett magasabb. A gépek alkatrészárai 40-50 százalék­kal nőttek, a gázolaj literen­ként 36 forintról 100 forint fölé emelkedett. Ebből arra a következtetésre jut nagyon sok földes gazda, hogy takaré­koskodjon a talajműveléssel. Őszi mélyszántás helyett pél­dául tárcsával műveli meg a talajt, vagy a tarlóhántást ki­hagyja, mert így kevesebb üzemanyagot fogyasztanak a gépek. Ezzel a takarékosság­gal természetesen sok kárt is okoznak: megszűnik a talaj la­zasága, így levegőtlenné válik, csökken a talajban a bakté­rium stb. Országosan rossz a mező- gazdasági erőgépek állapota, ennélfogva sok az üzem­anyag-fogyasztásuk is, a telje­sítményük meg alacsony. De sorolhatnám tovább, milyen károk keletkeznek, ha rossz vetőmag kerül a földbe, vagy rosszul alkalmazzák műtrá­gyát, növényvédő szert. A tapasztalatok hiánya, a hézagos mezőgazdasági isme­retek mind hozzájárulnak a helyzet rosszabbodásához. Arról is beszélnünk kell, hogy a terményeinket sem tud­juk jó haszonnal értékesíteni. Példa erre a tavalyi év, amikor a búza felvásárlási ára 800- 1000 forint volt mázsánként. Az új földtulajdonosnak nincs tapasztalata, nincs kitartása megvárni a kedvező alkalmat, mert a tárolás gondot jelen­tene. Ugyanez a búza most terményboltban 2400-2800 fo­rint között van mázsánként. Nagy haszonnal dolgoznak a kereskedők, pedig nehezebb megtermelni, mint eladni. De nincsenek még igazán működő terméktanácsok, me­zőgazdasági kamarák sem, amelyek képviselnék a terme­lők érdekeit, hiányoznak a hosszú lejáratú, kedvezményes hitelek, a kedvező feltételek. Ezek alapvetően kellenek a me­zőgazdaság felemelkedéséhez. Szűcs Kálmán, Jászberény Ember embernek farkasává vált? Ki aggódik a nemzet sorsáért? Úgy vélem, helyes és jó elgon­dolás volt a magyar miniszterel­nöktől, hogy létrehozta a „Ma­gyarország 2000” találkozót a külföldön élő magyar tudósok­kal, milliomosokkal és multimil­liomosokkal. Hogy miért volt jó az elgon­dolás? Hát azért, mert felfrissítette a kapitalizmusról tanult (és tapasz­talt) ismereteinket, és hallhat­tunk ésszerű javaslatokat az or­szág hovatartozását illetően. Szó esett arról is, hogy miért hozzák be szívesen a tőkét a volt szocia­lista országokba. Elmondták a Kanadában és az Egyesült Államokban élő, sike­res gazdasági szakemberek, hogy - a volt szocialista orszá­gokban - ezek közül is hazánk­ban - a legolcsóbb a munkaerő. Igaz, hogy a tőkebehozatallal a munkanélküliség csökken, de a kizsákmányolás marad. A bete­lepült tőkés a profitot minden­képpen kiviszi. Sok, külföldön élő magyartól jegyezhetett meg hasznos taná­csot miniszterelnökünk, a kül- ügy-, valamint a pénzügyminisz­ter is. Andrew Sarlós kanadai üzlet­ember igen hasznos tanácsot adott a NATO-hoz való csatla­kozás kérdéseire. Elmondta, hogy „csatlakozás esetén Orosz­ország - mindegy, hogy bal­vagy jobboldali kormánya lesz is-, mint nagyhatalom, a korábbi­nál erősebben fogja érdekeit képviselni”. Gondolom, hogy az értelmes kormány ebből megér­tette, hogy olyan kocsi után fut, amely nem, vagy csak nehezen veszi fel, a rizikót pedig áthárítja a csatlakozást áhító kormányra. Szabadjon megjegyezenem Andrew Sarlós azon javaslatát, amely a legkedvezőbb megol­dást említi: „Nem próbálnám erőltetni azt, ami nem megy, in­kább azt javasolnám, találjanak egy mindenki számára elfogad­ható megoldást”. Majd Sarlós így folytatta: „Létre lehetne hozni egy semleges területet, amely Lengyelországból, Cseh­országból, Szlovákiából, Ma­gyarországból állna, ennek füg­getlenségét, határait biztosítanák a nagyhatalmak: Oroszország és az USA. Egy ilyen megoldást Oroszország elfogadna, mert így világhatalmi helyzete nincs ve­szélyeztetve. De újfajta nemzeti érzést javasol Marton Kati, ne­ves amerikai újságírónő is, Ri­chard Holbrooke leköszönő amerikai külügyminiszter-he­lyettes felesége, a vad naciona­lizmus helyett - amibe a szom­szédokkal való megbékélés is benne szerepeltetik. Különös aggályok hangzot­tak el az ifjúság helyzetével és jövőjével kapcsolatosan is, a sú­lyos mulasztások itt is nyilván­valóak. Úgy tűnik, hogy a vadkapita­lizmus bevezetésével a társada­lom rétegei is osztják azt a meg­határozást, hogy „ember ember­nek farkasává vált”, ami a társa­dalmat tovább sodorhatja a rob­banás felé. Miközben már több mint fél évtizede csak a közel­múlt kutatásával foglalkoznak - sok esetben vadul és indokolat­lanul -, képtelenek egy elfogad­ható jövőképet a társadalom elé felvázolni. Úgy tűnik, hogy az országot ismét veszélyes öve­zetté kívánják változtatni az ál­talunk megválasztott és felelőt­lenné vált képviselők, miniszte­rek és más, az emberek ezreiért felelős vezetők, miközben a néptől kapott bizalommal és a 'megszerzett vagyonnal döly- fössé és megközelíthetetlenné váltak, a szemek rövidlátóak let­tek, a fülek bedugultak. Hát jó lesz ez így, uraim? Innen, lentről úgy tűnt, hogy hazalátogató, neves magyarja­ink jobban aggódnak a nemzet sorsáért, mint a határainkon be­lül élő urak és újgazdagok. Uraim! Próbálják már befejezni a múltban vájkálást, foglalkoz­zanak többet az elszegényedett és kilátástalan sorsú emberek­kel, mert ez többet érne, mint a meddő viták. Próbálják meg, hátha szót ér­tenek egymással! Tolnai Antal Szolnok Szépkorúak országos szavalóversenye A megyei Nyugdí­jasklubok Érdek­védelmi és Kultu­rális Egyesülete immár ötödik al­kalommal hirdeti meg a szép­korúak országos szavalóver­senyét „Nemzeti múltunk tük­röződése magyar költők verse­iben” címmel, amely része lesz a millecentenáriumi ün­nepségsorozatnak. Ajánlott irodalom: a „Rendületlenül” c. versgyűjtemény Benedek Ist­ván összeállításában vagy más, ismert magyar költő ha­zafias verse. Saját vers a ver­senyben nem in­dulhat. Jelentke­zési határidő ez év május 15-e. A ne­vezéseket - a vá­lasztott vers szerzőjének és címének feltüntetésével - az egyesület szolnoki, Szapáry u. 19. szám alatti címére várják. A jelentkezők bővebb in­formációt levélben kapnak. Értékes kincsünk a víz A víz és az egészség Nemrégiben egyik meleg vizű forráskutunk vízelnyelője eldu­gult. Bár a hibát a szakemberek elhárították, a vízzel más meg­közelítésben mindenképpen ér­demes foglalkozni. Életünk nélkülözhetetlen eleme víz, egy felnőtt testsúlyá­nak több mint 70 százalékát al­kotja. A vér 90 százaléka is víz. Sejtjeink életműködéseiket eb­ben a közegben végzik. A víz nagyjából azokat a sókat tartal­mazza, amelyeket a tengervíz is. E nélkülözhetetlen alkotóelem nemcsak táplálja a sejteket, ha­nem kiválasztja a sejtekből a sa­lakanyagokat, védi a testet a külső hatásoktól. Hazánkban a víz minőségével komoly bajok vannak. A külön­böző szennyeződések miatt utó­lagosan tisztítani, fertőtleníteni kell. Azt is tudjuk, hogy a vezeté­kes vízben található kémiai anyagok az emberi szervezetben felhalmozódnak. A helytelen táplálkozás, a stressz és a moz­gás hiánya mellett az ivóvíz is megteszi a maga hatását a véral­vadási és keringési betegségek keletkezésében. Országunkban, főképpen a középső részen, így Szolnokon is számtalan mélyfúrású, 25 Celsius-fokos kút található, 15- 20 féle igen hasznos nyom­elemmel. Sajnálatos, hogy a vas, a réz, a mangán, a cink és szám­talan más, értékes nyomelem a vízzel együtt évek óta szabadon folyik el a közcsatornákba, pe­dig jól lehetne hasznosítani ezt a kincset. A megyében számtalan helyen még vezetékes vízrend­szer sincs, különösen a tanyás területeken, így az ott lakók a közművekből, ásott kutakból szerzik be vízszükségletüket, arra nem gondolva, hogy a kü­lönböző megbetegedések fő for­rása a kezeletlen víz. A tiszta, steril víz fogyasztása sokkal fontosabb, mint azt igen sokan gondolnák, hiszen a föld lakos­ságának mintegy háromnegyede küszködik víz okozta megbete­gedésekkel, rosszullétekkel, ko­rai halálozással. Vízigényünk nagy, napi 2,5-3 liter, amit nagyrészt táplá­lékkal veszünk fel. Napi átlagos 3 liter vizet számítva, egy 70 éves korú emberben élete fo­lyamán körülbelül 70 ezer liter víz cserélődik, ha egészségesen él. Minél öregebb a szervezet, annál kevesebb vizet tartalmaz. Az önkormányzatok összefo­gásával gyógyvizeinket a fal­vakba és a tanyás területekre - némi ellenszolgálgatásért - el lehetne juttatni, ezzel is csök­kentve az egészségre ártalmas anyagok jelenlétét szerveze­tünkben. Mindenki jobban járna, ha egészséges vizeinket gazdasá­gosan hasznosítanánk. Id. Olej Zoltán, Szolnok A Zádor úti óvodásokért A kunhegyesi Zádor úti óvoda jó­tékonysági bálján összejött pénzt és az adományokat a korszerű nevelő-oktató munka fejleszté­sére szánjuk, s gyermekeinknek egészségesebb, szebb környezeti kultúrát szeretnénk teremteni. Ezúton mondunk köszönetét azoknak, akik e szándékunkban adományaikkal segítettek ben­nünket. Az óvoda nevelői és a gyermekek Gyógyultan távoztam Tizenhárom napot töltöttem el a Hetényi kórház bőrgyógyá­szati osztályán. Évek óta visz- szatérő panaszommal nem elő­ször jártam itt. s gyógyulásom nem is volt mindig tökéletes. De legutóbb - legnagyobb örömömre - gyógyultan távoz­tam a kórházból. A főorvos asszony, dr. Bakos Noémi lát­ványos eredményt ért el egy új kezelési módszer alkalmazásá­val. Hozzájárult természetesen állapotom javulásához az is, hogy dr. Szántó Hajnalka osztá­lyos orvos kedvességével, mo­solyával nekem és minden be­tegtársamnak hitet adott a gyó­gyuláshoz. A kedves főnővér és a nővérkék szinte szanatóriumi légkört varázsoltak. Sajnálatos, hogy a mindig zsúfolt bőrgyó­gyászati osztály méltatlan kö­rélmények között dolgozik. Megérdemelne jobb elhelye­zést, annál is inkább, mert Szolnok szennyezett levegője melegágya a bőrbetegségek­nek, s a panaszok csak szapo­rodnak. Góhér Pál, Szolnok Cserkészek a hagyományokért Kiállítás a megye történetéből TIZA ’96 elnevezéssel talál­kozót tartottunk a Szandasző- lősi Általános Iskolában azzal a céllal, hogy érdeklődés kö­zéppontjába állítsuk népünk kultúrájának és történelmi hagyományainak ápolását. A készcsapat 120 cserkesze jött el, köztük hét csapat a romá­niai magyarokat képviselte. Az utolsó napot katolikus és református istentisztelettel búcsúztattuk. A találkozó - szándékunk A résztvevők egy csoportja találkozó alkalmával külön­féle előadások is elhangzot­tak. Megismerkedtünk a Szolnoki Keresztyén Ifjúsági Egyesület munkájával, s re­ményeink szerint eredményes együttműködés bontakozik majd a két ifjúsági szervezet között. A tábor adott otthont a farangnak és a szalontáncver- senynek is. Műsorok és tábor­tűzi játékok színesítették a programot. Tizennyolc cser­szerint - a jövőben rendszeres lesz. Köszönjük a nemes támo­gatást mindazoknak, akik le­hetővé tették és segítették a tábor megszervezését és eredményes munkáját. Külön köszönjük Kugler Hajnalká­nak szerteágazó, nélkülözhe­tetlen segítségét! Balogh János Pál csapatparancsnok 856. sz. Perczel Mór Cs. A leveleket rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró monda­nivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk ar­ról esetleg más a véleményünk. Szerkesztette: Kácsor Katalin Nyugdíjas pedagógusok „batyusbálja” A Szolnoki Pedagógusok Nyugdíjasklubja február 21-én tartotta hagyomá­nyos farsangbúcsúztatóját. A Városi Művelődési Központ klubhelyisége szolgált a talál­kozó színhelyéül. A „batyudból előkerült finomságokat közös asztalon kínáltuk. Meg­tapsoltuk a farsangi jelmezeseket, és zeneszó mellett néhány órára kikapcsolódtunk a napi gondokból. Felvételünk a farsangolók egy csoportjáról készült. fotó: vörös lászlóné

Next

/
Thumbnails
Contents