Új Néplap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-20 / 17. szám

1996. január 20., szombat Megyei Körkép 5. oldal Nézőpont Saját erőből Szinyei Béla megyei főépítésszel beszélget­tem a napokban, s többek között szóba ke­rült, hogy a múlt év novemberében részt vett Japánban egy urbanisztikai világkonferen­cián, amelynek címe „Fenntartható városok iránti helyi kezdeményezések” volt. Nem vagyok megrögzött konferenciajáró, de annak a néhánynak a tapasztalatai alapján, amelyeken részt vettem, kialakult bennem némi kétely az ilyen és eh­hez hasonló rendezvények iránt. Ezek egy része egyszerűen presztízs­esemény, egy város vagy sokszor csak egy rendező szerv ilyen módon akar egy időre az érdeklődés előterébe kerülni, nemegyszer a konferen­cia témájától eltérő, gyakran gazdasági, idegenforgalmi okokból. Vajon milyen közös témája lehet például a kanadai Hamilton vá­ros, a bangladesi Dacca polgármesterének és megyénk főépítészé­nek? Meg lehet-e találni a közös nyelvet, vagy a tennivalók olyan ál­talánosított szintjét, amelyen nagyságrendek, a hagyománybeli és fő­leg anyagi lehetőségek terén meglévő különbségek a hatékony esz­mecserét lehetővé teszik? A főépítész szerint, s a konferencia nyilat­kozata szerint is van ilyen szint. Ez természetesen nem a konkrét ten­nivalók szintje, hiszen valóban kevés az összevethető tapasztalat a napi 3000 tonna elszállítatlan szemetet termelő, milliós Dacca és mondjuk valamely patikatisztaságű alpesi kisváros, vagy éppen a va­lahol a kettő között álló Szolnok esetében. Volt azonban olyan gon­dolat, amely egyformán foglalkoztatta az említett városok vezetőit: ezt a konferencia címében is hangsúlyozott „helyi kezdeményezések” kitétel fejezte ki. Vagyis nem arról volt szó, hogy konkrétan mit kel­lene tenni egyes városokért, inkább arról, hogy a helyi kezdeménye­zések segíthetnek (gyakran nem is nagy anyagi erők felhasználásá­val), hogy a városok lakhatóak maradjanak a következő évszázadban is. A helyi erőfeszítések jelentőségét erősíti, hogy világtendencia, részben gazdasági kényszerűség miatt, az állam lehetőség szerinti ki­vonulása a városépítésből, -fenntartásból, nem csak nálunk, de a világ gazdagabb részein is. A konferencia ajánlásai alapelveket fogalmaz­nak meg, amelyeket minden településen az igényeknek megfelelően kell kitölteni konkrétumokkal. Magyarországon megnőtt a települések önkormányzatainak hatás­köre. A törvény megadja a lehetőséget az önálló kezdeményezésre, de nem tudnak mindenhol élni a lehetőségekkel. És az is tény, hogy a korlátozások, bár adódtak, még mindig nem egy területen értelmetle­nül és bürokratikusán gátolják a helyi kezdeményezéseket. Lehetsé­ges olyan eset, amikor mondjuk egy nagyrévi építkezéshez Debre­cenből kell engedélyt kérni területi főépítésztől. És természetesen van olyan eset is, amikor bátortalanságból, olykor csak tehetetlenségből vagy kishitűségből, meg sem próbálnak élni meglévő lehetőségekkel. A szétvert telefonfülkék, utcai padok, felborított virágtartók és a vandalizmus egyéb megnyilvánulásainak látványától sokkolt szol­noki lakos valóban hajlamos a kishitűségre, ha mondjuk a szelektív hulladékgyűjtésről, a zöldterületek növeléséről és hasonló kezdemé­nyezésekről hall. Pedig a következő néhány évben közérzetünk javí­tásában csak magunkra számíthatunk. A Holt-Tiszán átvezető híd és a 4-es út várost elkerülő szakasza mindenki számára érezhetően javí­totta a szolnokiak és az idelátogatók közérzetét, a légszennyezés és a zaj csökkentését, divatos szóval élve: az élet minőségét. A következő időszakban azonban ilyen méretű építkezések nem várhatók; ha a helyzetünkön, közérzetünkön javítani akarunk, meg kell elégednünk a kis lépésekkel, tudnunk kell örülni kis eredményeknek is. Ehhez pedig helyi találékonyságra, kezdeményezésekre van szük­ség. A Japánban rendezett konferenciához visszatérve, ez és a jövő­ben rendezendő egyéb tanácskozások a helyi kezdeményezések ér­telméről, fontosságáról győzhetik meg a résztvevőket és mindazokat, akik érdeklődnek a téma iránt. r Pályaválasztás előtt Rohamosan közeledik a nyol­cadikosok pályaválasztásának határideje, ezekben a napokban már mindenkinek el kell dönte­nie, hol szeretné folytatni ta­nulmányait. Ehhez nyújt nagy segítséget a Foglalkoztatási In­formációs Tanácsadó, melyet azonban nem kizárólag az álta­lános iskolások keresnek fel. Miután 1995 decemberében a megyei pedagógiai intézet és a FIT között felosztották a pálya- választás területeit - a pedagó­giai intézet a továbbiakban az iskolák és a pedagógusok szá­mára szolgáltat információkat, míg a tanácsadó magukat a pá­lyaválasztókat várja a me­gyei munkaügyi központ épüle­tében helyet kapott intézmény összegyűjtötte az összes nap­pali és levelező képzési lehető­séget. Középiskolásokat épp­úgy várnak, mint olyan felnőt­teket, akik átképzésben szeret­nének részt venni. Az érdeklődők hétfőn, szer­dán és csütörtökön 8-16 óra között, pénteken 8-12 között kereshetik fel a Foglalkoztatási Információs Tanácsadót Szol­nokon, a Kossuth L. út 6/8. szám alatt. A magyar kultúra napja (Folytatás az 1. oldalról) Túrkevén hétfőn 16 órától Bodnár Lajos amatőr képző­művész kiállítását láthatják az érdeklődők a művelődési házban. Új szászon hétfőn B. Hor­váth István gitáros-énekes magyar költők megzenésített verseit adja elő három korosz­tálynak a művelődési házban. Délelőtt 11.30-tól az alsó tagozatos gyermekeknek. 13.45 órától a felsősöknek és a középiskolásoknak, míg IS órától a felnőtteknek mutatja be műsorát. Tiszaderzsen a klubkönyv­tárban vasárnap 19 órától rendeznek kulturális műsort. Közreműködik Tóth Edit. Maróti Nóra, Antalfy Gyula és Balassa Tamás, akik ope­rettgyöngyszemeket, magyar nótákat, régi slágereket és humoros jeleneteket adnak elő. Az önállósuló hét végi ügyeletekről Interjú az ANTSZ Tiszafüred Városi Intézetének tiszti főorvosával Mint arról már korábban be­számoltunk, Tiszafüred és Kunhegyes vonzáskörzetében több település önkormányzata az önálló hét végi orvosi ügyeleti rendszerre voksolt, elsősorban az utazási költsé­gek csökkenésével indokolva döntéseiket. A területileg illetékes tisz­tiorvosi szolgálat, elfogadva a döntések racionális részeit, aggodalmának is hangot adott.- Nem pozícióféltésből, nem az érintett önkormányza­tok iránti neheztelésből, in­kább az érintett lakosok érde­kében - mondta ezzel kapcso­latosan dr. Borsos Anikó, az ÁNTSZ tiszafüredi tiszti fő­orvosa, akit munkatársunk az ügy további részleteiről is megkérdezett.- Kezdjük az ügy kényelme­sebb részénél. Valóban nem neheztelnek az önállósodó önkormányzatokra ?- Nem, mert megértjük ne­héz anyagi helyzetüket. Az­zal, hogy a tb lakosonként 20 forintot biztosít a hét végi ügyeletekre, lényegében fe­lére csökkent az állami támo­gatás. Ezt az önkormányza­toknak saját erőből kellene pótolni, de legtöbbjük erre a szinte képtelen. Ilyen szem­pontból érthető, hogy spórol­nak, de ez a takarékosság nem mehet az egészségügyi ellátás színvonalának a rovására.- Az önkormányzatok vi­szont azzal érvelnek, hogy or­vosaik gyakran adtak köz­ponti ügyeletet is. Ha ugyan­ezt helyben teszik, csak javul­hat a színvonal. No meg a já­rulékos költségek is csökken­nek.- Ez így igaz is lehet. Én nem is a praktizáló kollégák szakmai felkészültsége miatt féltem a színvonalat. Csak a jogszabály betartásáért kar­doskodom. Ez előírja az ál­landó ellátási központot, ahol az orvos távollétében szak­képzett ápolónő ügyel. Ez Ti­szafüreden és Kunhegyesen biztosított. Nem is beszélve arról, hogy itt vannak tartalék járművek, legalább két orvos ügyel egy időben, ami rend­kívüli esetekre biztonságot je­lent. Tiszaszentimre, Derzs és Tomajmonostora, ugyanígy Tiszáimra, Tiszaroff és Gyenda esetében ma hetente változó központtal üzemel az ügyeleti rendszer. Az ügyele­tes orvos távollétében - aki maga vezeti járművét, s leg­többször mobiltelefonon in­tézkedik - nincs állandó ápoló, aki sürgős esetekben intézkedne: mentőt hívna, vagy esetleg szakszerűen el­látna beteget, sérültet.- És Abádszalók? Ott is az önállóságot választották. Mégis úgy néz ki, hogy velük nincs különösebb gondjuk.- Mert megfogadták az ajánlásainkat. Egyrészt sür­gős esetekre szerződést kötöt­tek a kunhegyesi orvosi köz­ponttal. Másrészt itt egy köz­ponti orvosi rendelővel három helybeli orvos ügyel fel­váltva. A többi településen ezzel szemben többnyire csak egy orvos praktizál és ügyel. Ezzel nő a rizikó: gépjármű­vének meghibásodása, a tele­fonrendszer zavara, vagy ne adj’ isten az orvos balesete, rosszulléte veszélyeztetheti a lakosság biztonságos ellátá­sát.- Úgy tudom, problémájuk van a hétközi készenléti ügyele- tekkel is. Ez is igaz! Itt is kivétel Abádszalók, de a többi kis te­lepülésen megkötött szerző­dések értelmében heti váltá­sokkal egy orvos látja azt el. így előfordulhat, hogy a szentimrei orvos kezeli a der- zsi és monostori fekvő bete­geket is a rendelési idő után. ami a korábbi készenléti sza­bályzat alapján a helybeli or­vos feladata volt. Ezzel ugyan két orvos készenléti díját megtakarítják az önkormány­zatok, de az utazási költségek biztos, hogy nőni fognak.- Ezek után mi várható eb­ben az ügyben?- Mi az aggodalmainkat időben leírtuk, s szóban is kö­zöltük az önkormányzatok­kal. Nem ellenezzük az önál­lósodást, ha az biztosítani tudja a megfelelő színvonalat! Jogászunk vizsgálni fogja a/ ügyet. Addig is, míg döntés születik, mi ellenőrizzük a te­rületünkhöz tartozó települé­seken az orvosi ellátást az ön- állósultaknál s a központi rendszert választóknál egy­aránt, hiszen ez a feladatunk.- Akkor, ha betartják az érintettek ajánlásaikat, nem lesz sem harag, sem per?- Igen, ez így igaz, s na­gyon remélem, ez így is lesz. Ónmagunk, az Önkormányza­tok, s legfőképp a betegek ér­deke is ez.-P­Debreceni nászúton van Buci, a fehér kezű gibbonlány A kis tigrisek nőnek, ám a rácsok erősek Alighogy felborzolta a pécsi farkashorror a kedélyeket, szilveszter éjjelén a jászberényi állatkertben öltek le és hurcoltak el egy őzet és egy csavart szarvú rackát. Azóta találgatnak a nyomozók: valószínűleg állatkerti vadhúsra éheztek az azóta is ismeretlen elkövetők. A kár mintegy 50 ezer forint. Az anyagi. Merthogy Makainé Sipeki Magdolna, a herényi állatkert vezetője egyenesen erkölcsi fertőről beszél:- Jobban elítélem ezt a fajta lopást, mint aki gazdasági bűncselekményt követ el! - fa­kad ki, ahogy szóba hozom a szilveszter éjjeli rablást.- Korábban nagy testű ga­lambok tűntek el. A tettes ak­kor sem lett meg - mondja. E napokban az embert majmolja az állat is, azaz rabol. Éjsza­kánként egy nyest látogat a vadasparkba. Lerágott fejű se­lyemtyúkok maradnak utána. Nem hiányzik pedig ez a fajta állománycsökkentés, hiszen az állatok természetes elhullása amúgy is gond télen. Nem is be­szélve arról, hogy sokba kerül az utánpótlásuk. Buci majom, a fehér kezű gibbonlány például nászúton van Debrecenben. Ha Buci válogatós kedvében lesz, és nem jön össze a frigy, 200 ezerért kell hozatni neki Be- rénybe másik gibbonfiút. Pénz pedig szűkösen áll rendelke­zésre. Az évi 12 millió - amit a fenntartó jászberényi önkor­mányzat biztosít - a legszüksé­gesebb dologi kiadásokra és a 14 alkalmazott bérére éppen csak futja. Az állatgondozók bruttó 15-20 ezer forintért vég­zik nehéz, összetett és nem is veszélytelen munkájukat. Liba­nyakat főznek a medvének, ürü­léket, állattetemet takarítanak.-Mindezt ennyi pénzért csak jó adag szakmai megszál­lottsággal lehet vállalni - mondja Sipekiné. Azt is elárulja: a kérés neki sem szégyen. Szó szerint ki­sírta - merthogy elsírta magát - az önkormányzatnál, hogy az alacsony bérekre néhány ezer forintos mozgóbért fizet­hessen havonta. Az állatkerttel büszkélked­hető tíz magyar város közül Berény a legkisebb. Büszke- ' ség? Sok helyen inkább gond az etetés. Kecskeméten azt is fontolgatták, lelövetik az álla­tokat. Napi élelmezésükre, or­szágosan, 8-25 forint jut. Parkja - városa - válogatja, hol mennyi. Berény ben 14 fo­rint a napi fejadag. Ennyi jut egerészölyvre, tigrisre egy­aránt. Nem sok. Ezért is sze­rette volna Sipekiné az állat­kerti alapítványt létrehozni. Az önkormányzat illetékes bi­zottságán nem ment át a javas­lata. Am átjött a bankszámlára így is hatezer forint támogatás, egy jászki séri hölgy adomá­nyaként. Az állatok Berényben nem éheznek, a ketreceket felújítot­ták, de nincs saját gépkocsi a siló, dög szállítására, minimá­lis fejlesztésekre már nem jut forint. Sipekiné zoo-iskolát hozott létre, amit még nem fe­deztek fel a pedagógusok. Ő maga is zoo-pedagógusnak készül. Állattenyésztői vég­zettségéhez tanári szakot vé­gez Gödöllőn. Téli csend honol a herényi állatkertben. A rikácsoló gib­bonlány a fiúhoz utazott. Si­pekiné igazolójelentést ír a gameszhoz: a vásárolt vörös­bort téli kondicionálóként írta fel az állatorvos. Hogy milyen jó dolguk van egyes állatok­nak! Simon Cs. József Fotó: Csabai István Még csak három hónapos vagyok, ezek itt a tejfogaim... k agrárágazat támogatásának 1996. évi változásai A Magyar Közlöny 1995. évi 1 í7: saámában jelent meg az 1996. évi agrárgazdasági célok támogatásáról szóló Kormány- és FM-rendelet. Az új támogatási rendszerjellemzője, hogy a korábbi, meglehetősen széttagolt, számos támogatási célt magába foglaló, sokféle támogatási konstrukciót és mértéket tar­talmazó szabályozást egyszerűsítse, célorientáltságát, normativitását fokozza. A kiemelt agrártámogatások - reorganizációs támoga­tás, agrártermelési támogatás, a melioráció és öntözés- fejlesztés, az erdőtelepítés és fásítás, erdőkárok elhárí­tása - Kormányrendeletben került szabályozásra. A meg­szűnő földművelésügyi alapok az FM költségvetésébe épülnek be, szabályozásukat a földművelődésügyi mi­niszter végezte. A támogatási rendszer súlyponti céljai:- az agrárexport növelése,- az agrárvállalkozások anyagi-műszaki bázis kiépíté­sének előmozdítása,- az agrárfinanszírozás hiteléinek kamattámogatással és állami garancia-vállalással való segítése,- végül a kedvezőtlen adottságú agrártérségek gond­jainak enyhítése. A. A Kormányrendeletben szabályozott agrártámogatások E fejezet alapján igényelhető támogatások: 1. / A mezőgazdasági tevékenység folytatását elősegítő kamattámogatás, amely a mezőgazdasági tevékenység költségeinek fedezetére felvett, legfeljebb egyéves lejá­ratú hitel után vehető igénybe. Igénybevételének feltétele évi ötven és százezer Ft közötti kamattámogatás igénybevétele esetén három- százezer Ft éves mezőgazdasági árbevétel igazolása. Évi százezer Ft-ot meghaladó kamattámogatás igény- bevétele egymillió Ft árbevétel és a gazdasági kamarai tagság mellett lehetséges. A kamattámogatás mértéke 30 %. Elemi csapással sújtott mezőgazdasági termelő a fenti kamattámogatáson túl még további 20 % kamattámoga­tásra jogosult. 2. / Az őszi búza, kukorica, rozs, őszi árpa termények termelési költségeire felvett, éven belüli lejáratú hitelek 70 %-áig 20.000 Ft/ha vehető fel állami garanciavállalás mellett a tavalyi 16.000 Ft/ha-ral szemben. 3. / A tagi kölcsön kamattámogatása 30 %-ra növeke­dett és feloldásra került az 5.000 Ft/ha-os korlát. 4. / A korábbi rendeletben szabályozott nőivarú te­nyészállat-állomány növelési támogatás megszűnt. Új elem ez évtől az apaállat beszerzések, beállítások támogatása. A támogatás normatív módon vehető igény­be tenyészbika, tenyészkan, tenyészbak beállítása esetén. Általános feltétele a támogatásnak, hogy csak hiteles származási lappal ellátott apaállat után igényelhető. 5. A szaktanácsadás támogatása keretében a névjegy­zékben szereplő szaktanácsadók által nyújtott szakta­nácsadás díja, az általuk szervezett képzés költségeinek részbeni térítése, a szaktanácsadók továbbképzése, a ki­adványok költségeinek részleges térítése ^támogatásban részesül pályázatos alapon. A pályázatot az FM Hivatal bírálja el a kamara be­vonásával. 6. / A földhasznosítás elősegítésének támogatása ez­után új eleme a támogatási rendszernek. A vetési támogatás 1996. évben megszűnik. Helyette az átlagosnál rosszabb minőségű földön gazdálkodók /19 AK alatti/ vehetik igénybe e támogatást. A támogatásra való jogosultságot a földrészletenkénti fajlagos AK-érték határozza meg. A rendelkezésre álló összeg alapján /l.000-től 5.000 Ft/ha-ig terjedő mértékkel/ a 19 AK/ha alatti szántóföld és rét-legelő területek, valamint a 76 AK/ha alatti szőlő­gyümölcs ültetvények támogatása lehetséges. A támogatás igénybevételének feltétele az adott földte­rület mezőgazdasági célú hasznosítása, rét-legelő művelési ágban hektáronként legalább 0.5 számosállat tartása. A támogatás normatív feltételek alapján automatiku­san igényelhető. Az igénybejelelentő lapot a tárgyév jú­nius 3Ö-ig az illetékes Földművelődésügyi Hivatalhoz kell benyújtani, de a Magyar Agrárkamara területi szer­vei'útján is leadható. 7. Szintén új eleme a támogatási rendszernek a me­zőgazdasági biztosítások díjának támogatása. Támoga­tást igényelhet a biztosítási díj 30 %-áig az a termelő, aki az elemi károk miatti hozamcsökkenésből eredő ká­rosodás mérséklésére érvényes biztosítással rendelkezik. 8. / Melioráció és öntözésfejlesztés 40 %-os mértékű vissza nem térítendő támogatásban és a piaci kamat 40 %-ának megfelelő kamattámogatásban részesíthető. A támogatást pályázát alapján a Földművelésügyi Hi­vatalon keresztül lehet igényelni. B. Földművelésügyi miniszteri rendelethez szabályozott támogatások 1./ A mezőgazdasági beruházások támogatása kereté­ben támogatás igényelhető a következőkre:- Új építési beruházások megvalósításához: Fix összegű végleges fejlesztési támogatás adható ál­lattartó épületek, tárolók építése esetén. A fix összegű támogatás összege m2-enként 4.000 Ft-tól 10.000 Ft-ig terjed kategóriától függően. Külön támogatás infrastruk­túrára nincs, ez jelentős eltérés az eddigiekhez képest. Az élelmiszer-ipari beruházásokhoz csak hitelkamat támogatás vehető igénybe 20 %-ig.- Szőlő- és gyümölcsültetvények telepítésének támo­gatásához fix összegű végleges támogatás igényelhető. A fix összegű támogatás mértékét és a támogatás igény­lésének feltételeit a rendelet melléklete részletesen tar­talmazza. A támogatások a MÉM Értesítőben megjelenő pályá­zati felhívás után igényelhetők.- Új mezőgazdasági gépvásárlás esetén a gép nettó értékének 25 %-os mértékű végleges fejlesztési támo­gatás igényelhető. Hitelfelvétel esetén a kamat 30 %-ának megfelelő ka­mattámogatást lehet igénybe venni.- Mezőgazdasági gép lízingbe vétele esetén az éves bérleti díj 25 %-a igényelhető támogatásként. 2. A térségi fejlesztések támogatása: A rendelet mellékletében felsorolt települések - me­gyénkben 23 települést érint - beruházói többlet támo­gatást igényelhetnek új építési és élelmiszer-ipari beru­házásai esetében. A támogátás mértéke további 20 %. 3. A szövetkezeti üzletrész megvásárlásának támoga­tása új eleme a támogatási rendszernek. Lényege, hogy az üzletrészállomány értékének legfel­jebb 5 %-áig támogatás igényelhető, kizárólag a szövet­kezeti közös vagyon kialakításához. A szövetkezeti integrációt erősítő fejlesztésekhez az új beruházásokra vonatkozó támogatások vehetők igény­be, amennyiben ezeket az általunk integrált termelők mű­ködési területén valósítják meg. Mértéke további 40 %. 4. / Erdészeti közcélú feladatok támogatása keretében az erdők felújításához, telepítéséhez a támogatási igé­nyeket az FM bírálja el. A pályázati kérelmeket a Megyei Erdőfelügyelőségekhez kell beadni, a pályázati felhívás megjelenése után. 5. / A termőföld védelméhez, hasznosításához igényel­hető támogatásokat a Központi Földvédelmi Alapból kell igényelni a megyei földhivatalokon keresztül. 6. / A halgazdálkodás és vadgazdálkodás támogatásá­nak igénylése szintén a központi alapokból történhet, közvetlenül az FM-hez beadott pályázatok alapján. Szintén itt kell megemlíteni a gázolaj fogyasztási adó­jának visszatérítését, amely 50 %-ról 70 %-ra emelkedik és kiegészül a szarvasmarha-tenyésztéshez igénybeve­hető 85 liter/db tehén gázolaj fogyasztási adó visszaté­rítéssel. A támogatások igénylésének és pályázatok elkészíté­sének részletes feltételeit a MÉM Értesítőben ezután megjelenő felhívások tartalmazzák. Részletesebb ismertetést a helyi gazdajegyzőktől, to­vábbá az Agrárkamarától és az FM Hivataltól lehet kérni, várhatóan a hó vége felé. AGRÁRKAMARA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents