Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-27 / 49. szám
1996. február 27., kedd Megyei Körkép 3. oldal Családi klub Tiszaföldváron A tiszaföldvári 2. számú tagóvodába nyolcvannyolc csemete jár. A szülők, illetve az óvoda dolgozói családi klubot kívánnak alakítani egy országos gyermekbarát mozgalomhoz kapcsolódva. Andróczki Györgyné, az intézmény vezetője szerint az óvodában rendkívül összetartó és lelkes szülői gárda van, akik szívesen vannak együtt. Ez utóbbit egyébként éppen a közelmúltban bizonyították az egész ország előtt: a szülők és az óvoda dolgozói részt vettek, sőt, nyertek egy televíziós játékban. A nyereményt az óvoda játszóudvarának átalakítására fordítják majd. A családi klub egyelőre csak a szárnyát próbálgatja, s ha az idők során életképesnek bizonyul, akkor hivatalosan is bejegyeztetik, s civil szervezetként működik tovább. Megyénkben egyébként eddig csupán egyetlen község, Jászapáti csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. A klub célja egyszerű: összefogni a családokat az unokáktól a nagyszülőkig. Például olyan feladatra, mint a húsvét megünneplése az óvodában. Csirkegyár: lenni vagy megszűnni (Folytatás az 1. oldalról) A márciusi közgyűlésnek kell döntenie arról - mivel az üzem építésének engedélyezése Jászberény általános rendezési tervének módosítását igényli -, hogy felépülhet-e a Szent Imre temető közvetlen szomszédságában az exportcélú baromfi-feldolgozó. A beruházás tervezője és az építtető tulajdonos igyekeztek megnyugtatni a lakókat: minden szakhatósági követelménynek megfelel a beruházás, a zaj- és szaghatások az engedélyezett mértéket nem fogják túllépni. A 15 méteres előírt véderdő telepítésén túl további fásítást és kerítésépítést vállal magára a vállalkozó, amennyiben az üzemcsarnokra engedélyt kap. Lapzártánkkor még tartott a vita. Amennyiben a lakóközösség bizalmat szavaz az üzem fennmaradásának, következhet az egyházi bizottság véleménye: nem kegyeletsértő-e az üzem bővítése, a temető szomszédságában? Kertészek Áruháza nyílt tegnap délben Jászberényben. Hatmilliós árukészlettel várja Jászberény és környéke kiskerttulajdonosait a Jászsági ÁFÉSZ új üzlete, a Szent István krt. 10. sz. alatt megnyitott Kertészek Áruháza. Bartus Pál, az ÁFEOSZ elnöke boltavató beszédében annak a reményének adott hangot, hogy egy új boltcsoport első üzlete a herényi, és hamarosan hasonló üzletek nyílnak majd a Jászság többi településén. A 200 négyzetméteres alapterületű bolt árukészletének mintegy 60 százaléka a Hermes nagykereskedelmi cégtől származik. fotó: sárközi Rendőri berkekben uralkodó az a nézet, hogy egy rendőr akkor „igazi”, ha a munkát az utcán kezdte, és szakmai előmenetele során a ranglétra minden fokát bejárta. Dr. Lekrinszki Sándor őrnagy esetében, akit a hónap elején neveztek ki Kunszent- márton rendőrkapitányának, minden e felfogás jegyében alakult. A fiatal rendőr tizedes huszonkét évvel ezelőtt vette fel először az egyenruhát ott, annál a kapitányságnál, ahol most már mint első számú vezető dolgozik. A tanulás végigkísérte a járőrszolgálattal kezdő rendőr pályáját. Ennek sem a legköny- nyebb oldalát választotta, ugyanis a munka mellett vállalta a gimnáziumot, érettségi után a Rendőrtiszti Főiskolát, sőt, jogi diplomájáért is a napi kötelezettségek mellett harcolt az egyetemen. Míg rendőrkapitány lett, volt tehát járőr, közlekedési előadó, később a bűnügyi munka vált számára a legkedvesebbé. Nyomozóként, majd a bűnügyi osztály vezetőjeként volt alkalma hódolni a rendőri munka egyik legtöbb felkészültséget és kreatív gondolkodást igénylő szolgálati ágának. Az sem véletlen, hogy az elmúlt évtizedek legemlékezetesebb élményei is ehhez a munkához kötődnek. Bizonyára nem felejti el azt az esetet, amikor kollégájával Csépán egy látszólag eltűnéses ügyben folytattak vizsgálatot. Kiderítették, hogy az „eltűnt” idős férfi gyilkosság áldozata lett, és még ugyanazon a napon fényt derítettek az elkövetők kilétére is. Az új munkakör persze nem teljesen szokatlan a frissen kinevezett vezető számára. Elődjét, a munkáját Jászberényben folytató Lukács István alezredest ugyanis volt alkalma helyettesíteni. Helyzeti előnyt jelent számára, hogy nem idegenként csöppent egy ismeretlen területre, ugyanis nemcsak a kapitányság működési területét, a hozzá tartozó tizenhárom települést, hanem az ott élő embereket, az együttműködés szempontjából oly fontos ön- kormányzatokat is jól ismeri, nem beszélve a kollégákról, akik legtöbbjével már hosszú évek óta együtt dolgozik. Különösebb változtatásokat nem is tervez, hisz - mint mondta - „elődömtől egy évek óta kiegyensúlyozottan, jól működő szervezetet vettem át”.-hgyDolgozott, tanult, kapitány lett Tudományos kutatás, nehéz helyzetben Közhelynek számít már, hogy egyre nehezebb helyzetben vannak a tudományos kutatás műhelyei, a kutatóintézetek és az egyetemek. Pénzhiány nehezíti elsősorban a munkájukat, s minden egyéb, ami ebből következik, például a kvalifikált kutatók egy részének elvándorlása. Ha ilyen a helyzet a nagyobb szellemi-tudományos központokban, még inkább ilyen azokon a területeken, amelyek távol esnek ezektől a központoktól, s itt elsősorban nem is a földrajzi távolságra kell gondolni. Jász-Nagykun-Szolnok megye sajnos teljes egészében e területek közé sorolható. Ezen a vidéken nincsenek nagy hagyományokkal rendelkező egyetemek, kutatóintézetek, bár egy-egy intézményben, olykor csak egy-egy személy munkásságához kötődően itt is születtek-születnek számottevő eredmények. A megyében négy kutatóhelynek minősített intézmény van. A Karcagi Mezőgazdasági Kutatóintézet elsősorban a szikes talajok hasznosításával foglalkozik. Az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Társadalomkutató Csoportja, mint a neve is mutatja, társadalomkutató tevékenységet folytat a régióban. Új, egyelőre kis intézmény, tevékenysége kétirányú, dolgozik a megye számára, és az Akadémia Regionális Kutatások Központja programjában is részt vesz. A megyei múzeumi szervezet hét tagmúzeummal sokirányú humán kutatásokat folytat (régészet, történelem, néprajz, művészet- történet, szociológia). Jelentős a kiadói és tudományszervező tevékenysége. Nyolc tudományos fokozattal rendelkező munkatársa van, az idők folyamán több egyetemi oktató is kikerült ebből az eredményes munkát végző tudományos műhelyből. A megyei rendőr-főkapitányság kriminológiai részlege is tudományos kutatóhely rangot kapott, kandidátus munkatársa van, s eredményesen dolgozik együtt más szakirányú kutatóhelyekkel. Oktató, illetve szolgáltató tevékenységük mellett több intézmény foglalkozik tudományos kutatással is. Ilyen több kórházunk, a repülőtiszti főiskola, a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, a megyei levéltár, a megyei könyvtár, a városi művelődési központ, a jászberényi tanítóképző, a Nagyal- fóldi Olajkutatási Központ laboratóriuma, a GATE mezőtúri kara, a TVM laboratóriuma, a Kötivizig regionális laboratóriuma, a megyei pedagógiai intézet, a TIT szervezete. A sokféle, de gyakran csak kiegészítő tevékenységként végzett tudományos kutatómunka összehangolására alakult az MTA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Testületé. A Jász-Nagykun-Szolnok Megye Tudományáért Alapítvány a megye és Szolnok segítségéveljött létre, s céljai között szerepel a tudományos munka anyagi támogatása is. Néhány más alapítvány is létrejött, amelyek céljai között szerepel a tudományos kutatás segítése is, például a Jászságért Alapítvány, a Jászok a Magyar Kultúrában Alapítvány, a Ceranica Carpatica és mások. Á felsorolás alapján talán jobbnak látszik a helyzet a valóságosnál, ugyanis a négy kutatóhely mellett a többi intézménynél a munka esetleges, olykor csupán egy-két személyhez kötődik, pénzhiány miatt vagy egyes üzemek esetében a privatizáció miatt szünetel, illetve megszűnőben van. A folyamatban lévő nagy társadalmi átalakulás, remélhetőleg csak átmenetileg, visszavetette a tudományos kutatómunkát a megyében is. A régi struktúrák felbomlottak vagy felbomlóban varrnak, az újak még most alakulnak. Ilyen körülmények között a legtöbb helyen túlélésre rendezkednek be, próbálják megőrizni az eddigi kapacitásokat, megtartani a legjobb kutatókat egy jobb helyzet reményében. B. A. Közérzetünk A kisembert elszámoltatják Ismerősömnek meghalt az édesapja, és a viszonylag szolid, vidéki temetés is belekerült hatvanezerbe. A költségek csökkentése érdekében kapott a munkahelyétől kilencezer forint temetési segélyt. Nem hitt a szemének, amikor levontak belőle adóba 4 ezer 995 forintot, és végül a maradék - az összegnek kevesebb mint a fele - került a zsebébe. A gyászoló nem értette az egészet: most tulajdonképpen kinek halt meg az apja? Nem az államnak, neki. Ki állta a költségeket? Nem a pénzügyi lobby, hanem ő. Akkor miért adóztatják ennyire durván ezt a kis támogatást? Mert jövedelem, hangzott a válasz. Jó, az, de hát neki ez az egész nem annyiba került... Olvasom a minap, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat három illetékese, ha úgy tetszik, dolgozója, 150 millió forintot utaltatott át egy magánklinika építtetésére és működési költségeire. Az én befizetett forintjaimból, a tiedből, az Önéből. Az Állami Számvevőszék mindezt hűtlen, illetve hanyag kezelésnek minősítette. Nagy lett a felzúdulás, az érintettek politikai irányultságot, célzatosságot emlegettek. Nem tudom, volt-e benne ilyesmi vagy nem. De tény, a 150 millió eltűnt, mert a klinika ma sem fogadja a betegeket. Mert akik ezt a pénzt odaadták, nem kötötték feltételekhez. Ahhoz, hogy adunk először 50 milliót, azután újabb nyolcvanat, és ha látszik, beépítették, megint jöhet egy rész. Hírlik, meg is büntették őket: írásbeli figyelmeztetést kaptak. A temetési segély csak 9 ezerre rúgott. Mégis szem előtt volt az illető, ez jövedelem, ezért adóköteles. Akkor is, ha megütközést kelt. Szerintem még egy sírt kellene ásni. Jó nagyot, jó mélyre, mert lenne bele mit temetni. Azért mélyre, hogy ki ne hajtsanak belőle az ehhez hasonló jogszabályok, olyanok, amelyek a kisembert az utolsó fillérig nyúzzák. Akkor is, ha éppen egy nekik nagyon sokba kerülő temetés szerény támogatásáról van szó ... D. Szabó Miklós Bizonytalanok a karcagi gazdák A mezőgazdaság aktuális problémáival foglalkoztak tegnap a Karcagi Nagykun Gazdakörben. Mint Hubai Imre elnök elmondta, ebben a térségben idén is az aszály sújtotta területeken kell majd gazdálkodniuk a termelőknek. Megingott a bizalmuk a jelenlegi kormányban és áz agrárkamarában is, hiszen hiába végezték el a különböző felméréseket az 1995-ös aszálykárokról, az érdemi segítség elmaradt. Mint elhangzott, magára maradt a gazdálkodóréteg, saját magának kell a tavaszi munkákhoz, a nyári betakarításhoz is előteremteni a pénzt. De ha a fejtrágyázásra, a vegyszeres gyomirtásra nem lesz pénz, az éreztetni fogja a hatását a termés minőségén, legyen az gabona vagy kukorica. A jelenlévők nagy bizonytalanságot látnak az állattartásban is. Itt költségátvállalást, támogatást várnának. A mezőgazdaság versenyképessége nagyon sokat romlott az emelkedő költségek és a kompenzáció hánya miatt - fogalmazták meg a karcagi gazdák. de Belépés csak felvételivel? (Folytatás az 1. oldalról) A Verseghyben szintén előfelvételit tehettek a végzős általános iskolások. Magyarból, matematikából és fizikából kellett számot adni annak, aki a matemetika-an- gol speciális osztályba, illetve a természettudományos vagy humán-reál integrált programra je- letkezett. Törökszentmiklóson a Bercsényi gimnázium nyolcosztályos képzési formája a legnépszerűbb, itt a 30 helyet 64-en pályázták meg. Nekik felvételizniük kellett magyarból és matematikából, az emelt szintű angol és német osztályba nyelvi meghallgatással lehetett bejutni. Az újszászi gimnázium és szakközépiskola ellenben azon kevesek közé tartozik, amelyek nem küszködnek a bőség zavarával. Ide nem kellett felvételizni, a gimnáziumi osztályba és a közlekedési szakközépbe jegyek alapján válogatták a jövendő elsősöket. Széles termékskálájával a keleti, nyugati és a hazai piacon is jelen van a mezőtúri Fémfeldolgozó-ipari Kereskedelmi Szövetkezet Rt. Az élelmiszer-ipari berendezésekbe, hűtő-, főzőgépekbe állványkocsikat, vendéglátóipari berendezéseket, irattárolókat, fémszekrényeket gyártó üzemnek még bárpultokat készítő asztalosüzeme is van. FOTÓ: CSABAI De február 29-én kiderül. Érdemes lesz odafigyelnie Ilyen csak szökőévenként egyszer van.