Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-02 / 28. szám

1996. február 2., péntek Megyei Körkép 3. oldal A fogyasztók védelmében Nincs könnyű helyzetben a megyei fogyasztóvédelmi fel­ügyelőség új vezetője, Boross Lajos. Munkatársaival együtt a feketegazdaság visszaszorítá­sát, illetve a fogyasztók érdeke­inek képviseletét tűzte ki célul, ami köztudottan nem egyszerű feladat. Az elmúlt esztendőben 955 ellenőrzést végeztek. Vizsgálódásuk célpontjai a kis- és nagykereskedelmi, vendég­látó-ipari, idegenforgalmi egy­ségek, illetve a különböző szolgáltatásokat nyújtó vállal­kozók voltak. A főbb szempon­toknak a minőségi követelmé­nyek betartása, a mérőeszkö­zök hitelessége, a vásárlói tájé­koztatás, illetve az árak betar­tása számítottak. Tevékenysé­güket sajnos nagyban nehezíti alacsony létszám - mindössze tizenketten dolgoznak a fel­ügyelőségnél, miközben több mint kilencezer üzlet működik a megyében -, valamint az a tény, hogy az önkormányza­toknak nincs adatszolgáltatási kötelezettsége velük szemben. Ennek ellenére jó kapcsolatot sikerült kialakítani ezekkel a szervekkel csakúgy, mint a rendőrséggel, vám- és pénz­ügyőrséggel, illetve az APEH- hel, az egészségbiztosítási pénztárral. így talán hatéko­nyabban tudnak fellépni a feke­tegazdasággal szemben is. A szervezőket is elfogták (Folytatás az 1. oldalról) Megyénk rendőrsége több ilyen ügyben is folytat nyomozást. A tegnapelőtt Tatabányán lezajlott akció eredménye is, úgy tűnik, ezt a kört gyarapítja. Mint általában, ezúttal is az történt, hogy egy cég pénzkezelő bankjától - jelen esetben a jász­berényi hűtőgépgyár bankjától - hamis bélyegző és hamis aláírá­sok segítségével pénzátutalást akartak végezni. A gyanúsítottak ezúttal 8,2 millió forintot akartak átutaltatni a hűtőgépgyár bank­számlájáról a sajátjukra, a Missio Bt. részére. A hamis megbízással átutalt pénzt az egyik tatabányai bankban szándékoztak végrehaj­tójukkal felvetetni. A rendőrség persze nyomozott az ügyben, így figyelemmel kí­sérték a társaságot egészen a pénz felvételéig. A gazdaságvédelmi osztály munkatársai magasfokú szakértelmükről tettek tanúságot, ahogyan a lebuktató akciót meg­szervezték. Azt tervezték ugyanis, hogy nem elégszenek meg a pénzfelvevővel, a szerve­zőket is akarták. Szolnokról a be­avatkozó alosztály különlegesen kiképzett embereivel indultak bevetésre, és ahogyan azt a „nagy könyvben” megírták, úgy zajlot­tak az események. A kommandó­sok egyszerre csaptak le a banda tagjaira. A bankban éppen már a pénz felvételéhez készülő, az ilyenkor szokásos nyomtatvá­nyokat töltögető „csicskással” együtt, egy időben akadtak ho­rogra a közelben várakozó, a hie­rarchia következő fokát képvi­selő szervező személyek. A négy budapesti illetőségű férfit őri­zetbe vették. -hgy­Hová tűnt két és fél ezer milliárd forint? A piac segíthet ki a válságból A főleg felszámolással, privatizá­cióval és vagyonkezeléssel fog­lalkozó Budapest Investment Rt. vezetői voltak tegnap a Klub Szolnok meghívott vendégei. Dr. Szórádi Sándor ügyvezető vezér- igazgató előadásában elmondta, az ország 6 ezer milliárd körüli vagyonából a privatizációban több mint 2 és fél ezer milliárd forint bevétel származott, ugyanennyi eltűnt. Igaz, a vagyon egy része szétesett, tönkrement, más részét leértékelődve vitték be vállalkozá­sokba. Az ügyvezető szerint a pri­vatizáció a törvénynek megfele­lően történt, más kérdés, hogy a törvények mire adtak lehetőséget. Jendrolovics Pál elnök-vezér­igazgató kiemelte azt a bizonyta­lan közeget, amelyben a gazda­ság szereplői élnek. A különböző szinteken egymásnak ellent­mondó döntések születnek, a ha­Jendrolovics Pál tóságok eljárásai, reakciói nem kiszámíthatóak. Dr. Szórádi Sándor szerint a válságból csak akkor tudunk ki­jutni, ha van piacunk. A politika egyik feladata lenne, hogy lehe­tővé tegye, segítse a gazdasági Dr. Szórádi Sándor élet szereplőit a piacszerzésben il­letve -bővítésben. Az előadást követő hozzászó­lásokban szó esett a külföldi piaci lehetőségekről éppúgy, mint az itthon felhalmozódott eladatlan készletekről. Drága a gyermekétkeztetés (Folytatás az 1. oldalról) volt az igény. Január 30-i ülésén határozott a képviselő-testület az új tarifákról. A tízórait, az ebé­det és az uzsonnát magába fog­laló étkezési norma az óvodák­ban 78, az általános iskolák nap­közis ellátásában 97, a középis­kolai kollégiumban 141 forint a díj... Öcsödön sok iskolás gyerek tízórait, sőt reggelit sem kap ott­hon, ezért már 1995-ben is több esetben az önkormányzat átvál­lalta a térítési díjat. Tavaly három hónapos díj ki­fizetésére futotta a község „pénztárcájából”. Az új norma naponta kilencven forint körül lesz, és egyre több gyereket vesznek ki a napköziből, mert a szülőknek annyi pénze sincs, hogy a gyerekek ebédjét befizes­sék. A községháza a legrászorul­tabbak esetében újra kezdi a térí­tési díjak átvállalását. Jászberényben a Kukta Bt. három oktatási intézmény 1100 tanulója részére biztosít napi há­romszori étkezést. A szülőknek 100,80 forint térítést kell fizetni. Az összeg tavaly május óta van érvényben, emelése tavasszal várható. A jászberényi Bercsényi Úti Általános Iskola melegítő- konyhája több oktatási intéz­ménnyel együtt az Ozirisz Ven­déglátó Kft. konyhájáról kapja az ételt. A tízórai, ebéd és uzsonna együtt 101 forintba kerül. Lehet csak ebédet igényelni, 67 forin­tért. Évente 50-60 rászoruló ber- csényis diák részére a polgármes­teri hivatal 55-100 százalék kö­zötti térítési kedvezményt is ad. Látlelet A tehetetlenség ára A piacgazdaságban - legalábbis ahogyan Magyarországon műkö­dik - minden és mindennek az ellenkezője előfordulhat. Odáig is eljuthatunk, hogy a legszegényebbek csirkelábat sem tudnak vásá­rolni. Mert ha így halad a csirkék kényszerű elgázosítása, könnyen előállhat ez a helyzet. És arra ki gondol, hogy ugyanez a veszély a háziállatok bármelyikét fenyegetheti? Csak éppen arra van szük­ség, hogy a kormányzat pénzügyi logikája az adott területen életre keljen. Tegyük mindjárt hozzá: kellő szakértelemmel és hozzáér­téssel, melybe az is belefér, hogy több milliárd forinttal csökkentik a mezőgazdaság támogatását. ígérni kell állami szubvenciókat, kedvet kell ébreszteni a vállalkozókban, majd később a felvásárlási árat egyszerűen a minimálisra kell korlátozni. Legfeljebb a kisvál­lalkozóban utólag tudatosodik, hogy „nagy átverés” áldozata lett. S ez a felismerés a társadalom más csoportjaihoz tartozókat is kísérti. Attól függetlenül, hogy a kormányzati illúziókeltés folytatódik. Holott - s erről többnyire szemérmesen hallgatnak - az elmúlt esz­tendőben a magyar gazdaság a másfél évtizeddel ezelőtti jövede­lemtömeget volt csak képes előállítani. De a közgazdasági elemzések azt is egyértelműen bizonyítják, hogy a ’70-es évek végén ez a jövedelemnagyság még elég volt ah­hoz, hogy az egy főre eső jövedelmet tekintve, Magyarország 50 százalékkal magasabb szintet érjen el, mint a világátlag. Ma viszont ugyanennyi összeg ahhoz elegendő, hogy a világátlagnál 20 száza­léknál kevesebb legyen. Megdöbbentő különbség, melyről legfel­jebb hallgatni lehet. Ám nincs miért. Mert ugyanígy nyilvánvaló az . is, hogy az elmúlt hat évben a nemzeti vagyon leértékelődésével csaknem százmilliárd dollárt veszítettünk, melynek következmé­nyei egy generáción keresztül hatnak. Ehhez képest a feltehetően gyakoribbá váló állatmészárlás valóban elhanyagolható körülmény. Nem minden szempontból persze, hiszen mezőgazdasági ország­ban élünk. Igaz, a banki ügyletekben már utolértük Európát, de ta­lán arról sem feledkezhetünk el, hogy egy elöregedő és nyomorgó társadalomban a pénzügyi tranzakciók önmagukban vajmi keveset érnek. A fejlődés látszatát tartják fenn, miközben egyre bővül az a réteg, amelyik csirkelábhoz és -farháthoz sem jut. Annál is szomorúbb mindez, mert a tehetetlenségnek már most is súlyos ára van. Ezért sem érdemes minduntalan a privatizációs be­vételek nagyságára hivatkozni, hiszen az adósságállomány alig mérséklődik. Ha pedig a gazdasági ésszerűsítés elvei puszta kény­szerből táplálkoznak (akár amiatt is, mert a megszorítás minden megoldásnál fontosabb), rémisztő idők következnek. Még csak a gúnyos hitetlenkedések erősödnek, de a kezdetben komikusnak lát­szó események könnyen válhatnak tragikussá. A tehetetlenséget ideig-óráig leplező kormányzati sikerpropaganda ellenére is. Kerékgyártó T. István Mit vásárolnak az emberek? Afféle fújja-hordja idő, hegyes szelek kergetőznek a kenderesi utcákon. Ha megszeppenve le­csendesednek, újabbak érkeznek Kunhegyes felől. Azért a főtéri, nagy ABC-ben barátságos a vi­lág, és a kinti idő ellenére mindig akadnak, akiket boltba vezet a szándékuk. Vajon mit vásárol a legrövidebb hónap idején a ken­deresi ember? ősz hajú, nyugdíjas asszony: kér, a nevét ne újam meg.-Három gyerekünk van, és mind dolgozik.-Ez jó.- Jó is meg nem is, mert tizen- háromezemél egyik sem keres többet. Nekem például 8 ezer 400 a járandóságom. Szóval, vissza­térve a gyerekekre, ebből nem búnak félretenni.- Mit vásárolt ma?-Kenyeret, kiflit, almalevet. Alig valamit, és majdnem ezret hagytam itt. Kovács Pálné munkanélküli. A férje fizetése és a két gyerek utáni családi pótlék nem egészen harmincezer.- Hogyan jönnek ki belőle?-Nagyon nehezen. Szeren­csére akad egy hízónk, ame­lyiknek már nem sok az ideje.-A jelenlegi úti célja?- Részben bevásároltam a vá­gáshoz. Paprika, bors, fűszerek. Például Kenderesen Vettem is nem is, és nem volt elég ezer forint.- Az életükben mi a luxus?-A hozzánk hasonlóak már mindenről lemondtak. Ráadásul két éve vagyok állás nélkül. Azért maradt egy „fényűzés”.- Mi az?- A kávé. Reggelente. Jámbor Miklós éppen indul.- Hogy mit viszek haza? Egy kiló kenyeret, két kiflit, zsömlét, tejet, és 167 forintot hagytam itt.- Ez nem sok.- A jövedelem se sok. Azt ta­pasztalom, minél kisebb a telepü­lés, a lélekszámhoz viszonyítva, annál több a munkanélküli. Nagy Imréné három gyerek édesanyja. A legkisebbel érke­zett.- Én anyaságin vagyok, a pá­rom dolgozik, és 14 ezer körül keres. Én hetet kapok, meg a gye­rekek után a családi pótlék: az összbevételünk negyvenezer alatt van. Nagyon meg kell gondol­nom, mit teszek a kosárba.- Mi mellett döntött?- Két kenyér, joghurt, tej, cu­kor, ez 390-be kerül.- Naponta jön?-Ugyan, dehogy! Két-három naponta. Amikor leáraznak va­lamit. Legyen szó lisztről, rizsről, sóról, cukorról.- Mi kerül a legtöbbe?- Ijesztő a fűtés ára, egyre fel­jebb srófolják. Azután az enni­való jelentős tétel, bár mi hízót is vágtunk. Azzal pótoljuk. Végül egy ifjú asszonyt, Sár­közi Lászlónét tartom fel pár percre. Hárman élnek a férjével és Kincső nevű kislányával.- Nekem csak családi pótlé­kom van, ehhez jön a párom fize­tése, ami 28 ezer körüli.- Első hallásra...- Első hallásra sem sok. Főleg ha hozzáteszem, hogy lakás havi törlesztése tízezer. A fűtés is annyi, számolja ki, mi marad.- Vagy nyolcezer.- Annyi nem, és ebből sehogy sem lehet kijönni, így az anyó­som segít.- Mivel?-Sok mindennel. Például ő vásárol be.-De most...- Ma én jöttem. Kenyeret, bé­biételeket, kakaót, kávét viszek. Ennyi. Meg még az, hogy minket nagyon megvisel a tél. A -14, -16 fok sokba kerül. Jó másfél órát töltöttem az üz­letben, és a feleletekből kitűnt: akkor a kenderesiek csak a leg­szükségesebbeket vették. Pénzte­len mindennapjainkban gyaní­tom: ez nem csak az itt élők döntő többségére jellemző... D. Szabó Miklós Új vezető a kunszenti és a herényi rendőrség élén Kapitányokat neveztek ki A jászberényieknek már volt alkalmuk megismerkedni a hó­napokon át megbízott kapi­tányként tevékenykedő Lukács István alezredessel, aki ko­rábban Kunszentmártonban töltött be hasonló beosztást. Helyére tehát új főnököt kel­lett találni. A megyei rendőri vezetők választása dr. Lek- rinszki Sándor őrnagyra esett, aki ezt megelőzően a kun­szenti városi rendőrkapitány­ság bűnügyi osztályát irányí­totta. A főkapitányváltás jó néhány személyi változással járt a megyei rendőr-főkani-. tányság szervezetében-."'így többek között a távo'zó hiva­talvezetőt is pótolni kellett. Erre a posztra dr. Varga Já­nos őrnagyot nevezték ki. Nappali bázis hajléktalanoknak (Folytatás az 1. oldalról) hónapra. Most talán feleme­lik hétezerre. Mire elég az? Az albérlet 7-8 ezer Berény- ben. Munka kellene. A köz­hasznú lehetőségével biztat­nak. Talán márciusra össze­jön. Berény első „hivatalosan elismert” hajléktalanja, akit a népjóléti iroda közvetített ki a melegedőbe, az utcán éjsza­kázik. Noha tavaly őszig tetőt fe­dett Budapesten, nincs tető a feje felett. Ha nem kap munkát, szál­lást, marad a Zagyva zúgója. Mihelyt kitavaszodik. Addig meg? Fürdőjegyről álmodik, s egy szemüvegről. A bal szeme rossz, pedig látni sze­retné vele még sokáig ezt a számára sivár világot. Simon Cs. József Fotó: Sárközi János Képviselők a „vallatószékeken” Nem volt könnyű helyzetben dr. Füle István és Iváncsik Imre MSZP- s országgyűlési képviselő, amikor tegnap este rövid számvetést tartot­tak Szolnokon, a Szegfű Klubban munkájukról, majd válaszoltak a kérdésekre. Szó esett sok mindenről, a képviselők jó értelmű lobbizásáról, a kormány betartatlan ígéreteúől, de azt is megfogalmazták: a kabinet nem szakértőkből, inkább politiku­sokból áll. A képviselőktől megtud­tuk, fejlődik a kórház, és ha minden igaz, logisztikai központ is lesz a megyeszékhe­lyen. A jelenlévőket azonban láthatóan más kérdések foglalkoztatják. Ezeket azután meg is fogalmazták. Például azt, miképpen fordulhat elő ebben a jogá­szok vezette világban, hogy a Bokros-csomag nagy része alkotmányellenes. Egy ősz hajú úr azt fejte­gette, hogy ő az MSZP-re voksolt, de többé nem megy el a választásra. Mert a parlament villany- póznatörvényeket alkot, amelyeket ugyan átlépni .il s m lay­lehetetlen, de kikerülni könnyű. Számára nem siker a privatizáció. A vagyont a mostani nyugdíjasok te­remtették meg, de aligha részesülnek belőle. Elad­ták az üzemeket, és a tőkések máris emelik az ára­kat. A magas adók miatt nem érdemes dolgozni. Végül hangsúlyozta: aki kéthavi villany- vagy gáz­díjat nem fizet, annak kikapcsolják a készülékét. A milliárdos ügyeskedők adópere - Kordax, Palotás, Stadler - nem halad előre. Mikor lesz ezekből íté­let? Öt-tíz év múlva, vagy soha? Új rendelő épül Püspökiben Tiszapüspöki. Az elmúlt héten tartotta soros ülését a helyi képviselő-testület. A képvise­lők megvitatták, majd elfogadták az 1996- os munkatervet. Az ez évi tervek között sze­repel a gazdajegyző, a temetkezési vállal­kozó, a sportkör elnökének beszámoltatása, a kisebbségi önkormányzat eddig végzett munkájáról, illetve a közbiztonságról szóló beszámoló megvitatása, valamint a szociális rendszer átalakítása. A költségvetés elfoga­dásától függően erre az esztendőre tervezi a helyi önkormányzat egy új orvosi rendelő ki­alakítását az egykori pártszékház helyén, vala­mint a gyógyszertár szolgálati lakásának teljes felújítását. Lehetőségeikhez mérten bővítik a polgármesteri hivatal „gépparkját”. Új számí­tógépek, telex, telefax, több telefon beszerzését szeretnék megvalósítani. Tizennegyedik havi -jutalomként Jászalsószentgyörgy. Igen jól gazdálkodott a pénzével a község önkormányzata. Nem csak tizenharmadik havi fizetést tudtak adni a köztisztviselőknek és közalkalmazottak­nak, de ezzel a bérrel egyenértékű jutalom - gyakorlatilag tizennegyedik havi - is lapult a borítékokban. Erre azért kerülhetett sor, mert a képviselő-testület végigvitte az 1994 végén elhatározott ésszerű gazdálkodást, melynek keretében csökkentették a polgár- mesteri hivatalban dolgozók létszámát, a képviselők pedig lemondtak tiszteletdíjuk­ról. Ez azt eredményezte, hogy a két évvel ezelőtti több millió forintos hiány nemcsak megszűnt, hanem tavaly már tízmilliós többlethez jutott az önkormányzat. Pedagógusok klubja Újszász. Nyugdíjas Pedagógusok Klubja alakult a településen, amely következő összejövetelét február 6-án tartja a Műve­lődési Házban. Bár az alakúló ülésen - a mostoha időjárás miatt - még kevés egy­kori tanító és tanár jelent meg, már sokan jelezték, hogy a kéthetente sorra kerülő ta­lálkozón szeretnének rendszeresen részt venni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents