Új Néplap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-06 / 260. szám
1995. november 6., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Normaemelés az oktatásban Magasabb mozgóbér az állami vállalatoknál A privatizációs és az ipari miniszter előterjesztésében szereplő mértéknél kevesebbet, a korábban meghatározott 10-15 százaléknál azonban többet költhetnek jövőre béremelésre az állami vállalatok, illetve az állami többségű gazdasági társaságok - döntött a kormány tegnapi soron kívüli ülésén. Ä bérfeszültségek miatt újabb sztrájkokra készülő villamosipart leginkább érintő döntés lényege: egyedi elbírálás alapján, s csak ott szavazhatja meg a közgyűlés vagy taggyűlés a legfeljebb 21 százalékos - mozgóbér formájában kiosztható - béremelést, ahol az 1994. évi átlagnyereségnél az idén többet produkálnak, s ezt nem áremeléssel, hanem hatékonyságnöveléssel érik el. A 21 százalékba bele kell számítani az év közbeni keresetnövekedést is. Az elbírálás a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterek dolga lesz. A közalkalmazottakat is érintő ár-bér megállapodásról Kiss Elemér közigazgatási államtitkár elmondta: a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter előterjesztésében szereplő javaslatokat a kormány elfogadta, s hétfőn átadja az Érdekegyeztető Tanácsnak. Döntött a kormányt arról is, hogy a finanszírozás szempontjából bizonyos iskola- és településtípusokat kiemelten kezel - jelentette be Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter. A kabinet elgondolása szerint 15-20 százalékkal emelik a normatívákat, amelyeket differenciáltan osztanak el az intézmények között. A rendelkezésre álló 148 milliárdból az óvodák, a 3000 lélekszám alatti kistelepülések iskolái és az érettségit adó középiskolák részesülnek a legnagyobb mértékben. Az eddigi 27 500 forintos óvodai normatíva 50 000 forint fölé emelkedik. Az általános iskolai normák 41 ezerről 62-64 ezerre, a középiskolai normák pedig 62 ezerről 85 ezer forintra nőnek. A kormány úgy döntött, hogy címzett és céltámogatást 1997-ben az önkormányzatok a szennyvízelvezetéshez és -tisztításhoz, az életveszélyessé vált általános iskolai tantermek felújításához, a kórházak és szakrendelők gép- és műszerbeszerzéséhez, s szilárdhulladék-le- rakó építéséhez kaphatnak. A kabinet az 1996-ban induló önkormányzati beruházások közül 58 címzett támogatási igényét fogadta el, mintegy 17,5 milliárd forint értékben, amelyből 1996-ban 1,5 milliárd használható fel. Ebből fejlesztik például Nógrád megye ellátatlan településeinek ivóvízhálózatát, Baranya, Bács-Kiskun, Tolna, Esztergom, Nógrád, Fejér, Hajdú-Bihar és Csongrád egészségügyi intézményeit. A kormány áttekintette a lakáshelyzetet, s megállapította, hogy nincs mód a közeljövőben a támogatások növelésére. Meghatározta ugyanakkor a későbbi teendőket, köztük a lakásállomány felmérését, a rekonstrukciókhoz kedvezményes kölcsönök biztosítását, a támogatási rendszer korszerűsítését, az önkormányzatok által készítendő középtávú lakáskiadási programok szakmai támogatását. Takács Mariann Hóátfúvás, járhatatlan utak A vasárnapi havazás elsősorban Borsodban okozott komoly gondokat, de Fejér, Tolna és Baranya megyében, valamint a Bakonyban és Győr környékén is nagy mennyiségű hó esett - tudtuk meg az Útin- , form ügyeletesétől. Északon a 3-as, a 37-es és a 35-ös főúton a hóátfúvások miatt síkos, jégbordás a burkolat, vasárnap este azonban az ország valamennyi főútvonala járható volt. A Bodrogköz, Taktaköz és a Hemád völgye alsóbbrendű útjain a 20-25 centiméteres havat kavaró viharos erejű szél emelt hóakadályokat, s nehezítette meg a közlekedést. Több kistelepülésre vasárnap délutánig sem jutottak el a munkagépek, így ezek a falvak egyelőre megközelíthetetlenek. A meteorológiai szolgálat ügyeletese, Bánfai Erzsébet szerint a korán jött télies időjárás, havazás nem tekinthető rendkívülinek, bár négy-öt fokkal hidegebb van a november elején megszokottnál, s napközben nem emelkedett, hanem süllyedt a hőmérő higanyszála. Az ország területén mínusz 1 és plusz 4 fok közötti értékeket mértek, Kékestetőn mínusz 7 fok mellett a 16 centiméteres hó is már az igazi telet idézte. A havazás itt, és több más országrészben is folytatódott vasárnap délután. Mint megtudtuk: az elmúlt 100 évben jó néhányszor volt már példa október eleji hóesésre is, így tehát a mostani fehér hétvége csak kellemetlen volt, de nem tekinthető időjárási különlegességnek. (takács) Torgyánt miniszterelnök-jelöltnek választották a kisgazdák MSZP: a frontemberek maradjanak Csintalan és az elnökség tagjai fotó: feb/diósi imre A hét végén a népszerűségi lista két vezető pártja felé fordult a figyelem. Az MSZP a kongresszusi felkészülés jegyében tanácskozott másfél napon át, a kisgazdák - pártjuk fél évszázados választási győzelmére emlékezve - tartottak országos nagygyűlést és nagvválaszt- mányi ülést. A szocialisták alapszervezetei támogatják a stabilizációs programot, de módosításokat is szorgalmaznak — összegezte a széles körű pártviták tapasztalatait Jánosi György alelnök a péntek-szombati tanácskozás után. Elmondta: a tagság azt várja a kormányzattól, hogy fektessen nagyobb hangsúlyt az igazságosabb teherviselésre, a stabilizációs program végrehajtásának jobb szakmai megalapozására, a társadalmi párbeszédre, a politikai stílus javítására. A parlamenti frakció határozottabban vegye föl a kesztyűt a parlamenti viták során, legyen aktívabb részese a döntések előkészítésének, a párt vezető személyiségei pedig ne tegyenek egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat. A tanácskozáson - mint arról Csintalan Sándor ügyvezető alelnök beszámolt - Horn Qyula miniszterelnök-pártelnök a kiéleződött bérvitákról kifejtette: a kormány tárgyalni fog addig a határig, amíg a stabilizációs programot nem veszélyezteti. Nem engedhető meg a közalkalmazottak helyzetének romlása, s az, hogy tovább nyíljon az olló a versenyszféra és az önkormányzati dolgozók bérei között. A lehetséges személyi változásokról Csintalan jelezte: a párt frontembereinek, a kormányzati tisztségviselőknek «- ha egy mód van rá - posztjukon kellene maradniuk. A kisgazdák nagygyűlésén Torgyán József kijelentette: az a veszély fenyeget, hogy hazánk beleesik a „liberális csapdába, azaz a liberálbolse- vik hatalom bérrabszolgaságba süllyeszti a népet”. Kifejtette: pártja csak olyan erőkkel lép szövetségre, amelyek reprezentálják a kisgazdapolitikát. Az MDF tagsága úgy gondolkodik, mint a kisgazdák, őket be kell fogadni. Az FKGP megnyeri a választásokat, s úgy gondolja, hogy a KDNP Giczy György vezette szárnyának is ott lesz a helye mellette. Torgyán bizalmi szavazást kezdeményezett személyéről. A titkos voksolás során 427 küldött igennel, 7 nemmel szavazott, 3 szavazat érvénytelen volt. A küldöttek miniszterelnök-jelöltnek választották elnöküket és felszólították, hogy hozzon létre egy kormányzásra alkalmas testületet. A levezető elnöki tisztet betöltő Kávássy Sándor kijelentette: Torgyán a parlament legnagyobb szónoka; szülőföldjén a nép és a kisgazdák istenadta vezetőjeként emlegetik, aki csak IV. Bélához, II. Rákóczi Ferenchez és Kossuth Lajoshoz hasonlítható. A nyugdíj-megállapítás új rendje A kormány a napokban tárgyal a társadalombiztosításról szóló törvény módosításáról. Ennek keretében változtatni kívánnak a nyugdíjemelés rendszerén, és a figyelembe vehető jövedelemsávok értékhatárain is. Az elmúlt időben az öregségi és a baleseti nyugdíjakat az adott évben várható nettó keresetnövekedéshez igazítva emelte az Országgyűlés. A keresetnövekedés mértékének meghatározása körüli viták elkerülésére a kormány most azt javasolja, hogy ezentúl az előző évi átlagkereset-növekedés alapján emeljék a nyugdíjakat. 1996 januárjától már e szerint igazítanák ki a járandóságokat, évente két alkalommal, januárban és júliusban - januárig visszamenőleg. Az összegek megállapításánál az 1988 óta eltelt évek átlag- keresetét veszik alapul, felszorozva az inflációs hatás ellensúlyozását szolgáló együtthatókkal. Az 1996-ban nyugdíjba vonulóknak az 1988-1992. évi keresetüket szorozzák fel az 1994. évi szintre. Tervezik az öregségi nyugdíj alapját képező kereseti értékhatárok módosítását is. 25 000 forintig az átlag- kereset 100 százalékát, a 25 001-28 000forint közötti rész 90, a 28 001-30 000forint közötti rész 80, a 30 001-40 000forint közötti rész 70, a 40 001-50 000forint közötti rész • 60, az 50 001-60 000forint közötti rész 50, a 60 001-70 000forint közötti rész 40, a 70 001 -80 000forint közötti rész 30, a 80 001 forint fölötti rész 10 százalékát veszik figyelembe. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy azok a szakmunkások, akik nyugdíjazásuk előtt nem tudtak szakmájukban elhelyezkedni, nyugdíjuk megállapításánál az utolsó munkában töltött évre kérjék átlagkeresetük megállapítását. A pénzügyi stabilitás érdekében a kormányzat szigorítani kívánja a járulékfizetési fegyelmet. Ezért a jövőben járulékbírságot fizetnek azok, akik nem tesznek eleget bevallási kötelezettségüknek. Mulasztási bírságot rónak ki azokra, akik nem tartják be a tb-jogszabályokat. A járulékbírság a kirótt járuléknak akár 100 százaléka is lehet. A mulasztási bírság 10 ezertől 200 ezer forintig terjedhet. (lantos) Egy hónapos országjáró útjára indult Budapestről vasárnap délben a „Tégy a gyűlölet ellen!” vonat. A szerelvény december 10-ig, az emberi jogok nemzetközi napjáig, mintegy 25 magyarországi és határon túli településre látogat el. Az esélyegyenlőség elvének jegyében nem kíván tandíjat fizetni a hét végén megalakult Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége (MEFHOSZ), amelyet hat intézmény diákjai hívtak életre. A tandíj intézményének elutasítása mellett állást foglaló diákokat várják soraiba. A szervezet véleménye szerint a tandíjvita politikai elterelő művelet az ország igazi problémáiról. A Megyei Jogú Városok Szövetsége a hét végén Szek- szárdon tartotta közgyűlését. A szövetség közel 2,5 millió állampolgárának érdekeit képviseli. A közgyűlés felhatalmazta a választmányt, hogy a terület- fejlesztésről és területrendezésről szóló törvényjavaslat visz- szavonását kezdeményezze, illetve - szükség esetén - az Alkotmánybírósághoz forduljon. Elkészült a vitaanyag az MSZP arculatáról. Kimondja, hogy tisztázni kell a párt történelmi és jelenbéli szerepét. Ki kell dolgozni a párt és kormánya viszonyát. „Szempontok, gondolatok az MSZP arculatáról” címmel terjesztik a november végi kongresszus elé. Közös sztrájkbizottságot hozott létre a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Köz- gyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Felkérték a kormányt, hogy öt napon belül jelölje ki tárgyalásra felhatalmazott képviselőit. Politikai hét végét rendeztek ismét Lakiteleken. Ezúttal is a kormánykoalíció pártjainak képviselői voltak az előadók. Az önkormányzat és költségvetés témakörben Lampert Mónika, a Magyar Szocialista Párt helyettes frakcióvezetője tartott előadást, majd a szabaddemokraták álláspontját Wekler Ferenc ismertette a hallgatósággal. A Belügyminiszterek találkozóján Kuncze Gábor és Kónya Imre beszélgetését hallhatták a résztvevők. Tiltakozó tüntetést tartott szombaton a fővárosban a Kommunizmus Üldözöttéinek Szövetsége, hogy november 4- én, a megtorlás napján emlékezzenek 1956 mártírjaira, és emlékeztessenek: az egykori háborús bűnösök azóta is büntetlenül, szabadon élnek, sőt hatalmi pozíciókban vannak. „Leleplező” cikk bécsi lapban az embercsempészet magyar paradicsomáról Szélnek eresztett határsértők? Terjedelmes képes riport jelent meg a bécsi News hírmagazinban arról, hogy az osztrák-magyar határszakasz a szervezett embercsempészet paradicsoma. A lap állítása szerint Magyar- ország felöl óránként egy-egy nem kívánatos harmadik országbeli személy lépi át az osztrák határt. Magyar területen áll az ember- csempészek főhadiszállása, s bár az osztrák oldalon elfogot- takat átadják a magyar határőrizeti szerveknek, azok szélnek eresztik a próbálkozókat - írja a bécsi lap. Dr. Kiss Kálmán vezérőrnagyot, a Határőrség parancsnokának első helyettesétől azt kérdeztük, mi az igazság a cikk állításaiban.- Szándékosan rossz színben tünteti föl a magyar határőrséget. Pontatlan, valótlan adatokat használ nem helytálló következtetései alátámasztására a szerző. Téves a közölt statisztika, s természetesen légből kapott a feltüntetett magyar gyakorlat az embercsempészekkel, jogellenes cselekményeket elkövetőkkel szemben - mondja a vezérőrnagy.- A magyar-osztrák határt a győri és a szombathelyi határőr-igazgatóság 19 határőrizeti kirendeltsége és 5 határvadász százada őrzi. Szeptember végéig 4683-an követtek el államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekményt; közülük 2602-en kísérelték meg a tiltott határátlépést, 1094 személynek sikerült is átjutnia. Mosonma- gyaróvár-Hegyeshalom-Mik- lósfalva/Nickelsdorf térségében 1842-en próbáltak átlépni Ausztriába, 451 -nek sikerült. A határsértést egyénileg és kis csoportokban megkísérlők nagy része román, török és ex- jugoszláv állampolgár.- A jogsértőkkel szemben - függetlenül attól, hogy mi fogjuk-e el vagy az osztrák kollégák - hivatalos eljárást kezdeményezünk. A győri és a szombathelyi határőr-igazgatóság az idén szeptember végéig 4217 személyt utasított ki Magyarországról, közülük 3902-őt kitoloncolt.- Ami az embercsempészetet illeti: a hegyeshalmi térségben az idén - osztrák és szlovák határrendőrökkel együttműködve- 56 embercsempészt és 39 segítőt fogtunk el. Valamennyiük ellen eljárást kezdeményeztünk. Csakhogy a busás haszon reményében mindig van új vállalkozó: magyar, szlovák, szlovén, török, jugoszláv, cseh és persze osztrák is.- A News cikkének valótlan állításai ártanak a két ország kapcsolatainak. Örülnénk, ha kikérnék a mi véleményünket is- szívesen tájékoztatunk a tényleges határhelyzetről. Kulcsár László Könyvritkaságok - csak gyűjtőknek. Immár tizenkilencedik alkalommal rendezett könyvaukciót az Ex Libris antikvárium szombaton. fotó: feb/diósi imre
