Új Néplap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-22 / 274. szám
1995. november 22., szerda Körkép 7. oldal Az Olajbányász Sportcsarnok adott otthont tegnap Szolnokon, Tisza-Coop Nagykereskedelmi Elosztó és Szolgáltató Kft. által szervezett egész napos árubemutatónak, melyen 16 cég kínálta ünnepek előtti portékáit. A bemutatót követően a megjelentek ajándék- sorsoláson vettek részt, amelynek eredményét holnapi számunkban közöljük. fotó: barna A villamosenergia-iparban Lejárt a sztrájkmoratórium Lejárt tegnap a hétnapos sztrájkmoratórium a villamos- energia-ipari szakszervezetek számára. Az ágazati kollektív szerződés szerint a munkáltatónak és a sztrájkbizottságnak ennyi idő alatt meg kell állapodnia a sztrájk idején esedékes elégséges szolgáltatás mértékéről, s ez alatt a szakszervezeteknek sztrájkcsendet kellett vállalniuk. Mivel még nem sikerült megállapodni, az egyeztetést ma folytatják - tájékoztatta az MTI-t tegnap Gál Rezső, a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, a villamosenergia-ipari sztrájkbizottság és a tárgyaló delegáció vezetője. A mai egyeztetésen jelen lesz a Magyar Villamos Művek Rt. valamennyi társaságának vezetője. A szakszervezetek által létrehozott sztrájkbizottság korábban már nyilvánosságra hozta, hogy 8 órás figyelmeztető sztrájkot szervez, amennyiben követelései nem teljesülnek. Ez 25 százalékos teljesítménykorlátozást jelentene, ami már érinthet egyes ipari fogyasztókat, a lakosságot azonban nem. Sikertelenség esetén a szakszervezetek elszánták magukat ennél nagyobb, 30 százalékos korlátozásra is, hosszabb időtartammal. Megállapodás hiányában a felek bírósághoz fordulhatnak a sztrájk jogosságának megítéléséért, a bíróság ebben az esetben sürgősen, várhatóan öt napon belül döntést hoz. A Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége bizakodva várta az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatóságának mai ülését, amelyen 1 várhatóan napirenden lesz az állami cégeknél végrehajtható béremelések kérdése. Ismeretes, hogy a VDSZSZ az idei évre vonatkozó 13,2 százalékos bértömeg-növekedéshez további 6,8 százalékot követel. Az ÁPV Rt. döntését várhatóan pénteken elemzi a villamos,epergia-ipari sztrájkbizottság, és dönt a további lépésekről. (MTI) Túl sok az amerikai film A mozi születésének centenáriumát rendezvénysorozattal ünnepli a Tisza Mozi Kft. Ennek keretében tegnap délelőtt szakmai tanácskozás zajlott Szolnokon, melyen elsősorban a mozisok és a filmterjesztéssel foglalkozó szakemberek vettek részt. A mozi jelenéről és jövőjéről tartott előadást Borsos Árpád főtanácsos, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Film és Video Főosztályának munkatársa. Visszaemlékezését a hőskorszaknál kezdte, majd megemlítette, hogy a számokat tekintve a hatvanas években ért csúcsra a magyar filmszakma, amikor évi 26 játékfilm készült, és az országban 4600 mozit tartottak számon. Ma alig több mint 450 filmszínház működik állandó jelleggel. Talán a filmtörvény megszületése után javul a helyzet. Demeter István, a Tisza Mozi Kft. ügyvezetője az elmúlt hónapban Strasbourgban járt az „Európai film és a mozik helyzete” című tanácskozáson az Európa Parlamentben. Beszámolójában elmondta, hogy Strasbourgban célul tűzték ki az európai film védelmét, hiszen pillanatnyilag mindent „elborít’1’ az amerikai film. Jelenleg a mozik műsorának átlagosan 90 százalékát ez teszi ki. Hazánkban még rosszabb az arány, a filmek 98 százaléka amerikai. Maguk a mozik technikailag és szakmailag egyaránt leépülőben vannak a megyében, ami csak részben következménye a támogatás csökkenésének. Ha sikerülne megegyezni a konkurens Filmszínházakért Alapítvánnyal, együtt talán többre mennének. Régiek és maiak találkoztak „Fiúk, a biciklimet is mentsétek!” Szomorú és vidám történetek a mentősök életéből Rotyog a birkapörkölt. A terembe szivárgó illata aiTÓl tanúskodik, hogy a mentősök találkozójára szakácsnak felcsapott dr. Urbán László a gasztronómiai tudományban is jeleskedik. Egyetemi felvétele előtt egy évig mentős volt, akárcsak az Algériát kétszer is megjárt dr. Kosztolányi Attila, a jászberényi kórház sebésze. Ebből adódik kötődésük a most egybegyűltekhez. A jelenlévők többségét csak az emlékek fűzik a szolgálathoz. Azok az élmények, melyeket derűs hangulatban idéznek:- Fiatal mentősofőrként nem hozott össze halottal a sors, s a társamat sem - meséli Kiss Imre. - így aztán ugyancsak szorongtunk, amikor Tiszaföldvárra kellett kimennünk egy agyvérzéses mezőgazdászhoz, s mire odaértünk, már elhunyt. A helybeliek nem tudták ezt, s indulatosan sürgettek bennünket: „Vigyék már, mert meghal!” Lincselési hangulat támadt. Nem mertünk ellenkezni. Beraktuk a hullát a kocsiba. Visz- szafelé felvettünk egy beteget. Idősebb nő volt, aki reszketve szólalt meg: - A hordágyon fekvő ember nem lélegzik. - Dehogynem - felelt a halottól szintén irtózó társam. - Siessenek - folytatta a néni -, mert ha ez kimúlik mellettem, akkor két halottat visznek a kórházba, mert én rettenetesen félek a hullától. - Hát még én - gondoltam magamban, s veszettül nyomtam a gázpedált. Dr. Urbán Lászlót megrázó emlék köti a mentőkhöz:- Tizennyolc éves tapasztalatlan fiatalemberként dolgoztam a mentőknél. 1963 karácsonya előtt azzal riasztottak bennünket, hogy Szolnok alatt összeütközött két tehervonat. Engem küldtek ki, mondván, hogy sok sérült nem lehet. A tizennyolc fokos hidegben, a méteres hótorlaszok miatt kilométernyire sem lehetett megközelíteni a vasúti pályát. Vérző, könnyebben sebesült emberek tömege jött velünk szembe. Akkor döbbentem rá, hogy nagyon nagy baj van, hiszen nemcsak egy teher-, hanem egy személyvonat is szerencsétlenül járt. Tudtam, hogy segítséget kell kémem, de hogyan? Sem rádió, sem telefon nem volt, a tömeg meg nem akart elengedni, mert a mentősnek mentem kell, ezért valahogy átöltöztem, és a mozdonyon mentem be Szolnokra, úgy értesítettem a többieket. Az akkor még Szolnokon állomásozó szovjet alakulatok páncélosai törtek utat a magas hóban a mentőkocsik számára. Biztos vagyok benne, hogy az akkori negyvenöt halott felének élete menthető lett volna egy jól kiépített katasztrófaelhárítási rendszer esetén.- Nekem meg az a meggyőződésem, hogy még most sincs kellő színvonalú katasztrófaelhárítási rendszer - fűzi hozzá dr. Kosztolányi Attila. Tragédiák együttérző részesei a mentősök. így volt ez Winkler István esetében is:- Egyszer Tiszatenyőnél a megengedettnél nagyobb sebesség miatt siklott ki egy mozdony. A fűtőt maga alá temette. A súlyosan sérült ember alól kaparták a földet, úgy próbálták kimenteni. Még akkor sem magával törődött, könyörögve kérte: „Ne mondják meg édesanyámnak, hogy mi történt, mert nem tudná elviselni.” Néhány óra múlva meghalt. Derűs történetek is sorjáznak. Moskovits Pálé is ilyen:- Nem súlyos betegeket szállítottunk egyszer. Az út szélén feküdt egy ember. Elütötték - gondoltam. Megálltunk. Megköny- nyebbülve állapítottam meg, hogy csak az ital ütötte ki. A kábult ember a mentőkocsi ajtajának becsapására felriadva, megszólalt: .fiúk, a biciklimet is mentsétek!” Történet történet után hangzik el. A régi mentősök láthatóan jól érzik magukat. A Boros László megyei mentőtiszt és Varga Tibor volt mentős által szervezett találkozó jó ötletnek bizonyult. Simon Béla Könyvrecenzió H. Bathó Edit: A méhészet szerepe a Jászság paraszti gazdálkodásában A mű nyomon követi a Jászság méhészetének fejlődését a XVI. századtól, beleillesztve azt a vizsgált időszak gazdasági, történeti relációrendszereibe. A történeti források megszólalásával feltárulnak előttünk a jászsági méhészkedés mennyiségi és minőségi változásai, a méhészeti termékeknek a vizsgált időszakok gazdasági struktúrájában elfoglalt pozíciói. A könyv tudósít a zsákmányoló méhészet emlékeiről, a hagyományos méhesekről, a tradicionális méhészkedés eszközeiről, éves munkarendjéről. A hagyományos méhlakások vizsgálatánál alkalmazott motívumelemzés gazdagítja a méhlakás- vizsgálat módszereinek tárházát. A méhészeti tevékenységek és a méhlegelő bemutatását a képes, rajzos illusztrációk és a mindenre kiterjedő leírások teszik szemléletessé. A gazdag népnyelvi anyagban halljuk vissza a méhészeti kifejezések népi megfelelőit. Tudomást szerzünk a jászsági méhészeti hiedelmekről, a méhfajták helyi elterjedtségéről, valamint a méhbetegségek és -kártevők elleni védekezési módokról. A munka megkülönbözteti és a helyi viszonyok között taglalja az önellátó és az árutermelő ka- sos méhészkedést, vizsgálja ezeknek a Jászság paraszti gazdálkodásában betöltött szerepét. E könyvecske által nem csupán hagyományos, kaptáras-köpűs méhészkedés jászsági alakulatát ismerjük meg, hanem részletes képet kapunk a méhészkedés modem, kaptáras módjának elterjedéséről. Az egyes kaptártípusok megjelenésének történeti relációkban való bemutatása, a kaptárak készítésének, a kaptáras méhészkedés eszközeinek leírása; méhészeti vándortanítók, egyletek szerepének nagyító alá vétele mind-mind mozaikdarabkái annak az összképnek, amelyet a szerző a modem méhészkedés kialakulását bemutatván tár elénk. A szerző kutatásának sokdimenziós voltát dicséri e folyamatnak társadalmi-szervezeti oldalról való bemutatása, valamint a széles látószögű méhészkedésvizsgálat, amely nem elégszik meg a hagyományos formák vizsgálatával, hanem egyenrangú kutatási területként kezeli a modem méhészet technikai-szervezeti megnyilvánulásaink kutatását. Végezetül leírást ad a méhészeti termékeknek a népi táplálkozásban, a népi gyógyászatban, valamint az élet technikai régióiban betöltött szerepéről. H. Bathó Editnek a jászsági méhészkedésről írott összegző munkája nemcsak szakmaüag kifogástalan, sőt a kutatás témáinak, módszereinek kibővítésével újításokat is felmutató mű, de úgy vélem, hogy hasznos és élvezetes olvasmánya lesz az agrár szakembereknek, tudásra szomjas méhészeknek és a rohanó világból egy harmonikus miliőbe vágyó, hétköznapi embereknek is. Győrfi Péter Aki a Konkoly-szalámira büszke Az édesapja szakmáját folytatta Konkoly József 21 évesen lett hentes-mészáros mester. Az ország legfiatalabb mestere volt ebben a szakmában. Persze akkor ő maga sem gondolta, hogy később egy kisebb birodalmat mondhat magáénak. A jászberényi hűtőgépgyár szomszédságában, fákkal, kerttel övezett területen húzódik meg a tanyából átalakított ház, mögötte pedig vadonatúj, hatalmas épületek állnak: a húsüzem eddig felépült és most készülő részei.- Nálunk a hentes-mészáros szakma családi hagyomány: édesapámat követem - kezd bele Konkoly József, a húsüzem tulajdonosa szakmai történetébe. - Neki már a háború előtt boltja volt, de amikor hazajött a frontról, bombatölcsért talált csak a helyén. A három fiútestvér közül én vittem tovább a szakmát. Már évekkel ezelőtt, még az egypártrendszerben kezdett vállalkozni, Jászberényben. De nem tűrték meg a városban. Azt mondja, házat épített, és nagyobbra sikerült a szokásosnál...- Látom, hogy újabb épületeket emelnek a már meglévő vágó- és feldolgozóüzem mellé.- Hetente 120 sertést tudunk levágni és százszázalékosan feldolgozni. Szeretnénk fölmenni 300-ra, ezért bővíteni kell. Most egy olyan szárazáruüzemet építünk, amely megfelel a Közös Piac igényeinek. Elsősorban a környező megyékbe szállítunk, de külföldön is keresünk kapcsolatot: Szlovákiában, Horvátországban. Németországban is lesz vevő az árunkra, ők csak akkor fogadnak be a piacra, ha valami újdonságot tudunk adni: jellegzetes ízűnek kell lennie a terméknek. Mielőtt a németekkel üzleti kapcsolatba lépünk, eljönnek, és megnézik az üzemet, hogy milyen körülmények között készül az áru. Nagyon igényesek, de mi meg tudunk felelni ennek az igénynek.- Igaz, hogy van egy környezetvédelmi beruházása is?- Kettő is. Az egyikben a vágóhídi mellékterméket első osztályú sertéstakarmánnyá dolgozzuk át - ehhez pályázati segítséget is kaptunk a mezőgazdasági alapból. A másik beruházás a szennyvíz kezelését oldja meg.- Milyen gondokkal kell naponta szembenéznie egy 30 dolgozót foglalkoztató vállalkozás vezetőjének?- Vannak a szakmában tisztességtelen megnyilvánulások is. Vág a zughentes, és viszi a piacra az áruját - 200 forinttal olcsóbban. Persze nem vizsgáltatta be a húst, nem fizetett érte, ezért olcsóbb. A vevő ezt nem tudja, neki az ár számít. Nézze meg, hány kolbász, szalámi van a piacon, amelyikre nincs rátéve a címke! Én rárakom az enyémre, láthatja mindenki.- Ezek szerint büszke a Konkoly-termékekre.- Természetesen, hiszen keresik. Kifejezetten a nevén kérik a magyar vevők, a határnál meg az osztrákok „Konkoli-sza- lámi”-ként keresik. Nekem ez a szakma a véremben van, gyerekkorom óta tanulom. A fiam is élelmiszer-ipari iskolába jár, hogy tudja folytatni a családi hagyományt.- Mihez kezdene, ha nem lenne húsüzeme?- Elmennék hentesinasnak.- Azt hallottam, hogy nagyon sokat dolgozik.- Nem tudok kikapcsolni. Itt nem lehet elmenni üdülni, kirándulni, mert a piac diktál.- A munka mellett rendezvényeket szponzorál, és alapítványt tervez létrehozni a városért. Mikor pihen?- Most, amikor magával beszélgetek. Paulina Éva Megelőzhető az iskolások fertőző májgyulladása Szórványosan, de jelen van Az iskolai tanulók körében hely- lyel-közzel előfordul a hepatitis, a fertőző májgyulladás. A betegség kellő higiénia hiányában gyorsan és széles körben terjedhet. Megelőzésének legfőbb módja a tisztasági rendszabályok betartása - mondotta dr. Kicsi Jenő, az ÁNTSZ megyei főorvosa. Megyénkben a szeptemberi tanévkezdés óta szórványosan előfordult a betegség a tanulók körében. Említésre méltó Jász- ladány, ahol kilenc alsó és felső tagozatos gyermek kapta meg a betegséget, „sárgult” be. Szolnokon a Kassai Úti Általános Iskolában egy negyedikes tanuló betegedett meg (édesanyja is vírushordozó volt, együttesen gyógykezelték őket a kórházban). A hepatitis egyik jellemzője, hogy közösségben nagy a fertőzés veszélye. Az említett esetek észlelésekor a tisztiorvosi szolgálat azonnal megtette a szükséges megelőző és védő intézkedéseket. A jászladányi és a szolnoki iskolában az érintett osztályok minden tanulóját, a nevelőket, a konyhai dolgozókat védőoltásban részesítették. Ezt megelőzően megvizsgálták, hogy ví- rushordozók-e avagy sem, ettől függetlenül megkapták a védőoltást. Fertőző májgyulladást meg lehet kapni egyes étel-, italféleségektől, az uszodák vizétől; az utóbbi több más megbetegedésnek is lehet a forrása. Szóba került egyesek részéről, hogy esetenként előfordul a hepatitist megelőző védőoltásokhoz szükséges vakcina hiánya. Mint a főorvos elmondotta, ha helyileg nincs elegendő oltóanyag, azonnal intézkednek más „vírusmentes” területekről való átcsoportosítására. Olyan eset nem fordulhat elő, hogy az érintettek ne kapják meg a megfelelő gyógyszert. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat felhívta az önkormányzatok, iskolák figyelmét, hogy a betegség észlelését azonnal jelentsék a közegészségügyi intézménynek, hogy megtehessék a szükséges intézkedéseket. -endrész-
