Új Néplap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-16 / 269. szám

1995. november 16., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Új laptulajdonos Nógrádban Az Axel Springer Magyaror­szág Kiadói Kft. eladta a Nógrád Megyei Hírlapot az Egri Nyomdának. Erről nyilatkozott a Ferenczy Europress sajtóügynökségnek dr. Bayer József, az Axel Springer Magyarország Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója. Minthogy a nyomda többségi tulajdona az Axel Springer Ki­adó kezében van, nyilvánvaló, hogy az üzletet piaci meggon­dolások motiválták - mondotta. Először is az, hogy egy nyomda - minthogy számos műveletet maga végez - kisebb belső ráfordítással tudja a lapot előállítani. A kiadó tehát a szerkesztő­ség és a nyomda szoros együttműködésének gazdasági előnyeit szeretné a gyakorlat­ban érvényesíteni. Másodszor pedig az egri nyomda sok szállal kapcsolódik a megyei sajtópiachoz, ügyve­zető igazgatója pedig a megyei közélethez, ennélfogva a helyi sajátosságokhoz igazodva az eddiginél rugalmasabb üzletpo­litikát tud folytatni. A lap eredményességét az Axel Springer Magyarország Kiadói Kft. a jövőben is min­den eszközzel segíteni kívánja: a Ferenczy Europress sajtó- és fotóügynökség, a kiadó hirde­tési és terjesztőhálózata válto­zatlanul kiszolgálja a szerkesz­tőséget. A tulajdonosváltás munkajogi szempontból sem­miféle hátrányt nem jelent a ki­adó és a szerkesztőség munka­társainak. Reményeink szerint tehát a változások hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a Nógrád Megyei Hírlap növelje olvasótáborát, és teljesebb tájékoztatással, gyor­sabb terjesztéssel tegyen eleget az olvasói igényeknek. Az Axel Springer Magyaror­szág Kiadói Kft. ezzel a lépésé­vel is bizonyította, hogy élén­ken reagál a sajtópiaci változá­sokra. Erőforrásait igyekszik az olvasói érdeklődés maximális figyelembevételével a leghaté­konyabban kiaknázni, és ahol lehet, átcsoportosításokkal az ígéretes új piacokra koncent­rálni - mondotta dr. Bayer Jó­zsef ügyvezető igazgató. FEB A szolnoki kórházban Hetvenéves a gyermekosztály Hamarosan hetvenéves lesz a megyei kórház csecsemő-, gyennek- és ifjúságvédelmi osztálya. Az elődjének tekinthető vá­rosi gyermekkórház 1926-ban alakult Szolnokon. Később, a vármegyei kórházban önálló gyermekosztály létesült dr. Krámer Dezső vezetésével, aki 45 évig dolgozott megyénkben. Dr. Katona János 1964-ben vette át az osztály irányítását, ahol 164 ágy volt, 12 orvos és 65 nővér dolgozott. Már akkor kialakult az osztályon belül a fértőző, gyermeksebészeti és koraszülött részleg. Dr. Pintér Sándor vezetésével pedig egy modem, európai léptékű osz­tály teremtődött meg, amely nemcsak a megyéből, hanem az Alföld más területeiről is vonzza a betegeket. Az osztá­lyon - amely most dr. Vámos Jolán vezetésével működik - olyan speciális gyermekgyó­gyászati tevékenységeket is folytatnak, amire 100 kilométe­res körzeten belül egyetlen más kórház sem képes. A megyében közel százezer 14 éven aluli gyermek él, közü­lük 20 ezer a megyeszékhelyen. A kis betegeket a gyermekosz­tály 208 ágyon, 16 részleggel várja. Hogy csak az ismertebb szakmákat említsük: foglalkoz­nak fül-orr-gégészeti betegsé­gek gyógyításával, működik belgyógyászat, ideggondozó, részleg a fertőző, valamint az intenzív ellátásra szoruló bete­geknek, foglalkoznak urológiai, légzőszervi panaszokkal, pszi­chiátriai, neurológiai ellátást igénylő betegekkel, és magas színvonalú sebészet működik. A sokféle szakmai tevékenység és az osztályon dolgozók ma­gas szakmai képzettsége a rit­kábban előforduló, nehezebben azonosítható betegségek keze­lését is lehetővé teszi. Hol van már az aszály? A kormány az agrárágazatot érintő döntéseket általában késve és félszívvel hozza meg. Ezt teszi most, az aszálykárok rendezé­sekor is - nyilatkozta lapunknak Horváth Gábor. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségé­nek főtitkára szerint nehéz eldön­teni, hogy a segítségnyújtás elhú­zódásában mennyi a termelők, a mezőgazdaság sorsa iránti érdek­telenség, és mennyi a tudatos tak­tika a termelők „kifárasztására”. A MOSZ úgy látja, hogy a gazdál­kodóknak az idén ismét pénzszű­kében kell a jövő évi termést elő­készíteniük. Számtalan esetben csak a hitelek visszafizetésére ha­ladékot adó bankok belátásának, illetve a köztartozásokat beszedő hivatalok könyörületességének köszönhető, hogy egyáltalán vetni tudnak. A termelők a gabona érté­kesítése révén jutnak pénzhez, ez a jövedelem azonban az idén az aszály sújtotta régiókban, különö­sen megyénkben megcsappant. Ha az állam nem dob mentőövet, s ha elfogy a hitelezők türelme, több nagyüzem a csőd szélére ke­rülhet. U. G. Jászapáti központja tovább épül, hiszen a meglévő Makovecz stílusú házak közé most újabbat építenek. Már állnak a falak, és a tetőszerkezet is készül, mint azt felvéte­lünk is bizonyítja. fotó: mészáros Ki tüntetett, ki tanított (Folytatás az 1. oldalról) Kunhegyesen szintén osztják a demonstrálok véleményét, de inkább helyben próbálják meg­oldani problémáikat. Az újszászi Vörösmarty Álta­lános Iskola tantestülete ellen­ben - ahogyan Bakó Jánosné szakszervezeti titkár elmondta - nem tartja igazán célraveze­tőnek a tiltakozás eme formáját. Ha arra kerül sor, sztrájkolni hajlandóak, de a gyerekeket nem hagyják egyedül egy olyan demonstráció érdekében, amelynek követeléseit a tár­gyaló delegáció is képes közve­títeni. Ehhez az állásponthoz áll legközelebb a szolnoki Varga Katalin Gimnázium tantestüle­tének véleménye is. Mint Szabó A változások közül kieme­lendő, hogy a hitel maximális összegét az eddigi 500 ezer fo­rintról 850 ezer forintra emel­ték, ráadásul a kamat is csök­kent, évi 25 százalékra, amely megegyezik az öt legismer­tebb hitel kamatainak átlagá­val. Amennyiben viszont a jegybanki .alapkamat módosul, úgy ezzel együtt automatiku­san a mikrohitel kamatát is változtatni fogják. Ez azonban az október 1 -je előtti szerző­désekre nem vonatkozik, hi­szen a hitel kamata továbbra is állandó, vagyis szerződéskötés után már nem változik. A továbbiakban a hitel felső határát a forintleértékeléstől Róza igazgatóhelyettes el­mondta, szerintük nem biztos, hogy a tiltakozásnak ez a leg­jobb módja. Ideje lenne, hogy ennél sokkal hatékonyabb módszert találjon a szakszerve­zet. Ennek ellenére mindkét in­tézmény képviseltette magát néhány fővel, de ez a munká­ban semmiféle fennakadást nem okozott. A jászberényi Lehel Vezér Gimnázium udvaráról 11 órakor gördült ki a pedagógusokat szállító két busz. A gimnázium tizennégy főt delegált, egyéb­ként az egész városból szerve­zetten juthattak fel a tüntetni kívánók. A törökszentmiklósi Székács Elemér Szakközépiskola igazga­függően a Magyar Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány évente két alkalommal vizs­gálja felül, illetve módosítja. A megnövelt hitelösszeg min­den bizonnyal nagyobb beru­házások megvalósítását is le­hetővé teszi majd, ám az ala­pítvány munkatársai már most óva intik a vállalkozókat: ala­posan mérjék fel, hogy tévé- kenységük kitermeli-e a tőke- és kamatfizetéshez szükséges összeget. A hitelt azok a bejegyzett vagy bejegyzésre jogosult vál­lalkozások vehetik igénybe, amelyeknél a foglalkoztatott alkalmazottak száma nem ha­ladja meg a 10 főt, a vállalko­zás saját vagyona nem éri el a tója, Túri Ignác egyike annak a három főnek, akik az iskolából elutaztak^tegnap délután a tün­tetésre. Ők óracserékkel oldot­ták meg a felmerülő problémá­kat, a tanítás tehát ott is zavarta­lan volt. Az óvodák is részt vettek a pedagógusdemonstráción. Te­lelőié Karakas Szilviától, a szolnoki Fiumei úti intézmény vezetőhelyettesétől megtudtuk, hogy tőlük - csakúgy, mint a hozzájuk tartozó másik két tag­óvodából, a Zagyva-partiból és a Jókai útiból - két óvodapeda­gógus és egy dajka ment a de­monstrációra. Az itthon mara­dók mindhárom oviban vállal­ták, hogy „ingyen” túlóráznak helyettük. SZZS 2,5 millió forintos határt, és az éves árbevétel (a hitel felvéte­lét megelőző évben) 8 millió, kereskedelmi tevékenység ese­tén 10 millió forint alatt ma­rad. Feltétele még a kölcsönfel­vételnek ezen kívül az is, hogy a vállalkozásnak más bank felé nem lehet tartozása. Kül­földi részvétellel alapított vál­lalkozások szintén nem része­sülhetnek a keretből. A hitelt maximum három év alatt kell törleszteni, legfeljebb féléves türelmi idővel. Bővebb információt az igénylők a területük szerinti il­letékes vállalkozásfejlesztési irodán kaphatnak: Szolnokon, Jászberényben, Jászapátiban, Mezőtúron, Karcagon, Kun- szentmártonban, Kunhegye­sen, Kisújszálláson, Török- szentmiklóson, illetve Tisza­füreden. Szépülünk és jótékonykodunk Aki vasárnap fölkeresi a szol­noki Varázs Szalont, az nem­csak magával tesz jót, hanem másokkal is. Ugyanis ennek a napnak a bevételét jótékony célra ajánlották fel az itt dolgo­zók. Mint Gaál Zoltánná üzletve­zető elmondta, nem ez az első ilyen jellegű felajánlásuk. Elő­ször a szülészet, majd a szanda- szőlősi óvoda javára ajánlottak fel egy-egy napi bevételt. El­vük, hogy bár manapság min­denkinek kevés a pénze, de mindig vannak, akik az átla­gosnál jobban rászorulnak. Ilyen emberek a fogyatékosok, akik nem tehetnek arról, hogy ez a sors jutott nekik, és akik nehezen tudnak segíteni saját magukon. Ezért az idén az ér­telmi fogyatékosok és a vakok javára ajánlják fel egynapi munkájuk bevételét a szalon dolgozói, akik vasárnap, csa­ládjuk mellől jönnek el dol­gozni, hogy másokon segíthes­senek. A szépülni és jótékonykodni vágyókat november 19-én, va­sárnap 8-tól 18 óráig várják a Varázs Szalonban, Szandasző- lős, Vörösmező' u. 65. (Beje­lentkezni a 423-319-es telefon­számon lehet.) SKF csapágybolt nyílt Karcagon A szolnoki Príma Csapágy Kft. tegnap Karcagon, a Táncsics krt. 24. alatt megnyitotta SKF csapágyüzletét. Mint Mézes József, a kft. ügyvezetője el­mondta, úgy érezték, Karcag fehér folt volt a minőségi csap­ágyak forgalmazása terén. Ed­dig is sokan keresték őket eb­ből a térségből, mostantól vi­szont nem kell Szolnokra utaz­niuk. A boltban épp úgy gondoltak az árukészlet kialakításánál a magángazdákra, akik traktora­ikhoz keresnek alkatrészt, mint a háziasszonyokra, akiknek például mosógéphez kell csap­ágy. Hatmillió forintos áru­készlettel indultak, melyet fo­lyamatosan 10 milliósra bőví­tenék. Jelenleg 700 típusú csapágy, ékszíj, szimering ta­lálható itt, de ez a szám rövide­sen 1170 lesz. A minőségi SKF csapágyak mellett tartanak ol­csóbb árfekvésűeket is. A szolnoki és a karcagi üzlet között már biztosított a számí­tógépes összeköttetés. Követ­kező lépés, hogy modem segít­ségével az európai raktárakhoz és a svéd gyár árukészletéhez is kapcsolódnak majd, így ha bárki olyan igénnyel keresi őket, ami épp nincs a boltban, azt beszerzik számára. Szolgál­tatásaik között szerepel a cso­magküldés is, valamint na­gyobb tétel rendelésekor a díj­talan házhoz szállítás. A cég­vezető és munkatársai arra tö­rekednek, hogy a felhasználó­kat kiszolgálják a régióban.-de­■ Hg.-----i---------------------------­K edvezőbb hitelfeltételek Segítség a kezdő és kisvállalkozóknak Október elsejétől megváltozott feltételekkel juthatnak hitelfor­ráshoz a térség vállalkozói a megyei vállalkozásfejlesztési ala­pítvány égisze alatt három éve működő mikrohitelprogramon keresztül. Feketemunkásokat, zárjegy nélküli termékeket kerestek a miklósi razzián A „bátrak” zsebből zsebbe fizetnek Minthogy a rendőrség egyik fő feladata a feketegazdaság elleni küzdelem, az ilyen jellegű rendőrségi akciók Törökszentmik- lóst és környékét sem kerülhetik el. Tegnap a helyi rendőrök a vám- és pénzügyőrség, a szerencsejáték felügyelet, valamint a megyei munkaügyi központ munkatársaival közösen, négy csapatot alkotva gazdaságvédelmi akciót tartottak a városban. Az akció egyik célja a zárjegy nélkül forgalmazott termékek el­lenőrzése volt. Csak úgy, mint az engedély nélkül üzemeltetett pénznyerő automaták esetében, ezen a téren sem tapasztaltak visszaélést a razziázók. Bár a szó­rakozóhelyek egy részét végig­járva találtak problémás játékgé­peket, eljárás azonban mégsem indulhatott, ugyanis a gépek nem nyilvános helyen, azaz nem a kocsmában, hanem annak raktá­rában voltak elhelyezve, és nem üzemeltek. Az más kérdés persze, hogy a törzsvendégek mennyire bejáratosak ezekbe a raktárhelyi­ségekbe. Arra pedig, hogy ott va­lóban játszanak-e, igen nehéz le­het bizonyítékokat találni. A me­gyei munkaügyi központ részéről három szakember járta a város utcáit a kapitányság rendőreinek társaságában. Az ellenőrök Tö- rökszentmiklóson elsősorban a te­lefonhálózat építésének föld­munkáit végzőket regisztrálták. Közel 90 - környékbeli vagy más megyéből jött - munkás ne­vét jegyeztek fel azzal a céllal, hogy azokat a központ számító- gépes nyilvántartásával összevet­hessék. A vizsgálat arra terjed ki, hogy ezek az emberek részesül­nek-e valamilyen támogatásban, azaz kapnak-e munkanélküli já­radékot, jár-e nekik a pályakez­dők vagy a nyugdíj előtt állók munkanélküli segélye. Ha valaki­ről bebizonyosodik, hogy kereső tevékenysége ideje alatt - sza­bályellenesen - ilyen ellátásban is részesült, akkor kezdeményezik ennek megszüntetését. A jövedelempótló támogatás­ban részesülő, kereső tevékeny­ségen „tetten ért” polgárok eseté­ben pedig a lakóhely szerint ille­tékes önkormányzatot értesíti a munkaügyi központ. A tapasztalatok arról árulkod­nak, hogy jelen van ezen a kör­nyéken is a feketemunka. Az el­lenőrzött dolgozók közül volt, aki elmondta, hogy őket zsebből fi­zeti a vállalkozó. így persze a munkaadó és a munkavállaló is mentes a közterhektől. Ilyen ese­tekben az ellenőrök az APEH és a társadalombiztosítás részére ad­ják át információikat. H. Gy. Bizonytalanságban működő iskolák (Folytatás az 1. oldalról) Ezért is kellett létrehozni az ad hoc bizottságot, amely vala­mennyi önkormányzati fenntar­tású intézményt átvizsgál. A bi­zottság jelentése még csak most került elém, nem volt még időm tanulmányozni, de legalább száz olyan lehetőséget említ, amelyen „spórolni” lehet. A polgármester szerint az em­berek előbb akarnak olyasmiről tudni, amiről még sem ő, sem a képviselő-testület nem tud véle­ményt mondani. Erről azért sem lehet dönteni, mert csak az úgy­nevezett fejkvóták ismeretében - amelyhez most legalább négyféle számot állapítottak meg - lehet bármit mondani. Mindenesetre ezeket a számokat tanulmá­nyozva most úgy tűnik, hogy az iskolaösszevonásra nem kerül sor - s különben is csak a legvégső esetben nyúlnának hozzá az isko­lákhoz.- Ekkor is arról volna szó, hogy külön épületben, de egy igazgatóság alatt maradna a két iskola - hangsúlyozta Németh István. - Ám természetesen e kérdésben a végső szót úgyis a képviselő-testület mondja ki. Ettől függetlenül például a Kossuth iskolában nem nyugod­nak a hírektől felizgatott kedé­lyek. Mint megtudnak, az ott vizs­gálódó háromfős ad hoc bizottság tagjai ellenzik az iskolaösszevo­nást. Szakmai érvként felvetődik az is: vajon miként lehetne két is­kolát tanév közben összevonni? Nagyobb gond, hogy a hűek el­lenére nem tudják az érintettek a képviselők, illetve a polgármes­teri hivatal szándékát sem, hiába kérték már levélben is az állásfog­lalásukat. Mint megtudtuk, az összevonás tényének cáfolata el­lenére olyan pontok is szerepeltek - a többek között szakmailag is kifogásolt - ad hoc bizottsági kérdőíven, mint például az általá­nos iskolák (és az óvoda) össze­vonási lehetőségének vizsgálata. A Kossuth iskola egyébként már az 1995-ös évet is megszorí­tásokkal kezdte, hiszen 2,7 millió forinttal (amit saját maguk takarí­tottak meg) kevesebbel számol­hattak a tavalyi költségvetésük­höz képest. Most újra „felajánlot­tak” 1,3 millió forint megtakarí­tást. Mint fogalmaztak, a szándék tehát megvan bennük, nem kí­vánnak úgymond túlfinanszíro- zást, csak létezni szeretnének, hi­szen szerintük a túrkevei gyere­kek sorsa is ér annyit, mint jobb helyzetben lévő társaiké. November 23-án egyébként a fórumra várják dr. Szabó Zoltán művelődési minisztériumi állam­titkárt, akitől talán az önkormány­zati tagok és a pedagógusok is többet megtudhatnak majd a jövő év pénzügyi - igencsak szorító - sarokszámairól... B. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents