Új Néplap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-30 / 281. szám

1995. november 30., csütörtök Városházi Napló — Szolnok 7. oldal Ki kicsoda a képviselő-testületben? Bemutatkozik: Polónyi János Polónyi János gépészmérnök, műszaki-gazdasági szakem­ber, a Rethmann Recycling Szolnok cég elnök-igazgatója az SZDSZ kompenzációs lis­tájáról jutott be a képviselő- testületbe. A 48 éves „város­atya” tősgyökeres szolnoki, sőt felmenői között is - amíg a családfa múltba nyúló ágait ismeri - mindenki ehhez a városhoz kötődött. Polónyi János már az előző ön- kormányzati testületnek is tagja volt, akkor egyéni képviselő­ként. Mindig is önkritikusan szemlélte és szemléli saját maga és a frakció munkáját, te­vékenységét. Jelen testületben az SZDSZ úgymond nem a „ha­talomban” foglal helyet, hanem mint kisebbségi képviselőcso­port, egyfajta speciális ellen­zéki szerepet tölt be.- Amikor a pozíciónk az ön- kormányzatban világossá vált, meghatároztunk egy stratégiát a viselkedésünkre vonatkozólag - mondta a képviselő. - Esze­rint az ellenzékiségnek olyan válfaját jelenítjük meg, amely azért aktív közreműködést je­lent az önkormányzati testület­tel a város érdekében. Mindez persze nem egyenlő a fejbólo- gatással a fő döntéshozók, tehát a Fidesz és az MSZP felé. Ha felfedezzük az előterjesztésben azt a pontot, ahol segítő szán­dékkal tudunk élni, akkor ott kritikusak vagyunk, de mindjárt hozzátesszük azt is, hogy mi hogy tartanánk jónak. Ezt a szemléletmódot teljes egészé­ben magaménak vallom. A gazdasági szakember két bizottságnak - a közbiztonsági és bűnmegelőzési, illetve a pénzügyi ellenőrző bizottság­nak - tagja, ezenfelül az utób­binak társelnöke is. A pénzügyi ellenőrzési bizottság feladatá többek között a költségvetési bizottság - melynek az előző ciklusban tagja volt - által meghatározott irányelvek el­lenőrzése. A bűnmegelőzési bi­zottsági munka is igen sokrétű. A probléma sajnos adott, s en­nek megoldásából az önkor­mányzat sem vonhatja ki ma­gát, hiszen a bűnmegelőzés, közbiztonság a polgárokat köz­vetlenül érintő és komoly ne­hézséget okozó gond. A „civil” és a képviselői munka mellett - mint a legtöbb képviselőnek - Polónyi János­nak is igen kevés szabadideje marad. Szívesen és rendszere­sen jár úszni. Emellett termé­szetesen a család áll előtérben. Lánya és unokája Pápán élnek, és amikor ideje - és a távolság - engedi, meglátogatja őket. B. Gy. Ezüst Pelikán díjasok Az önkormányzat tagjai novem­beri ülésükön arról is voksoltak, hogy az idén kiknek ítélik oda a város elismeréséül szolgáló Ezüst Pelikán, illetve a Pedagógiai Dí­jat. Ezúttal az Ezüst Pelikán Díj ez évi kitüntetettjeit közöljük. Kukri Béla, a Szolnoki Galéria Baráti Köre Kulturális Egyesü­let elnöke. Harminchat éve végez kiemel­kedő munkát Szolnok város tár­sadalma, gazdasága és kultúrája fejlesztéséért. Számos testületi feladata mellett sok rendezvény, képzőművészeti kiállítás életre hívása fűződik nevéhez. Nyug­díjba vonulása után is tovább te­vékenykedett, megalakította a vá­ros közművelődési életében egyedülálló tevékenységet végző Szolnoki Galéria Baráti Köre Kulturális Egyesületet. Az egye­sület főként az ismeretterjesztés­ben és a képzőművészetben olyan területeket karol fel, amelyekkel kiegészül az intézmények mun­kája, s a város közművelődése gazdagodik. Ondrék András, a Hozam Rt. elnök-igazgatója. Sikeres üzletemberként meg­alapozta az országosan egyedül­álló kezdeményezés, a Hozam Klub létrejöttét. Ezzel olyan szol­noki fórum teremtődött, amely lehetőséget ad a helyi összefo­gásra, de szoros a kapcsolódása az országos gazdasági folyama­tokhoz is. A klubban rendre ran­gos vendégek - a politika, a gaz­daság és a kultúra jeles személyi­ségei - tartanak tájékoztatókat. Ondrék András lelkes támogatója a közügyeknek, a Hozam Rt. mű­ködésének kezdete óta már mil­liós nagyságrendű segítséget nyújtott iskolák, óvodák, kórhá­zak, egyházak, művészek, sporto­lók részére. Tabák Lajos fotóművész. Alapítója volt a Magyar Ama­tőr Fényképészek Szövetsége Szolnoki Csoportjának, csatlako­zott Kassák Lajos Munkaköré­hez, majd a Modem Magyar Fényképezők Körében tevékeny­kedett. Kétszáz hazai és külföldi fotóművészeti tárlaton szerepelt. Képeit hazai és külföldi fotós és irodalmi szaklapokban közölték. Művészetét a FIAP (Fotóművé­szek Nemzetközi Szövetsége) ki­tüntetésekkel ismerte el. Alkotá­sait a Magyar Fotóművészek Szövetségének archívuma, a Kas­sák Lajos Múzeum és a Magyar Fotográfiai Múzeum őrzi. Fotó- művészeti írásai, fotói művészeti és irodalmi folyóiratokban most is megjelennek. Százhatvan család kilakoltatás előtt áll Egy kisebbségi kezdeményezésről Az idei év nyarán több bejelentés érkezett a polgármesteri hivatal­hoz, hogy a Templom u. 15. szám alatti önkormányzati tulajdonú bérlakásokban élő családok életvitelükkel zavarják a környék bé­kéjét és nyugalmát, továbbá a lakások rendeltetésszerű használata is kívánnivalót hagy maga után. A problémák miatt a polgármes­ter a cigány kisebbségi öúkormányzat elnökéhez fordult. A cigány kisebbségi önkormány­zat elnöke és képviselői, illetve a cigány konzultációs tanács veze­tői helyszíni szemlét tartottak, majd egy kezdeményezést rögzítő állásfoglalásban megfogalmazták véleményüket. A kezdeménye­zésben az alábbi eljárást javasol­ják: az érintett családokat helyez­zék el a város területén lévő cigá­nyok lakta lakókörzetek lakása­iba. A megüresedett lakásokat vi­szont olyan cigány családok kap­ják, amelyeknek jövedelmi vi­szonyai rendezettek, életmódjuk kulturált, és anyagi teherbíró ké­pességük jelenlegi lakásuknál kedvezőbb igénybevételét is lehe­tővé teszi. Utaltak rá: amennyiben a kez­deményezést Szolnok önkor­mányzata elfogadja, a cigány ki­sebbségi önkormányzat több te­vékenységben felajánlja segítsé­gét. így javaslatot tesz a céllakás környezetének megfelelő kultu- ráltságú és anyagi teherbíró ké­pességű cigány családok kivá­lasztására. A kilakoltatásra kerülő cigány családokat a költözésre fel- és előkészíti. A cigány lakó­körzetbe költöztetett családok lakbérfizetési fegyelmének ellen­őrzését, hátralékuk ledolgozásá­nak előmozdítását, illetve a neve­zettek közmunkába való bevoná­sának szervezését a telepgond­noki hálózat útján biztosítja. Mielőtt a képviselők dönthettek az előterjesztésről, a szolnoki la­káshelyzet néhány figyelemre méltó adatával ismerkedhettek meg. Jelenleg az önkormányzat tu­lajdonában 2700 bérlakás van. A lákbérhátralékosok száma 962, a lakbér- és ezzel egy tekintet alá eső vízdíjhátralék összege 15+18 mil­lió forint. Több mint ötszáz bérlő bérleti jogviszonyát a bérbeadó felmondta, vagyis e családok jog­cím nélküli lakáshasználók. Ok a lakbérrel azonos összegű haszná­lati díjat kötelesek fizetni hat hóna­pig, ezután ennek kétszeresét. Százhatvan jogcím nélküli lakás­használó ellen van folyamatban a lakás kiürítésére irányulóteljárás, a hátralékok behajtása mellett. E csa­ládok között cigányok és magya­rok egyaránt találhatók. A cigány­lakta telepeken, így a Motor úton 48 lakó közül 45 hátralékos, a Hangya úton mind a 24 lakás bér­lője, használója hátralékos, a Tü­csök úton pedig a 24 lakásból 19- ben lakik hátralékos család. A 160 , Jdlakoltatás” előtt álló család elhe­lyezése fizikai leheteüenség. Az eddig foganatosított hét végrehaj­tás során a lakásban tartózkodók maguk oldották meg további lakha­tásukat. A kezdeményezésről a követ­kező vélemény összegezhető: a bérbeadást szabályozó 18/1994. (IV. 19.) számú önkormányzati rendelet a közgyűlés szociális és foglalkoztatási bizottsága hatáskö­rébe utalja a szociális bérlakások bérbeadást. A bizottság eddig is azt a gyakorlatot követte, hogy a ci­gánylakta lakókörzetekben meg­üresedő lakások bérbeadása előtt kikérte a cigány kisebbségi ön- kormányzat véleményét, és az álta­luk javasolt családokat jelölte ki bérlőül. Nem igényel rendeleti módosítást a kezdeményezés azon része sem, amely arra irányul, hogy a telepekről a jobb anyagi teherbíró képességű családok a város más, kedvezőbb részén lévő bérlakások bérlői lehessenek. A rendelet sze­rint ugyanis a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő meg­szüntetése esetén, másik bérlakást cserelakásként bérbe lehet adni. Ennek azonban jogszabályi feltéte­lei vannak. így akinek a bérleti szerződését már felmondták, s en­nélfogva nem bérlő, hanem jogcím nélküli használó, már nem cserél­het lakást. Akinek pedig hátraléka van, előbb a hátralékot kell ki­egyenlítenie, és csak azután cserél­het. Tekintettel arra, hogy a kez­deményezésben foglaltakról jog­szabályok rendelkeznek, és e ren­delkezések a gyakorlatban bevál­tak és jól alkalmazhatók, a cigány kisebbségi önkormányzat által kezdeményezett kérdéskör a jelen­legi rendszerbe nem illeszthető be. Ezért a képviselő-testület a kezde­ményezéssel nem értett egyet. Reutlingen - köztisztviselői szemmel A képviselőket csak öt órára fizetik Szeptemberben népes reutlingeni küldöttség járt Szolnokon, hogy a helybeliekkel együtt ünnepeljék meg a testvérvárosi kapcsolatfelvétel ötödik évfordulóját. A látogatást viszonozva a közelmúltban 42 tagú szolnoki delegáció utazott a Baden- Württemberg Szövetségi Államban fekvő, 108 ezer lakosú né­met városba, ismerkedni az ottani önkormányzat tevékenysé­gével, szervezeti felépítésével. A látottakról és hallottakról Füs­tös Jenőt, a polgármesteri titkárság vezetőjét faggattuk.- Tekintse finom iróniának, amikor azt mondom, egy ön- kormányzati delegációnak elő­ször az ottani városházát kell látni...- A vendéglátók ha nem is el­sőként, de rendkívül szívélyesen mutatták be az önkormányzat székházát, amelyet a II. világhá­borúban lebombázott épület he­lyén építettek újra az 1970-es években. Ami a falai közötti éle­tet, így a politikai erőviszonyokat illeti, a képviselő-testületben a legtöbb szavazattal a keresztény- demokraták rendelkeznek. Ab­szolút többségben viszont nin­csenek, ezért például a költségve­tés vagy más „rázós” témák kap­csán a legkülönfélébb koalíciós együttműködések jönnek létre. Esetenként fontos szerep jut an­nak a két hölgynek is, akik a Független Asszonyok Szövetsé­gét képviselik. A képviselők természetesen ott is tiszteletdíjban részesülnek, de csak az önkormányzati ülés és a bizottsági értekezlet első 5-5 órája után számított összeggel. Ez ösztönzi őket az ülések össze­fogott, rövid és hatékony lebo­nyolítására, mert anyagilag sem kifizetődő a végtelen hosszúra nyúlt disputa. A helyi rendeletek előkészítését a hivatal munkatár­sai és a képviselő-testület külön­böző bizottságai végzik, nagy alapossággal. így a jól előkészí­tett, jogilag megalapozott rende­lettervezetek nem is igényelnek a kellő mértékű bizottsági megvita­tás után kimerítő közgyűlési vi­tát.- Milyen jellemzői vannak a reutlingeni adminisztrációnak?- A képviselő-testületet és a hivatali szervezetet is a polgár- mester vezeti, akit négy alpol­gármester támogat munkájában. Jegyzői tisztség nálunk nincs. A hivatal létszáma igen magas, 660 fő, s ez a szervezet 23 osztályra tagolódik. Az egyébként is rend­kívül szervezett munkát magas szintű számítógépes rendszer se­gíti. A munkatársak mindegyike rendelkezik számítógéppel, és a tevékenységéhez szükséges ada­tokat bármikor lehívhatja a gépi nyilvántartásból. A hivatal fe­gyelmi helyzete nagyon jó. Sok egyéb mellett feltűnt az első számú vezetők és a beosztottak közvetlen, görcsök nélküli mun­kakapcsolata is.- Gondolom, néhány érde­kesség is adódott a szakmai út során...- Figyelemre méltó, hogy a városban 15 ezer vendégmunkás él, ők a szavazati jog kivételével az egészségügyi, az oktatási és a szociális ellátásban egyaránt azonos jogokat élveznek a néme­tekkel. Mindezek ellenére a né­met kormány 15 ezer márkát fi­zet személyenként minden ide­gennek, aki visszatelepül hazá­jába.- Kérem, ossza meg velünk, mi az, ami legtovább emlékeze­tes marad az Ön számára?- Számomra lenyűgöző volt társadalmuk szervezettsége, munkavégzésük kiegyensúlyo­zottsága, a munkahelyi tevé­kenység humánus irányítása, va­lamint a munkatársak fegyelme­zettsége, hivatástudata. Nyomát sem láttam a kapkodásnak, az esetlegességnek és a felületes magatartásnak. Védnöki táblát ka­pott a szolnoki Ristorante da Michele étterem. A Magyar Szakácsok és Cuk­rászok Szövetsége által adományozott rangos el­ismerést Gundel Károly elnök megbízásából So- nyák Béla adta át Nádas Mihály üzletvezetőnek. FOTÓ: MÉSZÁROS Együtt szoktak le a cigiről Leszokni milyen nehéz! Azt hiszem, ennek elsősorban azok a megmondhatói, akik szenvedélyes dohányosok, és próbálták abbahagyni. Saj­nos, ez sok esetben kudarcba fullad, de vannak eredménye­sen próbálkozók is. Munkácsi László, a szolnoki Biostúdió vezetője és felesége. Zsuzsii, aki fodrászként dolgo­zik ugyanott, együtt szokott le a káros szenvedélyről. Egy éve gyújtottak rá utoljára. Zsuzsa: - Én előtte húsz évig dohányoztam. A fodrászatban kezdődött az egész. A vendé­gek nem szerették, hogy cigiz­tünk. Ezért bevezettük azt a szokást, hogy aki rá akar gyúj­tani, annak ki kell mennie a fo­lyosóra. Nekem viszont arra nem nagyon van időm, hogy munka közben kimenjek rá­gyújtani. Egyébként mindig benne volt a gondolataimban, hogy le kellene szokni. A férjem különösen sokat dohányzott. A végén már szinte szédült tőle. Akkor mondtam neki, hogy ennek semmi ér­telme, abba kellene hagyni. László: - Én több mint 20 évig szívtam. Többször próbál­tam leszokni, de nem tudom, hogy eddig miért nem sikerült. Azt hiszem, hogy kellett egy mankó. Elmentem az orvoshoz, és kértem a leszokást segítő ta­paszt. Akkor egy ideig úgy szívtam, hogy közben rajtam volt a tapasz. Zsuzsa: - Hazajöttem a fod­rászatból, és állt a füst az ebéd­lőben, annyit szívott Laci. László: - Akkor hagytam abba, amikor Zsuzsa is abba­hagyta, és elfogyott itthonról a cigi, és nem vettünk többet.- Változott azóta az életük? Zsuzsa: - Én korábban na­gyon fáradékony voltam. Mióta abbahagytam a dohányzást, egészen más, ki vagyok cse­rélve. Paulina Éva A kéményseprés kötelező A kéményseprés - hivatalosan kéményseprő-ipari közszolgál­tatás - helyi igénybevételének szabályozására alkotott rendele­tet az önkormányzat, hogy megfeleljen az egyes helyi közszol­gáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. tör­vény előírásainak. A törvényből következően a rendelet is eb­béli kötelezettséget ró a Szolnok város közigazgatási területén lévő lakások, helyiségek tulajdonosaira, azaz a kéményseprő­nek nem szabad ajtót mutatni. Ugyancsak e jogszabály a te­vékenység ellátásával a Fűtés- technikai Vállalatot bízta meg, azt a céget, amely már hosszú ideje végzi ezt a mun­kát a megyében. S hogy melyek a kötelező közszolgáltatások? A lakás­ban, helyiségben lévő tüzelő- berendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló kémény és tartozéka füstjáratának idő­szakos ellenőrzése, tisztítása, valamint a kémény időszakos műszaki felülvizsgálata és használatával összefüggő szakvélemény megadása. A kéményseprő-ipari szolgálta­tást a Fűtéstechnikai Vállalat külön jogszabályban megha­tározott feltételekkel és mó­don gyakorolja. A szolgáltatás során tapasztalt építésügyi szabálytalanság megszünteté­sére a szolgáltató írásbeli ér­tesítése alapján az elsőfokú építésügyi hatóság jár el. Tűz­rendészed szabálysértés ese­tén az eljárás az elsőfokú tűz­rendészed hatóságot illeti meg. Az 1996. január 1-jén ha­tályba lépő rendelet meghatá­rozza a szolgáltatások díjait is. Kémények időszakos el­lenőrzési, tisztítási díja egyedi kéménynél 280 forint/darab évente, gyűjtőkéménynél 280 forint/szint évente, központi kéménynél 60 forint/folyómé­ter esetenként. A tartalék ké­ményekre e díjtételek 60 szá­zaléka értendő. Kémények időszakos műszaki felülvizs­gálati díja egyedi kéménynél 560 forint/darab négyévente, gyűjtőkéménynél 560 forint/ szint évente, központi ké­ménynél 180 forint/folyómé- ter évente. Kémények haszná­latával kapcsolatos szakvéle­ményadás díja esetenként egyedi kéménynél 1680 fo­rint/darab, gyűjtőkéménynél 1680 forint/szint, központi kéménynél pedig 600 forint/ folyóméter. Találja ki! A november 9-ei „Ta­lálja ki!” feladványunk a szolnoki Pólya Tibor út végén található Má- ria-szobor egy részletét ábrázolta. Egyetlen helyes megfejtőnk Farkas Kálmánná (Városma­jor u.), akinek gratulá­lunk megfejtéséhez. Nyereménye Kardos Tamás fotóművész 1996. évi naptára, me­lyet postán küldünk el részére. * * * Mostani feladványunk megfejtésének bekül­dési határideje: de­cember 14. Címünk: Új Néplap 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. Kérjük, a borí­tékra írják rá: „Találja ki!” i !

Next

/
Thumbnails
Contents