Új Néplap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-27 / 23. szám
1996. január 27., szombat Körkép 5. oldal Nézőpont Törvényváró tavasz előtt Ha hinni lehet a legújabban ismét országos érdeklődéssel figyelt sporttörvény közeledését himlőknek, akkor február huszonki- lencedikét - addigra kell elkészülnie a végleges szövegtervezetnek - akár fordulónapnak, magát kilencvenhatot pedig egyenesen a fordulat évének is tekinthetjük a sportélet felől közelítve. Feltéve, ha a parlament napirendjére tűzi tavaszi ülésszakán a történelmi témát. Azt talán mondanom sem kell, hogy klubok, szövetségek, versenyzéssel és utánpótlás-neveléssel foglalkozó egyesületek mennyire várják már azt a paragrafushalmazt, amelyet az előző kormány nem tartott időszerűnek megalkotni és beiktatni. Magam is kapcsolatban állok számos olyan sportvezetővel, akik csaknem ádventi hangulatban tekintenek a megváltó jogszabály elé. Nem tudom, vajon jól teszik-e. Tagadhatatlan kíváncsi várakozásom közepette, nekem vannak fenntartásaim is. Vajon rendelkezik-e majd a törvény arról, hogy maga a sportélet társadalmunk melyik „felekezetéhez” tartozik majd. Netán mint eddig, marad a kultúra oldalbordája, belügyminiszteri felügyelettel? (Zárójelben jegyzem meg: január 22-én a magyar kultúra napja alkalmával egyetlen mai vagy régi sportoló sem kapott kitüntetést, akik miatt számtalanszor eljátszották a Himnuszt.) Hát akkor mégis, mit tartalmazzon a jó törvény? Egyáltalán létezhet olyan? Mert ha továbbra is kimarad belőle az állami szerepvállalás, akkor totális perspektívanélküliség várhat fiatal tehetségeinkre. Rendezésre szorul az összesen sok milliárdot kitevő létesítmények tulajdonjoga. Szó van azoknak az önkormányzatokra ruházásáról, ám akkor mi történik, ha egy kevésbé sportcentrikus testület esetleg állat- és kirakodóvásár helyszínéül jelöli ki a kisvárosi futballpályát? De ha nem is így történne, megmarad az üzemeltetések, esetleges felújítások pénzügyi hátterének tisztázása. Aztán mi legyen a szponzorok óhajával, mármint azzal, hogy a sporttámogatás összege legyen adóalap-csökkentő tényező. Hát ezzel is nagyon vigyázni kell, nehogy az egyesületi cégtáblák alá odapingálható legyen: „pénzmosó intézet”. És még nem beszéltem az APEH-tartozásokról, melyek nagyságrendje mára a kétmilliárdot ostromolja. Néhány klubnál ugyan történtek részleges behajtások, ám attól még nem egyenesedett ki a kilencvenhatos költségvetés. Az előző kormány három éve tett egy elhamarkodott gesztust hasonló ügyben, de a végén azok nevettek a markukba, akik meg sem kísérelték leróni a közterheket, sőt, az új ciklusban még nagyobb adósságokat halmoztak fel különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül. Ha megint a rossz gyakorlat következne, ismét joggal hábo- rognának a tisztességesek, a spórolósak, és nem utolsósorban a törvénytisztelők. ! Nem irigylem tehát a sporttörvény alkotóit, szövegezőit. Hiszem, hogy felelősségük teljes tudatában sem lehetnek képesek mindenki megelégedésére való jogszabályt alkotni. De legalább 1921 után megint lesz saját, magyar sporttörvényünk. Bacsó Péter filmjében volt már magyar narancsunk is. Igaz, egy kicsit fanyar, savanyú, de a mienk. Hát ez a törvény se legyen z- «_ rosszabb! ^ Példa értékű döntések Túrkevén Méltó megemlékezések A túrkevei képviselő-testület példa értékű kulturális döntéseket hozott legutóbbi ülésén. Az önkormányzat megvalósításra javasolta és engedélyezte a lakossági vélemények alapján a legtöbb szavazatot kapott szoborkompozíciót. A ’48-as emlékhely kialakításának gondolatát és a beérkezett tíz pályaművet a lektorátusi szakbizottság rendkívül pozitívan értékelte. A pályázat nyertese Sudár Anette, a Kevi Kör tagja. A sikeres előkészítés után március 15-én avatják föl az adományokból kivitelezett szoborkompozíciót. Köszönet illeti a túrkevei termelőszövetkezetet, amely rendelkezésre bocsátotta a tulajdonukat képező Táncsics-mellszob- rot, Iván Sándor alkotását. A népzene, a kevi dalok kimagasló előadó egyéniségeinek biztosít lehetőséget az önkormányzat, közös hangkazetta megjelentetésével, ami Madarász Katalin, Farkas Rozika, Ab- rahám Miklós, Balogh Márton, a Kevi Pávakör és a túrkevei gyermeknépdalkör közreműködésével készült el. A zenei hátteret a Honvéd Művészegyüttes cigányzenekara és a Hegedűs együttes biztosítja. A nagy érdeklődésre számító hangkazetta remélhetően húsvétra kerül a boltokba. Orvosi önképző központ Orvosi önképző központ nyílt tegnap Miskolcon a Medicom Glaxo Wellcome és a Magyar Gastroenterológiai Társaság támogatásával. Segít az orvosoknak tudásuk szinten tartásában, a prosztgraduális képzésben, illetve a szakorvosi képesítés megszerzésében. Szíriából jöttem, mesterségem címere... Egy idegen bőrszín, egy idegen arc még egy nagyobb városban is feltűnhet, egy kisebb településen pedig biztosan. Ha Rákócziújfa- luban járunk, mondjuk a Táncsics utca környékén, és halljuk, milyen szeretettel emlegetik az emberek „Hasszán boltját”, már sejtjük: itt nincs gond a másság elfogadásával. Pedig Kasadou Hasz- szán igazán messziről érkezett: Szíriából. Magyar földre először tizennyolc esztendővel ezelőtt lépett a szíriai fiatalember. Igaz, volt ismeretsége Budapesten: a nagybátyja volt akkoriban a szíriai nagykövet. Építészetet tanult egy pesti főiskolán, a diploma megszerzése után azonban hazament „katonáskodni”. A két és fél éves katonai szolgálat letöltése után azonban visszahúzta a szíve Magyar- országra, hiszen mint mondja: itthon több barátot, ismerőst talált, mint otthon. Barát tehát számos volt, munkalehetőség azonban nem, legalábbis a szakmájában. Tolmácsként dolgozott, aztán gondolt egy nagyot, és felcsapott kereskedőnek. Azt mondja, a vérében van... Kezdetben ruházati cikkekkel és cipővel foglalkozott, azután rájött, hogy míg cipőt egy évben csak egyszer-kétszer vesznek az emberek, addig élelmiszert mindennap. Kilenc évvel ezelőtt Szolnokon járva találkozott egy roppant szemrevaló újfalui lánnyal, Barta Ildikóval. A szerelemből házasság lett, s ma már teljes a család: a nagyobbik fiú, Ali öt és fél éves, Omar pedig három. Hasz- szán elmeséli, hogy Ali az ő édesapja után kapta a nevét. Náluk ugyanis az a szokás, hogy az első fiúgyermek nem az édesapa, hanem a nagypapa nevét kapja. Azt mondja, becsülni kell a családot, mert abban már a jövőt lehet látni. Azt vallja: nincs lehetetlen az életben. Nehézség persze mindig akad, de mindenütt találni egy kis rést, amitől megoldhatóvá válik a feladat. így van azzal a kis élelmiszerbolttal is, amit másfél éve nyitottak. Hajnali négykor nyit, s este hatig, nyáron hétig nyitva az ajtó a vásárlók előtt. Azt mondja: semmi pénzért nem adná Rákó- cziújfalut.- Itt tudják, ki vagyok, mi vagyok, mit érek. Kis falu, mindenki ismer mindenkit. Én csak jó embereket ismerek. Hét éve élek itt, de rossz embert még nem láttam - mondja mosolyogva, miközben a két gyerek felváltva ugrik a hátára, ölébe. Ő pedig két mondat között mindig talál annyi időt, hogy megigazítsa a lecsúszó zoknit, válaszoljon kérdéseikre, megnézze a rajzokat. Talán két év múlva haza tudnak menni, Szíriába. A szülei ugyan tudnának segíteni, de ő magától akarja elérni, amire vágyik. Büszke akar lenni magára. Mert mint már említtettem, azt vallja: nincs lehetetlenség... Cs. Csáti Réka Csete Lukács Máté gyűjtő a javából. A kunhegyesi rokkantnyugdíjasnak több évtizede nem csak hobbija a rádiók és televíziók gyűjtése, de értő módon javítja is őket. Az országban talán egyedülálló módon - a detektorostól a mai típusokig - több mint 2500 rádió- és televíziókészüléket mondhat magáénak. fotó: csabai Egy tányér leves és egy ágy mindig van Kisújszállás, Mikes úti nevelő- otthon. Akit ide vetett vagy vet a sors, az a tizenéves már megjárta a hadak útját. Ki balhé, ki rossz családi környezet, ki más miatt köt ki itt hosszabb-rövi- debb ideig. B. Jóska 16 éves fekete hajú srác. Egy éve hozták ide, hat testvére van.- A gyámügy adott be, mert kerültem a sulit. Itt járni kell.- Hogy éried magad?- Jól, de otthon jobb. Szerencse, hogy a fiúk mind haverok. Nagyokat dumálnak, és kimenő is van délután egy és fél három között.- Hány balhéd volt?- Egy év alatt tíz. Hazaszöktem, megbüntettek.- Mivel?- Elvették a kimenőt.- Mi egyáltalán a terved, Jóska?- El kellene végeznem az általánost, mert anélkül semmit se lehet kezdeni. Benn kártyán jól tudok gubizni.- Mit?- Szóval csalni.- Megváltozol?- Azt nem ígérem, de javulok.- Hobbid?- A cigánytánc. Fel is léptem már vele a kultúrban. F. Katalin február 12-én tölti a tizennyolcat. 175 centi magas, hosszú hajú, fehér bőrű, szép lány.- Két év öt hónapja élek benn. Elszöktem a fiúval, és előtte is sok balhém volt. Nem lopás, szökések.- A szüleid?- Anyu nem keres, én meg mit tehetek? Apuról nem tudok. A nevelőszülőlckel pedig megszakadt a kapcsolatom.- Iskoláid?- Megszereztem a kertész, a baromfi- és nyúltenyésztő szakmát.- Itt mid van?- Egy ágyam, reggeli, ebéd, vacsora és 220 forint zsebpénz havonta. Néha elszökök a fiúmhoz Szolnokra, de nem ez a jellemző rám.- Hanem micsoda?- Szeretnék állásba kerülni, dolgozni. Ez az alapja mindennek, annak, hogy ne lógjon az ember a világban. ,- Tartozol valakihez?- Attilához, a barátomhoz, meg egy-két nevelőhöz. Ennyi a családom. Nem sok... - legyint kissé szomorkásán, mint aki már nagyon sokat tapasztalt az életről. L. János a tizenhetediket tapossa. Tulajdonképpen születése óta benn van valamelyik intézetben. Szolnok, Tiszakürt, Kisújszállás a nevelőotthonai sorrendje.- Ennek ellenére befejeztem a nyolcadikat, sőt kétéves speciális szakiskolát is végeztem.- Hol az otthonod?- Hol lenne? Itt. Itt kapok ágyat, ennivalót.- Hány balhé áll mögötted?- Nem sok. Három. A diszkóban verekedtem, mert csúfoltak.- Van valamilyen elképzelésed a jövőről?- Igen. Lassan várom a behívómat, és katona leszek. Nem tudom, mi vár ott rám, de ha megszeretem, lehet, maradok a seregnél. Az intézetben negyven tizenévesnek akad hely, és jelenleg harmincán vannak. Mindig jut egy tányér leves és egy üres ágy, mert nagyon sokan évek múlva is visszatérnek. Vagy a katonaságtól, mert nincs hová menniük, hol eltölteniük az évi pár hetes szabadságot. Természetesen befogadják őket, hiszen egy otthon, egy ágy minden embernek kell. Azoloiak is, akikről a szüleik lemondtak. Mint mondjuk Mészáros Annáról, aki eredetileg Jászfény- szarun született. Zöld szemű, barna hajú 29 éves fiatalaszszony, két szép gyerek anyukája.- Helyesbítenem kell. Rólam nem mondtak le, csak éppen állami gondozásba adtak egyéves koromban. Nevelőszülők következtek, majd intézet. Tizenöt évesen Kisújszállásra kerültem, kitettek családhoz. Ebbe szó szerint belebetegedtem, hogy a többiektől el kellett válnom.-Annyira jó volt benn?- Nekem igen, nagyon. Szerencsémre jelenleg is itt, az intézetben dolgozom: takarítok. Csak éppen most táppénzen vagyok, mert betegek a gyerekek.- Hány évesek?- A lányunk tíz, a kisfiúnk négy.- Mesél nekik?- Sokat. Mert azért az a legideálisabb, ha családban, szere- tetben nő fel a gyerek. Nekem a szeretet megadatott, a családot meg az intézet jelentette.- Sikerült talpra állniuk?- Saját lakásunk van, a férjem családja elfogadott. Sajnos ő most munkanélküli, a havi bevételünk 25 ezer körüli.- Megélnek belőle?- Nagyon nehezen... Itt él az a kisfiú, a tizenhárom éves Janika, akivel két nagyobb társa idétlen tréfát művelt, meggyújtották a zoknijába tett papírt. Az egyiket elvitték innen, a másikkal szent a béke, bár János bokája körül a seb még nem gyógyult be. Sánta Gábor otthonvezető szerint nagyon nehéz a helyzetük. Mert az ide kerülteknek apjuk helyett apjuk, anyjuk helyett anyjuk, családjuk helyett családjuk lesznek. Sokszor sikerül, olykor nem. Mert ez az otthon egy kis sziget a világban. Az otthontalanoké, akik általában aligha tehetnek arról, hogy nem kellenek valahol. És ami jó, ide később is vissza lehet térni néhány napra. Mert az egykori lakóknak egy tányér leves és egy üres ágy azért még akad. D. Szabó Miklós A HASBRO multinacionális amerikai játék- forgalmazó cég magyarországi jelenléte erősítéséhez kereskedelmi képviselőket keres Kelet-Magyarország területére. Feltételek:- középiskolai végzettség -19-23 éves életkor -független családi állapot- kitűnő kommunikációs és kapcsolatteremtő készség- aktív, dinamikus, kezdeményező szem-, lélet- határozott, talpraesett fellépés- vevőorientált szemlélet- jogosítvány- angolnyelv-ismeret előnyt jelent. A kemény munkáért cserébe kínál:- versenyképes alapfizetés- teljesítményfüggő prémium- szolgálati gépkocsi- szakmai, értékesítési tréningek. Kérjük fényképes, kézzel írott önéletrajzát az alábbi címre eljuttatni: HASBRO Magyarország Kft. Emberi erőforrások osztálya 1071 Budapest, Peterdy utca 15. *97194/1H*
