Új Néplap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-18 / 15. szám
2. oldal______________________________________________________.Világtükör 1996. január 18., csütörtök Soros György elégedett az általa létrehozott Nyitott Társadalom Alapítvány magyarországi, lengyelországi és csehországi működésével. A magyar származású amerikai pénzember tokiói sajtóértekezletén legnagyobb csalódásának azt nevezte, hogy a Nyugat nem mutat kellő érdeklődést a nyitott társadalmak kiépülése iránt. Bizalmatlansági indítványt nyújt be Józef Oleksy lengyel kormányfő ellen a legnagyobb ellenzéki párt, a Szabadság Uniója - nyilatkozta a párt vezetője a Gazeta Wyborcza című lapnak. A miniszterelnököt azzal gyanúsítják, hogy 1989 után Moszkvának kémkedett. A részvények árfolyamesésével reagált szerdán az orosz tőzsde Anatolij Csubajsz első miniszterelnök-helyettes, az orosz privatizációs program kidolgozójának keddi távozására. A piac megnyugtatására kormányilletékesek siettek leszögezni: Csubajsz távozásával nem lassulnak le a gazdasági reformok. Egy tabu megdőlésének minősítették a szerdai párizsi lapok azt a döntést, hogy Franciaország - amely nem tagja a NATO katonai szervezetének - ezentúl kész megvitatni nukleáris kérdéseket a szervezet többi tagállamával. Az International Héráid Tribüné című újság szerint az elhatározás azt jelzi, hogy Párizs közeledni kíván az észak-atlanti szövetség katonai szárnyához. Veszélybe kerülhet a BBC rádió világszolgálata, ha nem sikerül megoldani az adások finanszírozását - hangzott el szerdán a brit parlament alsóházában. A londoni rádió külföldi adásainak költségvetéséből a kormány az elkövetkező három évben 20 millió font sterlinget készül lefaragni. A kabinet szerint a magántőke kész pótolni a hiányzó összeget, sőt többletforrást is biztosít a híres World Service számára. Merényletet kíséreltek meg Szaddám Húszéin iraki elnök középső fia, Kuszaj ellen. Ku- szaj, aki az iraki biztonsági szolgálatot irányítja, Bagdadtól 46 kilométerre, egy pálmaligetben tartózkodott, amikor a közelében felrobbant egy gránát, ő megmenekült, de több testőre életét vesztette. Ismeretlen palesztin fegyveresek kedd este Hebron közelében agyonlőttek két izraeli katonát. Az izraeli hadsereg lezárta Hebron környékét. Ezzel egyidőben az izraeli parlament jóváhagyta a palesztin autonómia ciszjordániai kiterjesztéséről kötött izraeli-palesztin megállapodást. Titkos üzlet Iránnal A jelek szerint az iraki politikai rendszer vezetői nemcsak az iszlám vallási elvek, hanem a tőke igézetében is kormányoznak. Szaddám Húszéin napi kétmillió dollárt keres az illegális olajexportból - készpénzben. Az üzleti partner az egykori halálos ellenfél, a szomszédos Irán. Egy titkos egyezmény értelmében Irak - az ENSZ kereskedelmi tilalmát megszegve - naponta hétszázezer hordó olajat szállít Iránnak a határhoz közeli Bandar Homeini kikötőn át. Az árat Irán szabta meg: hordónként mindössze három dollárt fizet, vagyis a világpiaci ár egyhatodát. A pénzt az iraki kormány megbízottjai egy másik határállomáson készpénzben, azonnal átvehetik. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kiadó Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Bistey András Tervezőszerkesztő: Mohai Gyuláné • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház, Pf.: 105. Telefon: 56/424-444, tx: 23-357, fax: 56/422-853 • Készíti a Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzeme, 6001 Kecskemét, Mindszenti út 14. • Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató. Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Péterfia u. 4. V. em. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással a Postabank Rt. 11993609-03301214 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok. Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 1. Tel.: 56/390-959, 35. mellék, Kunhegyes, Kossuth út 40. Tel.: 59/326-961. • Előfizetési díj egy hónapra 437 forint, negyedévre 1295 forint, fél évre 2560 forint, egy évre 5060 forint. • Az áruspéldányok ára: 25,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1036 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7.30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133 Az áldozatokra emlékeztek Japánban. Tavaly több mint hatezer emberéletet követelt a Kobéban pusztító természeti katasztrófa. Az évfordulón Naruhito trónörökös és felesége, Maszako hercegnő is fejet hajtott a halottak emléke előtt. fotó: feb/reuter Dobogós helyünkre nem lehetünk büszkék Szkinhedek világszerte Történelmi összefoglalót közölt a szkinhedmozga- lomról a Washington Post, elsősorban azért, mert a kopaszok immár nemzetközivé vált mozgalma hódít az Egyesült Államokban is. A szkinhedmozgalom gyökerei a hatvanas évek Angliájába nyúlnak vissza, ott is elsősorban a munkáslakta negyedek fiataljai szerveződtek laza csoportokba. A „bőrfej” azért terjedt el, mert az utcai bunyókban az akkor divatos hosszú haj csak akadály volt. A bakancs és a bőrszerelés már abban az időben is hozzátartozott megjelenésükhöz. Ahogy a fiatalok körében nőtt a munkanélküliség, a szkinhedek úgy lettek egyre harcosabbak. Nacionalizmusuk heves idegengyűlölettel párosult. A neonáci nézetek inkább a tengerentúli testvérszervezetekben hódítanak. Az Egyesült Államok 40 államában mintegy 3500-ra becsülik a bőrfejűek számát, így Amerika a világ negyedik legnagyobb szkinhedközös- ségével „büszkélkedhet”. Az első hely Németországé, ott körülbelül 5000 szkinhedet tartanak nyilván, a korántsem megtisztelő második-harmadik helyen Csehország és Magyarország osztozik. Ebben a két országban négy-négyezer főre becsülik a szervezett kopaszok számát. FEB Rakétavetőkkel lőtték az orosz egységek a terroristák fészkét Katasztrófa vár az elrabolt hajóra A fekete-tengeri Avrasya (Eurázsia) komphajó törökországi csecsen elrablói szabad elvonulást követelnek a Pervomajsz- kojéban harcoló csecsen túsz- ejtőknek. Helyszíni jelentések szerint végső szakaszba jutott a település ostroma. A kedd'este elrabolt Avrasya, amely a törökországi Trabzon és az oroszországi Szocsi között közlekedik, szerdán nem kötött ki üzemanyag-felvétel céljából a fekete-tengeri török kikötőben, Samsunban - mint ahogy a török hatóságok várták -, s a túszejtők elutasították a tárgyalásokat is a hatóságokkal. A kompot, amely Isztambul felé tartott, a török parti őrség két naszádja kísérte. A 49 terrorista 191 utast ejtett túszul. Mohammqd Töke an, a hajót elrabló törökországi csecsének vezetője azzal fenyegetőzött, hogy a Boszporuszon felrobbantja a hajót, ha Oroszország nem hagy fel Pervomajszkoje ostromával, és nem engedélyezi a csecsének szabad elvonulását. A hajó felrobbantása előtt - a 95 orosz utas kivételével - szabadon engedik a többi foglyot, köztük a 37 törököt - közölte. A terroristák időközben üzenetet juttattak el Ukrajna ankarai nagykövetségére, amelyben kilátásba helyezték, hogy agyonlövik a fogságukban lévő valamennyi orosz túszt. Az orosz biztonsági szolgálat szóvivője szerint katonai Vezetésük úgy döntött: szerdán erővel véget vet a csecsen fegyveresek túszszedő akcióA török rendőr rábeszélése sem segített fotó: feb/reuter jának Pervomajszkojénél. A dagesztáni falu határában újságíróknak nyilatkozó Alek- szandr Mihajlov közölte, hogy a mintegy száz túszból eddig huszonnyolcat szabadítottak ki. Hozzátette: az orosz hadvezetés szerint a csecsének megölik túszaikat, s többségüket talán már ki is végezték. Mihajlov nyilatkozatával szinte egy időben az orosz hadsereg helikoptereiről rakétákkal elkezdték lőni Pervo- majszkojét, és a tüzérség is bekapcsolódott a támadásba jelentették a falu közelében tartózkodó külföldi újságírók. Az orosz biztonsági szolgálat egyik illetékese az AFP munkatársának megerősítette, hogy az összes orosz katonát visszavonják a település körzetéből, hogy a hadsereg bevethesse rakéta-sorozatvetőit a csecsen fegyveresek ellen. Mihajlov közölte: azért született döntés a végső csapásról, mert orosz megítélés szerint már semmi esély nincs arra, hogy további túszokat szabadítsanak ki. Tűzveszély a Kaukázusban A Kaukázus térsége 80 nemzet lakóhelye. S ez akkor is elegendő ok volt a véget nem érő feszültségekre, amikor a szomszédok - Oroszország, Irán és Törökország - nem itt élték ki nagyhatalmi törekvéseiket, s a Kaszpi-tenger olaja nem volt vagyon és hatalom forrása. A hegyi táj hagyományosan a feszültségek vidéke, mert a határokat szinte mindig úgy húzták meg, hogy azok nemzeti és vallási értelemben egyaránt az „oszd meg és uralkodj!” gyakorlatát érvényesítsék. Dzsohar Dudajev, az egykori szovjet repülőtábomok 1992 óta próbálkozik azzal, hogy a Moszkva akarata ellenére függetlenné kikiáltott Csecsenföld elnökeként létrehozza „a hegyi népek konföderációját”. Ä múlt század dicsőségét remélte újjáéleszteni, amikor a harcias csecsének vezető szerepet töltöttek be a cárokkal vívott csatározásokban. A csecsének felbukkanása a dél-oszétiai konfliktusban, ami polgárháborúhoz vezetett Grúziában és az Észak-Kaukázus körzeteiben is, riadalmat váltott ki az abházok között éppúgy, mint az ingusoknál és másutt. Dudajev erőszakos belpolitikája és a véget nem érő orosz-csecsen konfliktus miatt néhány év alatt 260 ezer csecsen menekült a környező területekre - köztük Dagesz- tánba is, ahol ma egyaránt.fél- nek az oroszoktól és a csecse- nektől. Ez utóbbiak éppenséggel dagesztáni (és nem orosz!) túszokkal próbálták feltartóztatni a szövetségi erőket. S közben oszétok, ingusok, cserkeszek lesik, mire jut Moszkva Dudajevvel, s remélnek mind nagyobb autonómiát a maguk számára, lehetőleg véráldozatok nélkül. Jelcin elnökválasztásra készül. Primakov, az új orosz külügyminiszter közben azt szeretné, ha a FÁK legközelebbi csúcsértekezletén, január 19-én, már egy határozott Oroszország diktálhatná az együttműködés feltételeit az egykori szovjet birodalom utódállamainak. Ehhez most a „kis” csecse- nekkel szemben kell sikert elérni, különben félő, hogy a tűzveszélyes Kaukázus lángba borítja egész Oroszországot. K. T. A Vatikán nagy fájdalma Kényszerből váltották le Mindszentyt A Vatikán nevezetes „keleti politikájának” legfájdalmasabb ügye Mindszenty József bíboros, Magyarország néhai prímásának leváltása volt - hangsúlyozta Achille Silvest- rini bíboros a volt vatikáni miniszterelnökkel, Agostino Casarolival készült tévéinterjú szerdai római sajtóbemutatóján. Az 1990-ben nyugalomba vonult, jelenleg 81 éves Casaroli bíboros a filmben első alkalommal beszél a nyilvánosság előtt arról a nevezetes és máig sok vitát kiváltó keleti politikáról, melynek során a Vatikán tárgyalásokat kezdett a volt szocialista tábor országaival, s egyes kommunista kormányokkal részleges megegyezésekre jutott. Az interjúban Casaroli bíboros úgy fogalmazott, hogy ennek a politikának a legfájdalmasabb kérdése a Mindszenty- ügy volt. A Vatikán szerette volna elérni, hogy Mindszenty bíboros, Magyarország prímása, Esztergom érseke visz- szanyerje szabadságát. Mindszenty VI. Pál többszörös kérése ellenére sem mondott le, így a pápának kellett 1971-ben azt a döntést meghoznia, hogy az esztergomi egyházmegyét vezető nélkülivé nyilvánította. A románok beolvasztásával vádolják a magyarokat Kisebbségek (ki)oktatása Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosa, aki elsősorban a vitatott oktatási törvény hatását tanulmányozza romániai körútja során, szerda este megbeszéléseket folytatott Ion Iliescu román elnökkel. Az EBESZ főbiztosa útja során előzőleg már tárgyalt az RMDSZ vezetőivel, a román kormány főtitkárával, az oktatási miniszterrel és a parlament oktatási bizottságának tagjaival, majd Brassóban és Sepsi- szentgyörgyön találkozott a helyi hatóságok, valamint a magyar és német kisebbségi szervezetek képviselőivel. Sepsiszentgyörgyön a magyar kisebbség képviselői a zárt ajtók mögött lezajlott eszmecserén fölhívták a főbiztos figyelmét a törvény azon rendelkezéseire, amelyek hátrányosan érintik a magyar anyanyelvű tanulókat. A megbeszélés román résztvevői azzal vádolták a Ko- vászna megyében 75 százalékos többséget képviselő magyarságot, hogy „beolvasztja” a helyi román kisebbséget. Sorín Ducaru román külügyi szóvivő szerdai sajtóértekezletén kérdésre válaszolva kijelentette: egyelőre nem tűzték ki a legközelebbi román-magyar szakértői tárgyalások időpontját, azokra valószínűleg január végén, február elején kerül sor. A szóvivő elmondta: Max van der Stoel mostani látogatása beilleszkedik a román kormány és az EBESZ közötti természetes párbeszédbe. Nem mehet a mecsetbe Nehéz a dolga a mohamedán katonának Az amerikai Ahmed Elhab- rouk a boszniai békefenntartó erők tagja. Jó katonának számít, ám most mégis gond van vele. Elhabrouk ugyanis mohamedán vallású, s bár az amerikai hadsereggel érkeztek katolikus, protestáns, mormon, baptista és zsidó tábori lelkészek is, a mohamedán katonák lelki épülésére senki sem gondolt. A környéken akad éppen elég mecset, csakhogy elöljáróik megtiltották a muzulmán hitű amerikai katonáknak - összesen három szolgál Tuzlá- ban -, hogy a helyi imaházakat felkeressék. A magyarázat? Nem lehet megengedni, hogy bárkiben is felmerüljön a gyanú: az amerikai katonák részrehajlóak a balkáni konfliktusban. Márpedig feltűnésük egy helyi mecsetben - különösen a közelgő mohamedán ünnep, a Ramadán alkalmából — ilyen gondolatokat szülhetne. Egyébként a parancsnokok a többi hívőt is kénytelenek voltak korlátozni szabad vallásgyakorlásukban. Nem mindegyik katolikus katona vehetett részt például a karácsonyi misén, s ez valószínűleg így lesz húsvétkor is. Az egyiptomi születésű Elhabrouk viszont így érvel: „Csak azt szeretném, ha Amerika betartaná, amit ígért: jogot a szabad vallásgyakorláshoz.” Sz. I.
