Új Néplap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-11 / 239. szám
1995. október 11., szerda Körkép 5. oldal Az 1888-as árvíz megyénkben Hetekig hömpölygött az áradat Bizonyára sokan emlékezünk még az 1970-es árvízre, mely sok család házát döntötte romba a Tisza mellett. Szerencsére a megfeszített munka és a technikai felszereltség megelőzte a víz nagyobb mértékű pusztítását. Sokkal nagyobb árvizeket éltek át a múlt században a Tisza menti települések lakói. Méreteiben és pusztításában az egyik legnagyobb az 1888- as árvíz volt. Akkor hetekig hömpölygött az áradat az alföldi rónán, s csak a véletlennek köszönhető, hogy Szolnok nem jutott Szeged sorsára. Az árvizet a szokatlanul csapadékos tél havának gyors olvadása idézte elő. 1888. március 29-én hajnalban a Tiszabő és Fegyvernek közti Tisza-szakaszon, ahol az úgynevezett Szigori nevű magaslatot ideiglenes gátakkal védték, a folytonos viharok és a hullámverés következtében a gát két kilométeres szakaszát a víz elsodorta. Tiszabő határa nyomban víz alá került, de az áradás elöntéssel fenyegette Kenderest és Kunhegyest is. Vészharangok kongása jelezte az árvíz tódulását. A veszélybe került települések a katasztrófa elhárítására vészbizottságokat alakítottak. Budapestről egy század katonát vezényeltek segítségül. Az áradás Fegyvemeket megkerülve rohant Kisújszállás, Kenderes, Csorba-puszta felé. A viharos időjárás következtében április 2-án Sarudnál újabb gátszakadás történt. Ti- szasülyt, Jászapátit, Jászladányt és Besenyszögöt elárasztással fenyegette á mindent elsöprő vízáradat. Legnagyobb veszélybe Jászkisér került, mivel gátjai rendkívül alacsonyak voltak. A főszolgabíró a környező településekről rendelt munkásokat a gátak erősítéséhez. 1200 ember dolgozott éjjel-nappal, több mint 24 ezer köbméter földet mozgattak meg. A község határában még ma is áll a „sárga gát”, amely végül megállította a Tisza árját. Mindenfajta eszközzel mentették az embereket, a vagyontárgyakat. Tiszasülynél például csónakokkal több mint 103 embert hoztak ki a víz által borított helyekről. 1888. április 21-én apadás következett be a Tiszán, az ár lassan levonult. Az áradás pusztítására jellemző, hogy a sarudi gátszakadás miatt csupán a jobb parton 130 ezer holdnyi föld került víz alá. Szikszai Mihály levéltáros A kisterem is nagynak bizonyult Falufóram romáknak Jászladányban Noha a jászladányi kisebbségi önkormányzat roma falufórumának a kezdetét eredetileg délután ötre tervezték, ebben az időpontban még csak néhá- nyan beszélgettek a folyosón. A kultúrház egyik kisebb, oldalsó terme adott a tanácskozásnak otthont, ahol a résztvevők jól elfértek, mert ahogyan számoltam: az asztal mögött heten ültek, és szemben velük, a székeken sem voltunk többen tizennyolcnál. Pedig mint a beszámolókból kiderült: él itt vagy ezerkétszáz roma. A meghívókat is időben postázták, sok-sok családot pedig személyesen kerestek fel a szervezők. ígérték is, hogy jönnek, elmondják a panaszaikat, de végül is nem egészen húszán éltek ezzel a lehetőséggel. Kállai László, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke röviden beszámolt az eltelt néhány hónap eredményeiről, olykor eredménytelenségéről. Január 3-án alakult az öttagú cigány önkormányzat, de az akkor megválasztott elnök május derekán lemondott. Sőt vele távozott még egy tag, így maradtak hárman. Kállai László lépett a helyére, akitől megtudtuk, kaptak 114 285 forint állami támogatást, és a polgármesteri hivatal is segítette őket ötszázezer forinttal. A két összegből eddig elköltötték 205 263 forintot, ez az éves költségvetésüknek durván az egyharmada. Hogy mi mindent csináltak? Május elsején önálló programot adtak a vendégeknek. Azután az iskolás gyerekek kirándulását is támogatták tizenkétezerrel. Szeptemberben úgynevezett beiskolázási segélyben részesítették a roma tanulókat, hiszen 218-an vannak Jászladányban. Ez majdnem botrányba fulladt, mert volt, aki kevesellte az összeget, egyesek azt kifogásolták, hogy mások miért kapnak, vagy éppen nem kapnak. Pedig igyekeztek támogatni a legelesettebbeket, bevonva ebbe a nehéz munkába az osztályfőnököket is. Jó hír, hogy az általános iskolai tanulmányaikat befejező romák között öten tovább tanulnak, őket is segítették személyenként háromezer forinttal. Nem sok, de ez is enyhített valamit a gondokon. Tervezik: a nagycsaládosokat decemberben élelemmel, ruhafélével lepik meg. Azoknak pedig, akik már betöltötték a tizenhatodik évüket, és még nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, szeretnének esti tagozatot létesíteni. Kérve ehhez az iskola, a pedagógusok, az önkormányzat támogatását. Szó volt arról is, hogy van néhány innen-on- nan beköltözött roma, akiket egyes családok befogadtak, és baj van velük, sőt akad vagy kilenc olyan família, amelyikre az a jellemző: börtönbe be, börtönből ki, börtönbe be. Pedig a többség tisztességesen él, sokan dolgoznak is, az általánosítás viszont őket is sújtja: miszerint ebben a faluban a cigányok loptak. Holott ez csak egyesekre jellemző. Kökény Kálmán, az országos kisebbségi önkormányzat alelnöke is ügyes kezdeményezésnek tartotta az esti általános iskola létesítését, mivel a tanulás segíthet a romákat kiemelni mostani helyzetükből. Egyúttal felajánlotta szolgálatait: ha kell, hetente, kéthetente ingyen eljön Ladányba, segíteni a cigányságot. Legyen szó bármilyen kérelem, levél, igazolás megírásáról, valamilyen jogi kérdésről. Szerinte a kisebbségi önkormázatoknak családcentrikusaknak kell lenniük. mert sok família a létminimum alatt él. Ma is sok helyen divatos a szemlélet, miszerint: cigányember okos nem lehet. Ezért arra van szükség, hogy a legkisebbek óvodába, a nagyobbak iskolába járjanak, hiszen a tudás jó útitárs az életben. Sajnos a jelenlegi magyar kormány nem családszerető. Mutatják ezt a növekvő tankönyvárak, a tandíjak, amelyeket a roma családok aligha bírnak fizetni. Ennek ellenére jó, hogy itt teszi a dolgát a kisebbségi önkormányzat, de kár, hogy a romák többsége távol maradt. Bakó Károly főhadnagy, a rendőrség helyi parancsnoka a bűnözés helyzetét taglalta. Akadnak úgynevezett megélhetési bűncselekmények, és olyanok is, amelyek már a bűnöző életmód következményei. Jellemző rájuk, hogy ezek az emberek agresszívek, elsősorban az öregekkel, az elesettekkel szentben, és sok minden a kezükhöz ragad. Legyen az jószág, kerékpár, pénz. Súlyos bűneset, amelyért ötnél több év elzárás jár, az idén kettő fordult elő a nagyközségben. Néhányan kiegészítették az elhangzottakat. Kiderült, a roma önkormányzatot a magyarok jobban elfogadják, mint a cigányok. Szó volt arról is, hogy párat közülük jó lenne bevonni a polgárőrségbe is. Estébe hajlott az idő, mire az összejövetel befejeződött. A tollforgató felemás érzelmekkel távozott, hiszen ez a dicséretes kezdeményezés több, sokkal több megjelentet kívánt, érdemelt volna. Mert ha a cigányság mindennapjairól van szó, ki mondja el a gondokat, ha nem ők maguk? A saját baját mindenki maga tudja a legjobban, éppen ezért csak remélni lehet, hogy a következő ladányi romafórum után már ez kerül fentre: a nagyterem is kicsinek bizonyult. Mert most még a kicsi is tágasnak hatott. D. Szabó Miklós Törökszentmiklóson talált otthonra a lelkész házaspár Együtt a kibővült család törökszentmiklósi otthonukban FOTÓ: MÉSZÁROS Törökszentmiklóson talált otthonra az a lelkész házaspár, amely tavaly az év végén Mezőtúrról eljönni kényszerült, a lelkészelnökkel való konfliktusok miatt. A házaspárnak azóta gyermeke is született. Otthonukban látogattuk meg őket, hogy megkérdezzük: hogyan alakult a sorsuk?- Jól érezzük magunkat - ösz- szegzi a férj, Viski Lator Elemér. - Itt jól szervezett hivatali és gyülekezeti életbe csöppentünk. A református iskolába több mint hétszáz tanuló jár, és mindenki részt vesz hitoktatásban - úgyhogy ez a munka nagyon leköt bennünket. Harminchárom tanulócsoport van, ez megkívánja, hogy négy lelkész dolgozzon a gyülekezetben és a hitoktatásban. Ez utóbbi azért is fontos, mert nem elég a meglévő hívekre gondolni, a jövőt is látni kell, hogy kik lesznek azok, akik ebben a templomban esküsznek majd, ide hozzák keresztelni a gyerekeiket. Engem ezenkívül várnak még a lelkipásztori teendők Szajolban, Kengyelen és Tiszatenyőn.- Hogyan sikerült beilleszkedniük? Viski Latomé Dögéi Edit:- Én törökszentmiklósi vagyok, ismertem már a várost. Szeretettel fogadtak bennünket, mi pedig örültünk, hogy idejöhettünk a kényszeredett helyzetünkből. Mezőtúron nem maradhattunk, bár a hívek ragaszkodtak hozzánk.- Hallottam, hogy ott megszervezte a rákbetegek klubját.- Igen, és nagyon jó volt. Most itt. Törökszentmiklóson végzem ezt a munkát. Nagyon nagy szükségük van a betegeknek erre a közösségre, mert sokan elmondják, hogy amikor a környezet tudomást szerez a betegségükről, elszigetelődnek. A férj:- Nem is gondoltuk, hogy ennyire másképp működhet egy lelkészi hivatal, mint Mezőtúron. A gyülekezeti tagok itt bármilyen problémával a hivatalhoz fordulhatnak, legyenek azok lelki vagy családi gondok. ' - Milyen terveik vannak? A feleség:- Én egyelőre itthon maradok, hiszen még csak két hónapos a kisbabánk. A férj:- Jövőre még több dolgunk lesz, hiszen a heti egy óra helyett két óra hitoktatást vezetnek be. Szeretnénk minél hamarabb felépíteni a szajoli templomot, és nem mondtunk le arról sem, hogy Tiszatenyőn is templom épüljön. Ha lehetőség nyílik rá, örömmel térünk vissza Mezőtúrra is. Jövőre tisztújítás lesz a református egyházban, a gyülekezet maga dönti el, ki legyen a lelkipásztor. Akkor talán elhárulnak az akadályok, hogy az odakerülő fiatal lelkészek kamatoztathassák hitük gyümölcseit. P. E. Tiszaroffon a víz stratégiai kérdés Merész önállóság vagy óvatos előrelátás Ez maradt a kérdés a tiszaroffi képviselő-testület ülése után, hiszen a képviselők közül négyen a teljes önállóságra, négyen pedig a kistérségi társulásra szavaztak, amikor is a vízmű önálló hasznosítása volt a kérdés. Ketten az önálló döntés ódiumát sem merték vállalni. Pedig korábbi ülésén a testület csupán egy ellenszavazattal a Víz- és Csatornamű Rt.- től való elszakadás mellett döntött. Az így kialakult viszonylagos patthelyzetet az okozta, hogy a községi vezetés, az önálló működés gazdaságosságát elősegítendő, egy tanulmány elkészítését kérte a szolnoki Hidra Mérnöki Vállalkozási és Szolgáltató Kft.-tői. A cég jelen lévő ügyvezetője, Németh Lajos szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta, hogy a 2200 lakosú település vízellátása - a kötelező szakhatósági előírások betartása mellett és figyelembe véve a jelenlegi, köbméterenként 70 forintos vízdíjat - gazdaságtalan lesz. Elsősorban az előállított víz mennyisége miatt, másodsorban azért, mert a 25 éves rendszer közel 16,5 milliós fejlesztést, karbantartást igényel. Véleménye szerint - ez nem zárja ki az önállóságot - a kistérségi szerveződés nagyban csökkentené a víz előállításának költségeit. A vitában kiderült, hogy a víz valóban stratégiai kérdés Tiszaroffon. Többen indulatoktól sem mentesen fogalmazták meg véleményüket. A teljes önállóság mellett érvelők kitértek arra, hogy az önkormányzatnak vállalnia kell ezt a"'feladatot, mert a lakosság nem „zsarolható” tovább a vízdíjak kényszerű emelésével úgy, hogy egy külső üzemeltető lényegében semmit sem tesz a falu vízrendszerének korszerűsítéséért, azon kívül, hogy kijavítja az esetleges hibákat. Az lesz a kérdés Tiszaroffon, hogy merészség vagy óvatos előrelátás volt a község részéről az önállóság vállalása a vízműüzemeltetés kapcsán, mert az eldöntetlen szavazás megerősítette a testület korábbi határozatát: Ti- szaroff 1996. január elsejétől véglegesen elszakad a Víz- és Csatornamű Rt.-tői. A féléves pénzügyi beszámoló tárgyalásakor már egyértelműen kiderült, hogy az év elején a község nem bocsátkozott felelőtlen „kalandokba”, hanem előrelátással tervezte az évet. A 69 millió 273 ezer forintos költségvetés időarányos teljesítésének 51 százalékos aránya lehetővé tette, hogy központi hitelek felvétele nélkül alapfeladataikat ellássák az intézmények. Emellett tellett idén az idegenforgalom szempontjából fontos szúnyogirtásra, s az iskola igazgatója is elégedetten nyugtázta, hogy több környékbeli településsel ellentétben Roff idén is ingyen adta a tankönyveket iskolás korú gyerekeinek. A községnek gondot okoz, hogy bevételeit nem tudta teljesíteni - a növekvő dologi kiadások mellett -, elsősorban azért, mert a községi üdülőtelkekre idén még nem jelentkezett fizetőképes kereslet. Ennek ellenére az év hátralévő hónapjai nyugodt működést ígérnek, s még a részarányos segélyezési keret is a község rendelkezésére áll. Ez leginkább a már működő „községi Bokroscsomag” hatása, mely év végéig - a már végrehajtottakat is beleértve - 15 százalékkal csökkenti a községi intézmények létszámát.-PA professzor bízik az Alföld-programban A Pro Universitate Díjat azok, az oktatásban kiemelkedő személyek kapják meg, akik több évtizeden keresztül sokat tettek az érintett intézményért. Ezt a kitüntetést vehette át nemrég a karcagi dr. Nyíri László professzor a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektorától, dr. Loch Jakabtól.- Őszintén szólva, nagyon meglepett a díj - mondta dr. Nyíri László -, melyet nemcsak oktatási tevékenységemért, hanem a karcagi kutatóintézetben folytatott oktató-, kutatómunkámért kaptam.- Professzor úr nyugdíjasként is az egyetemen tantárgyfelelőse a földmüveléstannak. s egy könyv szerzője, szerkesztője is...- Az agrár felsőoktatásnak nagy hiányossága volt, hogy nem volt tankönyv a földműveléstanhoz. A könyv eddigi kutatómunkámat is összefoglalja. Egész életemet az oktatás és-kutatás töltötte be, mert meggyőződésem. hogy egyetemi szintű oktatást csak az tud végezni, aki kutat is. Az oktató felelőssége nagyon nagy, hiszen hallgatóinak egyfajta szemléletet is ad, mely hosszú ideig végigkíséri az életüket. A természettudományi ismeretek óriási mennyisége áttekinthetetlen egy diák számára, éppen ezért szakmai intelligenciát és szeretetet kell sugallni a katedráról.- Ön a gyakorlati oktatást is nagyon fontosnak tartja.- Igen, mert úgy érzem, ez a munka még fejlesztésre szorul az egyetemen, hiszen a diákoknak rövid idő alatt kellene sok anyagot elsajátítaniuk. Ezért ’94-ben a karcagi kutatóintézetbe helyeztem ki a gyakorlati oktatásaimat. Ez a kutatási háttér a hallgatóknak plusz szakmai élményanyagot is ad. Ezt szeretném fejleszteni, erősíteni munkatársaimmal és az egyetemmel.- A néhány éve elkezdett Alföld-programból még csak igen keveset sikerült megvalósítani. Lát-e erre esélyt?- Bízom abban, hogy sikerül a programot elindítani. Nagy megnyugvás lenne tudni, hogy a jövő tudományos megalapozásának egy bázisa lehet az Alföld-program, mely most válságban van, sok kudarc érte. Az indításra felkészültünk, de a feltételek nem adottak. Úgy vélem, előbb-utóbb felülkerekedik a józan ész, s az érintettek (pártok, minisztériumok) elgördítenek minden akadályt. -deJó helyen a PHARE támogatása A PHARE, az Európai Unió programja, amely a középeurópai országokkal való együttműködést segíti, nem kölcsönt, hanem vissza nem térítendő támogatást nyújt, például a humán erőforrások, kiemelten az oktatás segítésére is. A kunhegyesi Kossuth Lajos Általános Iskola komplex pályázatot nyújtott be a PHARE budapesti program- irodájának. Sikerrel, hiszen az ország tizenkilenc iskolájával együtt az elmúlt év őszén elnyerte a támogatást. Ez 10 millió forintot biztosított komplex oktatási elképzeléseik hosszú távú megvalósításához. Az iskola ezek után tender kiírásával keresett vállalkozókat elképzelései hatékonyabb megvalósításához. Azzal, hogy a helyi áfész és Rácz Ferenc, Szabó Gábor, valamint Nagy András magánvállalkozók is részt vehettek a programban. nemcsak a tízezres város oktatáspolitikája kapott jelentős segítséget, hanem a település vállalkozásfejlesztési és munkaellátási koncepciója is. Ä közös projekt 1,5 millió forintos számítógépparkot, 1 millió forint értékű új iskolabútort, a varró- és vasipari műhely kétmilliós fejlesztését jelentette az iskolának. Az általános képzésen túl, igazodva a NAT útmutatásaihoz, vas- és fémipari, szociális gondozói, varró és konfekció- ipari speciális képzés is folyik a Kossuthban. A tanulókat szolgálja egy 700 ezer forintos egészségügyi „csomag”, a tankonyha modernizációja és a vidéki gyerekek átmeneti szállásának berendezése is. Ismerve a térség önkormányzatainak és iskoláinak anyagi helyzetét, az már csak hab a tortán, hogy a Kossuth húsz új kerékpárt, audio-vizuális berendezéseket, táblákat, sátrakat, de még lószerszámokat is tudott vásárolni. A pályázat gyakorlati életre hívása így nemcsak az iskolát, hanem várost is gazdagítja. Maga a PHARE-iroda is elégedett lehetett a kunhegyesi gyerekek esélyegyenlőségét biztosító, célirányos iskolai menedzsmenttel, hiszen a napokban a tavaly elfogadott tanulmány továbbfejlesztésére kérte az iskola vezetését.
