Új Néplap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-04 / 3. szám

1996. január 4., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Jászdózsán épül az iskola A telefon és a gáz is elérte a települést Jászdózsán mintegy kétezer- háromszázán élnek, de ez a szám volt már jóval maga­sabb is. A település 163 millió forintból gazdálkodott. Jelen­tős gyarapodás a hat tanter­mes iskola építése, mivel a régi, legalábbis annak fél tu­cat terme életveszélyessé vált. Az építés tavaly kezdődött, és mintegy 70 millióba kerül. Állami támogatás révén nőtt ki a földből, és remélik, az idén ősszel már ott taníthat­nak. Addig szétszórva találha­tók az osztályok, melyiket hová tudták rakni. Ami a to­vábbi intézményeket, azok létszámát illeti, elbocsátások nem voltak. A vezetékes gázhálózat ta­valy ősszel elérte a községet, a legelső épületet ekkor kötöt­ték a rendszerre, és azóta ez­zel a művelettel folyamatosan haladnak a szakemberek. Ezenkívül modem telefonjuk is van már, a munkálatokat a Jász-Tel végezte. Sajnos a gyarapodások pénzbe kerül­tek, nem is kevésbe. Ezért mintegy huszonkétmilliós hi­telt is fel kellett venniük: öt­éves visszafizetésre, mozgó kamattal. Az is változás, hogy gazdára talált a gyógyszertár, és munkanapokon az orvosi rendeléshez igazodva nyolc­tól délután egyig várja a gyó­gyulni vágyókat. Azért maradt ez évre is tennivaló, amelyek közül most csak egyet emelek ki. Eléggé aszályos a környék, így az esőzések sok helyre ál­dásként érkeznek. Kivéve a polgármesteri hivatal tetejét, mert több helyen beázik. Ala­posan megérett a felújításra. D. Sz. M. Űj vezető a szolnoki bűnügyesek élén Bár zsaru, a krímiket is kedveli Mostanában igen sok szó esett a főkapitányságon be­következett személyi változá­sokról. Eddig leginkább a megyei rendőrség élén történt vezetőcseréről volt szó, bár az új év nem csak ott ismertetett meg bennünket új nevekkel. Szűcs Zoltán őrnagy szemé­lyében új parancsnoka lett a Szolnoki Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának is. Míg a leendő főkapitány sze­mélyével kapcsolatban megle­hetősen nagy bizonytalanság uralkodott, rendőrök, civilek ta­lálgatták, ki lesz1 az új főnök, addig a lehető legnagyobb csendben zajlott le a megye- székhely bűnügyi szolgálatának vezetőváltása. Pedig nyilván­való, nem mindegy, ki irányítja azt a csapatot, amely -á megyén belül a legmarkánsabban je­lentkező bűnözés ellen hivatott mindennapi kemény harcát megvívni. A rendőrkapitány vá­lasztása így hát a legtapasztal­tabb bűnügyesre, az osztályon leghosszabb ideje dolgozó Szűcs Zoltánra esett. Az év első napjától tehát az őrnaggyá so­ron kívül előléptetett fiatal rendőrtiszt lett a bűnügyi munka első számú szolnoki fe­lelőse. Bizonyára a hivatástudat az, ami Szűcs őrnagyot rendőri pá­lyafutásának kezdete óta ezen a szakterületen tartotta. Az utóbbi években jelentős átala­kulásokon átment bűnügyi osz­tályon jelenleg ő az egyetlen, aki immár tizenharmadik éve folyamatosan ezt a szakmát műveli. A BM tartalékos tiszti iskoláját elvégezve került a kapi­tánysághoz. Nyomozóként kez­dett dolgozni az akkori, még szerencsésnek mondható körül­mények között, amikor a bűn­ügyi munka „nagy öregjeitől” lehetett ellesni e nem könnyű mesterség fortélyait. Az újdon­sült osztályvezető ma sem felejti el, mennyi mindent tanult töb­bek között Sz. Nagy Andrástól és Subicz Imrétől, akik azóta már nyugdíjba vonultak. Szak­mai ismeretei bővítésének ér­dekében - munka mellett - a Rendőrtiszti Főiskolát is elvé­gezte. Diplomásként először akciócsoport-parancsnok, ké­sőbb pedig az alkalmi lopások felderítésére szerveződött csa­pat vezetője lett. 1994 áprilisá­tól azután, mint a nyomozó al­osztály vezetője, rendszeresen helyettesítette az esetlegesen távol lévő főnökét, így nem volt előtte teljesen ismeretlen az osztályvezetői feladat, de az ezzel járó óriási felelősség sem. A számára mindig biztos hát­teret jelentő család megértéssel fogadja, hogy egyre kevesebb idő jut rájuk, bár ha csak meg­teheti, Szűcs őrnagy felelős ve­zetőként is minden szabad ide­jét a két gyerekkel és feleségé­vel tölti. Szereti a jó könyveket, még ha a bennük leírt történe­tek az általa profiként ismert valóságtól néha távolinak tűnő krimik formájában is testesül­nek meg. H. Gy. Megjelent a Karcagi Kalendárium A napokban immár negyedik alkalommal jelent meg a kar­cagi önkormányzat anyagi tá­mogatásával s a Déryné Műve­lődési és Ifjúsági Központ ki­adásában a Karcagi Kalendá­rium. Dr. Fazekas Sándor polgár- mester köszöntője után olvas­hatunk a száz esztendővel ez­előtti ezredéves ünnep helyi eseményeiről, törhetjük a fe­jünket a Mándoky Kongur Ist­ván gyűjtötte, a Mongre-Altáj kazakjainak találós kérdésein. Emellett kazak verseket is ta­lálhatunk a könyvben. A kávé­fogyasztás török hagyományai is helyet kaptak, éppen úgy, mint a testvérváros, Székelyke- resztúr története. Egy cikk erejéig olvashatunk a híres karcagi juhászról, Cson­tos Györgyről, valamint Györffy István és a futball vi­szonyáról. A rímbe szedett karcagi ha- támeveket több tanulmány kö­veti. így a Karacs családról, va­lamint a Dósa Balázs hévízfor­rás történetéről. A kötetben bemutatkoznak a helyi költők, s az olvasók egy játékos nagykunsági intelligen­ciatesztet is kitölthetnek. A szerkesztők csokorba szedték az 1995. év legfonto­sabb eseményeit is. A kötetet a tavaly hetvenöt éves Bőd László festőművész rajzaival il­lusztrálták. -de­Jászberényben is drágul a buszjegy A jászberényi önkormányzat legutóbbi testületi ülésén heves viták közepette született meg a döntés a helyi közlekedés díjai­ról. Két nézet csatázott most is, mint eddig minden évben. Az egyik szerint a menetjegy és a bérlet legyen olcsó, mert a lakosság ezt igényli. Az ön- kormányzat ebben az esetben arra kényszerül, hogy a Volán Rt. számára megtérítse a kieső bevételt. Az önkormányzat az állam­polgárok pénzéből gazdálko­dik, akik közül nem mindenki veszi igénybe a tömegközleke­dést. A másik nézet szerint dráguljanak csak a jegyek és a bérletek, s az fizessen, aki va­lóban utazik is. A csatában az áremeléspár­tiak győztek. Január elsejétől így Jászbe­rényben a vonaljegy ára 32-ről 38 forintra emelkedik. Az egy­vonalas bérlet ára 828 forint (690 volt). Az összvonalas bérlet 1075 forint (895-ről). A tanulók és a nyugdíjasok havi bérlete 323 forintba kerül (225 volt). Jász­berényben heti bérletet is árusí­tanak, ez 212 forintba fog ke­rülni, eddig csupán 177 forint volt. Rekord a vagyonhasznosításban A jászdózsai idősek klubját tizenkilencen látogatják rendszeresen reggel 8-tól dél­után 4-ig. A település távolabbi pontjáról is gyalog járó idős emberek többsége azonnal igénybe venné a bentlakásos ellátást, erre azonban még várniuk kell, ugyanis ’98 közepére készül el, közel 40 milliós beruházásban az új, 24 személyes bentlakásos otthon, fotó: csabai (Folytatás az I. oldalról) hitelből csak 300 milliót vett fel, és még egy „kasszasiker”: a helyi adóbevétel mintegy 200 millió forinttal haladta meg a tervezettet. Mindezek mellett a lakbér- és fűtésidíj- kintlévőségek emelkedtek, néhány területen elmaradt a várt bevétel, elsősorban ott, ahol a lakosságnak kellett va­lamilyen szolgáltatást megfi­zetni. A kiadások területén a leg­jelentősebb lépés a gazdálko­dás egyes kérdéseinek komp­lex áttekintése és újraszabá­lyozása volt. A szakmai fel­adatok tisztázásával megtör­tént az alsófokú oktatási in­tézmények átszervezése, a kö­zépfokú oktatás átalakítását célzó koncepció elfogadása, megváltozott a szociális támo­gatások rendszere, és döntés született a közművelődés egyes kérdéseiről is. Módosí­tották a helyi adókról szóló rendeletet, és egységes, új álta­lános rendezési terv készült. Kiemelkedő lépés volt az ál­lami forrásokkal is támogatott felszíni vízműfejlesztésről és a szennyvíztisztító építésről ho­zott közgyűlési döntés, amely három év alatt 3 milliárd forint feletti fejlesztést eredményez. Mindezek a döntések még ta­valy is jelentettek változáso­kat, de igazi hatásukat első­sorban az idén és a jövőben fejthetik ki, mert a következő évek tervezéséhez alapot ké­peznek. A városüzemeltetésről többek között elmondható: hét belvárosi utcát helyreállítot­tak, folytatódott a pelyhedző nyárfák cseréje, és műszaki orvoslást kapott a Sebestyén körúti Zagyva-híd. A humán szférában nincs szégyenkeznivaló azért, hogy Szolnokon a tb-támogatás hiá­nyában is megmaradt a paro- dontológiai szakrendelés, és a helyi fogászati térítési díjak a legalacsonyabbak közé tartoz­nak az országban. A patikák tíz évre szóló bérbeadása várhatóan javítja majd a gyógyszerellátást, noha ez a lépés az árakat nem tudja befolyásolni. A segélyezés ke­retében 14 ezren részesültek valamilyen támogatásban, erre 282 millió forintot fordítottak, legtöbbet a munkanélküliek jövedelempótló támogatása „vitt el”: A szociális védelem fontos mii Nem zár be a bölcsőde Tiszaburán Az elmúlt év közepén Tiszabu­rán nagy vihart kavart a böl­csőde kérdése. Akadt községi képviselő, aki nyílt levélben fordult a közvéleményhez, mondván: Tiszabura súlyos anyagi gondjai mellett felelőt­lenség üzemeltetni a ráfizetéses intézményt. A községi vezetés állásfoglalása alapján az intéz­mény 1995 végéig nem zárt be, azzal a megkötéssel, hogy de­cemberben megvizsgálják a fő­leg cigánygyermekeket gon­dozó intézmény működésének feltételeit. Azóta döntés szüle­tett: az önkormányzat továbbra is biztosítja a bölcsőde üzemel­tetését. Elsősorban azért, mert a képviselők döntő többsége leg­fontosabb feladatnak tekintette a községben élő rászorultak - elsősorban a gyerekek és az önmagukról nehezen gondos­kodni tudó idős emberek - szo­ciális ellátását. A bölcsőde nyitva tartása mellett szavazók döntésüket azzal indokolták, hogy abban a faluban, ahol közel kétszáz böl- csődéskorú gyermek van, s döntő többségük - elsősorban cigány származása miatt - rá­szorul a gondozásra, nem lehet bezárni a bölcsődét. Még akkor sem, ha ott csupán 20-25 kis­gyermek kaphatja meg a hely­színen a megfelelő egészség- ügyi és szociális ellátást. „Alapfeladataink ellátásához is szűkösen elegendő 100 milliós költségvetésünk mellett is bo­torság lenne arról beszélni, hogy egy 3,5 milliós gyermek- intézmény nyereségesen mű­ködik-e avagy sem. Még na­gyobb hiba lenne, ha a térítési díjakból akarnánk biztosítani a működés költségeit, mert a gyermekeket nevelő családok többsége a létminimum legalsó fokán él Tiszaburán. Ha ezt az esélyt is elzárnánk a gyermekek elől. akkor a jövőnket kockáz­tatnánk” - említette a fentiek­kel kapcsolatosan Szekeres Já­nos polgármester. Ilyen helyzetben még jelen­tősebbnek tűnik az a 400 ezer forintos segítség, melyet a Nép­jóléti Minisztérium pályázat út­ján biztosított a bölcsőde 1996 évi működtetéséhez. P. M. Jászéi A Jásztel Rt. a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 1995. december 28-án aláírt rendelete alapján 1996. január 1-jétől az alábbi belföldi és nemzetközi beszélgetési díjakat alkalmazza. Az árak az ÁFA-t tartalmazzák. csúcs nappali kedvezményes éjszakai impulzusár másodperc/impulzus Ft Helyi 85 135 300 500 9.375 1. díjöv 38 51 131 265 II. díjöv 18 22 48 100 III. díjöv 13 17 37 75 Nemzetközi 1.zóna 2. zóna 3. zóna 4. zóna 5. zóna 6. zóna Impulzusár másodperc/impulzus Ft 7.5 5.63 2.81 2.5 2.05 1.8 9.375 Csúcsidő: hétfőtől-péntekig 9-től 15 óráig Nappali: hétfőtől péntekig 7-től 9 óráig, valamint 15-től 18 óráig Kedvezményes: hétfőtől-péntekig 5-7 óráig, valamint 18-22 óráig szombat, vasárnap, munkaszüneti nap 5-től 22 óráig Éjszakai: mindennap 22-től 5 óráig Helyi: településen belül I. díjöv: a Jászság egyéb települései, körzetszám nélkül hívhatók li. díjöv: 28-as, 29-es, 36-os, 37-es, 53-as, 56-os körzet III. díjöv: egyéb belföldi körzetek Mobil Csúcs Kedvezményes Ft/perc 49.75 32.125 Csúcsidő: hétköznap 7-től 18 óráig Kedvezményes: hétköznap 18-tól 7 óráig valamint szabad- és munkaszüneti napokon A fenti impulzusár előfizetői állomásra vonatkozik. Nyilvános távbeszélő-állomás esetén az impulzusár: 10 Ft (ÁFA-val). A beszélgetési díjak 20 %-kal magasabbak, tehát az inpulzusok időtartama rövidebb. Üzleti, intézményi előfizetési díj: 860 Ft + ÁFA havonta •95519/1H' Kellemes telefonálást kívánunk! Három község összefogásával Önállóan megszervezték az orvosi ügyeletet Január 1-jétől lépett életbe az a kormányrendelet, mely ön- kormányzati feladatként hatá­rozta meg az orvosi ügyelet dí­jazását, ehhez a társadalombiz­tosító lakosonként 20 forint támogatást biztosít. Számba véve a lehetősége­ket, Tiszaszentimre, Tisza- derzs és Tomajmonostora ön- kormányzata úgy döntött, hogy jobban járnak akkor, ha „le­válva” az addigi tiszafüredi központról, önállóan oldják meg a három település lakói­nak orvosi ügyeletét. Az új ügyeleti rendszer ked­den reggel 8.00 órától tisza- szentimrei központtal - az it­teni önkormányzat informati­kai felszereltsége a legjobb - kezdte el működését. Az összefogó három telepü­lés lakosainak arányában - Szentimre és Újszentgyörgy 2640 fő, Tiszaderzs 1497 fő és Tomajmonostora 907 fő - fi­nanszírozza azokat a plusz- költségeket, melyek a társada­lombiztosítási támogatáson fe­lül szükségesek a megfelelő színvonalú ellátáshoz. Ez havonta 68 ezer 920 fo­rint kiadást jelent az előzetes kalkulációk alapján, melyet - elsősorban a távolságok csök­kentése miatt - jóval gazdasá­gosabbnak ítéltek meg az érin­tett önkormányzatok, mint a ti­szafüredi központú ügyeleti rendszer finanszírozását. A három település ellátásá­ért felelős orvosok: dr. Cser- niczky Gyula, dr. Koczoz Sán­dor és dr. Kollár Gábor mun­kaszüneti napokon is állandó ügyeletet tartanak, s sürgős esetben a 06-60-487-654-es mobiltelefonon érhetők el. Ez utóbbi beszerzését is közösen fedezték az önkormányzatok.-P-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents