Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-17 / 41. szám

1996. február 17., szombat 5. oldal Körkép Nézőpont Reformok özöne Újabb, mindnyájunkat érintő leves készül a Pénzügyminisztérium bo­szorkánykonyhájában. Az ételnek fantázianevet még nem találtak, a tűzhely környékén államháztartási reformnak becézik. Noha a recept nem egészen új keletű, a mai társa­dalmi-gazdasági viszonyoknak meg­felelő kiigazítást, és persze alapos előkészítést igényel. De miről is van szó? A pénzügyi tárca szerint az államháztartási reform lényegében az államta- lanítás egyik módja, célja pedig az államszocializmusból átörö­kített központi költségvetési szerepvállalás visszaszorítása az egyén javára. A büdzsé karcsúsítása mindazonáltal égető gaz­dasági kényszer is. Az elmúlt évtized végén ugyanis a bruttó nemzeti termék mintegy 64 százalékát fordítottuk szociális kia­dásokra, többek között egészségügyre és oktatásra, míg Európa fejlett országaiban a GDP-nek csupán 40-50 százalékát költöt­ték erre a célra. Azt mondanom sem kell, hogy ezek az óriási összegek nem igazán „dolgoznak” hatékonyan - ezt mindenki a saját bőrén tapasztalhatja. Vitathatatlan tehát: az államháztartás kiadásait erőteljesen mérsékelni kell ahhoz, hogy - már a gazdasági aktivitást fékező - horribilis adó- és társadalombiztosítási terheket mérsékelni lehessen. A készülő koncepció végül is arról szól, hogy a jöve­delmeket a költségvetés miként ossza el újra. A feladat óriási. Első lépésként pontosan meg kell határozni, hogy a „gon­doskodó” állam valójában kiről és miről gondoskodjon, és mi­lyen felelősséget, kockázatot vállaljon az egyén. Már csak azért is, mert az állami büdzsé kiadásait a bevételek rendre nem fede­zik, s ez hosszabb távon nem éppen ideális állapot. Az államháztartási reform keretében szükséges a közpénzek­kel való hatékonyabb gazdálkodás megteremtése, a költségve­tési intézmények, önkormányzatok gazdálkodási ösztönzési rendszerének megváltoztatása, a gazdaság helyenként túlzott, közvetlen támogatásának csökkentése, az adórendszer korsze­rűsítése és nem utolsósorban a jóléti rendszerek újragondolása, mert pénzszűke és pazarlás együttesen tapasztalható minden te­rületen. Legérdekesebbnek talán a jóléti rendszerekben tervezett vál­tozások tűnnek. A jelenlegi szisztémában szembetűnőek a szo­cialista egyenlősdi szemlélet tipikus jegyei. A széles rétegeket érintő ellátásnak azonban ára van: szerény egészségügyi ellátás és kicsi nyugdíj. Miközben egyre gyakrabban halljuk, hogy nyugdíjrendszerünk az összeomlás határán áll, ugyanakkor a já­rulékterhek egyre elviselhetetlenebbek. A nyugdíjkorhatár eme­lése csupán egy lehetőség, ám halálozási statisztikáinkat is­merve nem biztos, hogy a legjobb. Az igazi megoldásnak a normális megélhetést garantáló kötelező nyugdíjrendszer és az ezt kiegészítő önálló, egyéni nyugellátás együttese ígérkezik. Hasonlóképpen az egészségbiztosítási járulék csökkentésének módja bizonyos szolgáltatásoknál a díjfizetés bevezetése lehet. Ezek ma talán eretnek gondolatoknak tűnnek, de sajnos más kiút aligha létezik. Az óra mindenesetre ketyeg, az államháztartási reform mi­előbbi bevezetése egyre sürgetőbb. A siker titka abban is rejlik, hogyan sikerül az átmenetet előkészíteni és a társadalom támo­gatását megnyerni az ügyhöz. Verseny a javából Szolnokon a Mátyás Király Ál­talános Iskolában tegnap ren­dezték meg a kis matematiku­sok, valamint a vers- és próza­mondók megyei versenyét. A XIV. Mátyás király mate­matikai, vers- és prózamondó versenyen kétszáznegyven gyermek vett részt a megyéből. Az eredmények matematiká­ból: Harmadik osztályosok közül első Gergely Norbert (Szolnok, Szandaszőlősi Általános Is­kola), a 4. osztályosoknál első Vass Imre (Kunszentmárton, Széchenyi István Általános Is­kola). Az első helyezettek a vers- és prózamondók versenyén: Harmadik osztály: Isai Anita (Szolnok, Mátyás Király Álta­lános Iskola); 4. osztály: Göb- lyös Katalin (Szolnok, Mátyás Király Általános Iskola) és Gu­lyás Vera (Szolnok, Mátyás Ki­rály Általános Iskola); 5. osz­tály: Karap Zoltán, (Kunhe­gyes, Kossuth Lajos Általános Iskola), 6. osztály: Száz Orso­lya (Szolnok, Mátyás Király Ál­talános Iskola); 7. osztály: Szentes Annamária (Karcag, Gábor Áron Gimnázium), 8. osztály: Sándor József (Jász- árokszállás, Széchenyi István Általános Iskola). A tiszaigari gyerekekért Tiszaigaron az Általános Műve­lődési Központ létesített egy ala­pítványt azzal a céllal hogy az óvodásoknak és az iskola tanuló­inak szemléltetőeszközöket vásá­roljanak, amelyek segítségével csökkenthető vagy teljesen meg is szüntethető a sokat emlegetett vidéki hátrányos helyzet. Éppen ezért kérik az Igaron élő szülő­ket, vállalkozókat, gazdálkodó­kat, hogy erejükhöz, lehetősége­ikhez mérten segítsék az elképze­lést. Számítanak a valamikor ott tanulókra, elszármazottakra, és mindenkire, aki bármiért szívébe zárta ezt a parányi települést. Részletesebb tájékoztatás Tolnai József igazgatótól kap­ható. A cím: Általános Művelő­dési Központ 5361 Tiszaigar, Pe­tőfi út 10—12. Elment egy lapteijesztőnk Élt negyvenegy évet és néhány hónapot Azon a szombaton még senki nem sejtett semmit Bordás Józseféknél Kunhegyesen. Jóska volt la­punk ottani föterjesztője. Korábban hosszabb ideig a BHG-ban kereste a kenyerét, majd rövid időre ö is a munkanéléküliek népes táborába ke­rült. Szokásához híven, akkor is hajnali fél kettő után kelt: bekarikázott a központba, várta a hat- száz-egynéhány Új Néplapot. Nyolc körül végzett: megmo­sakodott, harapott valamit, és ledőlt szundítani. Nem sokáig, tizenegy tájban felkelt, mert tudta, másnap nagy munka vár rájuk: hízóvágás lesz. És arra bizony alapos készülődés szükséges. Edit, a felesége mosott, ő meg palacsintát sü­tött, mert a tűzhely körül is otthonosan mozgott. Megebé­deltek, majd nekiláttak pako­lászni a garázsban meg a konyhában. Később hagymát tisztítottak, szóval készültek a másnapra. Rosszal lett a konyhában Vasárnap szokás szerint a férj ébredt elsőnek. Még koromsö­tét volt a világ, fél öt sem lehe­tett. Kiballagott a konyhába, a felesége még szendergett. Arra lett figyelmes, Jóska egy na­gyot kiált, majd még egyet. El­szállt az álom a szeméről, na­gyon megijedt, és kirohant hozzá. A férje ott feküdt a kö­vön. Megfordította, de képtelen volt egyedül felemelni, ezért szólt a beteg anyósának is.-Tessék gyorsan segíteni, anyuka, valami történhetett Jóskával... Nagy nehezen elvonszolták egy székig, felültették rá. A páija gyógyszert akart neki adni, de nem bírta lenyelni.- Hangosabban beszélj! Nem hallom, semmit nem hal­lok - ezeket a szavakat még ér­tette Edit és az anyósa. Roffról érkezett a doktor Orvosért telefonáltak; hétvége lévén Roffról érkezett az ügyelet. Hihetetlenül magas vérnyomást mért nála, de ő til­takozott.- Nem vagyok beteg. Hízót kell vágnunk. A mentő hatra már beért vele Karcagra, ahol megvizs­gálták, ellátták. Megismerte a feleségét, bólogatott, de egyet­len hangot sem tudott mon­dani. Párja hazautazott, akit a Rákóczi úti lakásukban a két kicsi rémülten fogadott.- Hogy van apu?- Nyugodjatok meg, job­ban. Erős a ti apukátok, erős a szervezete... Természetesen nem lett semmi a hízóvágásból. Más­nap reggel újabb telefon: élet­veszélyben van Bordás József. Ahogy tudott, rohant hozzá.- Megismersz? Ránézett, hosszasan für­készte az arcát, és egy kicsit biccentett a nagybeteg ember. Odaadták a ruháit: mondván, vigye haza. Másnap szintén meglátogatta, de este megint telefonon keresték: a beteget újabb agyvérzés érte. Az első­nél is nagyobb. Szerdán aludt, aludt, aludt. Búcsúzott a világtól Csütörtökön délelőtt kinyi­totta a szemét: leskelődött. Talán ekkor búcsúzott a vi­lágtól, amelyet annyira szere­tett, és amelyből neki mind­össze negyvenegy esztendő, meg még néhány hét jutott. Birkózott a halállal, az elmú­lással. Nem adta könnyen az életét, még fél négykor is né­zegette a falakat, a mennyeze­tet. Fél ötkor legyűrte a halál, feladta a küzdelmet, örökre megpihent. Hátrahagyva édesanyját, fiatal feleségét és fiait, a kilencéves Zsoltit és a hatesztendős Tibit. Hátra­hagyva mindennapi munká­ját, az ismerősöket, a kedves utcákat, a várost, amelyet annyira szeretett. Az özvegynek iszonyatosan nehéz volt a tragédiát tudatni kicsi gyerekeivel. Kínkeserve­sen szánta rá magát, mire a nagyobbik csöndesen ennyit mondott:- Tudtam, hogy valami nincs jól... A kicsi szomorúan hozzá­fűzte:- Az összegyűjtött zseb­pénzünkből pedig már meg­vettük a borotvát, apucinak karácsonyi ajándékba. Ott van a szekrényben - súgta halkan. Emil bácsi, Bollók Emil plébános búcsúztatta a fiatal­embert. Cudar idők jártak ak­koriban Kunhegyes felé, mégis nagyon sokan elkísérték utolsó útjára Bordás Józsefet. Nem csoda, hiszen jószeré­vel mindenki ismerte a város­ban. Azóta már hópaplan mele­gíti fölötte a földet a síron, amelyik kissé megsüllyedt. Rajta koszorúk, virágok. Edit, az özvegye mindennap ki­megy hozzá. Egy kicsit sírni, egy kicsit beszélgetni arról, mi történt azóta. De hát ez már szomorúan egyoldalú társal­gás. „Ha ezt a műsort apn látná...” Otthon a gyerekek is vissza- visszatémek rá.- Ha ezt a műsort apu látná, de örülne! - így a tévé előtt. Máskor az ebédnél jegyzik meg:- Ezt apu is szerette... Amikor az ellenőrzőkben hazavitték a félévi osztályza­tokat, a nagyobbik felvetette:-Nem tudom, mit szólna ezekhez a jegyekhez apu... Hogy mit szólna? Biztosan örülne, ha látná, mert nem rosszak a jegyek. A szülők, il­letve a gondviselők nevében először fordult elő a család­ban, hogy csak az anyuka alá­írása került az ellenőrző al­jára... D. Szabó Miklós TÁJÉKOZTATÓ A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara értesül tagjait és mimten érdeklődőt, hogy a MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGI ÜLÉSEKET az alábbi helyeken és Időpontokban tartja: 1. 1996. február 22. (csütörtök)- Rákócziújfalu 17.00- Mesterszállás-Mezőhék 15.00- Kuncsorba- Túrkeve 17.00 2.1996. február 23. (péntek)- Nagyrév 17.00- Kétpó 16.00- Tiszasas 16.00 3.1996. február 26. (hétfő')-Öcsöd 17.00- Kisújszállás 15.00- Jászszentandrás 16.00- Nagyiván 13.00- Tiszaug 16.00 4. 1996. február 27. (kedd)- Rákóczifalva 13.00- Csépa 17.00- Jászdózsa 16.00- Jászjákóhalma 13.00- Jászfényszaru+Pusztamonostor 17.00 polgármesteri hivatal 5. 1996. február 28. (szerda)- Csataszög 10.00- Besenyszög+Hunyadfalva 14.00-Jásztelek . 16.00- Jászapáti+Jászivány 13.00- Jászberény+Jászfelsőszentgyörgy 17.00 gazdaköri székház- Kunmadaras 14.00 polgármesteri hivatal nagytanácsterme 6. 1996. február 29. (csütörtök)- Tiszajenő 13.30- Jászboldogháza 17.00- Kunszentmárton (Kungyalu) 15.00 művelődési otthon kultúrház Táncsics klub báziskonyha ebédlője művelődési ház polgármesteri hivatal polgármesteri hivatal tanácsterme művelődési ház gazdaköri székház művelődési ház klubkönyvtár faluház művelődési ház kultúrház községi közösségi ház polgármesteri hivatal művelődési ház polgármesteri hivatal polgármesteri hivatal községháza polgármesteri hivatal- Tiszainoka 16.00 7. 1996. március 1. (péntek)- Tiszaföldvár 17.00- Tiszabő 17.00- Vezseny 13.30- Szelevény 17.00- Kenderes (Bánhalma) 16.00 8.1996. március 4. (hétfő)- Tomajmonostora 14.00 polgármesteri hivatal tanácsterme polgármesteri hivatal tanácsterme vendégház polgármesteri hivatal tanácsterme községháza polgármesteri hivatal művelődési ház polgármesteri hivatal- Mezőtúr- Nagykörű 9. 1996. március 5. (kedd)- Szolnok+Szajol 16.00- Jászladány 16.00- Jászárokszállás+Jászágó 16.00 10. 1996. március 6. (szerda)- Újszász 18.00- Tószeg 16.00- Tiszabura+Tiszaroff 17.00- Kőtelek 11. 1996. március 7. (csütörtök)- Tiszafüred (Tiszaörs)+Tiszaigar 14.00 polgármesteri hivatal tanácsterme 17.00 művelődési ház kamarai tanácsterem gazdaköri székház művelődési ház művelődési ház községháza polgármesteri hivatal tanácsterme 16.00 polgármesteri hivatal- Zagyvarékas- Alattyán- Karcag+Berekfürdő 17.00 18.00 16.00 17.00 17.00 12. Jászkisér 1996. március 8. (péntek) Fegyvernek 17.00 gazdaköri iroda művelődési ház művelődési ház Déryné Művelődési Központ művelődési ház mezőgazdasági szövetkezet, központ Kengyel + Tiszatenyő 17.00 polgármesteri hivatal 14.00 művelődési ház 17.00 Új Élet Szövetkezet tanácsterme ■ Jászalsószentgyörgy + Szászberek Tiszaörs Örményes 16.00 polgármesteri hivatal nagyterme 13. 1996. március 11. (hétfő)- Cibakháza 17.00 TSZ központ, ebédlő- Jánoshida 16.00 művelődési ház- Tiszaszentimre 15.00 polgármesteri hivatal- Cserkeszőlő 16.00 polgármesteri hivatal- Tiszaderzs 14.00 művelődési ház faluház művelődési központ polgármesteri hivatal 14. 1996. március 12. (kedd)- Tiszakürt 16.00- Kunhegyes + Tiszagyenda 17.00- Tiszasüly 16.00- Törökszentmiklós + Tiszapüspöki 17.00 polgármesteri hivatal 15.1996. március 13. (szerda)- Tiszavárkony 16.00- Abádszalók 14.00- Martfű' 17.00 községház polgármesteri hivatal önkormányzat tanácsterme Húsz éve a tánc szolgálatában A táncpedagógus testvérpár Molnár Anna táncpedagógus ép­pen csak kikerült a középiskolá­ból, amikor 1976-ban a jászberé­nyi Lehel Táncklub vezetője lett. Áz addigi tánctanár, dr. Mák Lászlóné nem vállalta tovább a klub irányítását, így bátyjával - mint a táncklub legeredménye­sebb versenyzői - átvették a stafé­tabotot. Később megszerezték a tánc­pedagógusi képesítést Budapes­ten. Sokáig népművelői munka mellett, öt éve már főállásban dolgozó táncpedagógusok. 1989-ben Molnár Anna meg­alapította Szolnokon a Pelikán Táncklubot, ahol a versenytánco­sok a legmagasabb szintekig ju­tottak el, és a ’93-as Ki mit tud?- on a televíziós fordulóban is sze­repeltek a formációs csoporttal. Ám később nézeteltérések kelet­keztek, s ez arra késztette a veze­tőt, hogy új klubot alapítson, mely a Melody Táncklub nevet kapta. Testvére, Molnár József 1994- ben Jászárokszálláson hozott létre önálló táncklubot, mely a Gold- Silver nevet viseli. Jászfelső- szentgyörgyön tíz éve működtet társastánccsoportot és újabban Jászfényszarun is alakul egy táncklub. Az elmúlt húsz évben több ezer fiatalt tanítottak meg táncolni igen magas fokon, és elvitték a megye jó hírét országos rendez­vényekre, tévés adásokba és kül­földre is. Az idei, tizedik alkalommal megrendezett Ki mit tud?-on is indulnak egy standard mix kore­ográfiával, melyet Elvis Presley- dalokra készített Molnár Anna, ám most a Lehel Táncklubnak. Ugyanezzel a számmal még két versenyre neveztek be: március 9- ére Miskolcra, a formációs táncok országos ranglistaversenyére és április 6-ára Gyöngyösre, a gyer­mek- és ifjúsági táncfesztivál te­rületi fordulójára. Már korábban hírt adtunk a ma megrendezendő operabálról. Molnár Anna azon táncpedagó­gusok közé tartozik, akik betanít­ják a nyitótáncot nyolcvan pár­nak. Ezek közül huszonnégy fia­tal Szolnok megyei, hat pár a jászberényi Lehel és hat a szol­noki Melody Táncklub tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents