Új Néplap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-20 / 17. szám
3. oldal 1996. január 20., szombat Megyei Körkép Az orvosetikai bizottság új elnökének célja őrizni a hivatás tisztaságát Vajdasági és megyei szakemberek találkozója Korábban hírt adtunk arról, hogy megyénkbe érkezett a Vajdaságból tizennyolc gazdasági szakember, hogy a két térség gazdasági kamaráinak együttműködése révén a kapcsolatokat áttekintsék, sőt lehetőség szerint bővítsék. A megyénkben tevékenykedő kamarák nevében dr. Kerékgyártó Imre azt hangsúlyozta, hogy ez a mostani találkozó folytatása a tavaly októberben Újvidéken tartott tanácskozásnak, amely eredményeképpen együttműködési megállapodás született. Ennek fő indítéka az volt, hogy a két térség gazdasága jól kiegészíti egymást, és a szakemberek már akkor arra számítottak, hogy az embargó megszűnése után di- namikusabbá változtatják a gazdasági, üzleti kapcsolatokat. Most áttekintették a kereskedelmi, illetve vegyes vállalatok alapításának lehetőségét is. Nicola Stojsic, a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke arról szólt, hogy a küldöttségben helyet kaptak az ottani cégek, gyárak, Megyénk több üzemét is meglátogatták a vajdasági szakemberek. Képünk a szolnoki Solami Húsipari Rt.-nél készült. FOTÓ: CS. I. üzemek vezetői, és kétnapos látogatásuk során húsipari, tejipari, cukoripari, gabonaipari, olajipari cégeket, gyárakat, továbbá kereskedelmi egységeket kerestek fel. Ellátogattak Szolnok, Török- szentmiklós, Jászberény, Karcag, Mezőhék üzemeibe, intézményeibe. .Találkozóik során szó volt nyersanyagok, félkész termékek szállításáról, az együttműködés egyéb formáiról, vetőmagvak cseréjéről, tápszerek gyártásáról. Az ottani kamara elnöke elmondotta: szívesen látnának megyénkbeli cégeket a tavaszi újvidéki nemzetközi mezőgazdasági vásáron, amely világviszonylatban is a legnagyobbak között van. Befejezésképpen a tanácskozó felek annak a reményüknek adtak hangot, hogy tíz-tizenöt napon belül talán már az első szerződéskötésekre is sor kerül.-dMa már fontos a nyelvtudás „Eladható” szakmát akarnak Hogyan fejlesszük a szakképzést ma, amikor Magyarországon a fiatalok 30 százaléka szakképzetlenül lép ki az iskolából? Ez a kérdés kormányülés témája is volt. Elkészült ugyanis a szakképzés távlati fejlesztési programja. Hogy mennyien rendelkeznek az országban valamilyen szakképzettséggel, az döntően befolyásolja a foglalkoztatás minőségét és szintjét. A versenyt a világban csak akkor álljuk meg, ha nálunk is egyre több ember rendelkezik korszerű, piacképes szakképzettséggel. Tulajdonképpen az lenne a kívánatos, ha mindenkinek volna valamilyen szak- képzettsége. Annál is inkább, mert ha megvizsgáljuk, hogy jelenleg kik azok, akik tartósan munka nélküliek, akkor leginkább olyanokkal találkozunk, akik semmilyen szakmával nem rendelkeznek. A szakképzés távlati fejlesztési programjában szerepel az is, hogy a megszerzett szakmai tudásunkat verseny- képessé tegyük, biztosítani kell tehát többek között a felnőttek folyamatos továbbképzését. Mindezeket a feladatokat természetesen európai mércéhez igazodva érdemes megvalósítani. A magyar gazdaság ugyanis egyre szorosabban kapcsolódik a világpiachoz. Ez a tény ma már egyre inkább megkívánja a nyelvtudást is. Ha munkát keresünk Nem árt óvatosnak lenni A munkanélküliség nyomasztó állapot. Sokan próbálnak meg kikerülni belőle, de nem mindenkinek sikerül. A próbálkozások olykor nagyon keservesek, és azt súgják, bizony, nem árt óvatosnak lenni a munkakeresés alkalmával sem. Tiszafüred egyesített egészségügyi intézményeinek igazgató főorvosával mostanában igen nehéz interjút készíteni. No nem azért, mert nem tartja fontosnak a nyilvánosságot. A dolognak jóval prózaibb oka van. Dr. Szabó Ottónak szinte minden perce foglalt: a tb ellenőrző főorvosa, Tiszafüreden kívül körzete Kócsújfalu, helyettesít Tiszaigaron, s a nap végére általában mindig betegekkel zsúfolt a házában lévő váró is. Mindezek mellett tagja a városi képviselő-testületnek, s a labdarúgás iránti évtizedes vonzalmát, valamint önzetlen segítőkészségét méltányolva, beválasztották az NB III-as Tisza-csoport versenybizottságába. Ez a tiszteletre méltóan hosszú lista most egy igen rangos beosztással bővült. A megyei orvosi kamara ugyanis legutóbbi közgyűlésén az orvosetikai bizottság élére választották a 49 éves orvost. Az etikai bizottság újdonsült megyei vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy Ezekben a hetekben kötik, illetve módosítják a cégeknél a kollektív szerződéseket. Időszerű volt tehát, hogy a vállalatoknál, cégeknél megalakult üzemi és közalkalmazotti tanácsok klubja legutóbbi ülésén azzal a témával foglalkozott, hogy mennyire tudnak beleszólni a kollektív szerződés előkészítésébe. A tapasztalatok szerint minden magára valamit adó vállalatnál megkötik a szerződést, mintégy 80. százalékuk rendelkezik vele. A betartásával nincsenek különösebb gondok, a munkáltatók inkább a munka törvénykönyvének előírásait szegik meg. egyáltalán nem tekinti hátrányosnak az ilyen jellegű szakmai és közéleti leterheltséget. Egy a lényeg - szögezte le: a közéleti szereplés soha nem mehet a gyógyítómunka rovására. Viszont egy közéleti szereplést vállaló orvos nagyon sokat tehet települése egészségügyi helyzetének javításáért. Elmondta továbbá, hogy nem csak önmaga számára tekinti megtiszteltetésnek azt, hogy alkalmasnak találták a pozíció betöltésére, mert úgy érzi, ezzel a kisvárosokban, kistelepüléseken dolgozó kollégái munkája is előtérbe kerülhet. Terveivel kapcsolatosan egy mondatban összegezhetjük véleményét. Mindent meg szeretne tenni azért, hogy napjaink társadalmi és gazdasági változásainak sajnos még fellelhető torzulásai ne veszélyeztessék a szakma és a hivatás tisztaságát. Többre nem is maradt idő, hiszen csörgött a telefonja... Beteghez sietett. Sok helyen azonban meg sem kötik a kollektív szerződést, mert a munkáltató azt gondolja, neki jobb így. Holott a kollektív szerződés jelöli meg az utat a munkavállaló és a munkáltató számára, vitás kérdéseknél mindkét félnek jó, ha létezik. A kollektív szerződést a munkahelyeken a legtöbb taggal rendelkező szak- szervezet köti. Az üzemi tanácsok ugyanakkor a. jóléti, segélyezési kérdésekben hallatják a hangjukat. Közös érdeke a szakszervezetnek és az üzemei tanácsnak, hogy együttműködjenek, tudjanak egymás munkájáról, segítsék egymást. Magas fizetést ígért az a cég, amelynél fiatal olvasónk is próbálkozott. Sokadmagával állt sorba, hogy megtudja, milyen tevékenységgel lehet ilyen biztos és szép jövedelmet szerezni, amiről az ígéret szólt. A munka jellegét azonban titok övezte, nem voltak hajlandók elárulni. Olvasónk több emberrel is beszélt már a cégnél, és még mindig nem derült ki, hogy mit várnak el tőle. Fölvették az adatait, és megnyugtatták, hogy nem ügynöki tevékenységről van szó. ő ugyanis előre kijelentette, hogy ilyet nem vállal. Másnap jött volna a munkára való betanítása. A kijelölt oktatója - aki egyébként be sem mutatkozott -, egy másik, munkára jelentkező és még egy férfi Szolnokról Ceglédre utazott, merthogy állítólag csak ott lehet megmutatni ezt a munkát. Ott aztán mégis az derült ki, hogy ügynöki munkát kellene végezni, egy bizonyos terméket árusítani. Közben olvasónk férjét ugyanilyen módon Újszászra vitték „gyakorlatra”, Amikor ő közölte, hogy nem vállalja ezt a munkát, a kísérői eldurvultak. Először is megtudhatta magáról, hogy: „szemellenzős” és „begyepesedett agyú”. Olvasónk dühös volt, amiért nem mondták el még Szolnokon a lényeget, miért kellett őt ezért egy másik városba utaztatni. Szeretett volna oktatója főnökével beszélni. Erről azonban nem éppen szelíd hangnemben igyekeztek lebeszélni. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor a hölgy oktatója és kísérője közölték, hogy most már fizesse ki a benzint, merthogy elhozták Ceglédre, ő nem volt hajlandó, de igen kellemetlenül érezte magát. Végül ki kellett szállnia a kocsiból, mert nem hozták visz- sza Szolnokra. Vonattal kellett hazautaznia. Szerencsére volt nála annyi pénz, hogy megvegye a jegyet... P. E. Noé jobb gazdánk volna Két-három évvel ezelőtt a szolnoki önkormányzat a Százlábú hídtól kezdődően a Mentetlen- ből gáttal lekerített egy részt, s meghozta a döntést: ezek után ez a terület „menteden” helyett „kert” minősítést kap. Az új, lényegében megerősített nyúlgát védte is a területet a szandai rét felől érkező kisebb árhullámoktól. Erre mondták az ottani földtulajdonosok: valami van, de nem az igazi. Hogyan is lehetett volna az, amikor köztudott volt, hogy a Tisza partja csak 720-as vízállásig tud ellenállni a folyónak, ilyen vízállás pedig nem ritka errefelé. A szolnoki önkormányzat azonban állja a szavát. Ha egyszer kimondta, hogy az a rész kertnek minősül, akkor az nem menteden, akkor sem, ha napjainkban másfél méteres víz borította. És ha már nem mentetlen, akkor ott nem lehet árvíz, s ha nincs árvíz, nincs mit leengedni. Szerencsére a vízügyi igazgatóság a kerttulajdonosok segítségére sietett. Az Új Néplap szerdai számában Csibrán Zoltán árvízvédelmi csoportvezető nyilatkozta, hogy bár nem az ő kezelésükben vannak a nyári gátak, a szóban forgó helyen ők nyitották ki a zsilipeket, hogy a kertekből lefolyjon a víz. S miért nem tették ezt az ön- kormányzat szakemberei? Azt azonban még mindig megtehetnék, hogy ezt a részt visszaminősítenék árterületté. Mert ez az, most a vak is láthatja. Ráadásul a kert minősítés több hátránnyal jár az ottani termelők számára. Nem véletlen, hogy a kisebb- nagyobb földterülettel ott rendelkező gazdák úgy vélekednek az önkormányzatról: „Noé jobb gazdánk volna!” Simon Béla Hulladékégető Ötszázmillió forintért épült veszélyeshulladÉK-égető , üzemet avattak pénteken Tisza- vasváriban, a privatizáció előtt álló helyi Alkaloida Vegyészeti Gyár Részvénytársaságnál. A termelési hulladékot ár- talmadanító létesítményt Baja Ferenc, környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter adta át rendeltetésének. A beruházás 20 helyi lakosnak ad állandó munkalehetőséget. Vonattal jöttek, bicajjal mentek (Folytatás az 1. oldalról) nélkül értesített rendőrök meg tudták akadályozni, hogy a furcsa biciklista a vonatra felszáll- jon, társának azonban sikerült. Később - még azon az éjszakán - őt is elfogták dévaványai lakásán, így mindkét fiatalt őrizetbe vette a mezőtúri kapitányság. Azzal gyanúsítják őket, hogy már többször is ellátogattak Mezőtúrra úgy, hogy lakóhelyükről vonattal érkeztek, távozáskor pedig a frissen lopott kerékpárokat használták. Tolcsvay Bélát látta vendégül tegnap este a szolnoki Demokrata Klub. Az ismert zenész „A széllel szemben járok” című zenés előadását nagy érdeklődés kísérte. FOTO: CSABAI-perczeKössünk kollektív szerződést! Ki védi a munkavállalót? A nagy kalapba minden belefért Az elnök magyarázatot adott a kifogásokra A szolnoki Cigány Szociális Központ (CSZK) részére az ön- kormányzat által biztosított pénzek felhasználásáról végzett ellenőrzést egy erre felkért bizottság. A jelentést tegnap tárgyalta meg a közgyűlés pénzügyi ellenőrző bizottsága. Mint az anyagból kitűnt, az önkormányzat 1993-ban 1,2 millió, 1994-ben pedig 1,5 millió forintot adott a központot működtető alapítványnak, ám konkrét felhasználást nem jelölt meg. A fentieken kívül 1993- ban az önkormányzat ugyancsak 1,4 millió forint támogatást nyújtott közhasznú foglalkoztatásra, ezzel a pénzzel azonban a CSZK - így a jelentés - tételesen elszámolt. A bizottság az 1994-es évet vette górcső alá, és miután a CSZK-t más forrásból is támogatták, a gazdálkodás egészének az áttekintésére volt szükség. A munkát alaposan megnehezítette több számviteli hiányosság. Nevezetesen: a teljes évi pénztári forgalom utalványozása elmaradt, nem történt meg az igénybe vett szolgáltatási teljesítmények igazolása, a vásárolt eszközöket nem vételezték be. Ilyen természetű hiányosságok mellett nehezen kapcsolható a pénzek felhasználása bármilyen célhoz, még az „általános működési cél” teljesülése is csak némi jóindulattal feltételezhető. A szervezet önfenntartására jellemző legnagyobb kiadások: eszköz- és bútorvásárlás 338 ezer, irodaszer, nyomtatvány 88 ezer, telefonköltség 247 ezer, reprezentáció 100 ezer forint. Ezek részaránya magas a szervezet működésével kapcsolatos kiadásokhoz viszonyítva. Az ülésre meghívták Farkas Flóriánt, az alapítvány kuratóriumának elnökét, helyette azonban be kellett érni a meghívott írásos feljegyzésével. Ebben lényegében minden kifogásra adott magyarázatot. A magas reprezentációs költség oka például több nagyszabású rendezvény. Dr. Sqós István elnök a pénzügyi ellenőrző bizottság egyetértésével úgy zárta le az ügyet, hogy ha az önkormányzat pénzt ad a jövőben, akkor konkrétan határozza meg a felhasználás célját. A CSZK a hiányosságokért nem marasztalható el, mert a „nagy kalapba” minden belefért. Gyermekrajz-kiállítás nyílt tegnap a szolnoki Parti Borgalériában. A tárlaton a Mátyás Király Általános Iskola által meghirdetett ’95. évi megyei pályázat anyaga látható február 1-jéig. FOTÓ: CSABAI
