Új Néplap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-27 / 23. szám
Ellj __L • . ' 1 OTW ki 1* r m Magdi —r 1 h * Fekete János: Születésnap A születésnap a legszebb nap az évben Neked ragyognak a csillagok az égen. Te nem látod, de az idő repül, Éveid számai pörögnek szüntelenül. Minden évben egyre idősebb leszel és sok tudásra így mindig szert teszel. Nemrég voltál tízéves, tizenegy leszel, Minden évben számos vizsgát teszel. Szülinapom alkalmából írtam e verset, Azt, ami szívemben felszínre lesett. Köszöntöm az összes gyerektársamat, Szülinapomon kurjantom e vidám szavakat. Győri Zsuzsanna 7. osztályos tanuló. Kedvenc tantárgya a magyar történelem. Szívesen ír meséket, verseket, több mesemondó versenyen nyert díjat. A szolnoki Ságvári Művelődési Központ által meghirdetett mesemondó versenyen saját meséjével indult. Ezt a mesét szívesen adjuk közre. Olvassátok Ti is! Az illusztrációt a meséhez osztálytársa készítette. kába. Meg is tette. Persze ezt a kisbéka már nem várta meg, egy távolabbi kőről szemlélte, amint a fagylaltos ember nagy dérrel- dúrral a kukába vágja azt, amiből élt. Majd nehogy szó nélkül távozzon, még visszakiáltott.- Úgyis pocsék volt ez a fagylalt! Most hirtelen öt fagylaltos kanál repült feléje, de ő csak nevetett.- Úgysem találsz el, mert én olyat tudok, amit Te nem! Tudok ugrani! s Most úgy érezte a kisbéka, hogy nagyon ragad a teste. Bizony rászáradt a fagylalt, elment hát a patakba mosakodni. Amikor megmosakodott, elkezdett lefelé úszni a patakon, nemsokára mosóasszonyokkal találkozott, akik éppen hazamentek a legközelebbi mosnivalóért. Persze itt sem állta meg, hogy valami rosszat ne tegyen, meghem- pergőzött a legközelebbi pocsolyában, majd beletöpilközött egyenest a tiszta lepedőbe. Nemsokára jöttek vissza az asszonyok, s amikor meglátták, hogy tiszta sár minden lepedő, hazaszalasztották a legkisebbiket seprűért. Bezzeg jött az egész falu' baltával, szekercével, ütötték- verték a tiszta lepedőt, de a kis- békát nem találták el, ő pedig csak a nyelvét nyújtogatta, és mondta:- Úgysem találtok el, mert én olyat tudok, amit Ti nem! Tudok ugrani! (Folytatjuk) A szemtelen kis béka Réges-régen, amikor a Tisza' akkora volt, mint egy csermely, s tiszta vizével vidáman csordogált át a köveken, három nagy kő között ebihalak éltek. De volt egy, amelyik nem illett a többi közé, szemtelen volt és nagyképű. A nagy békák, akik lejártak hozzájuk naponta, és vigyáztak rájuk, csak legyintettek. - Ugyan, hiszen még csak gyerek!... De a mi kis békánk akkor .sem változott meg, amikor kikerült a patakból. Az első útja egy fagylaltos kocsihoz vezetett, ott egyenesen be- leugrott az eperfagylalt közepébe. Először hidegnek találta, de amikor megkóstolta, úgy érezte, a paradicsomban van, és semmi kedve nem volt kijönni onnan. Éppen jött egy vevő.- Égy gombóc eperfagylaltot kérek szépen! - mondta egy szigorú női hang. A kisbéka csak annyit látott, hogy egy hatalmas fagylaltos kanál közeledik feléje, és éppen őt beleteszi a tölcsérbe. A fagylaltos ember csak akkor eszmélt föl, amikor a vevője sikítozva elrohant.- De hiszen ez egy béka! - és erre eldobta a fagylaltot. A kis- békának nem tetszett az esés, úgyhogy visszaugrott az eperfagylaltba. Most már nagyon mérges lett a fagylaltos ember. Eldöntötte magában, hogy az egész eperfagylaltot dobozostól kidobja a kuKészül a „nagy mű” Szekéren a világ is más Azokban a napokban borús idők jártak a székelyföldi Kászonok- ban. Úgy volt, ha reggelre kitisztul, indulunk. Éppen a szentmise közepére ballagtak el fejünk fölött a sötét fellegek. Már rohantunk is a gumikerekű szekér tulajdonosa, Zakariás bácsi háza felé, akit magunk között csak Zaki bácsinak hívtunk. Ő befogott, és a kis csapatunk vidáman indult a nagy útra. Elhagytuk a falu határát is, amikor rázendítettünk egy dalra. A. természet harmóniája magával ragadta az embert ott, a hegyek között. Gyönyörű hegyvonulatok és lankák, na és a Ká- szon patak között vezetett az utunk. Zaki bácsi mesélt és énekelt is sokat. Az idő gyorsan repült, nem úgy a felhők tömege. Megálltunk ebédelni egy zöld füves tisztáson, hol fenyőfák tömege karolt át bennünket. A delet már két órával meghaladta az idő, mikor utunk felénél, a Zúz-völgy közelében leszálltunk a szekérről. A kézművesműhely vezetőjének, Petyusnak a javaslatára elmentünk a székely-csángó házakhoz, hogy ér- deldődjünk életükről. A székelyek és csángók nagyon kedvesek a vendéghez. Minket jól megetettek és utunkra bocsátottak. A két ló is eléggé kipihente magát a visz- szaútra. Útközben láttunk hatalmas sasokat is. Aztán kezdett ismerős lenni a táj. A faluba már csak estére érkeztünk meg. Lepakoltunk és hálni térnünk. Nemcsak ez az egy nap volt élmény számunkra, hanem a többi nyolc is. A székely kapuk, az étkek, az emberek és a környezet nyújtotta lehetőségek tették csodálatossá, kedvessé, kellemessé és szívünknek részévé ezt a pár napot. Bár nehéz a felkészülés egy ilyen útra, és bizony időt sem kímél, hogy megteremtsük a szükséges dolgokat, mégis páratlan élmény és tanulságos egy ilyen utazás. Szabó Zoltán, 16 éves tanuló A mi nagy családunk A mi családunk elég nagy Nagy, mert sokan beletartozunk Összetartunk és szeretjük egymást, Mint egy igazi hű szerető család! Együtt nevetünk, ha kell, S együtt sírunk, ha kell. Együtt mélázunk velük, Kik velünk töltik a családias napokat! E napok nagyon nehezek, S a kötődések erősebbek lesznek közöttünk. Kötődünk egymáshoz mint egy jó család, Hozzájuk, kik velünk vannak. A verset írta: Horváth Judit Lívia 8. b osztályos tanuló HŐGYE MARIANNA: A tél Ha már mínuszokat mutat a hőmérő, Ha már jégcsap lóg az ereszről, S a fehér hó is belepi a világot, Ha már kopaszok a fák, s nem terem a kert virágot, Megjött tél, te is láthatod. Látod a gyönyörű jégvirágot, Melyet a pára neked mintázott, Ott csillog az ablakon, Mint karácsonyfadíszek a fenyőágakon. S ha kijjebb nézel, csak a fehérséget látod, Mely befedi az egész világot. Kedves Szerkesztő Néni! Köszönjük az évindító cikkében leírt kedves sorokat. Örültünk, hogy az általunk küldött rejtvényt is közölte. Szeptemberben megrendeztük az iskolánkban már hagyományos Rákóczi-túrát. Versenyfeladátok megoldása után jutottunk ki a Tiszali- getbe. Itt már várt bennünket Zsuzsa néni, frissen sült házi kakaós csigával és almával. A jó versenyzéshez hozzájárult a kellemes idő is. Október első hetében került sor a hasznosanyag-gyűjtésre. Hurrá! A mi osztályunk lett az első a papírgyűjtésben! Beneveztünk a Nyelvi játékok versenyre. Igaz, nem mindegyik feladatot tudjuk megoldani, de segít a tanító néni. E feladatokból küldünk az újság számára. Mi nagyon szeretjük az ilyen rejtvényes feladatokat, talán másnak is örömet szereznek. A történelmi totó is igen népszerű, mivel iskolánk névadója H. Rákóczi Ferenc, minél többet szeretnénk megtudni róla és a történelmi korról. Ebbe a versenybe felső tagozatos tanulók neveztek be. További jó munkát kívánunk s érdekes cikkeket! Üdvözlettel: a Rákóczi Magazin tudósítói 4. a osztály * * * (E lapszámunkban található rejtvény-összeállítást is a magazin tudósítói küldték be.) Az oldalt összeállította: Horváth Ida Zeneszerző Az ábra bal oldali táblájának szavaiból középső betűik megváltoztatásával új, értelmes szavak képezhetők. Írd ezeket az új szavakat a jobb oldali tábla megfelelő soraiba. Ha helyesen oldottad meg a feladatot, az új szavak középső betűi függőlegesen olvasva egy magyar zeneszerző vezetéknevét adják eredményül. Ki ez? Regényhős Egy közismert ifjúsági regény címét tudjátok meg a nyállal jelzett függőleges sorból. A vízszintes sorok megfejtéséhez segítségül egy-egy betűt beírtunk. 1. Legnagyobb tavunk. 2. Illatos virágú bokor. 4. Ez a növény mérges is lehet. 4. Férfinév. 5. Finom déligyümölcs. 6. Hátán viszi a házát. 6. Tisza-parti város.
