Új Néplap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-31 / 255. szám

1995. október 31., kedd Hazai Tükör 5. oldal Szekeres Imre: A kormány hibázott a hto-ügyben • • Otmilliárd kompenzációra Az Országgyűlés tegnapi ülé­sén Baja Ferenc környezetvé­delmi miniszter az október Il­in Kassa környékén bekövet­kezett ipari balesettel kapcso­latban kért szót napirend előtt. A vasműben történt robbanás során szénmonoxid-felhő ke­letkezett, amely kedvezőtlen széljárás esetén elérhette volna a magyarországi településeket is. Az ellenkező szélirány miatt szerencsére ez nem következett be, de a miniszter rámutatott arra az aggasztó tényre, hogy a 27-ei eseményekről csak 28-án délelőtt értesítették a szlovák szervek a magyar felet. Napirend előtt szó esett a háztartási tüzelőolaj áremelé­séből adódó lakossági gondok­ról, az ezzel kapcsolatos kor­mányintézkedésekről. Szekeres Imre, az MSZP frakcióveze­tője kifejtette: a hto-utalványt meg kellett szüntetni, mert je­lentős anyagi visszaélésekre adott alkalmat. A kompenzá­cióra vonatkozóan a kormány hibás rendeletet adott ki, és azt nem korrigálta idejében. A szocialista képviselőcsoport kezdeményezésére azonban már dolgoznak az illetékesek egy újabb, valóban a lakásai­kat hto-val fűtő állampolgá­roknak szánt, 5 milliárdos el­lentételezésen. A szocialista képviselők el akarják érni, hogy a jövő évi költségvetésbe is kerüljön be hto-kompenzáció, ami jelenleg nem szerepel a tervezetben. (simonffy) Nem dőlt el, emelik-e a honatyák fizetését Drága a Ház-tartás A jövő évi költségvetés terve­zete szerint az Országgyűlés 3 milliárd 200 millió forinttal, az ideinél 7-8 százalékkal na­gyobb összeggel gazdálkod­hat 1996-ban. Ebből fedezik az Országgyűlés hivatalaiban dolgozó 520 köztisztviselő, to­vábbá a 386 képviselő fizeté­sét, a képviselő-testület, va­lamint a parlament hivatali szerveinek működtetését. Jelentős kiadási tétel a hon­atyák javadalmazása is. A fize­tések jövő évi alakulásáról, így a képviselői tiszteletdíjakról nem születtek még konkrét döntések. A törvényhozók kö­rében sok híve van annak, hogy ne emeljék dotációjukat. Ám a költségvetési keretek szerény, mintegy 10 százalékos fejlesz­tést lehetővé tesznek. Jelenleg a képviselői alapfi­zetés 67 000 forint. A bizott­sági munkában részt vevőknek pótlékkal együtt 93 800 forint a járandóságuk. A bizottságok alelnökeinek 120 600, az elnö­köknek 134 000 forint a járan­dóságuk. A frakcióvezetők fize­tése 147 000, helyetteseiké pe­dig 134 000 forint. A törvényhozás gépezetének működése egyébként minden vonatkozásban növekvő költ­ségekkel jár. Jellemző, hogy bár a képviselőknek, a külön­féle minisztériumoknak és szervezeteknek elküldendő tör­vényjavaslatok kötegeit futár- szolgálat viszi szét, az Ország- gyűlés postaköltsége mégis évi mintegy 40 millió forint. A te­lefonszámlák végösszege kö­rülbelül 80 millió. Kevesen tudják, hogy a Par­lament, mint a világörökség ré­sze, sajátos múzeumként is működik és rendszeresen fogad látogatókat. Öt évvel ezelőtt 12 000-en keresték föl az épüle­tet, tavaly már 270 000-en(!). Az érdeklődés ugrásszerű nö­vekedésének szintén van költ­ségvonzata: a megkopott sző­nyegek cseréjére ’90-ben fél­milliót, tavaly már 8 milliót kel­lett költeni. Koós Tamás Civil kezdeményezés: vita az alkotmányról Népszavazás véglegesítene Harminc civil szervezet - ki­sebbségek, egyházak, szakmai érdekképviseletek, önkor­mányzatok, szakszervezetek - létrehozta az Alkotmány Elő­készítő Társadalmi Bizottságot. A szervezők hétfői tájékoztató­jukon összefoglalták célkitűzé­süket: az alkotmánytervezet szövegét - a társadalmi bizott­ság szervezésében - bocsássák széles körű vitára, és javaslatu­kat az Országgyűlés építse be a népszavazásra bocsátandó vég­leges formába. Az új testület a parlamenti pártok által kijelölt alkotmány­előkészítő bizottság munkájába is szeretne bekapcsolódni, mondta Kemény László, a Tár­sadalmi Érdekegyeztető Tanács (TÉT) társelnöke. Egyetértett az alkotmánytervezet nyilvános vitájával a Nagycsaládosok Or­szágos Egyesületének képvise­lője is. A társadalmi bizottság javasolja, hogy ha nem teremt­hető meg az összhang a parla­menti előterjesztés és a társa­dalmi bizottság tervezete kö­zött, akkor népszavazás dönt­hessen majd ebben a kérdésben. Szakvélemény a párt- és miniszterelnöki funkció szétválasztásáról Nincs egyedül üdvözítő megoldás Szétválasszák vagy egyben tartsák a miniszterelnöki és párt­elnöki tisztséget? A kérdés az MSZP novemberi kongresszu­sának közeledtével egyre jobban foglalkoztatja nemcsak a nagyobb kormánypárt tagságát, hanem a közvéleményt is. Pedig nem először vetődik fel Magyarországon a hatalom ilyenfajta megosztásának lehetősége, nyilatkozta lapunknak Halmai Gábor alkotmányjogász.- Antall József miniszterel­nöksége idején a közélet ber­keiben már el-elhangzott a két tisztség elkülönítésének gon­dolata, akkor azonban a dolog ennyiben maradt - mondja Halmai. Dönteni valóban ne­héz, mert a nemzetközi gya­korlat szerint nincs egyedül üdvözítő megoldás. Németországban például, ahol a jelenlegi kancellár egy­ben a CDU elnöke is, időről időre felvetődik a szétválasz­tás szükségessége, de ezen a felismerésen túl nem történt semmi a folyamat elindítására. Angijában, ahol korlátlan a parlamenti szuverenitás, a szokásjog diktál: a királynő tudomásul veszi, hogy a vá­lasztásokon győztes párt veze­tőjét kell kineveznie minisz­terelnöknek. A francia példa - bár érde­kes - nem hasonlítható a mi politikai gyakorlatunkhoz. Ott ugyanis a vezető párt elnöke nem a miniszterelnöki, hanem a köztársasági elnöki tisztet tölti be.- Lehet ugyan ellenkező példákat is idézni, de úgy tű­nik: valamivel gyakoribb az egyben tartás, mint a szétvá­lasztás. Nálunk sem az alkot­mányjogi tételes előírások, sem alkotmányos szokások nem szabályozzák a kérdést.- Az természetesen az MSZP belügye, melyik meg­oldást választja. A párton be­lüli hatalmi harcnak, hatalommegosztási törekvé­seknek azonban mindenkép­pen jele, hogy az utóbbi he­tekben egyre markánsabban fogalmazzák meg : „felezni kellene” Horn Gyula pártel­nök-miniszterelnök tisztsé­geit. Ha azonban a szétválasztás megtörténne, akkor is az MSZP felelőssége volna, hogy miként tudja ellenőrizni saját kormányát. Takács Mariann Kétmillióval növelte a költségeket a kétórás sztrájk Új fejezet a paksi atomtörténelemben Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak tegnap a Paksi Atom­erőműben. A munkabeszüntetés új fejezetet nyitott a nukleáris energia magyarországi hasznosításában. A villamosipari dol­gozók szakszervezete jelezte: több áramszolgáltató, továbbá a tatabányai és a bánhidai erőmű is figyelmeztető sztrájkra ké­szül, ha nem vezetnének eredményre a bértárgyalások. A sztrájk nem veszélyeztette az atomerőmű biztonságát, mert a kollektív szerződés el­járásrendje minden körülmé­nyek között garantálja az itt megkövetelt biztonsági előírá­sok megtartását. A kétórás sztrájk idejére - a Magyar Vil­lamos Művek Rt. vezetésével kötött megállapodásnak meg­felelően - 100 megawattal könnyítették az erőmű terhelé­sét. Ez nem egészen egy blokk kapacitásának felelt meg. A kieső energiát a hazai erőmű­vek tartalékából pótolták, ami az előzetes számítások szerint körülbelül 2 millió forint költ­ségnövekedést jelentett. A sztrájk a jelzett időben, hétfőn 10 órakor befejező­dött, most már valamennyi blokk teljes kapacitással mű­ködik. A munkabeszüntetés­ben a dolgozók 70 százaléka, vagyis 2400 személy vett részt. Mint ismeretes, a Paksi Atomerőmű Rt. 1995-ben várhatóan 800 millió forint nyereséget ér el, erre alapoz­ták dolgozói a bérkövetelést. Suchmann Tamás privatizá­ciós miniszter a sztrájk előtt kijelentette: kormány-előter­jesztést kíván kidolgozni, amely a jelentős nyereséggel termelő, állami felügyeletű cégeknél prémium formájában növelné a jövedelmeket. Az áramvonalak Nyugatra vezetnek, de egy évig bizonyítani kell Energiarendszerünk „két lábon” áll A vizsga már második hete tart, és a négyszáz kilovoltos táv­vezetékek közötti kapcsolat változatlanul zavartalan. A ma­gyar hálózat október 18-a óta kötődik a nyugat-európai vil­lamosenergia rendszerhez, az UCPTE-hez, s egyesztendős sikeres próbaüzem után véglegessé válhat az együttműködés. Az ország villamosenergia-el- látása alapvetően a hazai erő­művek teljesítményén alapul, ám az évi hat-nyolc százalék import még mindig elég sok ahhoz, hogy váratlan kiesésnél zavar keletkezzen a felhaszná­lók körében. Éppen ezért régi igény volt az egyoldalú keleti függőség felszámolása, már csak azért is, mert az áru „mi­nőségében” akadt kifogásolni való; a frekvencia gyakori in­gadozását nem kedvelik az ér­zékeny műszerek, a korszerű számítógépek. Emellett a nagy nyugat-európai rendszer biz­tos tartalékokat is kínál. A csatlakozásról éppen öt éve született a döntés, az együttműködéshez azonban a cseh, a lengyel és a szlovák, energiarendszerek összefogá­sára volt szükség. A négy or­szág végül Centrel néven tár­saságot alapított, és a nyugati szomszédokkal közösen ki­dolgozta a társuláshoz szüksé­ges műszaki, gazdasági és szervezeti követelményeket is. A Magyar Villamos Mű­vek Rt. szakembereinek tájé­koztatása szerint a kooperá­ció nem igényelt nagyobb be­ruházásokat. Sem távvezetéket, sem más látványos műtárgyat nem kel­lett építeni, viszont volt mit tenni például az erőművi tech­nológia pontosításában, szigo­rításában. Az UCPTE köve­telményei ugyanis rendkívül igényesek. A tíz nappal ezelőtti össze­kapcsolódás a cseh-német ha­táron, Hradec-Röhrsdorfnál valóban energiatörténelmi pil­lanat volt, de nem kisebb jelen­tőségű az egy esztendeig tartó próbaüzem sem. Ha ez sikeres lesz, elmondhatjuk, hogy vil- lamosenergia-ellátásunk biz­tonságosabb, mert legalábbis két lábon áll. (der) Göncz Árpád köztársa­sági elnök hétfőn hivatalá­ban fogadta az országos ki­sebbségi önkormányzatok elnökeit. A találkozón a nemzeti és etnikai kisebbsé­gek helyzetéről, gondjairól, valamint önkormányzataik illetve a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyű­lési biztosának együttműkö­déséről váltottak szót. Az SZDSZ támogat minden olyan javaslatot, amely az alkotmányos kere­teket figyelembe véve lép fel a fekete gazdaság ellen. Ezt a Szabad Demokraták Szö­vetsége parlamenti frakció­jának tegnapi ülése után je­lentették be. A testület egye­bek között az adótörvény tervezetének azon részeivel foglalkozott, amelyek célja a fekete gazdaság visszaszorí­tása. Átdolgozza a Legfel­sőbb Bíróság büntető kollé­giuma az 1956-os sortűz- ügyekre vonatkozó állásfog­lalásának tervezetét. Ezt hét­fői ülésén határozta el az­után, hogy Györgyi Kálmán legfőbb ügyész felszólalásá­ban új szempontokat vetett fel a kérdéskörrel kapcsolat­ban. A parlamenti pártok médiaszakértői hétfőn meg­kezdték és ma folytatják a rádiózásról és a televíziózás­ról szóló újabb törvényter­vezet formálását. A parla­ment média-albizottsága döntésének megfelelően most a hatpárti megállapo­dás szövegét vetik össze a törvényével. Csak azok az orvo­sok írhatnak tb-támoga- tásra is jogosító receptet de­cember elsejétől, akik szer­ződést kötnek az egészség- biztosítóval - közölték hét­főn. A változás a magángya­korlatot folytató, egészség- ügyi vállalkozóként vagy annak alkalmazottjaként dolgozó orvosokat érinti. Harminc kamionra való, összesen 270 millió forint értékű csempészett ruhaneműt foglalt le a Vám- és Pénzügyőrség. Ennek legnagyobb részét kínai ke­reskedők hozták be az or­szágba főként a vámokmá­nyok meghamisításával. A nyomozó munka folytatódik. Szabad Györgyöt de­legálja a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képvise­lőcsoportja az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsá­gába. A volt házelnök a frakcióból és a bizottságból kilépett Fekete György he­lyét foglalja el. Teremszemlét tartott a kormány új sajtóstábja Ismét nő lesz a szóvivő Lapunk értesülése szerint véglegessé vált az a stáb, amely Ha­vas Henrik vezetésével november 1-től a kormány sajtó- és tá­jékoztatási ügyeit intézi. Az ismert újságíró, aki címzetes ál­lamtitkári tisztséget kapott Horn Gyulától, a mai napon mu­tatja be munkatársait a Miniszterelnöki Hivatalban. Megbízható forrásból úgy érte­sültünk, hogy a Havas-stáb tagja dr. Szegvári Péter, a fővá­rosi önkormányzat korábbi jegyzője, továbbá két szegedi egyetemi oktató, Mihályi Endre és Terényi András. A kormányszóvivői teendő­ket Szabó Izabella fogja ellátni, kormány-főtanácsadói beosz­tásban, akiről egyelőre csak annyit tudni, hogy bölcsész. A leendő államtitkár róla úgy nyi­latkozott, hogy a hölgy várható­lag néhány hónap múlva lép a nyilvánosság elé, addig to­vábbra is Kiss Elemér közigaz­gatási államtitkár ad tájékozta­tást a kormányülésekről. Havas - mint ezt több inter­jújában elmondta - arra készül, hogy nem ismétlődik meg a ko­rábbi kormányszóvivők ku­darca, és neki sikerül részt ven­nie a kormány döntés-előké­szítő munkájában. Ami azt is jelenti, hogy PR-tevékenységet végez, és jó előre felhívja a mi­niszterelnök figyelmét a dönté­sek várható fogadtatására. Lapunk megtudta, hogy Szegvári Péter, aki várhatóan a tájékoztatási igazgatóság szer­vezeti irányítója lesz, hétfőn munkatársaival tárgyalt a Mi­niszterelnöki Hivatal közigaz­gatási államtitkárával, majd ezt követően megnézte azokat a he­lyiségeket, ahol Havas Henrik csapata dolgozni fog. Égyelőre nincs döntés arról, hogy a kormányzati sajtóiroda régi munkatársai közül ki ma­radhat a helyén, tervez-e változ­tatást az új médiafőnök, de úgy hírlik, novembertől a titkárság adminisztratív alkalmazottai­nak létszáma is bővül. Mindez arra enged következtetni, hogy Havas Henrik megkapott min­dent, ami hírek szerint koráb­ban vita tárgyát képezte; most már „csak” tájékoztatni kell majd a kormány munkájáról. Hídavalás. Átadták a forgalomnak a hetedik budapesti hidat. Költsége 16 milliárd forint, hossza 500 méter, a neve Lágymányosi. Egyelőre autók, kerékpárosok és gyalogosok közle­kedhetnek rajta. Demszky Gábor főpolgármester és Lotz Károly közlekedési miniszter hang­súlyozta: a híd a kormány és a főváros együttműködésének jelképe. fotó: feb/hajdu andrás Előfizetők Vásárlói Klubja 1 V­i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents