Új Néplap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-06 / 260. szám
4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1995. november 6., hétfő A móri könyvtáros kunhegyesi kapcsolata Az idén másodszor kaptam meghívást Kunhegyesre. Két éve a Kossuth Lajos Általános Iskola névadó ünnepségén, a Kossuth-évfordulón vettem részt azzal az erkölcsi és lelki többlettel, hogy Kossuth Lajos és családja törökországi emigrációs éveit feldolgozó színdarabomat bemutatták a kunhegyesi tanulók. Kiválóan, éretten, értőn. Lengyel Zoltánná, az iskola igazgatóhelyettese mindig is pártolta írói munkásságomat, és a rendező asszonnyal, Szekrényesi Istvánnéval együtt mindent megtettek azért, hogy Kunhegyesen elismert legyen a „móri szerző”. (Szekrényesi Istvánná sikeresen „dirigálta" tanítványait a móri Kossuth-bemutatón is.) A nyáron Lengyel Zoltánné telefonon arra kért: nézzem át Szabó Lajos tanár űr kitűnő tanulmányát, mely Kunhegyes történelmének oly fontos korszakát, a 18. századot elemzi, a 210. évforduló pedig kötelezi a történelmét, szűkebb és tágabb hazáját szerető embert, őt is, és az ott élő kunhegyesieket is... A kunhegyesi redemp- tiós évek, évtizedek, keserves sorsokkal! De Kunhegyes talpra állt! De hogyan? És milyen áron? Jobb sorsra érdemes érzelmek, mozgalmak, népvándorlások bonyolult és egyszerű folyamatát kellene láttatnom a születő darabban, melynek megírására felkértek. Boldogan vállaltam. Elkezdtem én is kutatni, bújtam a régi könyveket, kerestem az adatokat. Nagy segítségemre volt, hogy könyvtáros vagyok. Szeptember elején küldtem el a darabot Kunhegyesre. Elfogadták! Október 8-án elérkezett a nagy esemény: a bemutató napja. Szakmailag is csúcsteljesítményt értek el az értő rendezők, segítők. Lengyel Zoltánné kiválóan, minden szervező momentumra odafigyelően segített a színdarab bemutatása előtti előkészületekben. Emberségét és munkáját a színdarabíró úgy szeretné megköszönni, hogy az új' kultúrát teremtő móri alapítványnak, a Radó-díjnak a javaslatára Radó- gyűrűvel ruházzuk fel a pedagógus asszonyt. A színdarabrendező asszony, Szekrényesi Istvánná Marika már 1994 óta Radó-díjas, a Radó-gyűrű tulajdonosa. Túlnőtte ő is munkájával, tudás- és ismeretanyagával Kunhegyes határait. A Kossuth Általános Iskola volt és jelenlegi diákjai, a diákszínjátszók október 8-án hazai környezetben adták elő a Redemptiós balladát. A gyerekek otthon vannak a színpadon, értették, ismerték történelmüket. Jó jellemábrázolással mutatták be egy kunhegyesi, 18. századi család életét. Tudták, hogy mit jelent és milyen történelmi gyökerű az a kapcsolat, ami ma Kunhegyes és a bácskai Feketeics között van. A Redemptiós balladát a feketicsiek is láthatják - Feketicsen, november 4-én a kunhegyesi színjátszókkal. Klein Magda könyvtárigazgató Virágdömping volt Nem mulasztom el, hogy meg ne írjam mindennapjaim elválaszthatatlan társának, az Új Néplapnak abbéli örömöm, hogy az idén kedvezett a kevés pénzű embereknek halottak napja előtt az időjárás. Annyira boldog voltam, hogy minden elhunyt hozzátartozóm sírjára tudtam szép virágot, akinek azt szántam, kis koszorút venni. Mind a piacon, mind a temetői templom előtt is nagy volt a kínálat, 20-30 forintért kaptam a szép krizantémok szálát. Emlékszem, egy-két éve már csak a szívem fájt, mert 60-80 forintot nem tudtam fizetni érte. Sokan is voltak a temetőben az idén. Talán újból rádöbbenünk, hogy ápolni kell szeretteink, szüléink emlékét, sírját. A gyertyák, mécsesek viszont nagyon drágák voltak, abból bizony keveset vettem. Az a kevés is alig-alig égett. Talán kutyahájból csinálják? Hidegebbre fordul az idő - hallom, de legalább egy hétig szépek, virágosak voltak a sírhantok. Pál Imréné, Szolnok A madaraktól tüdőrák (?!) „Nyelvtörés” A tüdőrák okozói között eddig a családi hajlamot, a dohányzást, a háttérsugárzást, a szerves oldószerek belélegzését említették. Angol és belga tudósok nemrég arra a következtetésre jutottak, hogy azok körében is megnő a tüdőrák veszélye, akik a lakásban, a ház körül madarakat, főként galambokat tartanak. A kedvencek allergiás vagy fertőző tüdőbetegség előidézői lehetnek. Nemrég a Dunántúlon fellobbant madárkor is ezek közé tartozik. A tudósok kimutatták, hogy a galambtartók és -tenyésztők vérében jellegzetes ellenanyag képződik, és a fertőzéssel szembeni védekezőképességük csökken. Ez okozhatja, hogy a rák is gyakoribbá válik azoknál, akik tíz éven át vagy régebben tartanak galambokat. „Soláris” Egész nap vidámság A boldog gyerekek és kísérőik a kígyóház előtt Október 24-én a szolnoki Abonyi Úti Általános Iskola negyven tanulója és öt nevelője kedvezményes kirándulás részese lehetett. Jótevőnk a miskolci CIAO 2000 Kft. volt. Az úti cél az ausztriai Gänserndorf Safari- és Kaland-parkja volt. ahol felejthetetlen órákat töltött kis csapatunk. Fantasztikus volt látni, hogy örülnek a gyerekek az autóbuszhoz siető állatoknak, az ormányát az ablakon bedugó elefántnak vagy a ro- pikat szorgalmasan gyűjtögető majmoknak. A Kaland-parkban is sok program várt ránk: bohóc, fókabemutató, Aqua cirkusz, kígyóparádé, fehér tigrisek, papagájrevü - és még felsorolni is sok lenne az attrakciókat. A programok után egy irigylésre méltó, gazdagon felszerelt játszótéren szórakozhattak a gyerekek. Köszönjük a lehetőséget Novák Lászlónak, a CIAO 2000 Kft. igazgatójának. Vargáné Vígh Judit a Fürkész csoport vezetője Nagyon egyetértek az október 30-án közölt Nem bántja a szemét? című írással. A cikk szerzője azt „boncolgatta”: az egy- szerű(bb) Szolkom Rt. név nem felel meg a szolnoki köztisztasági „hivatalnak”. Mostanság már a Rethmann Recycling Rt.-re hallgat. Erzsiké néni és társai bizony nagy gondban vannak, ha akár a köztisztasággal akad valamilyen dolguk, akár mással. A telefonkönyvben az életben nem találják meg, amit esetleg keresnek. A múltkoriban én is fel akartam hívni a Vár ABC-t valamiért. Lapozgattam a telefonkönyvet előre, hátra; néztem itt, ott. Eredmény: nulla. Mit tehettem? Felhívtam a tudakozót. Van Vár ABC, meg is mondták a telefonszámát, s azt is: hol lehet megtalálni a telefonkönyvben. Na, azt azon nyomban elfelejtettem, pedig állítom - nem vagyok beképzelt, de nem én vagyok a leghülyébb megye- székhelyünkön. Rengeteg helyen látok kiírást a városban jártomban-keltemben. Ilyen káefté, olyan bété. Akárhogyan is töröm a fejem, rá nem jövök, hogy amúgy mivel foglalkoznak! Valakik csak rájöttek, rájöhetnek, mert megvannak (egy darabig), biztosan megy is a „bolt”, amíg... Aztán látom, hogy szétrúgják az épületet, mint tyúk a töre- ket. Új falat húznak, ajtó ide, ablak amoda; új tapéta, új szalagfüggöny, miegymás. S egy darabig egy újabb mittudoménmilyen iroda, üzlet, akármi költözik a régi helyére. Nem lep meg, ha az új cégtáblán sem ismerem ki magam. Olyan jó lenne, ha szép magyar nyelvünk előírásai szerint készül(het)nének az üzletek, boltok, ismeretlen rendeltetésű cégek táblái! Sós Klára, Szolnok Szép hagyomány A verseghysta öreg diákok amikor egy-egy jubileum alkalmából találkoznak, nem csak arról számolnak be egymásnak, kinek merre, meddig vitt addig az útja, azokra is gondolnak, akik már nem lehetnek közöttük, elhunyt tanáraikra, osztálytársaikra. így történt ez most is, amikor mi, a negyven évvel ezelőtt érettségizettek emlékeztünk az alma materben töltött időkre tanáraink, Papp László, Csanádi Sándorné és Biber Pál jelenlétében. És leróttuk kegyeletünket a szolnoki temetőben nyugvó osztálytársunk sírjánál is, ahol a virágok mellé mi - őszülő, ritkuló hajú urak - „odaraktuk” az emlékezés meleg szavait is, érezvén magunk is már az idő szelét, az elmúlás leheletét. Mit, hogy halál? Lehet, hogy valahol, valami ilyesmi is létezik, de reánk, mi- reánk ilyesmi dehogyis vonatkozik - gondoltuk hajdanán. Vonatkozik! Megtanultuk, most már tudjuk, miután negyven év elteltével a negyedik negyedbe léptünk. S már nem messze, amikor találkozunk azokkal is, akik nincsenek közöttünk. És majd ott fenn elénekelhetjük újra a ballagás nótáját; ott már tudjuk a választ, hogy hová, hogy merre visz, merre vitt a végzet. Talán azt is, hogy miért... Solymosy József egykori IV/B-s Örményesen július 30-áig kellett befizetniük 50 ezer forint hozzájárulást azoknak, akik majdan gázzal szeretnék fűteni lakásukat. Mintegy kétszázan jelentkeztek. Az első tájékoztatás szerint október 30-ra várhatták (volna) a gázlángot, majd ez december 31-re módosult - írta levelében Imre Sándor. A gázvezetést illetően semmilyen mozgást nem látnak. Kérdés: a háztulajdonosok vásároljanak-e tüzelőt - és mennyi időre? Miért nem hívnak össze gyűlést, ahol tudatnák a lakossággal: mire számíthatnak? - Ennyi dióhéjban Imre Sándor levele. Czakó Lászlónétól, az örményesi polgármesteri hivatal jegyzőnőjétől kértünk tájékoztatást. A Tiszamenti Települések térségi gázberuházási programjában kezdetben 11 település vett részt. Időközben kettő kilépett. Emiatt többször kellett új költségvetést készíteni, s az Állami Fejlesztési Intézethez (ÁFI) új támogatási pályázatot benyújtani. A változások miatt a Bau-Verti- kál Kft. (a kivitelező) az eredetileg tervezett 1995. október 31-i átadási határidőt 1995. december 30-ra módosította. A kivitelezés megkezdését tovább lassította: a különböző szakhatósági engedélyekhez az érintett földtulajdonosok hozzájárulását kellett kérni szolgalmi jog bejegyzéséhez, Gázvezetés (indokolt) késéssel vagy mert azt megtagadták, közigazgatási peres útra kellett az ügyet vinni. A gázberuházásban bennmaradó települések - Tiszagyenda, Fegyvernek, Kuncsorba, Örményes - az 1995. augusztus 23-i tanácskozáson döntötték el: megkísérlik a beruházás megvalósítását. Vállalják, hogy a gázátadó több mint 50 milliós költségét közösen „állják”. A beruházás teljes költsége meghaladja a 374 milliót. Ehhez az ÁFI majd’ 81 millió vissza nem térítendő támogatást nyújt. A lakossági és közületi hozzájárulások összege a négy településen kis híján 139 millió, az önkormányzatok saját forrása mintegy 95 millió. A kivitelezésben alvállalkozóként részt vevő Innoterv Rt. körülbelül 60 milliós opciós támogatást nyújt. Kiszámították: a lakossági hozzájárulással szemben a gázvezeték egy ingatlanra jutó költsége Örményesen 106 ezer forint. A befizetéseket az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. törökszentmiklósi fiókjánál elkülönített számlán, illetve lekötött betétben kezelik. A beruházás eredeti befejezési határideje is indokolta, a lakosság figyelmét is arra hívták fel, hogy a fűtési idénynek legalább a felére vásárolják meg a tüzelőt. Az augusztusban ’95. december 30-ra módosított határidő már a teljes fűtési idényre szükségessé teszi a tüzelő megvásárlását! A belső tervezési és beruházási munkák csak a gerincvezeték kiépítése után kezdődhetnek. Október 30-án a négy település polgármestere, a műszaki ellenőrök és a kivitelező tárgyaltak a tennivalókról. A kivitelező idén november első hetében Kuncsorbán kezdi a munkát, s azt folyamatosan végzi. Nem tehető felelőssé a végleges döntést késleltető, hét kilépő település önkormányzata, a kivitelező sem, mivel a határidő-módosulások ez ideig nem kizárólag az ő hibájukból történtek. A lakosság által befizetett összeg csupán a gerincvezetékhez történő hozzájárulást tartalmazza, így azzal mindenki tisztában volt, hogy a lakás fűtéséről ezen túl kell valamilyen formában gondoskodnia. A határidőcsúszás mellett a valódi gondot az okozza, hogy a fűtés bármely formája jelentős anyagi terhet jelent. Ehhez az ön- kormányzat - a legrászorultabbaknak, kérelemre - lehetőség szerint igyekszik támogatást nyújtani. - Ennyi az illetékesek válasza - szintén dióhéjban! Küldjön egy képet! Föld alá a világégés elől Ezt a fotót nagyon félti küldője. Annyira, hogy előbb csak fénymásolatát juttatta el hozzánk, majd üzenetünkre „megkockáztatta” az eredetit. Megértjük D. J.-né szolnoki olvasónk aggodalmát. A felvétel a szolnoki Balázs Ilona és a szajoli B. Kiss István esküvőjét örökítette meg, 1943. október 16-án. Szeretetben, kölcsönös megértésben, meleg szívvel kitartottak egymás mellett - háború, hadifogság, az élet küzdelmeiben. Két évvel ezelőtt, a 50. évfordulón megerősítették az egykori esküvőt, rokonok körében ünnepelve. További boldog éveket kíván jó erőben, egészségben a házaspárnak: keresztlányuk. A fényképféltés oka: ez az egyetlen eredeti példány a rokonságban! A többi féltett, elrejthető értékkel - földbe ásva vészelte át a világégést. A kép másik példánya a frontot is megjárta, a hadifogságban azonban odaveszett; a harmadikat pedig •képekkel, iratokkal együtt meggytíjtották a Szolnokon átvonuló katonák. Tehát: az eredeti képet a valamikori menyasszonytól kérte el D. J.-né olvasónk, célját meglepetésnek szánva! Kis késéssel mi is jó egészséget kívánunk a házasságuk 53. évébe lépő párnak! Hová, hová, kisfiú... ...abban a hétmérföldes csizmában? Mondd, te pusztamonostori legényke! Nem szorítja kicsit a lábad az a hatalmas „lábtyű”? Jól felöltöztél. Már a télre készülsz? Igazad van, ha tetszik nekünk, ha nem, nyakunkon a hideg! Jó a kedved, derűsen, «vidáman indulsz „munkába”, így a jó, mert ha nincs kedve hozzá az ember gyerekének, az egész nem ér fabatkát se. A munkaeszközöd, a nagy kalapács már a kezedben. Te aztán igazán elmondhatod: korán kezdted... Olvasóink leveleit szerkesztett formában, rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk ugyanarról esetleg más a véleményünk. Az oldalt szerkesztette: Farkas Ferencné KONZUMBANK BÁSTYA BETÉTJEGY Biztos alapon magas haszon már a 9. hónap után 35% éves kamatot fizet A Bástya betétjegy rugalmas konstrukció. Már az első hónapban évi 21% kamatot fizet, s ez a kilencedik hónap után éves 35%-ra emelkedik. így érheti el Ön a 28%-os éves átlagkamatot. Kamatvesztés nélkül bármikor visszaváltható. KONZUMBANK Közeli fiókunk: Jászberény, Lehel v. tér 29.
