Új Néplap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-14 / 293. szám
4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1995. december 14., csütörtök A szolnoki Körösi úti óvodában december 6-án - a szülők és gyermekek nagy örömére - az óvó nénik bábműsorával köszöntötték a Mikulást. (beküldött fotö) Még egyszer az Aranyi Sándor u. 8-10.-ről Biztonságot és tisztaságot! November 30-án fényképes írás jelent meg a Néplapban az Aranyi S. u. 10. sz. alatti lépcsőház második emeleti szeméttárolójának állapotáról. Az ilyen írásoknak akkor lenne értelmük, ha aztán történne is valami. De nem történik semmi. Ismerem a helyet. Ami abban a lépcsőházban uralkodik, az maga az iszonyat! Talán azzal kezdődött, amikor az ott lakó gyerekek közül .egy-kettő tüzet csinált a pincében, veszélyeztetve ezzel sok ember életét és milliós értékeket. Azóta állandó az esztelen rombolás. Szétverték - többször is - a kaputelefon- rendszert. A földszinten és az alagsorban lévő üvegeket számtalanszor pótolni kellett már. A kilincsek, villanykapcsolók, foglalatok, csúszásgátló gumik, csapok, szerelvények állati módon összetörve. A bejárati ajtók zárhatatlanok, emiatt a lépcsőházba télen-nyáron, éjjel-nappal az megy be, aki akar. Az év 365 napján 10-től 18 óráig 6-8 tagú társaság üli-fekszi el a bejárati lépcsőket, megjegyzéseket téve a járókelőkre. Este 6-kor egy 15-20 főből álló'csapat szállja meg a lépcsőházat; reggelre nagy- és kisdolgukat elvégzik itt, de ha gyomorbántalmaik vannak, annak is szabad utat engednek. A lépcsőkön élik szexuális életüket, otthagyva annak minden nyomát. Az ott lakók már számtalanszor kértek segítséget - nem is ingyen! -, teljesítse az IKV (ma már Szollak) a szerződésben vállalt kötelezettségét, ne kövessen el állandó szerződésszegést, tartsa rendben a házat és környékét. Úgy vélem, hogy az ügyben a Szollak vezetőinek felelőssége számon kérhető. Az Aranyi S. u. 8-10. szám kiérdemelte a város legmocskosabb lakóháza megalázó címet. Az a trágyahalom, ami nemrégiben a ház második emeletét díszítette, ma (december 1-jén) a ház nyugati falától 30 cm-re díszeleg. A kidobott mosógépben egy patkánycsalád veit tanyát. A 8-as lépcsőház U. emeleti szemétledobóját ’hónapok óta nem takarították^ A lépcsőház •• nyugati oldalánál lévő neon évek óta nem világít, ezért az a rész éjjel koromsötét, búvóhelyet nyújt a kóbor kutyáknak és a bűnözőknek. A magas lakbérükért cserébe a tisztességes bérlők szeremének biztonságban és tiszta környezetben élni. Egy környékbeli Tankönyvet keresünk A Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola I. osztályos tanulója segítséget remél olvasóinktól: keresi a 15115 számú Méréstechnika és a 15117 számú Anyag- és Gyártásismeret c. tankönyveket. Kérjük, aki segíteni tud, jelentkezzen, és a keresett két könyvet juttassa el szerkesztőségünkbe (Szolnok, Kossuth tér 1. Pf. 105.) A tánkönyvek a felkészüléshez nélkülözhetetlenek, több helyen is keresték már, eddig nem jártak sikerrel. Az oldalt szerkesztette: Kácsor Katalin Tutira lehetett venni Hát akkor megtörtént! A november 29-ei lapok szinte örömujjongva közölték, hogy a parlament „tegnap, november 28-án, nagy többséggel elfogadta az amerikai csapatok magyarországi átvonulásáról és ál- lomásoztatásáról szóló határozatot”. Ha valaha tutira ment az ember, akkor most igen, miután a „Parlamenti 386-ok” elé került az ügy. Még két héttel ezelőtt a Munkáspárt a NATO-val kapcsolatos aláírásgyűjtése eredményének kihirdetését várta, a külügyminiszter úr úgy nyilatkozott, hogy a „Munkáspárt túl korán és idő előtt kezdte meg az aláírásgyűjtést a népszavazásra. Különben is évek múlhatnak el, amíg a NATO- tagságra vonatkozó kérelmünk valóra válik”. Kovács úr elhallgatta azt a kérdést, hogy Európa számos országa miért nem lett a NATO tagja. A NATO-csatla- kozásra vagy nem csatlakozásra vonatkozó magyar népszavazásra is nagy hatást gyakorolhat a tájékozatlanság. Lehet. De abban csak tájékozottak vagyunk, hogy mennyibe került a Varsói Szerződéshez való csatlakozás olyan körülmények között, amikor a hadsereget nem kellett teljesen átfegyverezni, és gazdasági körülményeink is valamivel stabilabbak voltak, mint most. Az pedig, hogy a NATO- csapatok kis hazánkba betették a lábukat és szinte kényük-ked- vük szerint válogathatnak min- / Köszönjük a szép estét Több mint egy évtizedes hagyomány, hogy a tűzoltóság meghívja fehér asztal melletti beszélgetésre nyugdíjasait. Ez történt az idén is. E hónap elsején ősz hajú veteránok és házastársaik népesítették be a megyei és városi tűzoltóság épületét. A parancsnokok bemutatták a tűzoltáshoz, mentéshez rendelkezésre álló régebbi és újabb szereket, gépeket, ismertették a technikai ellátottság szintjét, műszaki állapotát. Hangsúlyozták, hogy a mindennapok adta nehéz feladatoknak az öregedő gépekkel nem könnyű megfelelni, de rendkívül gondos kezeléssel és karbantartással próbálkoznak a szinten tartással. Gazdálkodásukra a szigorú takarékosság a jellemző. Munkájuk továbbra is kiterjed a tűzmegelőzési tevékenységre, önkéntes társadalmi segítőik felkészítésére, patronálására. A tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátására szakképzett személyi állománnyal rendelkeznek. Leszerelések vannak, hiszen a 24 órás, feszes szolgálatot nem mindenki tudja elviselni. Sajnos, embert próbáló szolgálatuk a kapott fidenben, szinte a megszállással egyenlő. Azért vannak aggályaink, mert a konfliktus térségében vannak NATO-tagállamok is (Olaszország), ahonnan a vízen történő szállítás is lehetséges volna. Vagy így akarják ezt az alaposan megsarcolt magyar népet újabb fegyveres elnyomás áldozatává tenni? Vagy csak ennyi a „Parlamenti 386- ok” felelősségé közel tízmillió magyar állampolgárral szemben? Ráadásul vasúti, vízi, közúti és légi korlátlan lehetőséget is biztosítunk a NATO kötelékébe tartozó amerikai csapatoknak, s mozgásuknak biztosítását a magyar rendőrség és esetleg a Keleti úr által felkínált műszaki csapatok látnák el. Hát mi ez, tisztelt uraim, mint a magyar nép kész tények elé állítása egy sor hazugsággal fűszerezve? A Munkáspárt, mint a fizikai és szellemi dolgozók pártja, azért javasolta a népszavazás kiírását, hogy döntsék el az egyre nagyobb terheket cipelő polgárok, hogy a NATO-hoz való csatlakozást választják-e, vagy a fegyverkezésre költendő sok milliárd dollárt a további elszegényedés megállítására, szociális helyzetünk javítására fordítjuk. Bár szinte biztosnak látszik, hogy a „Parlamenti 386- ok” mindent megtesznek a népszavazás ellen, és nagy többséggel fognak szavazni a népszavazás ellen. Tolnai Antal, Szolnok zetéssel nincs megbecsülve. A nehézségekből eredően az állományra igen komoly felelősség hárul. A megyei és a városi parancsnok köszönetét mondott nekünk, a hajdanvolt tűzoltóknak azért, hogy szakmai tudásunk, tapasztalatunk átadásával elősegítettük a mai generáció jobb felkészülését. A tűzoltósághoz való ragaszkodásunkkal, becsületes helytállásunkkal példát mutattunk az utódoknak. Köszönik nekünk ezt az örökséget. Szóltak arról, hogy néhány társunkkal sajnos már soha többé nem találkozhatunk, mert eltávoztak közülünk. Egyperces néma felállással emlékeztünk halottainkra. A továbbiakban fehér asztal mellett folytatódott a beszélgetés. Kifogyhatatlanok voltunk a régi emlékek felidézéséből és a humorból. A jó hangulathoz hozzájárult a házigazdák által készített remek, bográcsban főtt marhapörkölt és a kitűnő zene is. Köszönjük a szép estét. Erőt, egészséget kívánunk és becsületes helytállást. Csörgő Sándor ny. tűzoltó alezredes, Szolnok Csillagfényes karácsonyi faluról álmodunk v Bármilyen szegények is vagyunk, kell egy kis pezsgés, jön a karácsony; talán tudunk valami ajándékot venni szeretteinknek. A boltok kirakatai már egy hónapja karácsonyi fényben pompáznak. Néhány év alatt megszoktuk, hogy a város szivében kinyitja kapuit a karácsonyi falu. Mert minden valamirevaló városnak kell egy karácsonyi vásár. Na de milyen vásár kell Szolnoknak? A Kisosz szervezte, az önkormányzat a helyet adta hozzá, de mindkét fél igen igénytelenül, úgy „ keleti” módra adta nevét a vásárhoz tavaly is, az idén is. A kereskedők is (ha egyáltalán azok és nem csak árusok) hasonló igénytelenséggel jelentek meg a vásárban. A karácsony a szeretet, az ajándékozás, a szépség ünnepe. Ez a vásár nélkülözi a csillogást; a kivilágítást, egy díszes fenyőfát s ennél még többet is; az alkalomhoz illő zenét, az ünnepi vásári forgatagot, a vonzó pavilonokat. Ennyi év után már már lehetne egy egységes pavilonrendszer is. A vásárban kínált áruk többsége aligha nevezhető alkalminak, hiszen azok bárhol beszerezhetők (és itt még ki-, illetve fel sem lehet próbálni): A fővárosban, de sok más városban is olyan kínálatot és hangulatot teremtenek a karácsonyi vásárláshoz, hogy az családi programmá válik. Egy város, ha ad magára, igényes! Úgy szervezi vagy engedi szervezni a szeretet ünnepére készülő vásárt, hogy polgárainak emlékezetes maradjon. Tesznek-e valamit az illetékesek jobb közérzetünkért ebben a városban? Tiszteli-e az árus a szolnoki polgárban a vásárlót? Ha a kereskedők a színvonalas reklámra, színvonalas megjelenésre nem áldoznak, akkor nem érzik az ünnep varázsát, nem ismerik az igényeket, a vásárló lélektanát. Úgy vélem, itt volna az ideje szabályozni, mit hozhatnak az árusok a vásárba. A sok bóvli, (nyári holmi) nem ajándékozásra való. És ide illene a fenyőfavásár is. Sajnálatos, hogy itt, a „keleti” országrészen csak arra futja a szervezők felkészültségéből, hogy egy karácsnyi vásárt a KGST-piacok színvonalán rendezzenek meg. Nem törvényszerű, hogy „leszakadó” keletiek maradjunk örökre. A polgárok többségének nem mindegy, hogyan készülődünk az ünnepre. De akik értünk vannak, azok akarják-e, tudják-e, hogy mit szeretnénk mi? P. Gy., Szolnok Napokig feküdt a képen Is látkató lótetem Szolnokon, a Széchenyi-lakótelep szomszédságában. Szegény pára menet közben múlt ki. Gazdája a tetemet csak odébbvontatta egy traktorral, el már nem vitte. Szerencse, hogy tél van, s nem indult bomlásnak. Csak a kutyák kezdték meg. fotó: m. j. Olvasóink leveleit szerkesztett formában, rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk ugyanarról esetleg más a véleményünk. A cukorbetegek klubjában A természetes gyógyulásért Nyugdíjaskor előtt kevésbé törődünk egészségünkkel. Az életkor előrehaladtával - sőt fiatalabb korban is - jelentkezhetnek a nálunk népbetegségnek számító magas vérnyomás, szív- és keringési problémák, gyomor-, bél- és idegrendszeri megbetegedések, daganatok, a cukorbetegség és a járulékos szövődmények. A nyugdíjasok, az orvosok segítségével ma már egyre inkább klubközösségeket alkotnák, egészségmegőrző, betegségeket megelőző előadásokat hallgatnak. A hímzés, varrás és egyéb más foglalatosság mellett gyógytornákon és részt vesznek. Hallottam, hogy egy hónapos ismeretterjesztő előadások folynak. Svájci, holland, francia mintára már betegek is tartanak előadásokat, orvosi felügyelettel. November 28-án a MÁV Csomóponti Művelődési Házban részt vettem a nyugdíjas cukorbetegeknek megrendezett klub- rendezvényen, egyelőre mint kívülálló. A főbb betegségek természetes módon történő gyógyításának lehetőségeiről tartottak előadást. Elsőként id. Olej Zoltánt hallgattuk meg, majd a balatonfüredi szívkórházból dr. Lovas Péter főorvos nagy érdeklődéssel kísért előadását vetítették le, videón. Téma: a magas vérnyomás, szívritmuszavarok, szívelégtelenség, az ischaemiás megbetegedések, döntő helyen az anyagcsere-megbetegedés, az immunrendszer, ellenállóképesség, az öregedéssel járó működési zavarok komplexuma szerepelt. Nádai Sarolta, a MÁV-kór- ház belgyógyász főorvosa, a klub védnöke, irányítója értékelte a videón látott előadást. Táplálékkiegészítő-bemutatót is láthattunk. Ezek a gyógyszerek hasznos kiegészítők a betegségek leküzdése és megelőzése terén is. Otthoni fogyasztásra ajánlotta a főorvos a gyógyteákat is. Olej Zoltán előadásából azt is megtudhattuk, hogy a súlyos cukorbetegségből önfegyelemmel, helyes életvitellel, diétával, tehát öngyógyítással panaszmentéssé tehetjük állapotunkat. Ő rendszeresen sokirányú, tájékoztató beszélgetéseket folytat betegekkel, akik közül sokan figyelembe veszik és alkalmazzák tanácsait. A klubban is eredményesen tevékenykedik. A magam nevében is mondhatom, a tanácsok jól szolgálják az egészséget, mert súlyos betegségemből életmódom megváltoztatásával és gyógyteák fogyasztásával ma már gyógyszerre nincs szükségem. Szeretnék én is ehhez a táborhoz tartozni, ezért a közeli időkben intézem a klubtagságot. Javaslom, hogy minden járóképes magányos is legyen valamilyen klubnak tagja. A felvilágosult beteg könnyebben tud otthonában is gyógyulni. Szükség esetén az orvosok nem teljesen kezeletlen beteggel állnak majd szemben, tehát a gyógyítómunka is könnyebbé válhat, a beteg javára. Hasonló rendezvény lesz folytatásos műsorral ugyanezen a helyen január 30-án délután. Minden érdeklődőt vár a klub tagsága. Dikó Károly, Szolnok Új hírek az Asztma Klubról Népes hallgatóság jött össze Legutóbbi asztmanapunk a legsikerültebbek közé tartozik. Arról, hogy a betegoktatásra, a rehabilitációra a klub igyekszik lehetőséget teremteni, hónapról hónapra sokan az Új Néplapból értesülnek, s örömmel vesszük, hogy a lap jóvoltából újabb és újabb érdeklődők jönnek közénk. Legutóbbi találkozónkon csaknem nyolcvanan érdeklődtek a Somogy megyei tüdő- és szívkórház tüdőgyógyászának előadása iránt, de ez alkalommal a kórház gyógytornászával, pszichoterapeutájával is folytathattak kötetlen, érdekes beszélgetést. A vendégek szállásdíjáról és a vendéglátás költségeiről a Glaxo Welcome Gyógyszergyár gondoskodott. Képviselőjük, Csúri Csaba gyógyszerész a gyár fejlődését, a betegtájékoztatásban vállalt szerepét is ismertette. Valamennyi betegünkhöz eljutnak az asztmát, szénanáthát, illetve a különböző gyógyszertípusokat ismertető, szemléletes, közérthető, színes kiadványok, amelyek az orvosok munkáját is megkönnyítik. Ezután Csató Zsuzsa, a - NEVI öntevékeny csoportokkal foglalkozó szakembere - néhány közvetlen szóval értékelte a klub jó légkörét, az itt folyó munka hasznosságát. Mivel neki az ország sok, különböző betegszervezetére van rálátása, értékelése valameny- nyiünknek igen jólesett. Beszélgettünk a János Kórház asztmaklubját képviselő vendégekkel, az egy éve alakult Asztmás Betegek Országos Szövetségéről és klubjaink tevékenységét boncolgattuk, a fejlődés lehetőségein törtük a fejünket. Ezt a jól sikerült találkozót a megyei testnevelési és sporthivatal Mátyás király úti épületében rendeztük meg, s az ott rendelkezésre álló technikai eszközöket is használhattuk, térítésmentesen. A Gábor Áron téri Solami húsdiszkont és a Városmajor úti Medvetej diszkont egészséges, friss, ízletes termékeit - céljaink elismeréseként - a diszkontárnál is kedvezményesebben vásárolhattuk. A Téglagyári úti áfész-diszkont pedig, szintén olcsó árain felül, háromezer forintnyi árut ajándékba adott a rendezvényhez. Mindezeket a Fla- mand pékségtől ingyenesen juttatott négyféle kenyérrel fogyaszthattuk el, melyeknek változatos, de nem tolakodó, finom ízei a többnyire fehér kenyérhez szokott vendégsereget igencsak meglepték. A vezetőségen kívül is legalább tíz-tizenöt klubtagunk igen aktívan vett részt az előkészítésben, a vásárlásban, a rengeteg szendvics elkészítésében és az utómunkálatokban. Valamennyi résztvevő nevében nekik és a Glaxótól kapott pénz beosztását megkönnyítendő, előbb említett támogatóinknak köszönjük a segítséget. Igyekszünk a továbbiakban is - a népesség mintegy öt százalékát kitevő asztmás és a még több hasonló, enyhébb-súlyosabb, krónikus légúti beteg érdekében - jól dolgozni. Dr. Csányi Zsuzsanna, a szolnoki Asztma Klub elnöke
