Új Néplap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-28 / 303. szám

1995. december 28., csütörtök Hazai Tükör 3. oldal Toronyépítők dolgoznak Martfűn. A törökszentmiklósi Referencia Kft. dolgozói el­készítették a református templom tornyának a zsaluzatát, melyet a napokban már be is ön­töttek betonnal. Képünk hátterében a szintén új katolikus templom. fotó: mészáros Maradnak a szakrendelések Befejeződtek a struktúraváltásból adódó átalakítások a kar­cagi Kátai Gábor Kórházban. Ennek tapasztalatairól kérdez­tük dr. Zsembeli József orvos-igazgatót.- Úgy ítélem meg, hogy az új struktúra szakmailag kedvező, hiszen ezentúl is tudunk min­den területen ellátást adni. El­végeztük a szükséges belső át­alakításokat is.- Mely osztályok kerültek más helyre, s hogyan változott az ágyak száma?- A bőrgyógyászat a fertő­zőosztály épületének a második emeletére költözött, ahol telje­sen elkülönítve van, minden fertőzésveszélytől elzárva. A működési feltételek még job­bak is lettek, hiszen ott minden szoba fürdőszobás. Az idegosz­tály a másik épületből felkerült a nyolcadik emeletre. A B épü­let földszintjére került a króni­kus belgyógyászati osztály. Itt az ágyak száma 66-ról 106-ra nőtt. A gyerekosztálynál a 20 ágyszám azt jelenti, hogy keve­sebb helyen elfér, így odaköl­töztettük az EEG-labort. Az ágyszámunk huszonöttel csökkent a tiszafüredi szülőott­hon bezárása miatt, a többi ténylegesen nem változott a struktúraátalakítás miatt, mely körülbelül 2 millió forintos többletkiadással járt. amit a működési pénzünkből kellett biztosítanunk.- Legutóbbi beszélgetésünk­kor említette, hogy a szerződé­ses, vidéki dolgozóknak nem hosszabbítják meg a szerződé­süket. Lesznek-e újabb elbocsá­tások?- Szerencsés helyzetben va­gyunk, mert a struktúraváltás miatt nem kell dolgozókat el­bocsátanunk. Valóban néhány dolgozó szerződését nem hosz- szabbítottuk meg, elsősorban azért, mert gyesről, gyedről visszajönnek az állandó dolgo­zók. De igyekszünk biztonságot is teremteni a dolgozóknak, így akit csak lehet, ki fogunk ne­vezni a szerződésesek közül. Néhány ember munkájával nem vagyunk megelégedve, tőlük megválunk. Azokon az osztá­lyokon, ahol csökkent az ágy­szám, az ott dolgozókat intéz­ményen belül sikerült elhelyez­nünk.- Müködnek-e tovább jövő év Berekfürdőn 150 új igénylő jut vonalhoz Átadták a telefonközpontot Berekfürdőn tegnap átadták az új ARK-522 típusú, 400 vonal­kapacitású crossbar telefon- központot, melyet a Matáv Rt. debreceni igazgatósága helye­zett üzembe. Ez lehetővé teszi, hogy a meglévő 159 állomás mellett az újabb 150 igénylő­nek is vonalat biztosítsanak - tudtuk meg D. Kovács László­tól, a Matáv Karcagi Távköz­lési Centrumának vezetőjétől. A központ szerelését a debre­ceni igazgatóság javító-szerelő üzeme végezte, a hálózatépítési munkákat a Matáv Rt. miskolci hálózatépítő kft.-je. December 31-ig még 20 új állomást be­kapcsolnak. a többi 130-at pe­dig januárban. Berekbe telefonálóknak jó tudni, hogy miután a központ önálló lett, levált Karcagtól, a számok is megváltoztak. Erről az előfizetőket már egy hónapja értesítették. Akinek eddig 312- vel kezdődött a telefonszáma, az most 319-re változott, a má­sik három szám változatlan. Ahol az ikerből szóló vonalat csináltak, ott egyelőre a tuda­kozótól kell megérdeklődni az új számokat.- de ­elejétől a szakrendelések?- Igen. A napokban eldőlt, hogy az ortopédiai rendelés marad, éppúgy, mint az uroló­giai. Február 1-jétől beindulhat az idegsebészeti szakrendelés, melyre majd a háziorvosok utalhatják be a betegeket. Most néhány hete szünetel a tüdő­gondozói ellátás, de február ele­jén újraindul. Jövőre ismét be tudjuk indítani a fogászati kon­zíliumot, s a dolgozóink részére szeretnénk megvalósítani az „üzemi fogászatot”. Az elmúlt héten újra megkezdte munkáját a foglalkoztatás-egészségügyi szolgálat, mely végzi a jogosít­ványok érvényesítését és az üzem-egészségügyi szűrést is.- Szavaiból ítélve biztosan kezdődik az 1996. év.- Úgy tűnik, igen. Sikerült egy új számítógépes informati­kai rendszert is elindítanunk. Ennek a beüzemelése most van folyamatban, így naprakész in­formációval rendelkezünk jö­vőre. Az 50 terminál lehetővé teszi majd, hogy az osztályok ■ például a beteg laboreredmé­nyét lehívhassák közvetlenül a laborból. Úgy vélem, hogy tel­jesítményünket mintegy 20 százalékkal tudjuk jövőre nö­velni, s azok az osztályok, me­lyeket eddig eltartottunk, ön- fenntartóak lesznek.- A kórházban több üres or­vosi állás van, s most négy fia­tal orvos megy el innen. Nem veszélyezteti ez a működésüket?- Most a működőképessé­günk határán vagyunk. A távo­zások okait főorvosi értekezle­ten elemeztük. Igyekezni fo­gunk. hogy jobban megtartsuk a segédorvosokat. Azt gondo­lom, hogy ha nem tudunk lakást biztosítani számukra, egyre ne­hezebb lesz megtartani őket. Éppen ezért az önkormányzat és az intézmény próbál majd lakásokat építeni, igyekszünk az országban a legkedvezőbb ügyeleti díjakat kialakítani, s most vizsgáljuk annak a lehető­ségét, hogy vállalkozóként vi­gyék az orvosok az ügyeletet. Erre máshol még nincs példa. D. E. Hamza Dezső Ákos kiállítása a Gellért Szállóban A „reneszánsz ember” Budapesten A művész utolsó kívánságainak egyike teljesült, amikor a főváros patinás hoteljének kiállítótermé­ben megnyílt a gazdag életműből ízelítőt nyújtó tárlat. A Hamza Alapítványi Múzeum és a Jászok Egyesülete által rende­zett kiállítás megnyitóján megje­lent André Guimares, a Brazil Köztársaság nagykövete, dr. Ma­gyar Levente, Jászberény polgár- mestere, továbbá számos jászbe­rényi és Jászságból elszánnazott művészetkedvelő. Tálas László megyei múzeum­igazgató - a Hamza Alapítvány kuratóriumának elnöke - méltatta a festőművész-filmrendező mun­kásságát. Megemlékezett arról, hogy Hamza Dezső Ákos ugyan Hódmezővásárhelyen született, de rengeteg szál kötötte a Jászsághoz, élete alkonyán is oda tért meg, ahol nagyapja tanítóskodott. Évti­zedekig külföldön, a leghosszabb ideig Brazíliában élt, ahol filmren­dezőként, festőművészként és közéleti emberként is sokra tartot­ták. Egyik brazil méltatója éppen sokoldalúsága miatt reneszánsz embernek titulálta. A tárlaton bemutatott közel fél­száz képen a festőművész művészi kifejezőkészségének mélységei és magasságai, színei és fényei, meg­sejtései és absztrakciói érvénye­sülnek. A megnyitó kedves színfoltja volt a száz érdeklődő gyermeket megihlető, Hamza Dezső Ákos emlékét idéző rajzpályázat ered­ményhirdetése. Horgosi Anita, Mihályi Dorottya és Berényi And­rea vehetett át Jászberény alpol­gármesterétől, dr. Boros Dezsőtől értékes díjakat. A tárlat december 30-ig tekint­hető meg a Gellért Szállóban. P. L. Szociális ellátás Tiszasason, Rákóczifalván, TiszafÖldváron és Rákócziújfaluban Az ő pénzük a mi pénzünk? Felettébb nehéz munka volna kiszámítani, hogy az adófizető ál­lampolgár zsebéből hány forint kerül az állam kasszájába. Azt pláne, hogy onnan mi kerül vissza. Azt azonban pontosan meg lehet határozni, hogy az önkormányzatok mekkora összeggel támogatják például a munkanélkülieket, az ápolásra szoruló­kat, a gyermekeket. Az alábbi összefoglalóból kiderül, hogy mi­lyen összeget fordított szociális ellátásra Rákóczifalva, Rákó- cziújfalu, Tiszaföldvár és Tiszasas önkormányzata. A tizenkétezres lélekszámú Ti­szafÖldváron az idén több mint 62 millió forintot költöttek szo­ciális ellátásra. Rendszeres se­gélyt 60-an kaptak, míg átme­neti segélyben 580-an részesül­tek. Az önkormányzat 260 la­kosnak adott szociális (nyolc hónap alatt törlesztendő, ka­matmentes) kölcsönt, több mint 4 millió forint összegben. Rendszeres nevelési segélyben, illetve étkezési támogatásban 340 gyermek részesült 5 millió forint értékben. Ápolási díjra 2,5 milliót adtak 50 rászoruló­nak, míg közgyógyellátásban 160-an részesültek közel 1 mil­lió forint értékben. A lakásfenn­tartási támogatás 80 lakost, míg a temetési segély 130 főt érin­tett 1,5 millió forint értékben. A legnagyobb kiadást a munka- nélküliek jövedelempótló tá­mogatása jelentette: az idén 39 millió 300 ezer forintot fizetett az önkormányzat az 580 mun­kanélkülinek. A fentieken kívül 8,5 millió forintot adtak HTO-támoga- tásra, illetve korszerűbb fűtésre történő átállásra. HTO-támoga- tás esetén átlagosan 11 ezer fo­rintot kaptak az igénylők, míg akik vállalták a gazdaságosabb fűtésre való átállást, azoknak 37 ezer forint jutott. Rákóczifalván, ahol 5 ezer 650-en élnek, szeptemberig ha­vonta több mint 1 millió forin­tot költöttek jövedelempótló támogatásra. Szeptember vé­géig 17 millió 256 ezer forintot fordított az önkormányzat szo­ciális ellátásra, illetve további 1 millió 109 ezer forintot fűtési támogatásra, valamint gazda­ságosabb fűtésre való átállásra. Ez utóbbira egyébként átlago­san 11 ezer 250 forintot kaptak az igénylők. Tiszasas lakossága nem éri el a másfél ezret. Itt az önkor­mányzat szociális ellátásra több mint 6,5 milliót költött, amely körülbelül 350 lakost érint. Pil­lanatnyilag 35-en kapnak jöve­delempótló támogatást. A közel kétezres lélekszámú Rákócziújfaluban december 13-ig 123 alkalommal adtak átmeneti segélyt 209 ezer 300 forint összegben, míg jövede­lempótló támogatásban körül­belül százan részesültek. Tüze­lőtámogatást 55-en kaptak, míg beiskolázási segélyt 70-en. Az önkormányzat átvállalta az álta­lános iskolások tankönyvvásár­lási kiadásait. Ez utóbbi az 1995-96-os tanévben 560 ezer forintot jelentett. -csr­Áramkimaradások December 26-án az esti órák­ban a lehűléssel egyszerre je­lentkező havas eső, majd hava­zás az áramszolgáltatói távve­zetékeken jéglerakódást oko­zott. A fellépő élénk széllöké­sek miatt a jégterhes vezetékek az éjszakai órákban több helyen elszakadtak, s néhány órára elektromosság nélkül maradt Karcag, Kunhegyes, Nagykörű és Tiszasüly térsége, de a me­gye területének nagy részén is előfordult rövidebb áramkima­radás. Tegnap délre a Titász szak­emberei valamennyi hibát elhá­rítottak, az áramszolgáltatás helyreállt. Vizsgázhatnak a vagyonőrök A megyei rendőr-főkapitánysá­gon megalakult az a szervező- bizottság, amely a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonőri szakképesítés meg­szerzéséhez szükséges vizsgáz­tatás megszervezésére hivatott. A főkapitányságtól kapott in­formációink szerint a jogszabá­lyok úgy rendelkeznek, hogy a vizsgáztatást a rendőrség vé­gezheti, éppen ezért arra jelent­kezni is ott lehet. A pontosan kitöltött jelentkezési lapokat személyesen, illetve megbízás­sal a jelentkező munkahelyének vagy az oktatást végző szerve­zet képviselője útján kell be­nyújtani. A vizsgákra alapve­tően Szolnokon kerül sor, kivé­telesen azonban - a bizottság mérlegelése alapján - a városi rendőrkapitányságokon is le­bonyolítható, amennyiben a hely ott is biztosítható. A vizs­gákra 1996. január 3-tól mun­kanapokon, hétfőtől csütörtö­kig 8-tól 13 óráig a szervezőbi­zottság irodájában, a megyei rendőr-főkapitányság épületé­ben Szolnokon, a Baross út 39. szám alatt lehet jelentkezni. ■' A­_________ "'' Ü gyészségi nyomozók új szervezetben A jövő évtől új szervezeti kere­tek között, de változatlan mó­don dolgozik az ügyészségi nyomozóhivatal. A most még Budapesti Ügyészségi Nyo­mozó Hivatal Szolnoki Kiren­deltségének vezetője úgy tájé­koztatta lapunkat, hogy a válto­zás pusztán az intézmény elne­vezését és az irányító személyét érinti. A január elsejétől meg­változott új elnevezés szerinti Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal a megyei főügyészséghez tarto­zik, az irányító pedig maga a főügyész lesz. Dr. Vajda Jenő elmondta, a változás egyébként nem érinti a szervezet egységét, a munka jellege, a dolgozók személyi összetétele a korábbi gyakorlatnak megfelelően ma­rad, mindössze néhány eljárás­jogi finomítás történik, ame­lyek nem eredményeznek alap­vető változásokat. h.gy. A tapintatos ember nem ront ajtóstól a házba A viselkedéskultúráról tartott előadást a minap dr. Szabó La­jos, a törökszentmiklósi Bercsényi gimnázium igazgatója. Tu- dunk-e az elvárásoknak megfelelően viselkedni? Tudunk-e il­lően egymáshoz szólni? Az előadás után ezekre a kérdésekre kerestünk választ.- Az egyik legnagyobb problé­mát az jelenti, hogyan szólítsuk meg egymást.- A férfiakra az „uram”, a nőkre a „kisasszony” vagy az „asszony”, „asszonyom” a leg­szebb megszólítás. A nőket le­het „hölgy”-nek is szólítani. Az elmúlt negyven évben sajnos a kultúránkban lejáratódott a „nő” szó, olyan kicsengése van, mintha alárendelt bűnös szemé­lyiségről lenne szó - ez a német nyelvben például nem így van. Kinek csókoljunk kezet?- Mostanában ismét divatba jött a kézcsók.- Meg kell válogatni, hogy kinek adjuk. Legelőször is az édesanyánknak. Az a fontos, hogy a kézcsók a tisztelet, és ne a hajbókolás jele legyen.- Mennyire tud viselkedni a ma embere?- Én az alapvető hibákat a zavarokból adódónak tartom. Átalakult a rendszer, és még nem fogadták el azokat a visel­kedésmintákat, amelyek az új­hoz igazodnának.- Általában az emberek nem udvariasak, türelmetlenek.- Mert ahhoz, hogy udvaria­sak legyenek, sokkal nyugod- tabban kellene élniük. Áz éle­tünk azonban zaklatott, és ezért sokan önzőek, nem figyelnek a másikra. Pedig nem kellene tü­relmetlennek lenni, mert türe­lemmel többet el lehet érni, mint a legnagyobb erőszakkal. Azt mondják, hogy a türelem a reménység művészete. Az is igaz, hogy olyan tiszteletet vár­hatunk a másiktól, mint amit mi adunk meg neki. Tisztelet, ta­pintat - ahogy közeledünk a másik emberhez. Tapintatos ember nem ront ajtóstól a házba...- A viselkedésünkhöz hozzá­tartozik az öltözködés is.- Régebben néhány fazon terjedt el az egész országban, és mindenki azt hordta. Hogy ki hogy öltözik, az ízlés, értékrend és pénz dolga. Az emberek egy része azért öltözik rosszul, mert szegény, és ahol tud, ott vásá­rol. Egy másik rétegnek van pénze, de az meg a rikítót, a giccseset veszi fel. Jelentős azoknak a száma is, akik „alul­öltöznek”, például színházban, ünnepségen. Ez igénytelen­ségre vall. Van egy növekvő ré­teg is, amelyik elegánsan öltö­zik. Hogyan viszonyuljunk egymáshoz?- Sokszor az jelent gondot, hogy az emberek nem tudják, hogyan is viszonyuljanak egy­máshoz.- Korábban a tekintélyelvű­ség érvényesült. A*demokráciát másnak kell jellemezni. Aki például igazgató a cégénél, an­nak otthon vagy baráti körben nem igazgatóként kell visel­kednie. Az lenne a jó, ha egyen­rangú emberek közötti kapcso­latok épülnének. Ismernünk kellene a viselkedésben, az egymáshoz való közeledésben a normákat. Ezek akkor mű­ködnek, ha „belénk vannak ne­velve”. Ez utóbbi viszont a csa­lád és az iskola feladata lenne. Paulina Éva Korai a kocákra koccintani Jövőre akár 7 millió sertés is lehet az országban, vélekednek a fel­dolgozók a tenyésztési kedv fellendülése nyomán. Az állatállo­mány növekedését elsősorban a kormány ösztönző intézkedésének tulajdonítják: a tenyészállatok után juttatott támogatásnak és an­nak, hogy az állam a hitelek után fizetendő kamatok egy részét át­vállalta. A termelők azonban már korántsem ilyen optimisták. Tüske Róbert, a termelőket tö­mörítő Sertés Választmány tit­kára szerint csak elméletileg le­hetséges a hétmilliós sertésállo­mány, gazdaságossági szem­pontból már az ötmillió is piaci zavart okozhatna, ha csökkenne az export. Márpedig vélhetően csökkenni fog a kiszállításokat támogató keret drasztikus meg­nyirbálása miatt. Kétséges az is, hogy az alacsonyabb szubvenci­óval teljesíthető lesz-e a jövőre tervezett 2,8 milliárdos export. Ilyen mennyiségű mezőgazda- sági termék - a titkár szerint - csak akkor szállítható ki, ha az eladók felélik tőkéjüket, a terme­lők és a feldolgozók pedig legfel­jebb a pénzüknél maradnak. Rontja a helyzetet a termelési támogatások megkurtítása is. Várhatóan 1996-ban megszűnik a tenyészkocák után folyósított 15 ezer forintos állami juttatás, és a 10 ezer forintos forgóeszköz­kiegészítő támogatás. Ehelyett az apaállatok vásárlását kívánják ösztönözni. Ha nem lesz juttatás az anyakocák után, nem várható az állomány emelkedése sem. Annyi tőkét ugyanis az üzemek nem tudtak felhalmozni, hogy képesek legyenek a termelés je­lentősebb bővítését anyagilag fe­dezni. A feldolgozóknak szembe kell nézniük a ténnyel: a tőkehús- forgalom egy éve nem változik, s már a húskészítmények forgalma is zsugorodni kezd. újvári

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents