Új Néplap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-14 / 242. szám

1995. október 14., szombat Megyei Körkép 3. oldal Eddig ezerötszáz készüléke van Tejmester, de igazából a rádiókhoz ért A gazdasági válság és a keresztény ember Ma sokat emlegetik: kény­szerpályán vagyunk. Miért ke­rültünk ide? Az ok egyszérű: Isten és felebarátaink szeretete nélkül nem lehet sem társa­dalmat, sem jövőt építeni. Isten a pusztában is gon­doskodott népéről. Mannát adott nekik. Később Jézus a pusztában több mint 3 ezer embert látott vendégül. De ne feledjük, ezek az emberek már három napja követték Jézus Krisztust. De másnap, amikor az égi kenyérről beszélt, elszé- ledtek. Ő nem esett kétségbe. Az apostolok maradtak. Ma ugyanez a helyzet. Bár sokan táplálkoznak az égi ke­nyérrel, a tömeg még mindig nem hiszi el Jézus tanításán „Keressétek Isten országát, és a többit mind megkapjátok hozzá.” S mi, akik valóban „keressük Isten országát”, ép­pen a nemzet talpon maradását készítjük elő. Hisz akik több gyermeket nevelnek, akik ön­zetlenül s nem a nagyobb jö­vedelem reményében hoznak áldozatot... A többit bízzuk az Isten gondviselésére. Ne feled­jük: úr Jézus Krisztus. Ő az ura az emberi történelemnek. „Ne féljetek, én legyőztem a világot.” Ezért tekintünk optimiz­mussal a jövőbe. Életünk ér­telme és jutalma az örök élet. Barotai Endre plébános A szobát három sorban egymás elé, fölé, mellé rakva néhány televízió és hatszáz rádió né­pesíti be - mondja Csete Lukács Máté, a gyűjtő Csete Lukács Máté igazán kiegyensúlyozott, vi­dám ember. Nőtlen, noha hovatovább az ötven­hármat számlálja. Bár eredetileg tejmesterséget tanult, nem sokat dolgozott a szakmában. Leszá­zalékolták, majd rokkantnyugdíjasként érdekes hobbinak hódol. Gyűjteni kezdte a rádiókat, magnetofonokat, lemezját­szókat, később a televízió­kat. Ha kell, bejárja értük az országot, szerény, 14 ezer 600 forintos nyugdíja jó ré­szét efféle csodálatosabbnál csodálatosabb készülékekre fordítja. Nem is egy rádiója akad 1920-ból. Ezek még kísér­leti jellegűek, detektorosak, mivel a tulajdonképpeni adás öt évvel később kezdő­dött. Van egycsöves, kétcsö­ves, három- és négycsöves típusa is, és jelenleg már ezerötszáz kisebb-nagyobb rádióval rendelkezik. Ezenkívül összegyűjtött háromszáz televíziót, százöt­ven lemezjátszót is. Még kurb­lis gramofonja is van. Magnója is akad vagy száz. Szó szerint bejárta értük Tolnát-Baranyát. A közeljövő­ben is utazik, mivel Mezőbe- rényből tizennyolc készüléket kap, köztük egy olyat, amilyen még nincs neki. Márpedig ez nagy szó! Nem csak gyűjti, javítja is ezeket a masinákat, és szerinte jobbak, mint egy feleség. Mert ha unja őket, egy kattintással elzárja, így csend lesz. Azért valamelyik adó mindig szól, amikor viharvert típusokat bütyköli. Nagyon szereti a régi tánczenét, kabarét, operetteket, a tévében pedig a vetélkedőket. Lassan az egész kunhegyesi la­kás, a műhely, a garázs, a mel­léképületek tele lesznek a kin­cseivel. A minap hétszázötven rádiója volt, és most tessék, már ennek a duplája van. Siet­nem kell a cikkel, mert ha pár napot késik, már ez a szám sem lesz pontos. D. Sz. M. A hatalom és a civil társadalom (Folytatás az 1. oldalról) lantban. Az előadó tapaszta­latai szerint a közfeladatok ellátására a polgárok igényt tartanak. Ha az állam ezt nem kívánja, stagnálás a végeredmény. Az önkormányzatok és a civil szervezetek kapcsola­tában egyfajta szerepzava­rok és helyi konfliktusok fi­gyelhetők meg. Az önkor­mányzatnak, amennyiben jó politikát akar folytatni, kez­deményező módon be kell vonnia hatókörébe a civil szervezeteket. Az érdemi párbeszéd kia­lakulásához viszont a köl­csönös bizalom mellett ki­számítható, kellően stabil szervezettségű szervezetek szükségesek - hangsúlyozta az előadó. __­scs­Átköltözött a Humán Intézet Magángimnázium Több a tanár, mint a diák Lázas helykereséssel töltötte a nyár egy részét a Szolnoki Humán Intézet Magángimnázium igazgatónője, dr. Kovács Sándorné. A vízügyi irodaház 14. emeletén tanteremnek bérelt helyiségek he­lyett sikerült megfelelőbbeket találni a Sütő utca 2. szám alatt, ahol a tantermek, a kollégium és a könyvtár is elfér egy épület- együttesben. Az ötödik tanév így zökkenőmentesen elkezdődhetett. Kérdésünkre, hogy mi változott az egyedi, speciális tanterv sze­rint működő iskola életében, az igazgatónő elmondta:- A reáltantárgyakat a többi iskolában oktatott sorrend szerint tanítjuk, a jobb átjárhatóság mi­att. A tantervűnk bevált, illetve készítése folyamatos. A humán blokkhoz - történelem, filozófia, irodalom, képzőművészet, zene- történet - dolgozzuk ki a kémia-, fizika-, matematika-, biológiatör­ténetet. Két irányban - az egyik a gimnáziumi törzsanyag, a másik a speciális tanterv - fut így az ok­tatásunk. A gimnáziumban néptáncokta­tással helyettesítik a testnevelést, a tanév kezdő hete iskola-előké­szítő tábor Badacsonytomajban, ahol vitorláznak, szörföznek, lo­vagolnak a tanulók. A februári első hét sítábor, de nyelvi, ma­tematikai felméréseket és tan­órákat is tartanak. A negyedik kivételével min­den évfolyamon van tanulója az érettségit adó gimnáziumnak, ahol csak egyetemi végzettségű tanárok - akik többen vannak, mint a diákok - tanítanak. Novemberben előfelvételit tart a már kollégiumi ellátást is nyújtó intézmény. Háromezer kötetes könyvtáruk, programjaik, kedvezményes budapesti opera- látogatásaik mindenki számára nyitottak. A tervek szerint a jö­vőben minden diák bentlakó lesz, komplex nevelést biztosít­hat ezáltal a gimnázium. Cigányság és bűnmegelőzés (Folytatás az 1. oldalról) Vetődtek még fel gondolatok megfelelő programokkal ellá­tott közösségi ház létrehozásá­ról is, amely biztosítaná a fiata­lok hasznos időtöltését. Talán a témakör kulcskérdéseként is ér­tékelhetők a cigányság oktatá­sával kapcsolatos észrevételek. Többek szerint a tanulás és az ez által szerzett műveltség je­lentheti a hátrányos helyzetből való felzárkózás alapját. Ez kedvezően befolyásolná az et­nikum bűnözéshez való viszo­nyát is. A városi rendőrkapitány sze­rint az is segíthetne, ha több ci­gány származású rendőr dol­gozhatna a testületben. A beju­tás feltételei természetesen semmiben sem különbözhetnek az általánostól. A polgárőrség létrehozását a rendőrség is tá­mogatja. A jelenlévők konstruktív el­képzelései mellett ez az össze­jövetel sem volt mentes az ön­sajnálatot kifejező szólamok­tól. A konzultációs tanács el­nöke - a cigányság „hibáiról” sem megfeledkezve - ugyanis másokat tesz elsősorban fele­lőssé „halmozottan hátrányos” helyzetükért. Szerinte a társa­dalom nem megfelelően ka­rolja fel őket. Állítása szerint a kisebbségi önkormányzatok sem a romák érdekeit szolgál­ják. Kevés a pénz, jóformán nem is tudnak működni. Az a gondolat, ami talán még a jövőképet is meglehető­sen sötétre festi, szintén tőle származott. Egy személyes példán keresztül kifejezésre juttatta: ha őt megbírságolja a rendőr, akkor mi mást tehet, mint hogy a pénzt valahogy visszaszerzi: kukoricát lop a „magyaroktól”. Bizonyára ebből is kitűnik, hogy az ülés túlságosan sok eredményt nem hozott. A né­zőpontok merőben eltérő jel­lege - úgy tűnik - még igen sok, a tegnapihoz hasonló be­szélgetést kíván. H. Gy. Születésnapot ünnepelnek • • / / Ötvenéves a Jászsági ÁFÉSZ A Jászsági ÁFÉSZ a térség 14 településén, mintegy 80 ezer la­kos ellátásáról gondoskodik. Az egykori földműves-szövetkeze­tek utódja ma sikeres kereske­delmi cég. így az ötvenedik születésna­pon - melyet ezen a hétvégén vásárokkal, akciókkal és kultu­rális programmal egybekötve ünnepelnek - sok szép ered­ményt vehettek számba. Tegnap délelőtt az áfész-központban dr. Rédei István ügyvezető igaz­gató 20 dolgozónak adott át ki­emelkedő munkájáért kitünte­tést. Hat fiatal az áfész alapít­ványának ösztöndíját nyerte el. Az ÁFEOSZ elnöke, Bartus Pál - akinek pályafutása a Jász­sági AFESZ-tól indult - az ün­nepség résztvevőit arról tájékoz­tatta, hogy szeptember 27-én a Coop-üzletlánc teljes körűen lét­rejött Magyarországon. Ötszáztíz szövetkezeti áruház gazdasági in­tegrációja révén 100 százalékos magyar tőké vei alakították ki. Jövőre már 7-800 üzlet lesz a Coop-láne tágja, s egységes szakmai követelményeknek megfelelően foglalják el helyü­ket a magyar kefeskedelem pa­lettáján. Jász-Nagykun-Szolnok me­gye a szövetkezeti kereskede­lem területén igen előkelő he­lyet foglal el. Nemcsak a jubiláló Jás­zsági ÁFÉSZ jár élen, de a megye többi 13 áfésze is. A Coop-üzletláncnak már 70 tagja van megyénkben, ebben is az országos átlagnál jóval előbbre járunk. A szövetke­zeti kereskedelemben nagy je­lentősége van az integrációval kialakuló üzletláncnak, mely elérhető áraival és mindenütt jól szervezett üzlethálózatával a vásárlók rendelkezésére áll. A jubiláló Jászsági ÁFÉSZ a születésnapjára a vásárlók­nak kedveskedett. A Pelyhes­parton megnyitotta tizenhar­madik Coop-ABC-jét. A pri­vatizáció során megvásárolt üzlet 10 milliós felújítás után kedden nyitotta meg kapuit, a környék lakóinak nagy örö­mére. A születésnapi nagy ünnep­ségsorozatot tegnap és ma ked­vezményes akciók, vásárok és kulturális programok tarkítot­ták, illetve tarkítják. Az akciók, a tagi kedvezmények a jövő héten is folytatódnak. Az őszi áfész-napok keretében a szolnoki Skála Áruház szervezésében kulturális programokkal is szóra­koztatták az érdeklődőket. Volt divatbemutató, a Soho Party és Cécó együttesek zenéltek, fellépett a Tallinnka néptáncegyüttes is (képünkön). A mai napon még meg­tekinthető a Philips háztartási gépek, valamint a Tomy játékok bemutatója. fotó: mészáros Küldöttgyűlés a megyei kereskedelmi és iparkamaránál Késlekedik a kormányzat Küldöttgyűlést tartott a napokban a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a megyeháza díszter­mében. A gyűlés célja az volt, hogy az elnökség számot adjon a meg­alakulás óta végzett munkáról, a közjogi kamara szerveződéséről és a feladatokról. A küldöttek döntöttek a kamara szervezeti és működési szabályzatáról és a kamarai tagdíjrendszer ez évi el­veiről és mértékéről. Bevezetőjében az elnök asz- szony, Lévai Julianna beszá­molt a kamara ’94. december 5-i megalakulása óta eltelt időszak eseményeiről. Kiemelte, hogy szerény körülmények között és szűkös anyagi háttérrel kezdték meg működésüket. Az új bér­leményben - a Verseghy park 8. szám alatt - júniustól azonban folyamatosan épülnek ki a mű­ködés tárgyi, technikai és sze­mélyi feltételei az anyagi lehe­tőségek függvényében. Az eh nők asszony szólt a nehézségek­ről is, melyeknek véleménye szerint az az oka, hogy a közjogi feladatkörök átadásával késle­kedik a kormányzat. Az elnöki beszámoló után a küldöttek soraiból kritikai ész­revételek hangzottak el. Ennek során a kamara törvényességi akadályaira hívták fel a felszóla­lók az elnökség figyelmét. De szóvá tették azt is, hogy a testü­let nem eléggé koncentrál a fej­lesztési támogatások megszer­zésére, példaként említve itt a modernizációs kormányprog­ram adta lehetőségek kiaknázat- lanságát és a térségünknek gaz­dasági kitörést jelenthető logisz­tika ügyét. A válaszban elhang­zott: az elnökség a kritikai ész­revételeket további munkájában figyelembe veszi. Ezután a be­számolót a küldöttgyűlés egy­hangúlag elfogadta. Ezt követően a dr. Lajkóné dr. Vígh Judit által beterjesz­tett szervezeti és működési sza­bályzatot - egyetlen pontban történt módosítással - a küldött- gyűlés elfogadta, majd pedig kamarai tagdíjrendszerről hatá­roztak a küldöttek. A döntés alapján az ipari termelő, a szol­gáltató, a kereskedelmi, a ven­déglátó és az idegenforgalmi ágazatba soroltaknál a korrigált nettó árbevételek 0,8 ezreléke, míg a pénzintézeteknél, a bizto­sítóknál, a lízing- és értékpapír­forgalmazó társaságoknál a he­lyi adó alapjául szolgáló bázisév nettó árbevételének 0,8 ezreléke képezi a tagdíjat. Kegyeletsértés hervadt koszorúval A közeli hozzátartozó elhunyta alkalmából érzett gyászt enyhíteni alig lehet. Ám emberi érzéketlenséggel, tapintatlansággal, kegye­letsértéssel a gyásszal sújtott, felfokozott idegállapotú ember szen­vedését bőven lehet fokozni. S alábbi történetünk végén el lehet gondolkodni azon, hogy mi is az a „szolgáltatási megalázottság”. A szolnoki P. J.-né öccsét ok­tóber 4-én helyezték végső nyugalomra. Mi sem tűnt ter­mészetesebbnek, mint hogy a temetésre a koszorúkat attól a jól ismert, szolnoki virágárustól rendelje meg, akinek a piacs- csamoknál van az üzlete, és akivel 33 éve jó ismeretségben vannak, és mindig onnan vásá­rolt a család virágot. Igaz ugyan, hogy előzőleg már hal­lotta róluk többször, hogy a ko­szorúikkal vigyázni kell, mert már hervadó, „döglött” virág­ból készítik, ami csak addig él, amíg kiviszik a temetőbe, ám úgy vélte, ez csak mende­monda. Mint később kiderült, tévedett. A virágárusnál előző­leg szerette volna megnézni a rendelt koszorút, ám az árus nem engedte ezt, s azt sem en­gedte, hogy P. J.-né férje szál­lítsa ki a temetőbe.- Odakint nem értem rá ezzel foglalkozni - mondta könnyeit törölgetve P. J.-né -, hiszen szerencsétlen, 83 éves édes­anyámat kellett támogatnom, s én is alig álltam a lábamon. Rengeteg virág és koszorú volt, és csak másnap mentem vissza, hogy megkeressem az enyémet, amit alig találtam meg. És ahogy kinézett... nem olyan színű virágból, amilyenből kér­tem, hanem fehér gerberából, megszürkülve, elhervadva! Másnap reggel P. J.-né el­ment az üzletbe, de az be volt zárva.- Egy másik virágárus látta raj­tam, hogy rosszul vagyok, és segí­tett. Mondtam, hogy én azt a ko­szorút nem tudom elfogadni, csi­náltatni szerettem volna másikat. Ő ezt elvállalta, és gyönyörű ko­szorút készített. Mikor aznap visz- szamentem reklamálni az „ere­deti” virágárushoz, akkor egysze­rűn nem is akarta elhinni, amit mondtam, és faképnél hagyott. Sírva jöttem el, idegesen, emberi méltóságomban teljesen meg­alázva. Néhány nap múlva megint elmentem, és akkor a feleségével beszéltem. A hölgy sem volt sok­kal megértőbb, ő sem akart hinni nekem, és minősíthetetlen hangon beszélt velem. Végül egy, az üz­letben takarító nő szó szerint ki­dobott az utcára. A családom a mai napig nem tud semmit, mert annyira szégyellem magam, hogy így megaláztak. B. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents