Új Néplap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-07 / 261. szám

2. oldal Körkép 1995. november 7., kedd Jelentősen megelőzte ve­télytársát, Lech Walesát a lengyelországi elnökválasztás vasárnap megtartott első for­dulójában Aleksander Kwas­niewski baloldali jelölt. A hétfőn közzétett részeredmé­nyek szerint a Demokratikus Baloldali Szövetség vezetője a szavazatoknak csaknem 40 százalékát szerezte meg, míg a hivatalban lévő államfő a voksok alig 30 százalékát kapta. Rendkívül nagy külföldi ér­deklődés várható a Richter Ge­deon magyar gyógyszergyártó cég privatizációjának második szakaszában - írta hétfői szá­mában a Der Standard című te­kintélyes osztrák napilap. Az újság úgy tudja, hogy már no­vember 13-án megkezdik a részvények 14,4 százalékának értékesítését a külföldi befekte­tők számára. A NATO 1997-ben kezdi meg a felvételi tárgyalásokat a csatla­kozni kívánó közép- és kelet­európai államokkal - jelentette ki a német védelmi miniszter. Volker Rühe egy bonni katona- politikai tanácskozáson hangsú­lyozta, hogy Németország to­vábbra is elkötelezett híve az észak-atlanti szövetség keleti irányú bővítésének. Aláírásgyűjtést kezdeménye­zett az RMDSZ Temes megyei szervezete annak érdekében, hogy a hatóságok engedélyez­zék a Duna Televízió műsorá­nak közvetítését a kábelhálóza­tokban. A Románia Magyar Szó című lap szerint több erdé­lyi nagyvárosban a kábeltársa­ságok vagy nem kaptak enge­délyt a magyarországi tévéadó műsorának átvételére, vagy megvonták tőlük az erre való jogot. Jelcin elnök jól néz ki, tel­jesen munkaképes, aktív és részletekbe menően tájékozott - jelentette ki Oleg Szoszko- vec, a miniszterelnök első he­lyettese, miután hétfőn egyórás megbeszélést folytatott az ál­lamfővel. Szoszkovec igyeke­zett eloszlatni az államfő rossz egészségi állapotával kapcsola­tos híreszteléseket. Bejött a papírforma: a grú- ziai választások előzetes ered­ménye alapján a 67 éves eddigi államfőt, Eduard Sevardnadzét választották a hét végén a kau­kázusi köztársaság elnökévé. A parlamenti »választáson szintén Sevardnadze pártja, az Állam- polgári Szövetség szerezte a legtöbb szavazatot. Politikai leszámolásnak ér­tékeli Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök, hogy a német igazságügyi szervek pert indí­tanak Egon Krenz volt kelet­német vezető ellen. Családja utolsó útjára kíséri Jichak Rabint. A jeruzsálemi Herzl-hegyen fekvő katonai temetőben hétfőn helyezték örök nyugalomra a meggyilkolt izraeli kormány­főt. A gyászszertartáson részt vett Horn Gyula magyar kormányfő is. fotó: feb/reuter Az adóterheket csökkentenénk, az állami szerepvállalást növelnénk Vita a közös háztartásról a T. Házban Az országgyűlésben hétfőtől péntekig mindennap lesz plená­ris ülés. Az összesen 50 órányi tárgyalási időt a jövő évi költ­ségvetés és az adótörvények módosítása indokolja. Az államháztartási törvény módosításáról a pártok vezér­szónokai fejtették ki vélemé­nyüket. Burány Sándor (MSZP) elemzése szerint 1970 táján a szigorú tervutasí­tásos rendszert reformfolya­mat váltotta fel, de fellazult a költségvetés. Nem a feladatok szerint osztják el a közpénze­ket, hanem a pénz határozza meg a feladatokat. A képvi­selő egyetértett az elkülönített állami alapok szűkítésével. Torgyán József (FKGP) vitatta az előterjesztés szükségessé­gét, megkérdőjelezte a kincs­tár felállításának megvalósít­hatóságát és az állítólagos megtakarításokat. Bogár László (MDF) rámutatott, hogy míg 1950 és 1995 között az ország évi nemzeti terméke (GDP) meghétszereződött, addig az egy keresőre jutó reálbér alig a kétszeresére nőtt, vagyis 45 év alatt 3,5- szeresére nőtt a magyar aktív keresők kizsákmányoltsági rá­tája. Mind Bogár, mind Varga Mihály (Fidesz) támogatták a kincstári gazdálkodás kialakí­tását. Az adótörvényekkel kap­csolatban Juhász Pál\SZDSZ) megjegyezte: mindenki azt kí­vánja, hogy tőle minél keve­sebb adót vonjon el a költség- vetés, de ugyanakkor az élet különböző területein nagy ál­lami szerepvállalást igényel­nek. A 70-es évek növekedése Juhász szerint blöff volt, nem a gazdaság növekedett, hanem az állam által felvett kölcsö­nöket költöttük el. S. Á. / Messze még a megállapodás az ET-ben Az álláspontok eredetileg is távol álltak egymástól, s a megbeszélés korábban tervezett időpontjának módosítása (halasztása) sem segített a megállapodáshoz nélkülözhetet­len összhang megteremtésében. Ez derült ki az Érdekegyez­tető Tanács tegnapi plenáris ülésén lezajlott vitából. Mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal fenntartá­sokkal fogadta vagy elutasí­totta azt a tervezetet, amelyet a kormány nevében Bokros La­jos pénzügyminiszter terjesz­tett elő az ár- és bérmegálla­podásra. A javaslat szerint országo­san nem haladná meg a 17-18 százalékot a bruttó keresetek növekedése. így ugyanis 19 százalék alatt maradhat jö­vőre a fogyasztói árak emel­kedése. A kabinet a munkaa­dók társadalombiztosítási já­rulékát 44 százalékról 40-41 százalékra csökkentené, a munkavállalók járulékát vi­szont 10 százalékról 12 szá­zalékra emelné. A Pénzügyminisztérium - az MSZOSZ ajánlásai alap­ján - kidolgozott egy másik ár- és bérmegállapodási vál­tozatot is. Ez a társadalom- biztosítási járulékok jelentő­sebb átrendezésén alapszik. A munkaadók járulékát 44 százalékról 26 százalékra csökkentené, a munkaválla­lók járulékát viszont 10 szá­zalékról 21 százalékra nö­velné úgy, hogy a megemel­kedő terheket 11,4 százalé­kos bérbruttósítással kom­penzálnák. A kormány az ér­dekegyeztető felek vélemé­nyének figyelembevételével kész a parlament elé terjesz­tett személyi jövedelemadó­tábla módosítására is, de ra­gaszkodik ahhoz, hogy a személyi jövedelemadóból 1996-ra tervezett 480 mil­liárd forintos bevétel ne csökkenjen. A munkaadói oldal előzetes alkotmányossági kontrollt kért az adózás rendjéről szóló tör­vény módosításáról. A mun­kavállalói oldal szintén úgy vélte: hasznos lenne az előze­tes kontroll. A szakszerveze­tek azt javasolták, hogy az ÉT együttesen kérje ki az Alkot­mánybíróság véleményét. A kormányzati oldal viszont rá­mutatott: a törvénytervezetből eleve kihagytak számos olyan javaslatot, amelynél alkotmá­nyossági problémákat vetettek fel szakértők. Simon Peresz hisz a kemény munka sikerében Almait valósítja meg Rabin halála után Simon Pe­resz izraeli ügyvezető kor­mányfő immár az egyedüli élő tanítványa a köztisztelet­ben álló államalapítónak, David Ben-Gurionnak. Rabin és Peresz, akiket pályafu­tásuk és életük oly sokszor egymás közelébe rendelt - 1994-ben például megosztva kapták a Nobel-békedíjat (Ara- fattal együtt) - két, teljesen el­térő egyéniség. Rabin ízig-vé- rig katonaember volt, Pereszt született diplomatának tartják. Az ügyvezető miniszterelnök 1923-ban Lengyelországban született, 11 éves korában szü­leivel vándorolt Palesztinába. A Haganában, a földalatti mozga­lom egyik csapatában harcolt, de Ben-Gurion hamar felis­merte szervezőkészségét, a vé­delmi erők és a védelmi minisz­térium megszervezésével bízta meg. Peresz még 30 éves sem volt ekkor. 1974-ben védelmi miniszter lett, majd ugyanebben az év­ben, Golda Meir lemondása után a kormányfői széket cé­lozta meg. Vetélytársa már ak­kor Jichak Rabin volt. Párharcukban többnyire a je­lentős katonai sikerekkel büsz­kélkedő Rabin kerekedett felül, Peresz most mégis egy baráttól búcsúzott. A külügyminiszterből ügy­vezető kormányfővé előlépett Peresz mindig is a béketárgya­lások sikerében látta Izrael jö­vőjét, de tervét nem tudta volna megvalósítani Rabin nélkül. Sokan álmodozónak vélik, ám egyik munkatársa szerint: „Igazi politikus, aki hisz abban, hogy hosszú és kemény mun­kával minden problémát meg lehet oldani.” Szűcs István Novemberi tél kellemetlen meglepetésekkel Hószakadással köszöntött az első novemberi hétvége az ország számottevő részére, Borsodtól Veszprém megyéig. Különösen vál­ságos helyzet alakult ki a Tiszántúlon, illetve Békés megyében a Viharsarokban. Sok helyütt megbénult az országutak forgalma, kés­tek, vagy el sem indultak a vonatok. Nehezítette a helyzetet az ese­tenként orkánná felerősödött szél, amely hótorlaszokat emelt, s be­terítette az újra meg újra megtisztított utakat is. Tovább tetézte a gondokat az árokba csúszott járművek regimentje. Volt, ahol el­akadt mentőautót kellett kimenteni a fehér kelepcéből. Számos te­lepülés kimaradt az áruszállításból. Az ingázó diákok egy része is otthon rekedt. A helyzet óráról órára változik. Ezért a meteoroló­gusok és a közlekedési szakemberek azt tanácsolják: csak akkor induljunk útnak, ha muszáj. Megalapozatlan beadványok, panaszok Sorozatos elutasítás jellemezte az Alkotmánybíróság tegnapi hatá­rozatait. A testület nem tartotta kifogásolhatónak, hogy a lőfegyve­rek tartását engedélyhez kötik. Alkotmányosnak ítélte, hogy a kormányrendeletben felsorolt, fontos tisztségeket betöltő szemé­lyek fegyvertartási engedélyt kaphatnak. Ezenkívül az ellen sem emelt vétót, hogy a nem állami felsőoktatási intézményeket más anyagi támogatásban részesítik, mint az állami egyetemeket. Sopronban már egyezségre jutottak Az országban elsőként Sopronban megállapodás született az MDF, a KDNP és a Fidesz-Magyar Polgári Párt hely szervezete között. Ez már a választásokra is kiterjed - jelentették be a Fidesz képvise­lőcsoportjának hétfői ülése után. Csak újfajta vényekhez adnak tb-támogatást Újfajta vényekre írják fel novembertől a tb-támogatásban részesülő gyógyszereket. Jövőre már csak az ilyen recepteken rendelt orvos­ság után jár támogatás, december 31-ig azonban még a régi vények is beválthatók a patikákban - közölték tegnap. Az új vények első­sorban abban különböznek a régiektől, hogy a beteg társadalom- biztosítási azonosító jele és a rendelt orvosság neve mellett az or­vos úgynevezett személyspecifikus vonalkódját is tartalmazzák. A hibás kártyát is őrizni kell Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a hónap közepén hozza nyilvánosságra azoknak az intézményeknek a nevét és címét, ame­lyekhez reklamációval lehet fordulni az új tb-kártyákkal kapcso­latban. Az OEP addig is azt kéri, hogy a téves adattal vagy betűelí­rással kézbesített biztosítási igazolványokat, illetve hatósági bizo­nyítványokat ne küldjék vissza a tb-nek, különösen ne a régi, még érvényes kártyával együtt. Csatazaj a munka frontjain Sztrájkpanoráma: ígéretek, követelések, fenyegetések Sztrájkígéretektől, sztrájkfenyegetésektől, tervezett demonstrációktól han­gos az ország: jó néhány ágazatban, szektorban, s számos - főként állami - nagyvállalatnál számíthatunk a bérkövetelések demonstratív nyomatékosí­tására. Néhány helyen már le is zajlottak az első próbatételek. Tegnap Oroszlányban, a Vértesi Erőmű Rt. hőerőművében 2 órás fi­gyelmeztető sztrájkot tartottak tiltako­zásként a kormány vasárnapi döntése ellen, amely szerint csak a nyereséges állami vállalatoknál lesz lehetőség jö­vőre jelentősebb béremelésre. A Paksi Atomerőműnél már koráb­ban, október 29-én volt figyelmeztető sztrájk: 2 órán át csökkentett teljesít­ménnyel dolgoztak. A szakszervezet itt 25 százalékos béremelést követel. November 3-án a tatabányai városi fűtőműben és a bánhidai erőműben megtartott figyelmeztető sztrájkkal az idei bérmegállapodás megkötését sze­rették volna kikényszeríteni. A villa- mosenergia-ágazat egészében sztrájk­készültség van, s az ágazat legnagyobb szakszervezetének (VDSZSZ) egyez­tetése után a teljes iparági sztrájk sem elképzelhetetlen. Máris munkabeszün­tetésre készülnek a Tiszántúli Áram- szolgáltató Rt.-nél: a tét 20 százalékos béremelés. A bérkövetelések teljesítéséhez fel kellene oldani a korábbi, márciusi kormányhatározatban megszabott bérplafont. Erre a privatizációs minisz­ter hajlana is azoknál a cégeknél, ame­lyeknél javul a hatékonyság (meghatá­rozott, e célra fordítható sajátos pré­mium formájában). Bokros Lajos pénzügyminiszter viszont elzárkózott ettől, s kijelentette: az ágazatban a ha­tékonyság javulása csak látszólagos, hiszen a bevételnövekedés csupán az energiaárak emeléséből fakad. Szintén béremelést - 22-24 százalé­kot - szeretne a Mól Rt. bányászszak­szervezete is, s ez ügyben már konzul­tált Suchman Tamás privatizációs mi­niszterrel. Kívánságaik elutasítása ese­tén sztrájkra is hajlandóak. Sztrájkkészültség van az egészség­ügyben is: az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete 1996-ra 35 százalékos béremelést és a dologi költségek 10 százalékos emelését tartja szükségesnek. A sztrájkbizottság képviselőivel november 2-án tárgyalt a miniszterelnök és a népjóléti tárca né­hány vezetője, ám - noha közeledtek egymáshoz az álláspontok - megálla­podás nem született. November 11-én az EDDSZ - más társszervezetekkel együtt - tiltakozó tüntetést tart a Parlament előtt, s sztrájkok is lehetnek. November 15-én a közalkalmazot­tak tartanak demonstrációt a Parla­mentnél: a Szakszervezetek Egyezte­tési Fórumához (SZÉF) tartozó, s a november 5-én közös sztrájkbizottsá­got létrehozó oktatási és közművelő­dési szakszervezetek (PSZ, FDSZ, KKDSZ) ily módon szeretnék nyoma­tékosítani 25 százalékos bérfejlesz­tésre vonatkozó követelésüket. A Pedagógus Szakszervezet követe­léseinek elutasítása esetére máris sztrájkot helyezett kilátásba. Demonstrációra készülnek a fegy­veres szervezetek is: a tét a szolgálati törvény idei elfogadása és a hivatásos állomány új bértáblájának életbe lé­pése január elsejétől. A rendőrök, mivel követeléseik mind ez idáig nem teljesültek, decem­ber 2-ára országos demonstrációt ter­veznek Budapestre: itt a fent említett célokon kívül követelni fogják a rend­őrség dologi, működési költségének növelését és a kormányzat által ígért bruttó 20 százalékosnál nagyobb bér­emelést. A Honvédszakszervezet, amely már szintén megalakította a sztrájkbizott­ságot, hétfőn ült tárgyalóasztalhoz a honvédelmi miniszterrel. Amennyiben - s ez várható - nem sikerül meg­egyezniük, úgy november végén tart­ják meg demonstrációjukat. A MÁV Rt.-nél működő három vasutas-szakszervezet (VDSZSZ, VSZ, Mozdonyvezetők Szakszerve­zete) bérkövetelései különböznek ugyan egymásétól (20-tól 30 százalé­kig terjedő alapbéremelést követel­nek), ám a MÁV 15 százalékos ajánla­tát egyikük sem tekinti tárgyalási alapnak. Munkabeszüntetésről egy­előre az államvasutaknál nem született döntés: egy esetleges vasutassztrájkról tegnap, lapzártánk után döntöttek az érdekképviseletek. Barotányi Zoltán JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kiadó Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Laczl Zoltán Tervezőszerkesztő: Baranyi György • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház, Pf.: 105. Telefon: 56/424-444, tx: 23-357, fax: 56/422-853 • Készíti a Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzeme, 6001 Kecskemét, Mindszenti út 14. • Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató. Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban teijeszti a „Rónahír" Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Péterfia u. 4. V. em. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok. Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással az MHB Rt. 458-10358 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény. Bercsényi út 5. Tel: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. n. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 1. Tel: 56/390-959, 35. mellék, Kunhegyes, Kossuth út 14. Tel: 59/326-043, 326-621. • Előfizetési díj egy hónapra 437 forint, negyedévre 1295 forint, fél évre 2560 forint, egy évre 5060 forint. • Az áruspéldányok ára: 23,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1036 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7,30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
Thumbnails
Contents