Új Néplap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-04 / 3. szám
1996. január 4., csütörtök A Szerkesztőség Postájából 5. oldal Gál József - aki annak idején Fa Nándorral vitorlázta körül a Földet - négy éve indult el családjával világ körüli útra. A fotó 1991-ben, a székesfehérvári Öregszőlőben épülő Equator fedélzetén ábrázolja Gál Józsefet feleségével, Judittal és kisfiával, Józsival - a jákóhalmi honismereti szakkör ifjú tagjainak társaságában. Jelenleg az Egyenlítő közelében, a keleti szélesség 140 foka körül haladnak Szingapúr felé. Fodor István, Jászjákóhalma A megyei Közúti Közlekedési Szolgáltatók Szövetségének elnöksége azonosul az Iposz elnökségének nyilatkozatával, csatlakozik ahhoz. A megyei KKSZSZ a közúti árufuvarozók, a taxisok, az autóbuszos személyszállítók és autómentő vállalkozók érdekképviselete. A megyében 1500 vállalkozót tart nyilván. E szakmacsoport a munkanélküliség következtében hihetetlenül nagy létszámú kényszervállalkozót számlál, akiknek nem könnyű helyzetét tovább súlyosbítja a személyijövedelemadó-törvény. Zilahi Sándor elnök * Az Iposz elnökségének nyilatkozata Az Ipartestületek Országos Szövetségének Elnöksége december 14-ei ülésén ismételt megdöbbenésének adott hangot a miatt a kormányzati és parlamenti döntés miatt, amely az adótörvények elfogadásával semmibe vette a mintegy kilencszázezer egyéni vállalkozó és az általuk alkalmazott, legalább ugyanennyi családtag és múnkavállaló elemi létfenntartási, vállalkozói érdekeit. A személyi jövedelemadó mértékének emelése, az egyéni vállalkozók adójóváírásból való diszkriminatív jellegű kizárása még önmagában is ellehetetleníti a réteg nem kevés számú képviselőjét, különösen a munkanélküliség következtében létrejött, úgynevezett kényszervállalkozók többségét. Ezt csak tetézi az az életidegen rendelkezéstervezet, amellyel a munkáltató által fizetett betegszabadság idejének megemelése mellett a táppénzkifizetés egyharmadát is a munkáltatóra terheli. Mindez tulajdonképpen nem jelent kevesebbet, mint hogy az állam az egyéni vállalkozókra csupán mint közterhet viselő és fizető alanyokra tekint, magatartása pedig erősen emlékeztet arra az időszakra, amikor az egyéni vállalkozókat társadalomidegen csoportnak tekintették. Az Ipartestületek Országos Szövetsége a maga eszközeivel mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a mentalitás a jövőben a magyar gazdasági és társadalmi életben ne nyerhessen teret. A továbbiakban sem tudjuk elfogadni, hogy a közterhek mértékének megállapításánál kizárólag a fiskális szempontok dominálnak, és teljességgel figyelmen kívül marad a gazdaság értéktermelő, teherbíró képessége. A jelenlegi „ár-bérmegállapodás”-tervezet szerint a közterheket egyenlő mértékben kellene vállalni, de mint az a bevezetett és várható intézkedésekből kitűnik, a terhelés aránytalan. A vállalkozásokat befolyásoló „túlélési kényszer” miatt e megállapodástervezet betartását és betartatását felelősséggel vállalni nem lehet. Az Ipartestületek Országos Szövetsége Olvasóink leveleit szerkesztett formában, rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk ugyanarról esetleg más a véleményünk. A Liget úti iskolában Szüleikkel együtt örültek a szolnoki Liget úti általános iskolások a karácsonyi fenyőünnepélyen. Az ilyen és hasonló alkalmakkor mindig megfogalmazódik bennem, milyen sok és fáradságos munka gyümölcse az eredmény. S milyen szeretettel, odaadással foglalkoznak az itteni pedagógusok a többé-kevésbé sérült gyermekekkel. Ezek a pedagógusok szívvel-lélekkel végzik munkájukat, a nap 24 órájában. Ezért valamennyiüknek szeretnék köszönetét mondani szülőtársaim nevében is. Zs. L.-né, Szolnok Mindenki karácsonyán Meghitt és színvonalas ünneplés részesei voltunk december 21-én a szolnoki Városi Művelődési Központ színháztermében megrendezett Mindenki karácsonyának. Köszöntötte a szeretet ünnepét Nagy István és Kovács János tábori lelkész; a Repülőtiszti Főiskola fúvószenekara, a Karnagyok Kamarakórusa, Bálint Erika és Szokoly Lajos énekesek két és fél órán át szórakoztatták a szép számmal megjelent közönséget. Köszönet ezért a felejthetetlen estért a szervezőknek és rendezőknek. K. M., Szolnok Az abádszalóki nagycsaládosok nevében Köszönjük a Tisza-tó Alapítványnak, a Tisza Project Management GmbH-nak, a Prohumanitata Europa Eshesförderwnek, Bordás Imre polgármesternek, Igaz Melinda református segédlelkésznek, a Tátika gyermekcsoportnak, Wolfgang Plage úrnak és mindenkinek, aki részese volt a december 23-ai felejthetetlen karácsonyi ünnepségnek, hogy örömet szereztek nekünk az ajándékokkal és a remek műsorral. Czeglédi Jánosné, Abádszalók A tiszajenői nagycsaládosok ajándékot kaptak A helyi nagycsaládos-egyesület a kultúrotthonban rendezte meg fenyőünnepségét. Harminc család apraja-nagyja jött el, egy-egy tálca süteménnyel. A gyermekek kedves karácsonyi dalokat énekeltek, a helybéli s karajenői vállalkozók és a szolnoki karácsonyi falu valamennyi kereskedőjének jóvoltából csodálatos játékokat, ruhákat és édességeket vehettek át. Köszönjük a kedves ünnepséget minden támogatónak és vállalkozónak. Péntek Jánosné, Tiszajenő Az oldalt szerkesztette: Kácsor Katalin Még egy gondolat a RAS-telefonokról ... de hogy húzzák majd bele a kábeltévé Az Új Néplap decemberi számában jelent meg a jászsági telefonhelyzetről egy újságcikk Félnek a csúcstechnikától címmel. Szeretném álláspontomat hozzáfűzni a témához. Ebben az ügyben jómagam is érdekelt vagyok, mivel én is a petíciót aláíró ötven személy egyike volnék. Mi ötvenen nem az úgynevezett csúcstechnika ellen tiltakozunk - amit a Jász- Tel Rt. nevez annak, mint beruházó -, hanem csak azt szeretnénk, ha a szerződésben foglaltakat betartanák. 1992-ben a Jász-Com Rt.-vei kötöttünk szerződést, amelyben a részvénytársaság vállalta, hogy biztosítja egy kábeltévé és vagyonvédelmi rendszer jeleinek átvitelére, valamint belföldi és nemzetközi távhívásra is alkalmas telefonfővonal kiépítését és egy telefonkészülék tulajdonba adását. A Jász-Com időközben megbízta a Jász-Tel Rt.-t a telefonfővonal kiépítésével, szerződésmódosításról viszont szó sem .volt, mégsem az eredeti szerződésben foglalt feltételek szerint épült meg a vonal több utcában. A Jász-Tel Rt. úgy nyilatkozott, hogy az ő dolga eldönteni, hogy hogyan és mi módon építi ki a telefonvonalakat. Persze jó, ha a telefonkészüléket is megvesszük, mert anélkül nehéz lenne telefonálni. Ezen valahogyan az ember, még ha nehezen is, de a telefon érdekében, túltette magát. zsinórját? A faluban megjelentek a Jász-Tel Rt. munkásai, és ástak, fúrtak ott is, ahol nem kellett. Nem tévedés, igen, ott is, ahol az utcában egy-két előfizető volt. Ki lehet találni, hogy ebből mi következik: ahol sok igénylő volt, azokban az utcákban nem építették ki a vezetékes rendszert, vagy csak az utca elején történt meg. Végeredényképpen a falu telefonigénylőinek körülbelül a fele vezetékes, a másik fele RAS-rendszerű rádiótelefont, úgynevezett „csúcstechnikát” kap; ha eszi, akkor eszi, ha nem, akkor nem, ez van, és kész. Mi nem erre fizettünk be 1992-ben, és ebbe a csúcstechnikába, amely rádióhullámokon terjed, nem tudjuk, hogyan fogják később a kábeltévé zsinórját behúzni. Azok közé tartozunk, akik azt szerették volna kapni a pénzükért, amit kértek, amire a megállapodás szólt. A Jász-Tel Rt. vezetősége mit szólna ahhoz, ha egy autószalonban - ugyanazért az áréh - egy motorkerékpárt kapna? Az is „csúcstechnika”, még jobb is, mint az autó, mert ha beküldik az erdőbe vele, könnyebben ki tud jönni. A Jász-Tel Rt. persze arra hivatkozik, hogy nem vele kötöttük a szerződést, hanem a Jász-Com Rt.-vei, tehát menjünk és reklamáljunk ott. Szőke Gábor Jásztelek A tiszafüredi Kovács Sándor és felesége, Koncz Róza 1945. december 1-jén kötöttek házasságot. Nemrég ünnepelték aranylakodalmukat gyermekeik, unokáik és meghívott vendégeik körében. A kedves évfordulóhoz gratulálunk. (BEKÜLDÖTT FOTÓ) Győzzön az erősebb? Családunk kedvencével, a kilenc hónapos spániellel december 28-án este, 8 óra tájban kis sétára indultunk. Jól nevelt kiskutyám pórázon jött mellettem, amikor a Csokonai úti zárt téren, a játszótérnél három, combmagasságig érő kutyával találkoztunk össze. A póráz és szájkosár nélkül sétáltatott termetes kutyák eg'y- sze/Ke estek az én kiskutyámnak. Kimenteni nem tudtam, mert a megvadult állatok közé bemenni lehetetlen volt. A gazdák - egy huszonéves fiatalember, egy 85 év körüli féifi és szintén harmincas hölgy - várakozóan szemlélték a közelharcot, s egyikük még oda is szólt: - Kíváncsi vagyok, hogy ki les: a győztes! A közelharc tragikusan végződött. Kiskutyám torkát elroppantotta az egyik állat, szeme világát elvesztette, és súlyos belső sérüléseket szenvedett. Életét még a kórházi kezelés sem garantálja. Igaz a mondás: győzzön az erősebb. De az is igaz, hogy mindenki a saját súlycsoportjában tegye próbára magát! Vajon vállalnák-e ezek a, kutyatartók a megmérettetést a háromszoros túlerővel szemben? Nagy Andrásné, Szolnok Történeti párhuzamban A mezőgazdaság, az élelmiszer-gazdaság súlyos helyzetének elemzői közül számosán az okfejtésüket azzal kezdik, hogy a romlási folyamat kezdetét a Kádár-rendszerben kell keresnünk. Igaz, hogy voltak az ágazatnak zavarai, de volt ereje az állandó korszerűsödésre is. Lépést tartott a hazai és a nyugati kínálati piac kihívásaival, mely utóbbi még diszkriminációt is alkalmazott ellenünk. Ennek ellenére a népköztársaság mező- gazdasága (szemben a nyugateurópaiakkal) pénzügyileg önerejéből volt képes rentábilisan működni. A világon csak az új- zélandi dicsekedhet még ilyen erényekkel. A gondot az 1980- as években az okozta (Közgazdasági Szemle 1990. 1. sz.), hogy miközben az üzemek bruttó jövedelme növekvő, aközben annak felhasználható része reálértékben csökkenő tendenciát mutatott, mert állandóan emelkedett az elvonás mértéke és a mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek árszínvonala. Ez az országos jelenség megyénkre is érvényes volt. Az 1981-1986 közötti öt esztendőben az akkori 55 szövetkezetnél (Teszöv-adatok) a Politika és aszály termelési érték volumene- átlagosan évi 4,7 százalékkal növekedett. A felhasználható eredmény volumene pedig 8,6 százalékkal csökkent. A tagság átlagos évi jövedelmének növekedése 7,9 százalékos volt, ami nagyjából a fogyasztási árindex emelkedésével volt azonos. A termelési érték növekedése lehetővé tette Vnég a beruházási források átlagos évi 11,4 százalékos növekedését is, ami már csak egy csökkent mértékű, bővített újratermeléshez volt elegendő, és nem felelt meg a termelési alapok és a szellemi tőke lehetőségeinek. Hasonló tendenciák érvényesültek megyénk állami gazdaságaiban is. A termelő alapokat az elvonás nem érintette. Ezért annak 1986- os mérséklése azt eredményezte, hogy amíg 1985-ben (mélypont) az ország szövetkezetei és állami gazdaságai a bruttó jövedelmük 50,5 százalékát használhatták fel, addig 1987- ben ez már 58,8 százaléknak felelt meg, ami a beruházások növekedésében jelentkezett. A rendszerváltás véget vetett az 1990 előtti évek szintjén megvalósuló bővített újratermelésnek; a termelés alapjait, háttérbázisát, a terme- lés-forgalmazás-feldolgozás szervezeti és integrációs rendszerét, a tudományos és oktatási intézményekkel fenntartott kapcsolatokat tönkretette, személyi feltételeit szétzilálta, demoralizálta. Ezért a korábbi szint elérésére még sokáig vámunk kell. Történelmietlen tehát a népköz- társaság agrárproblémáiból levezetni a ma válságát. Megyénk mezőgazdaságának mai állapotára többek között a következők jellemzőek: a szövetkezetek és az állami gazdaságok a földterület 61 százalékát, a magántermelők 26 százalékát, a különböző társaságok pedig a 13 százalékát művelik, de rosszabb színvonalon, mint a rendszerváltás előtt. Ennek legfőbb okozója a pénzügyi gond, de a szakmai igénytelenség is közrejátszik abban, hogy elhanyagolnak évtizedekre is kiható agrotechnikai eljárásokat. Az állattenyésztés bázisa elsősorban mennyiségileg, de genetikailag is lepusztult. Az öt évvel ezelőtti szinthez viszonyítva a tehénállomány 30 százalékos, a koca 40 százalékos, az anyajuh 60 százalékos csökkenése következett be. Vannak termelők, akik az alapvető állat-egészségügyi és zootechnikai minimumokat sem tartják be, és ezzel veszélyforrásokat teremtenek. A gazdálkodók zöme nem képes fejleszteni, mert a támogatott célok megvalósításához sem tudják a saját erőt biztosítani. A jövedelmezőséget rontja a magas kamat meg az, hogy az elmúlt öt évben a termeléshez szükséges ipari termékek ára 206 százalékkal (a mezőgazda- sági felvásárlási árak csak 104,5 százalékkal) növekedtek. A spekulációs értékesítési manőverek profitjából a termelők túlnyomó többsége nem részesül. Ezeknek következtében a fennmaradás érdekében tovább folytatódik a vagyonfelélés. A növénytermesztés hozamai alacsonyak. A búza 3,5, a napraforgó 1,3, a kukorica 1 tonna/ha termésátlagait önmagában az aszály nem magyarázza meg, mert az idén a kalászosok te- nyészidőszakában, de a teljes tenyészidő alatt is több csapadék hullott a megyére, mint 1983-ban. Az 1990-es években az 50 kg/ha műtrágyaható- anyag-felhasználás meg az 1981-86 közötti évek 230 kg/ha hatóanyag-felhasználása mutatja, hogy a termelés feltételeiben is aszály következett be. Ez magyarázza meg, hogy most a búza 0,4, a napraforgó 0,5, a kukorica meg 3,3 tonnával adott hektáronként kevesebbet, mint 1983-ban. Különben a Teszöv 6 milliárd forint körüli összegre becsüli megyénk aszálykárát. Mindent összegezve: itt volna az ideje annak, hogy az élelmiszer-gazdasági ágazatokban elkezdődjön egy kibontakozás. Ennek feladatait az egyes régiókra is kiterjedően egy nemzeti agárprogramban kell meghatározni. E program elemei között különösen hangsúlyosak: esélyegyenlőség' a különböző gazdálkodási formákban árut termelők között, kellő figyelemben kell részesíteni a szövetkezés különböző formáit (beszerző, értékesítő stb.) és az integrációs törekvéseket, lehetőségeket, mert ezek javíthatják az ágazatban keletkező jövedelmek elosztását is. A cselédsors újbóli tömeges kialakulásának megelőzésére pedig az egyetlen és korszerű lehetőséget a termelő típusú szövetkezés adja. A tulajdon, a földtulajdon, a kívülállók szövetkezeti üzletrészének végleges, a bérletviszonyok hosszú távra (akár 20 évre) is szóló érvényességének rendezése alapvető fontosságú. Föld lehessen a szövetkezetek tulajdonában is. Elő kell segíteni az önkéntes földcserékkel és tagosítással a korszerű üzemméretek kialakulását. A finanszírozási és támogatási (elosztási) rendszerek az ágazat sajátosságainak feleljenek meg. Szurcsik István, Túrkeve
