Új Néplap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-09 / 211. szám
1995. szeptember 9., szombat Tükör 7. oldal Ingyen kapott biztonság * Milliós károkat okoz, ha szivárog a gáz Keresd a „vakanyát", mert életet menthet! Évente félszáz esetben okoz tragédiát a hibásan felszerelt propán-bután gázpalack. A vidéki lakástüzek, gázrobbanások kilencven százalékát gázszivárgás okozta. A rendőrség, a tűzoltóság vizsgálatai szerint elsősorban a magányosan élő idős emberek, a technikai dolgokban járatlanabb háztulajdonosok tekinthetők potenciálisan veszélyeztetettnek. Ma már vidéken is teret nyer a vezetékes gázellátás, ennek ellenére még mindig sokan használják a palackos gázt. Holló Csaba, a propán-bután gázt forgalmazó PRÍMAGÁZ marketing vezetője szerint a balesetek tekintélyes hányadát meg lehetne előzni, ha a fogyasztók némi segítséget kapnának a palack csatlakoztatásához.- Hogyan gondolják mindezt?- A dolog sokkal egyszerűbb, mint amilyennek első hallásra tűnik. Akik palackos gázt használnak, tudják, hogy csere alkalmával a nyomáscsökkentő és a palack között a kapcsolatot biztosító anyában egy tömítést is el kell helyezni. Ez a legkockázatosabb művelet a csere alkalmával, mert a műveletet a fogyasztónak magának kell elvégeznie. Korábban többféle tömítőgyűrűt lehetett kapni: papírból, bőrből, vagy műanyagból készültek.- Mi a különbség a három anyag között?- A papírtömítéseknek sem a vastagságuk, sem a tömítésük nem olyan, ami a megfelelő biztonságot garantálja. A bőrből készültek sem azonos minőségűek voltak. A cseretelepek különféle forrásból, különféle minőséget árusítottak.- Ha jól értem: nincs egyértelműen biztonságos tömítés? Természetesen van. Szerintünk a legbiztonságosabb, a műanyag tömítőgyűrű, ezért úgy döntöttünk, hogy a cég több mint 2500 cseretelepén csak ezt árusítjuk! Illetve nem is árusítjuk: adjuk a fogyasztóknak.- Ingyen?- Igen. Amikor valaki a Prímagáznál cserél palackot, megkapja ezt a tömítést is. Persze gondoltunk arra is, hogy a vevők feledékenyek, zsebre teszik, elveszíthetik a tömítést, ezért kifejlesztettünk egy olyan szelépzáró „vakanyát'', amiből könnyen kipattintható a tömítőgyűrű. A cseretelepen átvett palackon így kivétel nélkül rajta lesz ez a fontos alkatrész.- Rossz „szereiéi" kezében könnyen megsérülhetnek a tömítések. Ez is balesetforrás lehet...- A műanyaggal ez kevésbé fordulhat elő, mint a papírral, vagy a bőrrel. De kétszer felhasználni a műanyagot sem szabad. Ami pedig a szerelést illeti? Ez csak szerszám dolga. Öszszeállítunk egy csomagot is, mert a fogyasztók egy részének megfelelő szerszáma sincs. Különösen indokolja ezt a lépést az, hogy a nyomáscsökkentők egy része is kezd elöregedni, cserére szorul. Két dolgot összekapcsoltunk: a most kínált csomagban lesz egy 27-es méretű villáskulcs, amellyel megfelelő erővel lehet meghúzni a kicserélt nyomáscsökkentő hollanderét. És persze adunk egy tömlővel szerelt, korszerű, angol gyártmányú nyomáscsökkentőt is. Mindez 1.590 forintba került majd, de a kiválasztott 40 cseretelepünkön az első öt ven vevőnek 999 forintért adjuk, ha cserébe leadja a régi nyomáscsökkentőjét.- Ezeket felújítják, újra forgalmazzák?- Erről szó sincs. A húszezer darab régi készüléket szétszedjük, megvizsgáljuk, mert szeretnénk képet kapni arról, milyen állapotban vannak az országban a jelenleg használt nyomáscsökkentők. A tapasztalatokat hasznosítjuk, hogy egyáltalán ne legyen baleset. (x) A figyelem biztonságot terem . ' ■ PRÍMAGÁZ Biztonsági Egységcsokor prím agáz A PB-gázzal működő berendezések tökéletesen biztonságosak, amennyiben figyelmesen betartjuk a használatukra vonatkozó szabályokat. Azonban a PRÍMAGÁZ felmérései szerint gyakori probléma 9 a nem megfelelő villáskulcs használata a nyomáscsökkentő és a palack csatlakoztatásakor a nyomáscsökkentő hollanderének megrongálódása SÍ a régi tömítőgyűrű használata SÍ a régi, elöregedett gumitömlő és nyomáscsökkentő használata PRÍMAGÁZ Biztonsági Egységcsokor A PRÍMAGÁZ a gázkészülékek biztonságos használatához összeállított egy biztonsági egységcsomagot: fii egy nyomáscsökkentőt fii egy kék színű PRÍMAGÁZ tömítőgyűrűt fii egy gumitömlőt fii egy 27-es villáskulcsot Biztonsága érdekében cserélje ki régi, elhasznált nyomáscsökkentőjét! Játékos fizika a Csodák palotájában • • Önmagunkkal is parolázhatunk Néhány nappal ezelőtt a Vasas Teniszcsarnokában (Budapest, Pasaréti u. 2.) megnyílt a Csodák palotája. A kiállítás minden korosztályt elbűvöl. Találkozhatnak az érdeklődők távvezérelt robotokkal, eltérített televízióképpel, „pisai” ferdetoronynyal, optikai furcsaságokkal, és sok más természettudományos jelenséggel, játékkal. Hogy mindebben mi az új? Csak annyi, hogy ott minden kézzel fogható, kipróbálható. A gyerek felnőttnek, a felnőtt gyereknek érezheti magát. A Csodák palotájáról beszélgettünk dr. Boros Dezsővel, a jászberényi Gyakorló Általános Iskola igazgatójával - aki matematika-fizika szakos -, az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat tagjával.- A Csodák palotája múzeum, csodapalota vagy gyerekjáték?- Nevezhető röviden nem szokványos múzeumnak. Tulajdonképpen az ember és a természet, illetve a korszerű tudomány-technika világa közötti kommunikációt szolgáló játszóház ún. „hands”-on tudományos múzeum. A látogatók a természeti jelenségeket demonstráló eszközöket saját maguk működtethetik. így interaktív, élményszerű formában ismerhetnek meg természettudományos törvényszerűségeket. Közben saját kreativitásuk is kibontakoztatható, fejleszthető. A játékok használatával mindenki átélheti a nagy felfedezést. Megdöbbentő, de kezet tudsz fogni magaddal, vagy látod a tál alján a mogyorót, mégsem tudod kivenni. Ezek s a többi különös tárgy először kíváncsivá tesz, majd lehet, hogy Egy a sok csoda közül mérgessé, hisz nem jössz rá a rejtély megoldására. Ám ha nem adod fel, s megoldod, akkor jókedvűen, büszkén lépsz tovább, ahol még elképesztőbb játékok kápráztatnak el. Fantáziád mozgatórugói egy pillanatra sem állnak le. Alakul mint a mágikus szobor, vagy a féligáteresztő tükör.- Honnan származik a Csodák palotája?- A világon mindenki „Sciense center” néven ismeri az ilyen múzeumokat. Frank Op. penheimer, a híres atomfizikus fejéből pattant ki az „isteni szikra”. Az USA felkarolta az ötletet, hiszen az iskolák nem tudnak lépést tartani a technika rohamos fejlődésével. 1968- ban felépítették az 'Exploratóriumot. A siker döbbenetes volt. Milliók - iskolások, családok - zarándokoltak ide. Európában pedig Franciaország egyik legkiemelkedőbb látványossága a La Viliette, mely a XXI. század technikáját is bemutatja. London, Madrid is magáénak mondhat egy-egy Sciense Múzeumot. Itt Közép-Európában a népszerű Öveges József professzor álmodott ilyen játszóházról. Talán mert oly távolinak tűnt a megvalósíthatósága, lett a neve Csodák palotája. Vagy talán azért, mert a gyerekeknek is eddig elérhetetlen világot nyitott volna meg. Ezt az ötletet karolta fel Öveges professzor halála után az Eötvös Fizikai . Társulat. A Rubik Nemzetközi Alapítvány és a MTA támogatásával már 1994 márciusában a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában rendeztünk játszóházat. A sikert bizonyítja, hogy a két hét alatt 20 ezer érdeklődő tekintette meg. Felismerve az érdeklődést az újdonságnak számító játszóház iránt. 1995. szeptember 1- én - ezer négyzetméter területű - hat hétig nyitva tartó kiállítást szerveztünk.- Van-e tanácsa azok számára. akik ellátogatnak a Pasaréti útra?- Önfeledten vegyék birtokukba a tudományos játékokat. Nem kell sietniük, félniük, hogy elrontják, ha kipróbálják. Ha maguktól nem jönnek rá egy-egy csalafinta tárgy működésére, nyugodtan lehet kérdezni ,az ott őrködő fizikus hallgatóktól, egyetemistáktól. Valójában ők nem is igazi őrök, inkább társak a játékban. Segítőkészen nem csak választ tudnak adni a legkülönösebb dolgokra is, hanem a játék okozta károkat is percek alatt megjavítják. Egyszóval mindent a szemnek, s mindent a kéznek. így élményszerűén ismerik meg az emberi gondolkodás csodáit.-ptd„Akkoriban fehér bolsevistáknak neveztek bennünket” (G. P. 74 éves, négy polgárit végzett gazdálkodó) Életsorsok Műfajilag szociográfiai riportnak is nevezhető írások rendre egy-egy életsorsot mutatnak be. A cikkben szereplő személyiek) azonosításához szükséges adatok azért hiányoznak, mert a felvillantott élettörténetek sokkal több hasonlóságot, mint különbséget rejtenek magukban. Másokkal ugyanígy megismétlődhetnek. Az olykor elkerülhetetlen stilizálás vélhetően nem változtat a lényegen. „1938-ban megalakult falunkban a Katolikus Agrár Legényegylet, annak lettem a titkára. Akkoriban fehér bolsevistáknak neveztek bennünket, mert a nagybirtokrendszer felosztását követeltük, vagyis hogy a nincstelenek is földhöz jussanak. - Ön is szegény volt? Hetvenhét hold földünk volt, és nyolcán voltunk testvérek. Gyermekkoromban tanyán laktam, ahonnan három kilométerre jártam iskolába és a színkörbe. Szegény édesanyám, aki korán özvegyasszony lett, mindig szidott, hogy nem sajnálod, tönkremegy a lábbelid.. Minden második este mentem szereppróbára: a tanító tudott hegedülni, a próbák után tánc volt, aztán mentünk haza. Nehezen éltünk, de mindenünk megvolt. Addig, amíg meg nem jelentek az igazi bolsevisták. Négy tanyánk volt, én az öreg tanyában laktam. Az összes kulákadóval engem nyírtak ki, az utolsó tehenemet, az utolsó disznómat is elvitték. Végül is 1952-ben léptem be a téeszbe. Lakodalom .előtt két héttel (akkor nősültem) lefoglalták nálam az öszszes mustkészletet hordóstól együtt. Azt" mondta az akkori tanácselnök, hogy nem tud segíteni: tavaly a kabátját vették le, de az idén az ingét is leveszik. Mondom, tudok én megoldást, elnök elvtárs, megnősülök és belépek a téeszbe. Azt kérte, fizessek kétszáz forintot, és felmentik az összes mustkészletet. A mustot felszabadították, a lakodalom éjszakáján mégis a szomszédból hordták át a bort huszonöt literenként. A feleségem szintén kulák családból származott, így szálkák maradtunk a kommunisták szemében. De én sem szerettem őket. A téeszben azt is eltitkoltam, amihez értettem. Csak azt csináltam, amit mondtak. Mert a mindenkori gazdának engedelmeskedni kell. - Nem volt soha lelkiismeret-furdalása, ha esetleg észrevette, hogy nincs értelme az utasítást végrehajtani? Nem is gondolkoztam ezen, mással voltam elfoglalva. Egy esztendő múlva ötven éve lesz, hogy az egyház képviselője vagyok. Az egri érsek nevezett ki örökös képviselőnek, mint katolikus írót. Mert színdarabokat írtam annak idején. Az elsőt például a Kunszentmártonba deportált angolkisasszonyok gépelték le díjtalanul. De írtam verseket és novellákat is. Engem nem tudott megtörni a rendszer, mert nem hagytam magam. Nem kértem, és nem fogadtam el előnyöket, hanem mindig az éltetett, hogy előbb vagy utóbb a magam ura leszek. Egyéni gazdaként kezdtem, s abban hittem, egyéni gazdaként halok meg. Nem szolgáltam soha másokat. - De hát mégsem úgy alakult az élete, mint ahogyan remélte. Biztosan arra gondol, hogy műlábbal nem lehet dolgozni. Én is erre gondoltam, amikor combnyaktöréssel kórházba kerültem. Rendbe tettek, de fél év után elkezdett üszkösödni a sarkam. Sok mindennel próbálkoztak az orvosok, 1991-ben (pünkösd utáni szerdán) mégis le kellett vágni a lábam térdből. Ha levágták, hát levágták. A műláb ugyan nem olyan, mint amilyen az egészséges, de kaszálni és kapálni így is tudok. Két éve visszaigényeltem húsz hold földet, azon gazdálkodunk a legényfiammal együtt. Jószágokat tartunk. Ahogyan az ■ apámtól tanultam, ugyanúgy csinálunk mindent. Csak azt sajnálom, hogy a fiam mindig elégedetlenkedik. Traktort akar venni, mert azt hiszi, többet ér a lovaknál. Nem győzöm neki mondani: óvatos legyen, és ne kapkodjon el semmit. Most, hogy visszajöttek a bolsevisták fiai. a földet újra visszavehetik. És ezúttal igazuk is lesz. Nézzen körül a határban, ennyi gazdátlan föld a világháború idején sem volt. Hogyan függ össze mindez a lovakkal? Nagyon egyszerűen. Annyi sofőr és szerelő van, hogy a traktorra bármikor rá lehet ültetni őket. A lovakhoz azonban érteni kell. Sokkal könnyebb most gépállomásokat szervezni, mint negyven évvel ezelőtt. Csak össze kell szedni a gépeket. - A körülmények azonban gyökeresen megváltoztak. Ami elmúlt, többé nem jön vissza. Ne higygyen ebben! A faluban is annyi a munkanélküli lézengő és a szegény ember, hogy bármire kaphatók. A Horthy-időszak alatt is voltak napszámosok, de ha megalkudtak velük, munkájukat becsülettel elvégezték. A családjukért dolgoztak, s aki tehette, földre gyűjtött. Akik viszont a városokból visszakerültek (hol az egyik, hol a másik nap zárnak be gyárat, üzemet), csak enni és inni akarnak. Nem gondolnak a jövőjükre. Ezekkel mindent meg lehet tenni. — Akaratuk ellenére is? Mit számít nekik? Annak van felelőssége, akit valami köt. Rég meghaltam volna már én is, ha nem lenne földem. Aki egyszer a maga ura volt. az sohasem felejti el. - Az írással végképp felhagyott? Igen. Nincs már értelme, mert azt csinálom, amihez értek. Ha Isten ad még néhány évet, boldogan halok meg.” Kerékgyártó T. István / I ír
