Új Néplap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-28 / 253. szám

Nézőpontok .995. október 28., szombat 5. oldal Szombati Jegyzet Akié a pénz, azé a tudás? Orvos ismerősöm lelkesen meséli, hogy Hollandiában járva, angolul kértek útbaiga­zítást egy utcaseprőtől, és az utcaseprő tudott angolul. Nem akarok párhuzamot vonni, de ha Magyarországon megszólítunk... nem, nem egy utcaseprőt, hanem egy mér­nököt, tanárt vagy bolti eladót - vajon hányán tudnának vá­laszolni? De nem, ne is angolul kér­dezzük őket, hanem kérdez­zük csak oroszul: azon a nyelven, amelyet legalább négy évig tanultak... Nem akarok tovább példá­lózni, de azért hadd tegyek még hozzá egy mai esetet: egy ismeretségi körből való gyerek, aki öt éve tanul az is­kolában németül, minden ért, de nem beszél... Lehet szidni, lehet dicsérni a mai magyar iskolarendszert, egy tény, nem sajátíttatja el azt az általános műveltséget, amelyet például Nyugat-Eu- rópában. A mai iskolákban, a mai alaptantervben egy csomó információt és felada­tot rázúdítanak minden gye­rekre egyformán - arra is, akit ez érdekel, arra is, aki egy kukkot sem ért belőle. Hogy eme információhalmaz között mennyi a fölösleg, mennyi az, amit ma megtanul, holnapra elfelejt - ez lényegtelennek tűnik. Talán éppen emiatt a másik oldalon nem elégíti ki a diák érdeklődését, vagyis nem ad eleget abból, amiben el szeretne mélyedni. Ezt a hiányt pótolnák a szakkörök és a fakultatív órák. Ott kiteljesedhetnek a tanulók, érdeklődési körük szerint tanulhatnak pluszt, esetleg már a pályaválasztásra gondolva. ‘fgy'Volt ez eddig. Mostan­tól a legtöbb iskolában fizetni kell a szülőnek, ha a gyereke az órán kívüli valami pluszra vágyik. Az iskolák nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy fizetni tudják a szakkört vagy a gyerekek fakultatív nyelvtanulását - fizessen hát * a szülő: meg is teszi, ha futja rá. De nehéz kérni a munka nélküli vagy az alacsony fize­tésű szülőtől akár csak havi néhány száz forintot: mert az éppen énnivalóra kell. Sokan felháborodtak a tan­díj bevezetése miatt: aki sze­gény, az nem mehet egye­temre? - kérdezték joggal. A baj ennél jóval lejjebb kezdődik. Aki szegény, az már az általános iskolában lemaradhat. Már ott megkez­dődik a szelekció: mindenki azt tanulja, amit a szülő meg tud fizetni. No persze, az is­kola ad egy alapot. Kötele­zően oktat például egy nyel­vet, holott tudjuk, hogy egy ilyen országban, mint a mi­énk, mind a német-, mind az angolnyelv-tudás elengedhe­tetlenül szükséges lesz. Ma­guk a tanárok vallják: nagyon magasak a középfokú iskolák követelményei, ezért alapo­san készülni kell, ha valaki nem akar megrekedni a nyolc általánosnál. De minden pénzbe kerül, és egyre többe. A lányom országos versenyen vesz részt - fizetni kell érte. De mi van azzal, aki any- nyira szegény, hogy nem tud fizetni? Az nem tanul nyel­vet? Az nem megy versenyre, hiába tehetséges? Azé lesz a tudás, akinek pénze van? Azt mondják, Pesten har­mincezer forintért lehet vásá­rolni egy diplomát. Ha így ha­ladunk, valóban vonzóbb lesz megvenni, mint megszerezni... Kit lehet itt még adóztatni? Ez a csöppet sem költői kérdés Kasza József, Kunszentmárton polgármestere szájából hangzott el a minapi testületi ülésen, a he­lyi adókról szóló tárgyaláson. Az írott anyagok eléggé sötét képet mutatnak, s a pénzügyi helyzet javulása nélkül drámai jövőt jósolnak. A megszorítások következtében mi lesz az egész napos óvodai ellátásból kikerült gyerekekkel, s vajon mit csinál­nak a napközi megszűnése miatt tébláboló, csavargó iskolások? Mit tehet a város akkor, ami­kor jövő esztendő helyi adóinak módosításról tárgyal? Az, hogy legyen vagy ne legyen - nem kérdés. A kormány és az állami szervek sugallják a helyi adók kivetését, esetleg emelését. Kunszenten az volt a di­lemma, hogy a bevételt növeljék- ami szükséges - vagy az igaz­ságos teherviselésre ügyeljenek- ami morális kérdés is. A vi­szonylag szelídebb előterjesztés­sel szemben olyan képviselői in­dítvány is érkezett, hogy meg kellene várni az Országgyűlés határozatát, amely az adók mér­tékéről intézkedik. Hivatkozás történt egy jogszabálytervezetre, mely szerint az adótételek több­szörösei a város által meghatáro­zott tételeknek. A képviselők többsége azon­ban elvetette az indítványt, az írásos előterjesztésre adta vok- sát, s az eredeti anyag szerint szavazott a telekadóról, az épít­ményadóról, a helyi iparűzési adóról. A városlakók anyagi helyzetének ismeretében a kommunális adót csak 1997-ben vezetik be. G. A. Egyik napról a másikra kiteszik az ember szűrét Három diplomával sem kell sehová Tartja magát, de többször sírva fakad. Pedig csak arról beszél, nagyon becsületes, nagyon egyszerű emberek a szülei. A szájuktól vonták meg a falatot, hogy tanulhasson, mert az mindig jó. Tanult és tanított több mint húsz évig, és több diplomát szerzett. Munkája el­len soha nem akadt kifogás, és most mégis lapátra került Szolnokon. Nem szavazta meg- Nem szavaztam meg az igazgatómat, és így történhe­tett. Nem csak velem, mások­kal is. Hívatott, és közölte, vagy állástalan leszek, vagy húszezerért ad munkát. Ezt nem vállalhattam el, és el­mentünk egy ismerős ügy­védhez: milyen felmondás az, amikor egyik napról a má­sikra kiteszik az ember szű­rét?- Kapott végkielégítést?- Igen, de az is később de­rült ki, hogy nekem többhavi bér jár. Ezt is az ügyvéd haj­totta ki. Sajnos közbejött egy betegség a családban, kellett a forint. Kopogtattam több is­kolában, hitegettek is, de amikor egy hét múlva visz- szamentem, közölték: betöl­tötték az állást. Egy fiatallal, akinek nem 30 ezret kellett adni, hanem jóval kevesebbet. Nekem nem volt bajom a szakfelügyelőkkel, a gyere­kekkel, a kollégákkal, mégis tépődöm. Ideges vagyok, néha magamban keresem a hibát, ezt megérzi a család is. Tessék mondani: olyan gazdag ez a város, hogy há­romdiplomás, negyven-egy- néhány éves családanya nem kell sehová? Nem tudom a feleletet, szí­vesen megírtam volna az isko­lát, a hölgy nevét, de arra kért, ne tegyem. Mert valahol talán még bízik abban, hogy egyszer lesz állása. Tiszagyendán Gulyásné Szabó Gabriella már kevésbé hisz az elhelyezkedésben. Huszonhat éves, korábban hosszabb ideig a BHG egyik forrasztója volt. Sajnos 1992- ben megszűnt a munkahelye.- Azóta egyszer tudtam munkát találni, Szolnokra jár­tam, a dohányfermentálóba. Fél négykor keltem, és megint fél négy lett, mire hazaértem. Tizenkétezer körül kerestem, de ez idénymunka volt, és sajnos, ez évben nem is in­dult. így kapok 6720 forintot.-A férje?- Ő is eljár Surjányba. Öt kö­rül indul, és van, amikor este hatra ér haza. Havi 12-13 ezer körül kap.- Mire elég ez?- Éppen csak a kosztra, mert mire kifizetem a vizet, villanyt, tévét, jut is, marad is. Szeren­cse, hogy a nagymamám, ami­ben tud, segít.- Kiegészítő jövedelem?- Volt két hektár kukoricánk, de még nem fizettek érte.- Félretenni tud?- Ugyan már! Miből? Sze­rencse, hogy még nincs gyere­künk. Van viszont Andrási Tibö- réknál Kunhegyesen, kettő is. A fiú tizenegy éves, a hölgy ki­lenc. Andrásiné Etelka érettsé­gizett, most végzi az óvónő­képző főiskola utolsó évét Szarvason. Eddig tizenhárom évet egyfolytában dolgozott.- Húsvét előtt tudtam meg, hogy létszámleépítés miatt fel­mondanak. Azóta próbáltam elhelyezkedni, de nem sikerült. Pest környékén rengeteg az üres állás, de mit csináljunk a házzal? Az albérlet meg mé­regdrága. Ráadásul három hete a férjem is munkanélküli. Igaz, kaptam végkielégítésre száz­ezer forintot, de lassan elfogy, sok kellett a gyerekek beiskolá­zására. Ezenkívül tandíjat is fi­zetek Szarvason, meg úgyneve­zett költség-hozzájárulást. Ez félévenként 15 ezer. Kopik a tartalék-Jószág?- Nincs, de van egy kis tar­talékunk, ami lassan elkopik. Kiszámítottam, januártól a havi bevételünk húszezer lesz, mindennel együtt. Ha­csak a férjem el nem tud he­lyezkedni. Azon is gondolko­zunk, itt hagyjuk a gyökere­inket, elköltözünk. De hát Pest körül háromszor drágáb­bak a házak. A nagy puszta szélén fekszik Nagyiván. Nem messze az ABC-től, a községházától, mu­tatós kőház épül, Fejes Nagyfe­jei Imréé. Akkor is dolgozott rajta az édesapjával együtt.- Hány éves, Imre?- Huszonhat, és Karcagon végeztem a szakközépiskolá­ban mint képesített növény­védő. Ez a hivatás, uram, meg­halt. Ennek már nyolc éve, és eddig tíz hónapot voltam állás­ban egy presszóban. A többi munka alkalminak nevezhető és olyannak, akár a kutya va­csorája. Nős vagyok, született két lá­nyunk, és megkaptam rájuk a szociálpolitikai kedvezményt. Sőt még vállaltunk egy kicsit.-A felesége?- Füredre jár dolgozni, de most gyesen van. Mi meg apu­val csináljuk a csinálnivalót. Várjuk a cserepeket, azokat szakemberek rakják fel. Huszonhétezer körül- A havi bevételük?- Mindennel együtt - gyes­sel, családi pótlékkal - 27 ezer körüli. Mondhatom, most még jó, hogy nincs állásom, mert ide kellek. Remélem, jövő őszre költöz­hetünk.- Egyéb bevételek?- Apu adott egy hold földet, hagyma termett benne, ámbár még nem tudtunk túladni rajta. Pedig nagyon kellene a forint, higgye el. Elhiszem, hiszen még cserép sincs a házon, a többi belső sze­relésről nem is beszélve. * * * Ha bízni lehet a napról napra változó statisztikában, szűkebb hazánkban, Jász-Nagykun- Szolnok megyében 27 800 az állástalan. Ez bizony 14,2 szá­zalékos munkanélküliséget je­lent, és ebben csak Szabolcs- Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj- Zemplén és Nógrád megye „előz meg” bennünket. Termé­szetesen hátulról számítva. Mi közülük négy személyt keres­tünk fel a kérdéssel: miképpen élik meg azt, hogy nem tudnak elhelyezkedni. D. Szabó Miklós Megyeházi muzsika: hétfőn a Budapesti Fúvósegyüttes zenél Salierit, Mozartot, Strausst játszanak A megyeháza dísztermében koncertezik október 30-án, hétfőn este hét órakor a Budapesti Fúvósegyüttes, amely 1982-ben alakult a főváros szimfonikus zenekarainak vezető fúvósaiból, Berkes Kálmán művészeti vezetésével. Repertoárjuk gerincét a klasszi­kus fúvós kamarairodalom - „Harmoniemusik” - képezi. Mo­zart, Haydn, Beethoven alkotá­sain kívül többek között ritka­ságnak számító Dittersdorf, Hoffmeister, Druschetzky-mű- veket is bemutatnak fellépései­ken. A Mali István vezette két- két oboa, klarinét, kürt és fagott összeállítású oktett többnyire nagybőgővel szerepel. Fennállá­suk óta Európa szinte valameny­nyi országában felléptek. Máso­dik amerikai turnéjukról hétfőn érkeztek vissza, s a tíznapos út során Kanadában is szerepeltek. Felvételeket készített velük a BBC, az ORF, a WDR stúdiója, több hanglemezük megjelent. A napokban új CD-jük látott napvi­lágot, amelyet hamarosan követ egy másik. Életteli játékkal, virtuozitással koncerteztek a salzburgi Resi- denzben, a londoni Wigmore Hallban, a Queen Elisabeth Hall­ban, a berlini Philharmonie-ban. Idén nyáron Ausztriában, Német- és Csehországban szerepeltek. Az alábbi összeállításban zenél­nek Szolnokon: Kiss József, He- tesi Antal (oboa); Szatmári Zsolt, Mali István (klarinét); Nagy Mik­lós, Gál László (kürt); Gábor Jú­lia, Patkós Sándor (fagott); Fe­jérvári Zsolt (nagybőgő). Műso­ruk különlegességét adja, hogy a Salieri- és Mozart-operarészlete- ket korabeli átiratok alapján ad­ják elő, illetve Batta András mű­sorvezető beszélget a művészek­kel az est házigazdájaként.-scs­Változó számlaszámok A bankszámla-tulajdonosok már értesülhettek róla, hogy a pénzintézetek december 4-i hatállyal átalakítják a pénzforgalmi jelzőszámokat (bankszámlaszámokat). Az APEH és a Magyar Nemzeti Bank megállapo­dása értelmében az MNB kiegészíti a vonatkozó ren­delkezést, és kötelezi a pénzintézeteket, hogy az új bankszámlaszámokról egy­szeri, közvetlen és teljes körű adatszolgáltatást telje­sítsenek az APEH részére. A pénzintézetek adat­szolgáltatása alapján az APEH ugyanakkor eltekint az adózói változásbejelen­tési kötelezettség teljesítésé­től, vagyis az adózóknak ez esetben a bankszámlaválto­zást nem kell bejelenteni az adóhatóság részére. Ez az adózói bejelentéstől való eltekintés azonban ki­zárólag a december 4-i ha­tállyal átalakított bankszám­laszámokra vonatkozik. A bankszámlaszám-vál- tást követően az adózóknak az új számlanyitást, szám­lamegszüntetést az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint továbbra is be kell jelenteni. Vöröskeresztes tanfolyam A Vöröskereszt Szolnokon ismét meghirdeti - 16. élet­évüket betöltött diákoknak is - a házigondozó-, beteg- ápoló-tanfolyamát. A felké­szítő tanfolyam részvételi díja 1000 forint, mely tar­talmazza a felkészüléshez szükséges tankönyv árát is. Sikeres vizsga esetén (a vizsgadíj 700 forint) a résztvevő „Társadalmi házi gondozói szolgálatban való részvételre alkalmas” iga­zolványt kap. Érdeklődni és jelentkezni a Vöröskereszt Mária út 38. szám alatti székházában, il­letve az 56/342-604-es tele­fonszámon lehet. Megfelelő számú jelentkezés esetén a tanfolyamot a megye más városaiban is megszervezik. Eszünk vagy táplálkozunk? A MTA Debreceni Akadé­miai Bizottság humánöko­lógiai munkabizottsága no­vember 20-án, pénteken 10 órai kezdettel táplálkozás­biológiai ankétot szervez Szolnokon, a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola Ady utcai épületében, melynek témája: Táplálkozás - élet­mód - egészség. A rendezvény célja, hogy segítse a régió szakembere­inek minél szélesebb körű információcseréjét. Bevezető előadást prof. dr. Bíró György (Országos Élelmezés- és Táplálkozás- tudományi Intézet, Buda­pest) tart, Táplálkozunk vagy eszünk? címmel. /-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ A z INCOTERMS BT. 1995. november 2-án és 3-án a megyei önkormányzat védnökségével Vám- és külkereskedelmi napok ’95 címmel szakmai fórumot rendez, amely alkalmat ad az új vámtörvény és vámtarifa törvény, valamint a külkereskedelmi engedélyezési rendszer várható változásainak alaposabb megismerésére. A megnyitót tartja: Iváncsik Imre országgyűlési képviselő, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke Előadók a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokság és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vezető munkatársai. Jelentkezni az INCOTERMS BT. 372-981 és a 422 522/114 számú telefonszámain lehet 5000 Szolnok, Kossuth u. 5.1/3 *90961/1H* v___________________________________________________________________________________/ M egújult a játszóudvar. Szolnokon, a Verseghy parki óvoda játszóudvarának majd 3 mil­liós rekonstrukciója folyik. Az óvoda nemrég kapta meg hivatalosan a gyerekek kedvelt, biztonsá­gos játszóterét, ahol a 605-ös szakmunkásképző intézet diákjai, tanáraik vezetésével most készítik a fából készülő sárkányt, amely munka intézményük felajánlása a korszerűsítéshez, fotó: barna

Next

/
Thumbnails
Contents