Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-20 / 43. szám

8. oldal 1996. február 20., kedd Az Új Néplap Kisújszálláson És Környékén Ébresztő már kora hajnalban Nem költekeztek túl Kenderesen ügyeltek arra, hogy az önkormányzat még véletle­nül se essen abba a csapdába, hogy egyik adósságból ki, a másikba be. így azután óvato­san csak addig nyújtózkodtak, ameddig a takaró ért. Mintegy kétszázötvenmillió forint volt a tavalyi költségvetésük. Ezek döntő többsége az intézmények fenntartására, a működésre, bé­rekre, kisebb-nagyobb kiadá­sokra kellett. Mert gyarapodás is történt, hiszen ide is eljutott a gáz, új, modem telefon is akad vagy hétszáz lakásban, és az utak nyolcvanegy százaléka szilárd burkolatú. A felsorolta­kon kívül építenek egy száz köbméteres víztornyot is, a munkálatokat az idén fejezik be. Akár annyk a három útnak a kövezését, amely szintén az 1996-os elképzelések között szerepel. A nagy karcsúsítás oly módon érintette őket, hogy a gamesz megszűnt, és - fele létszámmal - a dolgozók a vízműhöz tartoznak. Szociális célokra tizenhat- milliót áldoztak, és egy kis köl- csönük is akad, ez azonban annyira kevés, hogy az éves tör­lesztése az összes költségvetés­nek alig két százaléka, azaz öt­millió körüli. Működési hitelük nem volt, így bíznak abban, hogy eredményesen túljutnak ’96 nem éppen gazdag hónap­jain is. Ilyen marha nem sok van Kenderesen a 4-es főútvonal mellett az egyik bisztró szom­szédságában apró faházikó da­col az időjárás viszontagságai­val. Ezt teszi már vagy tizenkét éve, amikor megnyílt, és friss kávéval, jóféle meleg lángossal várta a főút fáradt és néhány percre megálló vándorait. Ak­kori dolgozói, Juhász Istvánná és Demeter Gyuláné is hajnali háromkor ugrottak ki az ágy­ból. A vekker most is így csö­rög, csak azzal a különbséggel, hogy napjainkban Demetemé húga, Adamecz Lászlóné és Strech Pálné dolgozik itt. Négykor már ki is nyitnak, sőt az a rend, hogy tavasztól kora őszig éjjel-nappal várják a vá­sárlókat. Sajnos a nadrágszíj- húzó politika következményeit ők is érzik, hiszen kisebb a for­galmuk, kevesebb a bevételük. Pedig azóta sört, csokit, cukrot, Tévedések elkerülése végett az állítás még véletlenül sem a ké­pen látható úrra vonatkozik, hanem arra a komor négylá­búra, amelyik szúrósan figyeli a fejleményeket. Van is oka rá, mert Horváth György kisúji vállalkozó vásárlása jóvoltából a magyar szürke gulya egyik bikája és két tehene a Kiskun­sági Nemzeti Parkból az ő ta­nyájára költözött. A három szürke marha azóta a kun város egyik érdekessége, és megvéte­lük kapcsolódik a millecentená- rium helyi rendezvényeihez. Horváth György jó néhány me­gyei, megyén túlra terjedő ese­ményt szervez ez évre: például lovasíjász-versenyt; hétpróbás kunok viadalát, amely során a Berettyót is át kell úszni; gyer­mekeknek lovastábort és ha­sonló érdekességeket. Hogy melyiket mikor, ezekről időben hírt adunk. Kenderesen a négyes melletti lángossütőben napjainkban Adamecz Lászlóné és Strech Pálné süti a lángost, várja a vásárlókat üdítőt, napraforgómagot is kí­nálnak az amerikai, vagy aho­gyan errefelé hívják, földimo­gyoróval együtt. Volt, nincs kalendárium Az idén újból megjelent a Kisújszállás és Vidéke Nagykun Kalendárium, amelyik azonban tiszavirág­életűnek bizonyult, mert ahogy hallottam, gyorsan elkapkodták az ezer darabot. Holott nem adták ingyen, így minden bizonnyal a Ducza Lajos szerkesztette kalendárium érdekesre sike­redett. A teljesség igénye nélkül: hozza a naptárrészt, a névnapokat, a vásárokat, a katolikus és református ün­nepeket. ír a honfoglalásról- kalandozásról, a megváltás­ról, eleink életéről, az 1786- ban Pacsérra vándorolt csa­ládokról. Bemutatja Illéssy Sándor altábornagyot, a százhúsz éves megyét, a millennium 1896-os esemé­nyeit, Móricz Virágot, a vá­ros kitüntetettjeit, intézmé­nyeit, iskoláit, a régi diákok visszaemlékezéseit, a kun­halmok eredetét, leírja a biogazdálkodás lényegét. Hírt ad egy 92 éves bába­asszonyról, a város sport­egyesületéről, a jelentősebb munkahelyekről, a helyi ön- szerveződő közösségekről, a könyvtár írói pályázatának győzteseiről és a cigányság­ról. A régmúlt emlékeit egykori felvételek teszik színesebbé. Aki mindezek után kedvet kapna a több mint háromszáz oldalas ka­lendárium lapozgatására, megvételére, esetleg keres­sen elárusítóhelyet. Ilyen volt nem is olyan régen még a könyvtár, a városháza, a református lelkészi hivatal, valamint a két gyógyszertár. Ha Fortunát kézen fogja, esetleg valahol kaphat egy reá váró példányt... írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János Bontják a híres hentes házát Trenka János hentes nem akárki volt Kenderesen. Messze kör­nyékről hozzá jártak vásárolni, mivel csodálatos ízeket tudott adni a hurkának, kolbásznak, sajtnak, de szalonnáért, belsősé­gekért is sokan átruccantak Ken­deresre. Nem véletlenül lett a kormányzónak, Horthy Miklós­nak is az állandó udvari szállí­tója. Ezért azután a háborút kö­vetően az új rend hatalmasságai közül néhányan ferde szemmel néztek rá, majd ez a bizalmatlan­ság fokozatosan olvadt. Ugyanis rájöttek arra, hogy az itt vásárolt, megrendelt füstölt áru, nyerskol­bász, rövidkaraj vagy tepertő a rendszerektől és a politikai hova­tartozástól függetlenül csodála­tos, így ismét felfedezték. Vittek tőle a fél országba, miniszterek, első titkárok, titkárok, gyárigaz­gatók, no meg a „hétköznapi” emberek. Sajnos valamikor a hetvenes­nyolcvanas esztendők fordulóján a neves mester örökre itt hagyta házát, kis üzletét, füstölőjét. A fia egy ideig tovább vezette a boltot, de már ő is meghalt. Az unokái pedig nem folytatták nagyapjuk mesterségét. És most tessék, volt, nincs Trenka-ház, Trenka-üzlet, mert bontják a ki­szolgált falakat. Lehet, mire a cikk megjelenik, az egykori ne­ves épületből hírmondó sem ma­rad. Jobban mondva ez a cikk, amelyik arról tanúskodik, hogy a csodálatos hentes után a háza is eltűnt erről a világról... Sok nagy- és kisember megfordult ebben az épületben: Trenka János hentes egykori boltjában Munkanélküliek, figyelem! Köztudomású, hogy az állásta­lanok meghatározott ideig munkanélküli-járadékban ré­szesülnek, amelyet a munka­ügyi központ kirendeltsége fi­zet. Ennek megszűntével — megfelelő feltételek esetén - az önkormányzattól jövede­lempótló támogatást kapnak. Jelenleg 426-an részesülnek ebből a támogatásból. Igen ám, de a mostani törvények szerint ez nem tarthat a végte­lenségig. Akik például tavaly, június 30-án jövedelempótló támogatást kaptak, azoknak 90 napos munkaviszonyt kell iga­zolniuk ahhoz, hogy a jogo­sultságot megint megszerez­zék erre a támogatási formára. Ezt a tíz híján száz napot 1996. szeptember 29-ig kell teljesí­teni 294 munkanélkülinek. Tény, hogy ezt a kilencven nap munkaviszonyt nehezen, vagy alig lehet elérni, igazolni. Éppen ezért Kisújszállás ön- kormányzata az intézményei­nél és a város területén 1996. március 1-jétől olyan köz­hasznú munkát szervez turnu­sokban, amelyért munkabért kapnak. Ezután újabb 24 hó­napig ismét jogosultak lesznek a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatására. Nagyon fontos, hogy az érintettek be­csülettel teljesítsék és megsze­rezzék a 90 napos munkavi­szonyt. Ellenkező esetben ön­magukat okolhatják, ha kiszo­rulnak a jövedelempótló tá­mogatásból. Való igaz, nem sok az a havi 7 ezer 680 forint, de a nincsnél pontosan ennyi­vel több. Az alkalmazásról, foglalkoztatásról az ügyben érintettek értesítést kapnak: érdeklődni pedig Dómján László alpolgármesternél le­het. Csatomaözön Kisújon a Malom utcában akad egy cég, amelyet gyakran vál­tozó mindennapjainkban há­romféle néven is nevezhetnek - tudtuk meg Kocsárdi László ügyvezető igazgatótól -, úgy­mint Kisújszállási Fémlemez­ipari Kft., azután Kőbőr Kft. és Metáll-Market Betéti Társa­ság. Egy tény, hajdanában me­gyei tanácsi tulajdonban volt, önállósult, majd a privatizáció során magántulajdonná ala­kult. Hogy mi mindent gyártanak itt? Szaknyelven fogalmazva az épületbádogos-iparhoz szükséges valamennyi termé­ket horganyozott acéllemez­ből, alumíniumból. Ezenkívül készítenek gázégéstermék-el­vezetőket, tüzelőberendezése­ket és a jó ég tudná felsorolni, mi mindent. Az is igaz, termé­keikre nem a februári szakadó hó vagy havas eső hozza az igazi szezont, hanem inkább a nyár, nyár vége és az ősz. Gazdálkodók Kenderesen napjainkban közel öt­százan próbálkoznak gazdálkodni, igen-igen eltérő területeken. Az át­lag öt hektár körülit vallhat magá­nak, ugyanakkor arra is van példa, hogy egy családnak 300 hektár műveléséről kell gondoskodnia. A gondokat szaporítja a temérdek bi­zonytalanság. Hogy mást ne említ­sek, ottjártunkkor a hízó ára lábon, kilónként már száznegyvenöt volt, ami alapos ráfizetést jelent a tar­tóknak. Azután a földdel bíbelő­dök tapasztalatai más, helyi sajá­tosságokat is mutatnak, amelyeket illik figyelembe venni, aki parasz- tizálásra adja a fejét. Például azt, hogy errefelé sem szabad olyan táblákba vetni a kukoricát, ame­lyek nem öntözhetők. így azután főleg búzát, árpát, napraforgót, repcét termesztenek. A hullámzó piaci árak ellenére a sertéshizlalás vezet, ugyanakkor tavaly a növen- dékmarha-állomány is szépen sza­porodott. Gubancot jelent az is, hogy a tejbegyűjtés területén nincs versenyhelyzet, így nem is egy te- henes gazda úgy döntött, hogy in­kább más, távolabbi településre szállítja a tejet. Elvégre még akkor is több marad, ha ezt a benzinkölt­ség is terheli... Harmincháromból tíz a fiú A Móricz Zsigmond Gimná­ziumban most a nyolcosztá­lyos kisgimnazisták közül a III. B-t néztük meg. Általában tizenhárom évesek, és a leg­többen helybeliek. De érkezett ide diák Kenderesről, Kunma­darasról, sőt Jászberényből is. Azt is megtudtuk, hogy a leg­jobb tanuló Gubucz Sándor és Tóth Zsuzsa, akik általában elejétől végig ötösök. Ugyan­akkor a legjobb fejnek Nánási Nikolettet meg Nagy Zsoltot tartják. Noha tanulmányaik végéig még sok-sok év következik, többen már szakmát, hivatást választottak. Van, aki asszisz­tensnő szeretne lenni, míg más jogász, légiutas-kísérő, gyer­mekpszichológus, állatorvos vagy éppen focista. Hát ami az aranylábúak világranglistán elfoglalt hatvan-valahányadik A kisgimnazisták III. B osztálya úgy szerveződött, hogy a harminchárom felvett túlnyomó többsége lány helyét illeti, rá is fér a frissítés a nemzeti tizenegyre. Hogy melyek a kedvenc tárgyaik? Az osztályfőnöki órán kívül a rajz kapta a legtöbb igent, de elhangzott a földrajz, a testne­velés, a történelem és az iroda­lom is. Sok lakás elkelt Kisújszálláson legutóbb 212 ön­kormányzati bérlakást tartottak nyilván. A lakók közül 168-an je­lentették be vételi szándékukat. Az ügy intézésével a városgazdálko­dási vállalatot bízták meg, amely a lakások felmérését, értékelését vé­gezte. December legutolsó napjáig 101 lakást és nyolc garázst értéke­sítettek. Az elmúlt két évben az el­adásokból mintegy 28 millió forint bevétel keletkezett. A jogszabály azt írja elő, hogy az önkormányzat ezt az összeget csak a tulajdonában lévő lakóépületek korszerűsíté­sére, valamint új lakás(ok) építé­sére használhatja fel. Ebből az ön- kormányzat eddig 14 milliót köl­tött el ilyen célokra. A másik 14 millióból négyet a maradó lakások felújítására szánnak, 10 milliót pe­dig tartós betétben kötnek le addig, amíg a kormány ki nem dolgozza a szociális célú lakásépítések támo­gatási feltételeit. Ézt követően döntenek a kamatokkal növelt mil­liók felhasználásáról. Ez az időszak még vidéken, így Kisújszálláson is a csi­gakészítés szezonja, hiszen a legrövidebb hónapban is több helyen esedékes a disznótor. Es ugye, az orjalevesben a csigatészta elmaradhatatlan kellék. Készítéséhez nem kell más, mint megfelelő felszerelés, türelem, no meg olyan nyújtott tészta, amelyikből még véletlenül sem szabad saj­nálni a tojást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents